Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Szalai Csilla vezető főtanácsos 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Szalai Csilla vezető főtanácsos 2012."— Előadás másolata:

1 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény Szalai Csilla vezető főtanácsos 2012.

2 A törvény hatálya - megtalálható a Magyar Közlöny 162. számában szeptember 1-jén lép hatályba - 55 fejezetben 100 §-ban tartalmaz szabályozást Szalai Csilla, 2012.

3 1. A törvény célja és alapelvei (1- 3.§) -Kiemelt cél a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. -A köznevelés a magyar állam közszolgálati feladata: az ingyenes és kötelező alapfokú oktatás, a középfokú oktatás az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés. -A köznevelés szolgálja a közjót, a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat -A köznevelés egészét meghatározza: a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés. Szalai Csilla, 2012.

4 1. A törvény célja és alapelvei -A köznevelésben a gyermek, a pedagógus és a szülő kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés oktatás feladatát a szülők megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal – mely alapja a bizalom valamint az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. -Köznevelési intézményt tarthat fenn: az állam, a nemzetiségi önkormányzat, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy személy ha megszerezte a tevékenység folytatásának jogát. Óvodát a települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat Szalai Csilla, 2012.

5 44. A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek ( §) ( §) - az állam gondoskodik – óvoda kivételével – az alapfeladatok ellátásáról - az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött szerződés útján látja el a köznevelési feladatokat - az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik - a települési önkormányzat a köznevelési feladatokat ellátó intézmények működését az államtól köznevelési szerződéssel átveheti - a köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat vállalja a (az illetményen felüli) működési költség saját forrásból történő finanszírozását - nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi intézmény fenntartói jogát köznevelési szerződéssel átveheti az államtól - a kormányhivatal március 1-ig feladatellátási, intézményhálózat- működtetési és köznevelési-fejlesztési tervet készít Szalai Csilla, 2012.

6 1. A törvény célja és alapelvei -A köznevelés kiemelt feladata: az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá az sni és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeinek figyelembe vétele. -A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. A munka minőségét, a demokratikus és jogszerű működést a törvényi szabályozás és az állami ellenőrzés biztosítja. Szalai Csilla, 2012.

7 2. Értelmező rendelkezések (4.§) - alapfeladatok rendszere (alapító okiratban rögzítve) - kiemelt figyelmet igénylő gyermek: különleges bánásmódot igénylő gyermek ( SNI, BTM, kiemelten tehetséges gyermek) hátrányos, h.hátrányos helyzetű gyermek (Gyvt alapján) - egész napos iskola (működése külön jogszabályban) - tagozat (alsó, felső) - óraadó (megb. szerz., max. 10 óra/hét) - tanuló- és gyermekbaleset - SNI-tanuló - közösségi szolgálat - egyéb foglalkozás (tanórán kívüli, ped. tartalmú foglalk.) Szalai Csilla, 2012.

8 3. A pedagógiai munka szakaszai (5.§) - óvodai nevelés szakasza: hároméves kortól a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig tart - alapfokú nevelés-oktatás szakasza: első évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig tart (alsó- és felső tagozat) - középfokú nevelés-oktatás szakasza: kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenegyedik, vagy a tizenkettedik évfolyamig tart - - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza: a nyolcadik évfolyam után kezdődik és az OKJ által meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be Szalai Csilla, 2012.

9 4. Az állami vizsgák rendszere (6.§) Érettségi vizsga : - országosan egységes vizsgakövetelmények - kötelező vizsgatárgyak - magyar, történelem, matematika, idegen nyelv - kötelezően választandó vizsgatárgy – szakmai vizsgatárgy ( 2016-tól) - az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat (2016-tól) Szalai Csilla, 2012.

10 5. Köznevelési intézmények a) óvoda a) óvoda b) általános iskola b) általános iskola c) gimnázium c) gimnázium d) szakközépiskola d) szakközépiskola e) szakiskola e) szakiskola f) alapf. művészeti isk. f) alapf. művészeti isk. g) gyógyped., kondukt. ped. intézmény g) gyógyped., kondukt. ped. intézmény h) kollégium h) kollégium i) szakszolgálati int. i) szakszolgálati int. j) szakmai szolgáltató intézmény j) szakmai szolgáltató intézmény a)- h) = nevelési-oktatási intézmény Több köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható (Lsd: többcélú int.) Szalai Csilla, 2012.

11 6. Az óvoda (8.§) - 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény - az óvoda felveheti azt a gyermeket is aki a 3. életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, akkor ha a körzetébe tartozó 3 éves és annál idősebb gyermekek felvételi kérelme teljesíthető - a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. évét betölti a nevelési év kezdő napjától köteles óvodába járni (hatályos : szept. 1-től ) - a kötelező óvodába járás alól a jegyző (az egyházi és a magán intézményekben a fenntartó) adhat felmentést – a szülő kérelmére, az óvodavezető és a védőnő egyetértésével (hatályos: től ) Szalai Csilla, 2012.

12 7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai (9.§) 7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai (9.§) Az általános és középfokú iskolák a Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről szóló Ogy. hat. alapján a évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat. Az általános és középfokú iskolák a Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről szóló Ogy. hat. alapján a évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat. Központi költségvetés támogatja Alternatív iskolák, óvodák: nem hagyományos ped. módszerekkel dolgoznak, általuk készített kerettanterv szerint írják a pp-jüket 8. Az általános iskola (10.§) 8. Az általános iskola (10.§) 8 évfolyam 8 évfolyam országosan egységes követelmények országosan egységes követelmények 9. A gimnázium (11.§) 9. A gimnázium (11.§) 4, vagy 6, vagy 8 évf. + nyelvi előkészítő évf. is lehet 4, vagy 6, vagy 8 évf. + nyelvi előkészítő évf. is lehet 6 és 8 évf. gimnázium ( a tehetséggondozás speciális 6 és 8 évf. gimnázium ( a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására emelt szintű követelmények feladatának ellátására emelt szintű követelmények szerint külön jogszabály alapján) ( évre) szerint külön jogszabály alapján) ( évre) Szalai Csilla, 2012.

13 12. Köznevelési Hídprogramok (14.§) (hatályos: szept. 1.) Segítség : - a középfokú nevelés-oktatáshoz - a szakképzéshez - a szakképzéshez - a munkába álláshoz, - a munkába álláshoz, - az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek - az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. megszerzéséhez. HÍD I. : ha van alapfokú iskolai végzettség, de nem vették fel középfokú isk.-ba (kezdeményezi az ált. isk.) középfokú isk.-ba (kezdeményezi az ált. isk.) - pótolja a továbbtanuláshoz szüks. ismereteket, - pótolja a továbbtanuláshoz szüks. ismereteket, kompetenciákat kompetenciákat - a tanuló középfokú felvételi vizsgát tesz - a tanuló középfokú felvételi vizsgát tesz Szalai Csilla, 2012.

14 HÍD II. : ha nincs alapfokú végzettség, legalább 6 évf. sikeres, abban a tanévben, amelyben a 15. életévét betölti (általános isk. kezdeményezi) - szakképzés megkezdésére való felkészítés - pályaorientációs feladatok - záróvizsga, amely kp.fokú iskolai továbbtanulásra jogosít Szervezhető olyan osztály is, amely a szakiskolai képzésre készít fel, ha a tanuló 6 évfolyamnál kevesebbet végzett és már nem tanköteles Hídprogram szervezhető ált. és középfokú iskolában. Az intézményeket a kormányhivatal jelöli ki. Szalai Csilla, 2012.

15 13. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény - SNI-tanulók ellátása szakértői bizottsági vélemény alapján - fejlesztő nevelés-oktatás ( hatály:2014. szept. 1.): súlyos és halmozottan fogyatékosok ellátása 14. Alapfokú művészeti iskola - legalább 6, legfeljebb 12 évf. (előképző, alapfokú, továbbképző) - művészeti alapvizsga, záróvizsga tehető - heti 6 óra óra biztosított térítési díj ellenében az állami feladatellátásban Szalai Csilla, 2012.

16 16. A pedagógiai szakszolgálatok (18.§) feladatai közt a kiemelten tehetséges feladatai közt a kiemelten tehetséges gyermekek gondozása gyermekek gondozása hatályos: jan. 1. hatályos: jan A pedagógiai-szakmai szolgáltatások (19.§) (Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt (Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézmény nyújtja) intézmény nyújtja) 18. A többcélú intézmény (20.§) - egységes óvoda-bölcsőde - egységes iskola vagy összetett iskola - közös igazgatású köznevelési intézmény különböző típusú nevelési-oktatási intézmények feladatait látja el. (Tehát szakszolgálat nem lehet ) - általános művelődési központ - egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (az EGYMI szakértői bizottsági, szakszolgálati feladatot is elláthat) Szalai Csilla, 2012.

17 19. A köznevelési intézmények alapítása, megszüntetése ( §) megszüntetése ( §) - maximálisan felvehető létszám meghatározása - maximálisan felvehető létszám meghatározása alapító okiratban feladatellátási helyenként alapító okiratban feladatellátási helyenként - súlyos jogszabálysértés: ha a köztartozás - súlyos jogszabálysértés: ha a köztartozás meghaladja az éves költsv. felét, meghaladja az éves költsv. felét, ha hatósági ellenőrzés során kiszabott felügyeleti ha hatósági ellenőrzés során kiszabott felügyeleti bírság után sem szünteti meg a jogszabálysértést bírság után sem szünteti meg a jogszabálysértést stb. stb. - szakmai jogszabálysértés: ha a működés a NAT, - szakmai jogszabálysértés: ha a működés a NAT, kerettantarv, stb rendelkezéseit sérti kerettantarv, stb rendelkezéseit sérti Szalai Csilla, 2012.

18 20. A köznevelési intézmény működésének rendje ( §) - SZMSZ-t, házirendet a nevelőtestület fogadja el, ha a fenntartóra többletkötelezettség hárul a fenntartó egyetértése szükséges, december 31-ig felül kell vizsgálni az SZMSZ-t, ha 10-nél több munkaközösség működik akkor módosítani kell - gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről,a biztonságos feltételek megteremtéséről, a rendszeres egészségügyi vizsgálat megszervezéséről (évenként egyszer fogászat, szemészet és általános szűrővizsgálat) - osztályok létszáma:minimális: 14 átlag: 23 maximális:27 alapfokú művészeti isk: min. 6 illetve 8 átlag: 8 ill. 10 max: 15 ill. 20 létszámelőírástól való eltérés: ha a tanítási év során indokolt az átvétel/felvétel (hatályos: szept.1-től) - a címtáblán, az épület homlokzatán és a körbélyegzőn Magyarország címerét el kell helyezni (hatály: szept.1.) Szalai Csilla, 2012.

19 21. A pedagógiai program (26.§) -pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a vezető hagyja jóvá - ha a fenntartóra többletkötelezettség hárul a fenntartó egyetértése szükséges -tartalmazza a helyi tantervet, megnevezve a kiválasztott és alkalmazott kerettantervet -rendelkezik a szabad felhasználású órákról (köt. és nem köt. tanórai foglalkozások időkeretének 10%-áig) -az iskolákban december 31-ig felül kell vizsgálni a pedagógiai programot és a kerettantervekhez kell igazítani - a pp–t a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben lehet bevezetni Szalai Csilla, 2012.

20 22. A tanítási év rendje,… az egyéb foglalkozások ( §) 22. A tanítási év rendje,… az egyéb foglalkozások ( §) (hatályos: től ) - általános iskolában a foglalkozások legalább 16 óráig tartanak, 17 óráig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről - az iskola a tanulók heti kötelező órái és az osztályok engedélyezett időkerete közti különbséget csop.bontásra és egyéb foglalkozáshoz veheti igénybe, a fenti órák terhére kötelező megszervezni a hh-tanulók, tehetséges tanulók, btm-tanulók 1-3 fős foglalkozásait - heti 10 órát kell biztosítani a magántanulók foglalkozására - évismétlés esetén, illetve ha a tanulók eredményes felkészülése szükségessé teszi heti 2 óra egyéni foglalkozást kell biztosítani - az iskolában heti 5 testnevelést kell szervezni – melyből 2 óra kiváltható ( sportkör, egyesületi tagság stb ) (hatályos: től 1; 5; 9 évfolyamon, de sportkör/diáksport- egyesület működtetése csak szept. 1-től) - rendkívüli szünetet elrendelhet az intézményvezető (a fenntartó értesítése mellett), a település jegyzője, a kormányhivatal vezetője Szalai Csilla, 2012.

21 23. Egyházi és magánintézmények működésére, valamint az állami nevelési-oktatási intézményekben megszervezhető hit- és erkölcsoktatásra vonatkozó sajátos szabályok ( §) - a kormányhivatal készíti el az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények jegyzékét - a kormányhivatal kétévente ellenőrzi a fenntartói tevékenység törvényességét - a nem állami fenntartó (felsőoktatási intézmények által fenntartott iskolák is) részt vesznek a kötelező felvételi feladatok ellátásában ha köznevelési szerződést kötnek, - az állami általános iskolákban a kötelező tanórai foglalkozások része az erkölcstan óra vagy az egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan óra (hatályos: től felmenő rendszerben, első és ötödik évfolyamon) Szalai Csilla, 2012.

22 25. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok ( §) - a gyermekekkel kapcsolatos döntést írásban kell közölni a szülővel - az intézkedés, vagy annak elmulasztása ellen a szülő a közléstől számított 15 napon belül eljárást indíthat (kivéve. magatart.;szorg; tanulmányok értékelése) ( érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet min. 3 fős bizottság vizsgál meg, amely a nev.testület, szülői közösség tagjaiból áll) - a fenntartó (kormánymegbízott/jegyző) hoz másodfokú döntést: jogszabálysértés esetén, tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése esetén, fegyelmi ügyekben (érdeksérelemre hivatkozva) - a szülő az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem fenntartói döntése ellen bírósági felülvizsgálatot kérhet (kivéve fegyelmi határozat, jogszab.sértés) Szalai Csilla, 2012.

23 26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok ( §) -az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás rendjét - más-más adatok közölhetők, továbbíthatók az egyes hivatalos szervezetekkel ! (Fontos átnézni!) -iratkezelési szabályzat/ adatkezelési szabályzat (szmsz-ben) kell meghatározni az adatkezelés, továbbítás intézményi rendjét (hatályos: 2012.szept. 1.) - a KIR működtetése, az adatok szolgáltatása kötelező Szalai Csilla, 2012.

24 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség ( §) - abban az évben tanköteles a gyermek, amelyben a 6. életévét augusztus 31-ig betölti, legkésőbb az azt követő évben - az a gyermek akinek esetében a szakértői bizottság javaslatot tesz további egy nevelési évre az óvodába járásra – ezt követően válik tankötelessé - (hatályos: től) - hatéves kor előtt megkezdheti a gyermek a tankötelezettség teljesítését, ha a fejlettsége alapján a szülő kérelmére, a szakértői bizottság véleménye alapján a kormányhivatal engedélyezi - tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője, vagy a szakértői bizottság dönt - a tankötelezettség a tanuló 16. életévének betöltéséig tart, sni tanuló tankötelezettsége a 23. életévéig meghosszabbítható - a kötelességekre és a jogokra vonatkozó szabályok től hatályosak Szalai Csilla, 2012.

25 A tanulók kötelességei és jogai (46.§) -kötelessége, hogy a kötelező és választható és a 16 óráig tartó egyéb foglalkozásokon részt vegyen (De az igazg. a tanulót felmentheti az „egyéb foglalkozás” alól 55. §) (hatályos szept. 1.) - joga, hogy állapotának, adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön (sni, btm), - joga, hogy választhasson a választható tantárgyak, foglalkozások, pedagógusok közül - joga, hogy a tankönyveket térítésmentesen kapja (2013. szept. 1-től) - jogainak gyakorlása közben nem sértheti társai és a közösség jogait Szalai Csilla, 2012.

26 28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása (47.§) - kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy a gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetve gyermekét a megfelelő intézménybe írassa be - a csoport létszámának számításánál két (enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral küzdő) vagy három (mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos) gyermekként kell figyelembe venni az sni gyermeket, ha integrált intézményben van - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek fejlesztő foglalkoztatásra jogosult, mely a nevelési tanácsadás, az óvodai foglalkozás, iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg - sni-tanulók fejlesztése utazó gyógypedagógusi hálózat által, melyet a kormányhivatal szervez meg Szalai Csilla, 2012.

27 30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése ( §) - az iskolai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, - a kormányhivatal meghatározza és közzéteszi a felvételi körzeteket, továbbá a szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. Ehhez be kell szerezni a települési önkormányzat véleményét (hatályos: től ) - iskolába a kormányhivatal/önkormányzat által meghirdetett időpontban kell beiratni (hatályos: 2013: jan. 1.) - felvételnél a körzetesek után előnyben kell részesíteni a hhh- tanulókat, utána a pp-ben foglaltak szerint kell dönteni a további felvételről Szalai Csilla, 2012.

28 31. A tanuló kötelességeinek teljesítése (54-57 §) - 2. évfolyam félévéig szöveges minősítés - 2. évf. végén és magasabb évfolyamokon érdemjeggyel történő minősítés, (de a pp alapján lehetséges szöveges értékelés is, ha okt. fel. min., vagy a kerettanterv engedélyezi) - a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az osztályzatok, érdemjegyek alól a tanulót, helyette: szöveges értékelés - szülői kérésre a az iskola évfolyama egyszer megismételhető Szalai Csilla, 2012.

29 32. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési - oktatási intézmény kártérítési felelőssége ( §) - kötelességek vétkes, súlyos megszegése - fegyelmi eljárás, fegyelmi büntetés (nevelőtestület hozza) - kizárás és eltiltás az iskolából tanköteles esetén csak rendkívüli, vagy ismétlődő vétség esetén alkalmazható. A szülő köteles iskolát keresni.Ha nem sikeres, kormányhivatal jelöl ki intézményt. - nem indítható eljárás, ha 3 hónap eltelt a kötelezettségszegés óta. Szalai Csilla, 2012.

30 33. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések (60.§) - felnőttoktatás szervezhető ált. isk.-ban, gimn.-ban, szakközépisk.-ban, vagy felnőttoktatási osztályban - ha a tanuló a 16. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új általános iskolai tanévet - sni, btm tanulók esetében 18. életévét betöltve csak felnőttoktatásban kezdhet új ált. iskolai tanévet 34. Pedagógusok és alkalmazottak (61.§) - pedagógus munkakör közalkalmazotti jogviszonyban létesíthető - vezetők, pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők körét az 1- 3 melléklet határozza meg ( től hatályos) Szalai Csilla, 2012.

31 35. Pedagógusok kötelességei és jogai (62-63 §) hétévente legalább egyszer továbbképzésen vesz részt - mentesül a továbbképzés alól, aki az 55. életévét betöltötte - szakvizsga letétele utáni 7 évben nem kötelezhető továbbképzésre - ha ig 52 éves, nem kötelezhető továbbképzésre(97.§ 16.) - visszasorolják a pedagógust, ha a kötelező továbbképzést a 9. tanév végéig önhibájából nem teljesítette szept. 1-től kötött munkaidő: heti teljes munkaidő 80 %-a (32 óra) intézményvezető rendelkezései szerint beosztva -nev-oktatással lekötött munkaidő: heti munkaidő % - a (22-26 óra), gyógypedagógiai intézményben 50 % -a (20 óra) - könyvtárostanár: óra nyitvatartás és könyvtári óra kb. 6 óra könyvtári munka a mh-en kb. 2 óra mh. kívüli felkészülés -szakszolgálati intézményben 21 óra/hét a nev-oktatással lekötött idő (közvetlen foglalk.), további idő: szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, szakvélemények készítése Szalai Csilla, 2012.

32 34. Pedagógusok és alkalmazottak Vezetők kötelező létszáma: Vezetők kötelező létszáma: (1. sz. melléklet hatályos től) - intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményegység- vezető intézményvezető-helyettes: 50 fő létszámig – fő létszám – fő létszám – 2 - tagintézmény-, intézményegység-vezető helyettes: 200 fő létszámig – fő létszám – nál több – 2 Szalai Csilla, 2012.

33 34. Pedagógusok és alkalmazottak A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma: (2. sz. melléklet től hatályos) - iskolatitkár intézményenként ahol a gyermeklétszám eléri a 100 főt 1, továbbá 450 gyermekenként - laboráns 250 tanulónként 1 - pedagógiai asszisztens 100 tanulónként 1 - isk.pszichológus 500 gyermek felett 1 - könyvtáros fő között 1, 500 fő felett 2fő - rendszergazda intézményenként 1 fő - szabadidő szervező – fenntartói döntés alapján - gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő – fenntartói döntés alapján Szalai Csilla, 2012.

34 36. A pedagógusok előmeneteli rendszere ( §) ( től hatályos) - a Munka Törvénykönyvét, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és e törvény rendelkezéseit együtt kell alkalmazni - a pedagógus munkakörben a Kjt. előmeneteli és illetményrendszerre, a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók - pedagógusok elérhető fokozatai: Gyakornok, Pedagógus I, Pedagógus II, Mesterpedagógus, Kutatótanár, ig 2 éves gyakorlattal rendelkező pedagógusok a „Pedagógus I” fokozatba sorolhatók - a 2 évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező pedagógusok „Gyakornok” fokozatba sorolhatók (97.§ 20.) - minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján magasabb fokozatba lehet kerülni Szalai Csilla, 2012.

35 36. A pedagógusok előmeneteli rendszere ( től hatályos) - a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi - minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok szerint - a minősítési eljárás során minősítő bizottság a pedagógus teljes körű tevékenységét vizsgálja, így a jogszabályok- ban és a munkaköri leírásban megfogalmazott kötelezettségek teljesítését - első minősítésre és között kerül sor (97.§ 19.) - nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra, aki jétől számított 10. tanév végéig eléri a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (97.§ 21.) Szalai Csilla, 2012.

36 36. A pedagógusok előmeneteli rendszere ( től hatályos) - a pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap %-ban a tv. 7. sz. melléklete tartalmazza - az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180%-a, egyetemi végzettség esetén 200%-a - az illetménypótlékok mértékét a tv. 8. sz. melléklete tartalmazza - „Pedagógus II” fokozatot elért pedagógus egy év fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe pl. tudományos kutatáshoz - az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, munkabére a munkaidő-csökkenés arányának 50%-ával csökken Szalai Csilla, 2012.

37 38. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei (67.§) - az adott intézményben előírt felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában mesterfokozat - pedagógus szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség - 5 év szakmai gyakorlat - nevelési-oktatási intézményben határozatlan időre szóló alkalmazás - nemzetiségi intézményben, illetve ahol a gyermekek több mint fele két nyelven tanul, nemzetiségi pedagógus - A vezető kiválasztása pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha a vezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Nem állami fenntartású intézmény esetén a kormányhivatal és a nevelőtestület egyetértése szükséges. Szalai Csilla, 2012.

38 39. A köznevelési intézmény vezetője (68. – 69.§) - állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét – az óvoda kivételével – a miniszter bízza meg 5 évre a nevelőtestület, az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével - egyházi és magánintézmények vezetőjét a fenntartó bízza meg a miniszter egyetértésével – az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg - a vezető felelőssége és feladatai - a vezető munkáját a megbízásának 2. és 4. évében a nevelőtestület és a szülők közössége kérdőíves felmérés alapján értékeli - legalább 2 ciklust vezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékban részesülhet ( től hatályos) Szalai Csilla, 2012.

39 39. A köznevelési intézmény vezetője - a vezető kötelező óraszámát az 5. sz. melléklet határozza meg létszám függvényében ( től hatályos) Szalai Csilla, 2012.

40 40. A nevelőtestület (70.§) - döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik 41. Szakmai munkaközösség (71.§) - legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget - egy intézményben legfeljebb 10 munkaközösség működhet - a munkaközösség vezetőjét az intézmény vezetője bízza meg legfeljebb 5 évre Szalai Csilla, 2012.

41 48. A fenntartó kötelezettségei és jogai A fenntartó dönt: - a köznevelési intézmény létesítéséről, megszüntetéséről, átszervezéséről - a gazdálkodás jogköréről - tevékenységének módosításáról - az intézmény nevének megállapításáról - az iskolába jelentkezés módjáról - a költségvetésről - az adott évben indítható iskolai osztályokról - a vezető megbízásáról, kinevezéséről, a megbízás visszavonásáról, munkáltatói kérdésekről Szalai Csilla, 2012.

42 48. A fenntartó kötelezettségei és jogai A fenntartó ellenőrzi: - a köznevelési intézmény gazdálkodását - a működés törvényességét, hatékonyságát - a szakmai munka eredményességét - a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet - a pedagógiai programot, a házirendet és az SZMSZ-t A fenntartó jóváhagyja: - az intézmény tantárgyfelosztását, és a továbbképzési programját A fenntartó május 31-ig hozhat döntést: az intézmény megszüntetéséről, fenntartói jogának átadásáról, átalakításáról (egyesítésről, szétválásról), művészeti intézményben tanszak indításáról, megszüntetéséről A fenntartó július 31-ig hozhat döntést egyéb átszervezésről Szalai Csilla, 2012.

43 49. A köznevelési intézmény ellenőrzése (86. – 87.§) - az ellenőrzés lehet pedagógiai-szakmai, törvényességi, hatósági - a köznevelési intézmények pedagógiai-szakmai ellenőrzése folyamatos, ötévente értékeléssel zárul - a pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja: a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében - a pedagógiai-szakmai ellenőrzés módszerei: óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata -a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben közreműködik: a köznevelési szakértői csoport (3 fő) Szalai Csilla, 2012.

44 50. A köznevelési rendszer finanszírozása ( §) - az intézmény működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet az intézmény saját bevétele egészít ki - a fenntartó biztosítja az általa engedélyezett többletszolgál- tatások fedezetét - a köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségve- tési előirányzat összegét az éves költségvetési törvény tartalmazza - a köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat - a központi költségvetési hozzájárulás fedezi a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét és járulékait - az egyházi és a nemzetiségi intézmények finanszírozása azonos az állami fenntartású intézményekével Szalai Csilla, 2012.

45 Köszönöm a figyelmet, jó munkát a törvény tanulmányozásához! Szalai Csilla, 2012.


Letölteni ppt "A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Szalai Csilla vezető főtanácsos 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések