Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai által, a támogató szolgáltatásoknál végzett helyszíni ellenőrzések tapasztalatai Előadó: Imre Ildikó humánszolgáltatási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai által, a támogató szolgáltatásoknál végzett helyszíni ellenőrzések tapasztalatai Előadó: Imre Ildikó humánszolgáltatási."— Előadás másolata:

1 A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai által, a támogató szolgáltatásoknál végzett helyszíni ellenőrzések tapasztalatai Előadó: Imre Ildikó humánszolgáltatási referens, közigazgatási tanácsadó Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel: (36-1)

2 Jogszabályi felhatalmazás A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (Tkr.) 18. § (1) bekezdése szerint: „Az elszámolás szabályszerűségét a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes igazgatóság évente legalább egy alkalommal a szolgáltató székhelyén, telephelyén illetve szükség szerint a fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatóság a fenntartó székhelyén ellenőrzi. … Az ellenőrzés kiterjed az elszámolás alapját képező tényleges feladatmutatók megállapításának szabályszerűségére, továbbá a felhasználás jogszerűségének vizsgálatára.” 2

3 3 Az Igazgatóságok az ellenőrzést a Kincstár belső eljárásrendje, útmutatója (Hálózatirányítási elnökhelyettesi utasítás) alapján végzik: Jogok és kötelezettségek a helyszíni ellenőrzés során; Az ellenőrzések tervezése Felkészülés az ellenőrzésre -Ellenőrzési program -Megbízólevél -Értesítés A helyszíni ellenőrzés végrehajtása -Helyszíni ellenőrzés szempontja -Az ellenőrzés megállapításának bizonyítása -A z ellenőrzés megállapításai alapján teendő intézkedések -Teljességi nyilatkozat -Jegyzőkönyv, részjegyzőkönyv tanúsítvány Ellenőrzések nyilvántartása Beszámoló a helyszíni ellenőrzésekről Helyszíni ellenőrzés szempontrendszere -Valamennyi szolgáltatás esetében -Szolgáltatásonként

4 Általános ellenőrzési dokumentumok: • a működési engedély kiadásáról szóló, jogerősítő záradékkal ellátott határozat(ok); • a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv; • finanszírozási szerződés, módosító finanszírozási szerződés; • a folyósító és az ellenőrző Igazgatóság belső nyilvántartásai, dokumentumai (az elszámolás adatlapjai, egyéb nyilvántartások); • a feladatmutatókhoz kapcsolódó fenntartói dokumentumok, nyilvántartások; • főkönyvi kivonatok, számlák, kiadási pénztárbizonylatok és bankszámlakivonatok; 4

5 Általános ellenőrzési feladatok: • Az ellenőrzés alá vont időszakban rendelkezett-e jogerős működési engedéllyel? • Nem teljes évben működő, illetve finanszírozási szerződéssel nem teljes évre rendelkező szolgáltató esetén az elszámoláskor a fenntartó helyesen számolta- e ki az őt időarányosan megillető támogatás összegét? • A teljes évben működő, illetve finanszírozási szerződéssel teljes évben rendelkező szolgáltató esetén az elszámoláskor a fenntartó helyesen számolta-e ki az őt megillető támogatás összegét? • Csak a Szoc.tv., Tkr. hatálya alá tartozó személyek tekintetében vették-e igénybe a támogatást? 5

6 • A szolgáltató csak a finanszírozási szerződésben szereplő ellátási területen élőket vette-e figyelembe az elszámolás alapjául szolgáló feladatmutató meghatározásánál (a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 3/A. § (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe kell venni)? 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet3/A. § (1) Hajléktalan személyek ellátását biztosító szolgáltatások, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás és a nappali ellátás esetén az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény külön jogszabályban meghatározott ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. 6

7 7 • A fenntartó átadta-e a támogatás teljes összegét a szolgáltatónak? • A működési támogatás felhasználásának vizsgálata a számviteli nyilvántartások, számlák és kiadási pénztárbizonylatok alapján: • A működési támogatás felhasználását elkülönítetten tartják-e nyilván? • A finanszírozási szerződésben szereplő szolgáltatásra fordították-e a működési támogatást? • A működési támogatás teljes összegét felhasználták-e? (Nem köteles a fenntartó a teljes összeget adott évben elkölteni, megszűnés esetén azonban a fel nem használt támogatást vissza kell fizetnie.) • A működési támogatást működési és fenntartási célokra (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb működési célú kiadások) használták-e fel? (Beruházás, felújítás nem vehető figyelembe, kivéve, ha a finanszírozási szerződés tartalmazza, hogy a működési támogatásból meghatározott összeg felhalmozási kiadásra fordítható. Kivételt képeznek továbbá a támogató szolgáltatások többlettámogatásai, melynek legalább 50 %-át köteles a fenntartó a szolgáltatás fejlesztésére fordítani (Tkr. 22. § (5) bekezdés_ ). • A számlák ellenőrzése (szúrópróbaszerűen is történhet) • A korábbi évben, években fel nem használt összeg felhasználásának jogszerűségét a évi, illetve megszűnt szerződés esetén a megszűnést követő helyszíni ellenőrzéskor vizsgálni kell. • A többlettámogatásban részesülő fenntartó a többlettámogatás legalább 50 %-át a szolgáltatás fejlesztésére fordította-e?

8 Az ellenőrzés dokumentumai (az általános ellenőrzési dokumentumokon túl) támogató szolgáltatás esetén: – Nyilvántartás a támogató szolgáltatásban részesülő személyekről; – A Szoc.tv. 94/B. §, illetve 94/D. § (2011. január 1-jétől 94/C. §) szerinti írásbeli megállapodás a szolgáltató fenntartója vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között; – január 1-jétől alapszolgáltatást igénylő személy nyilatkozata, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást (9/1999. SzCsM rendelet 18.§); – Gondozási napló; – A súlyos fogyatékosságot igazoló dokumentumok (határozat vagy igazolás a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, a magasabb összegű családi pótlék (5/2003. ESzCsM rendelet szerint) megállapításáról vagy folyósításáról, vagy az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvélemény); 8

9 – Halmozott fogyatékosságot, autizmust igazoló dokumentumok; – Nyilatkozat szociális rászorultság megállapításáról; – Egyéni gondozási terv személyi segítésben részesülők esetében; – Havi összesítő adatlap személyi segítés idejéről; – Menetlevelek; – Szállítási adatfelvételi lap; – Szállítási elszámoló adatlap; – Havi nyilvántartás a tényleges feladatmutató számításáról. 9

10 Ellenőrzési feladat (az általános ellenőrzési feladatokon túl): • Megfelelő tartalommal vezetik-e a nyilvántartást a támogató szolgáltatásban részesülő személyekről? • A megállapodás meglétének vizsgálata a szolgáltató fenntartója vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között. • január 1-jétől alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozott-e arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást? • Az ellátottak rendelkeznek-e a szociális rászorultságot igazoló szakvéleménnyel, fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal? Az Szoc.tv. 65/C. § (7) bekezdése alapján, ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn? • Ha a szolgáltatást igénylő a kérelem benyújtásakor nem rendelkezett a szociális rászorultságot igazoló irattal, az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 60 napig a szociálisan rászorultakra vonatkozó szabályok szerint biztosították-e a szolgáltatást? 10

11 • A 9/1999. SzCsM rendelet 22. § (6) bekezdése alapján, ha az igénybe vevő a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem csatolja a szociális rászorultságát igazoló iratot, rá a kérelem benyújtására visszamenő hatállyal a szociálisan nem rászorult személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez alapján vizsgálandó, hogy a támogatás szempontjából figyelembe vehető ellátotti létszám meghatározásakor figyelmen kívül hagyták-e? • A tényleges feladatmutató meghatározásakor a szolgálat csak a súlyosan fogyatékos személyek részére nyújtott személyi segítést és szállítói szolgáltatást vette-e figyelembe? • A feladatmutató számításánál csak a Megállapodással „lefedett” időszakban nyújtott ellátást vették-e figyelembe; • A halmozott fogyatékos vagy autista ellátottak rendelkeznek-e a fogyatékosság fennállását igazoló dokumentumokkal? 11

12 12 • A gondozásra fordított idő megállapítható-e a gondozási naplóból? • Az ellátottak, vagy törvényes képviselőjük minden esetben igazolták-e aláírásukkal a személyi segítés igénybevételét? • A feladatmutató számításánál csak a halmozottan fogyatékosok és autisták ellátása kapcsán számoltak-e 40 perccel egy feladatmutatót? • A szociálisan rászorult személyek – a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociális rászorult személyek kivételével – segítésével töltött 1 órát számították-e egy feladategységnek az elszámolás során? • Az elszámolásban csak a finanszírozási szerződésben szereplő gépjárművel teljesített szállítási szolgáltatást vették-e figyelembe? • Személyi szállítás esetén az indulás vagy érkezés helyszíne a szolgálat ellátási területén található-e? • A szállítási elszámoló adatlapon aláírásával minden esetben igazolták-e a szállítást az ellátottak vagy a megállapodást aláíró személy vagy a megállapodás mellékletében megnevezett személy?

13 13 • Ha a szállításhoz kísérőt is igénybevett az ellátott, a szállítás időtartamát egyidejűleg személyi segítésként csak abban az esetben számolták-e el, ha az ellátott rendelkezett a 29/1993. (II. 17) Korm. rendelet 14/A. § (6) bekezdésében előírt pszichiáter vagy neurológus szakorvos igazolásával arról, hogy a szállítása csak állandó felügyelet mellett biztosítható? • A szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométert számították-e egy feladategységnek az elszámolás során? • Személyi szállítás esetén a menetlevelek alátámasztják-e a szállításra elszámolt kilométert? • Szállításnál nem vették-e figyelembe azt a kilométert, mikor a gépkocsi üresen közlekedett? • Ha egy időben egyszerre több ellátott is utazott a gépkocsiban, abban az esetben nem halmozták-e a megtett hasznos kilométert az elszámolásnál? • A szolgálat 1200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel teljesítette-e? • Ha a szolgálat nem teljesítette személyi segítésből az 1200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén annak időarányos részét, akkor ahány feladategységgel kevesebbet teljesített, annyival kevesebb szállítási szolgáltatással teljesített feladatmutatót vett-e figyelembe az elszámolás során? • A fenntartó teljesítette-e a kötelezően teljesítendő, illetve a vállalt feladatmutatót?

14 A támogatás felhasználás ellenőrzése során feltárt főbb hiányosságok • könyvelési hibák • nem a szolgálat gépjárművének javítási, karbantartási vagy fenntartási költsége; • nem a szolgálat által üzemeltetett gépjármű típusnak megfelelő alkatrészek; • nem rendelkezett gázolajat fogyasztó gépjárművel és gázolaj felhasználást számolt el; • más pályázat vonatkozásában elszámolt költség 14

15 Feladatmutató számításával összefüggő hiányosságok • nem rendelkezett minden ellátott megállapodással; • nem volt aláírva a megállapodás az ellátott, vagy a fenntartó (megbízott) részéről; • az ellátás nem a megállapodással lefedett időszakban történt; • nem került bemutatásra a halmozott fogyatékosságot igazoló dokumentum • nem a fogyatékosság típusának megfelelően számolták el a személyi segítésre fordított időt; • az ellátott nem rendelkezett szociális rászorultságot igazoló dokumentumokkal; 15

16 • szociális rászorultságot igazoló dokumentum lejárata ; • egy ellátott ugyanabban az időpontban több személyi segítő gondozási naplójában is szerepelt, • egy gondozó két ellátottnál ugyanazon időben szerepelt gondozóként; • a menetlevelek nem támasztották alá a szállításra elszámolt kiló métert; • az ellátott nem igazolta aláírásával az ellátást; • számítási, összegzési hibák; • nem minden ellátottal kapcsolatos gondozási, szállítási tevékenységet tüntettek fel az elszámolásban; 16

17 Feladatmutató megalapozottságával kapcsolatos tapasztalatok Általános tapasztalat: jellemzően a helyszíni ellenőrzés során megállapított feladatmutatót jelentősen meghaladja a támogatási szerződés szerinti feladatmutatót. Az ellenőrzés során megállapított eltéréseknek nincs kihatása a támogatás összegére. 17

18 18 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai által, a támogató szolgáltatásoknál végzett helyszíni ellenőrzések tapasztalatai Előadó: Imre Ildikó humánszolgáltatási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések