Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szalayné Sándor Erzsébet1 Az alapjogok védelme az Európai Unióban Az alapjogok íratlan és írott forrásai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szalayné Sándor Erzsébet1 Az alapjogok védelme az Európai Unióban Az alapjogok íratlan és írott forrásai."— Előadás másolata:

1 Szalayné Sándor Erzsébet1 Az alapjogok védelme az Európai Unióban Az alapjogok íratlan és írott forrásai

2 Szalayné Sándor Erzsébet2 Az alapjogok kialakulásának története

3 Szalayné Sándor Erzsébet3 Az alapjogok története I. Az alapító szerződésekben a tagállamok nem rendelkeztek az alapjogok védelméről 1977-ben a Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatot tett az alapvető jogokról, védelmük szükségességéről 1986: Egységes Európai Okmány is hivatkozik rájuk

4 Szalayné Sándor Erzsébet4 Az alapjogok története II. Az Európai Bíróság szerepe - Eleinte elutasította az alapjogi tárgyú kérelmeket azzal, hogy nincs hatásköre a tagállami alkotmányjogokban foglalt elvek megsértésére alapozott panasz vizsgálatára től, a közösségi jogban „íratlanul benne rejlő” alapvető jogok elméletének megfogalmazásával a Bíróság közvetetten foglalkozni kezdett alapjog- értelmezéssel is

5 Szalayné Sándor Erzsébet5 Az alapjogok története III. Az EU-ról szóló Szerződés (MSz/ASz) kifejezetten szól a tárgykörről (EUSz F2.cikk/6. cikk (2)bek): „ Az Unió tiszteletben tartja az alapvető jogokat, mint a közösségi jog általános alapelveit, ahogyan azokat … az Emberi Jogok … Európai Egyezménye garantálja, és ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek”.

6 Szalayné Sándor Erzsébet6 Az alapjogok története IV. 1. Amszterdami Szerződés (1999): Az Unió és a tagállamai közös alapelveit (ide értendő az alapjogok köre is!) súlyosan és tartósan megsértő tagállam szavazati joga akár fel is függeszthető 2. Alapjogi Charta (2000) Ünnepélyes nyilatkozat formáját öltő alapjog-katalógus 3. Alkotmány-szerződés (2004) II. Részét képezi az Alapjogi Charta

7 Szalayné Sándor Erzsébet7 Az alapjogok története V. Lisszaboni Szerződés szerinti állapot: (Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés – december 12.) új EUSz 6.cikk „(1)Az Unió elismeri az EU Alapjogi Chartájának december 7-i, Strasbourgban december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. […] (2)Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. […] (3)Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.”

8 Szalayné Sándor Erzsébet8 Az alapjogok története VI. Az alapjogok általános jogelvekként az íratlan primer közösségi jog részének voltak tekintendők. Ma már az írott primer uniós jog részét képezik. Az ASz óta az alapjogok védelme a csatlakozás előfeltételének is tekintendő.

9 Szalayné Sándor Erzsébet9 Az alapjogok tartalma 1. Az Európai Bíróság gyakorlata 2. Az EU Alapjogi Chartája

10 Szalayné Sándor Erzsébet10 A Bíróság gyakorlata I. A kezdeti elutasítás után a Bíróság a közösségi jogba beemelt, és annak részét képező alapvető jogok gondolatát erősítette tovább ítéleteiben – finomítva és pontosítva azokat

11 Szalayné Sándor Erzsébet11 A Bíróság gyakorlata II. A közösségi alapjogok „felismerésének” forrásai: 1. A tagállamok alkotmányos hagyományaiból leszűrhető általános elvek 2. A tagállamok által ratifikált Emberi Jogok Európai Egyezménye, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata

12 Szalayné Sándor Erzsébet12 A Bíróság gyakorlata III. A Bíróság által végzett alapjog-kontroll a tagállamok alapjogvédelmet érintő tevékenységére is kiterjed DE csak abban az esetben, ha az a közösségi jog alkalmazási körében történik

13 Szalayné Sándor Erzsébet13 A Bíróság joggyakorlatának főbb elemei 1. A közösségi alapjogok genezise 2. A védelem szintje és korlátai 3. A tagállamok kötelezettsége a közösségi alapjogok védelmére 4. Jogállami garanciák a közösségi jogban

14 Szalayné Sándor Erzsébet14 A közösségi alapjogok genezise I. 29/69 Stauder – alapjogok léte, mint általános jogelv 4/73 Nold – tagállamok alkotmányos hagyományai és az EJEE T-54/99 max.mobil – Alapjogi Charta 11/70 Internationale Handelsgesellschaft – a közösségi alapjogok elsőbbséget élveznek a tagállami alkotmányjogokkal is

15 Szalayné Sándor Erzsébet15 A közösségi alapjogok genezise II. 149/77 Defrenne III – EKSz 141. cikk az egyetlen írott, közvetlenul hatályos alapjog C-285/98 Tanja Kreil – az egyenlő bánásmód elve alóli kimentési okok esetén a tagállamok kötelesek az arányosság elvét tiszteletben tartani

16 Szalayné Sándor Erzsébet16 A védelem szintje és korlátai 44/79 Hauer – közérdek, arányosság, érdemi jelleg – mint a korlátozás jogszerűségének előfeltétele 46/87 Hoechst – EJEE-vel való egyező v. eltérő értelmezés

17 Szalayné Sándor Erzsébet17 A tagállamok kötelezettsége 5/88 Wachauf – a tagállami mérlegelési jog gyakorlása során tekintettel kell lenni az alapjogokra C-260/89 ERT – az alapjogok védelmének kötelezettsége a közösségi jogrendszer minden tárgykörére kiterjed C-159/90 Grogan – hiányzó közösségi jogi relevancia esetén nincs helye a közösségi alapjogok alkalmazásának C-60/00 Carpenter – igen tág határok között mozoghat adott esetben annak megítélése, hogy adott tényállás közösségi jog-releváns-e.

18 Szalayné Sándor Erzsébet18 Jogállami garanciák a közösségi jogban 222/84 Johnston – hatékony jogorvoslathoz való jog (ld. még: C-213/89 Factortame) 85/76 Hoffmann-La Roche – az igazgatási aktusok egyértelműségének elve és a meghallgatáshoz való jog 63/83 – Regina/Kirk – a visszaható hatály tilalma 222/86 Unectef/ Heylens – indokolási kötelezettség egy közösségi jog korlátozása esetén

19 Szalayné Sándor Erzsébet19 Az Alapjogi Charta tartalma EUHL 2007/C 303/01 – Emberi méltósághoz való jog 2. Szabadságjogok 3. Egyenlőségi jogok 4. Szolidaritási jogok 5. Polgárjogok 6. Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok 7. Általános Rendelkezések

20 Szalayné Sándor Erzsébet20 Az emberi méltóság 1. Az emberi méltóság 2. Az élethez való jog 3. A személy sérthetetlenségéhez való jog 4. A kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma 5. A rabszolgaság és kényszermunka tilalma

21 Szalayné Sándor Erzsébet21 Szabadságjogok A szabadsághoz és biztonsághoz való jog 2. A magán-és családi élet tiszteletben tartása 3. A személyes adatok védelme 4. A házasságkötéshez és családalapításhoz való jog 5. A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság 6. A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága

22 Szalayné Sándor Erzsébet22 Szabadságjogok A gyülekezés és az egyesülés szabadság 2. A művészet és a tudomány szabadsága 3. Az oktatáshoz való jog 4. A foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog 5. A vállalkozás szabadsága 6. A tulajdonhoz való jog 7. A menedékjog 8. Védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben

23 Szalayné Sándor Erzsébet23 Egyenlőségi jogok 1. A törvény előtti egyenlőség 2. A megkülönböztetés tilalma 3. A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség 4. A nők és férfiak közötti egyenlőség 5. A gyermekek jogai 6. Az idősek jogai 7. A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése

24 Szalayné Sándor Erzsébet24 Szolidaritási jogok A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz 2. A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog 3. A munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog 4. Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem 5. Tisztességes és igazságos munkafeltételek 6. A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme

25 Szalayné Sándor Erzsébet25 Szolidaritási jogok A család és a munka 2. A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás 3. Egészségvédelem 4. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés 5. Környezetvédelem 6. A fogyasztók védelme

26 Szalayné Sándor Erzsébet26 A polgárok jogai 1. Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon 2. Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon 3. A megfelelő ügyintézéshez való jog 4. A dokumentumokhoz való hozzáférés joga 5. Az európai ombudsman 6. A petíciós jog 7. A mozgás és a tartózkodás szabadsága 8. A diplomáciai és konzuli védelem

27 Szalayné Sándor Erzsébet27 Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok 1. A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog 2. Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog 3. A bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elvei 4. A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma

28 Szalayné Sándor Erzsébet28 Általános rendelkezések 1. Alkalmazási kör 2. A jogok és elvek hatálya és értelmezése 3. A védelem szintje 4. A joggal való visszaélés tilalma

29 Szalayné Sándor Erzsébet29 Az Alapjogi Charta jogi természete - Az LSz-el módosított alapító szerződések hatályba lépésével az uniós jog részévé vált - Most már van jogi kötőereje - A Bíróságok hivatkozhatnak rá - Az Unió legitimációs bázisának tekintik - Nincs saját végrehajtási mechanizmusa - Az Unió csatlakozása az Egyezményhez (+)


Letölteni ppt "Szalayné Sándor Erzsébet1 Az alapjogok védelme az Európai Unióban Az alapjogok íratlan és írott forrásai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések