Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1957 Római Szerződés  Az Unió/Közösség sokáig elhatárolódott attól, hogy alapjogi kérdésekben fellépjen  Az integráció kezdetekben tisztán gazdasági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1957 Római Szerződés  Az Unió/Közösség sokáig elhatárolódott attól, hogy alapjogi kérdésekben fellépjen  Az integráció kezdetekben tisztán gazdasági."— Előadás másolata:

1

2 1957 Római Szerződés  Az Unió/Közösség sokáig elhatárolódott attól, hogy alapjogi kérdésekben fellépjen  Az integráció kezdetekben tisztán gazdasági alapokon nyugodott, a tagállamok az alapjogi kérdéseket nem tartották a Közösség hatáskörébe tartozónak  A Római Szerződés egyedül a megkülönböztetés- mentesség elvét mondta ki a javadalmazás, illetve szabad munkavállalás terén (állampolgárságon alapuló, férfi-női)

3 1957 Római Szerződés  Az alapjogok védelmére már létrehoztak egy önálló, a Közösségtől független nemzetközi szervezetet: Európa Tanács, önálló nemzetközi szerződéssel: Emberi Jogok Európai Egyezménye  Az Európai Bíróság 94-ben kimondta, hogy a Közösség nem rendelkezik olyan hatáskörrel, ami lehetővé tenné, hogy önállóan (is) csatlakozzon az egyezményhez  Ugyanakkor: az Európai Bíróság a 60-as évektől kezdve figyelembe vette az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit

4 A 70-es évek  Az Európai Bíróság a 29/69. sz. Stauder ügyben elismeri, hogy az alapvető jogok azoknak az általános elveknek a részét képezik, melyek tiszteletben tartását az Európai Bíróságnak biztosítania kell  Egy évvel később: az alapvető jogok tiszteletben tartása a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból ered  4/73. sz. Nold ügy: az alapvető jogokat – az Emberi Jogok Európai Bírósága által biztosított módon (!)– a közösségi jog végrehajtása során is figyelembe kell venni

5 Eközben a tagállami alkotmánybíróságok….  Német alkotmánybíróság: 1974 – „Solange I.” ítélet: mindaddig amíg a közösségi jog nem biztosítja az alapjogoknak olyan szintű védelmét, mint a német alkotmány, az AB fenntartja magának a jogot a közösségi jogi aktusok alapjogi szempontú ellenőrzésére  Hasonló álláspontot foglalt el Olaszország és Franciaország is  1986: „Solange II”- A német alkotmánybíróság elismeri, hogy a közösségi jog tiszteletben tartja az alapvető jogokat. Mindaddig, amíg ez így marad, a német alkotmánybíróság nem fogja gyakorolni a közösségi jog felett az alapjogi kontrollt

6 Egységes Európai Okmány  Preambulumában megjelenik utalás az alapjogokra: „AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy együtt munkálkodjanak a demokrácia előmozdításán a tagállamok alkotmányában és törvényeiben, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, valamint az Európai Szociális Chartában elismert alapvető jogok — így különösen a szabadság, az egyenlőség és a társadalmi igazságosság — alapján”

7 Maastrichti Szerződés  Konkrét rendelkezés jelenik meg az alapvető jogokról az EUSz-ban  F. cikk (későbbi 6. cikk): „Az Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek.” 

8 Amszterdami Szerződés  A megkülönböztetés tilalma kiterjed a vallási, faji, nemek közötti, életkoron alapuló megkülönböztetésre  Megjelennek alapjogoktól átitatott politikák is: szociálpolitika, menekültügy (családi élet, gyermekek joga), környezetvédelem, adatvédelem  Módosítja az F cikket: „Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban.”

9 Amszterdami Szerződés  A Tanács megállapíthatja, ha egy tagállam súlyos és folyamatos módon megsérti az alapvető jogokat  Nizzai Szerződés: a jogsértő tagállamnak ajánlásokat fogalmaznak meg. 4/5-ös többséggel és az EP egyetértésével az ilyen jogsértő tagállam tagsági joga felfüggeszthető (jelenlegi EUMSz. számozás szerinti 7. cikk szerinti eljárás)

10 Az alapjogok tiszteletben tartása mint csatlakozási kritérium  Az alapjogok tiszteletben tartása a taggá válás feltétele  Tagként azonban nehezebben kontrolálható az alapvető jogok tiszteletben tartása

11 Nizzai Szerződés  Az Európai Unió Alapjogi Chartáját a Nizzai Szerződéssel egyidejűleg, de attól függetlenül írták alá 2000-ben  A dokumentum proklamációként került elfogadásra, nem vált az alapszerződések részévé  Ennek ellenére az Európai Bíróság joggyakorlatában hivatkozási alappá vált  A Chartát német kezdeményezésre fogadták el. Célja az volt, hogy az Uniónak saját alapjogi katalógusa legyen

12 A Lisszaboni Szerződés  Az Alkotmányszerződés előkészítésénél alapvető cél volt, hogy a Charta annak részévé váljon. A tervezet az Alkotmányszerződés 2. részévé tette volna a Chartát  A Lisszaboni Szerződés nem integrálta a Charta szövegét (jegyzőkönyvként sem csatolták), de úgy rendelkezik, hogy az az alapszerződéssel azonos jogi erővel bír (6. cikk)  A Lisszaboni Szerződés jogalapot (és kötelezettséget teremt az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való csatlakozásra)

13 A Lisszaboni Szerződés  A Charta rendelkezéseit csak az Unió hatáskörein belül lehet értelmezni  „A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.” (EUSz. 6. cikk)

14 A Lisszaboni Szerződés – 1. nyilatkozat  Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely jogilag kötelező erővel bír, megerősíti az alapvető jogokat úgy, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, és ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek.  A Charta nem terjeszti ki az uniós jog alkalmazási körét az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat.

15 30. Jegyzőkönyv Az európai unió alapjogi chartájának Lengyelországra és az Egyesült Királyságra történő alkalmazásáról  „A Charta nem terjeszti ki az Európai Unió Bíróságának, Lengyelország vagy az Egyesült Királyság bármely bíróságának vagy törvényszékének hatáskörét az annak megállapítására való lehetőségre, hogy Lengyelország vagy az Egyesült Királyság törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, gyakorlatai vagy intézkedései nincsenek összhangban azokkal az alapvető jogokkal, szabadságokkal és elvekkel, amelyeket a Charta újólag megerősít.”

16 30. Jegyzőkönyv Az európai unió alapjogi chartájának Lengyelországra és az Egyesült Királyságra történő alkalmazásáról  A Jegyzőkönyv rendelkezéseit a cseh elnöki vétó következtében a következő csatlakozási szerződés alkalmával a Cseh Köztársaságra is ki fogják terjeszteni  Ez volt a Lisszaboni Szerződés ratifikálásnak feltétele

17 Alapjogi Charta  „E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, újólag megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek”

18 Alapjogi Charta 51. cikk  A Charta címzettjei: - az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint - a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre „a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat.”

19 Kapcsolat az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (52. cikk)  „Amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson.”

20 A Charta és a tagállamok alkotmányos hagyományai  „Amennyiben e Charta a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból eredő alapvető jogokat ismer el, akkor ezeket a jogokat e hagyományokkal összhangban kell értelmezni.”

21 Alapjogi Charta  A Bizottság 2001 óta valamennyi jogalkotási javaslatában számot ad a Chartával való összeegyeztethetőségről

22 Alapjogi Charta  A Charta 64 cikkből áll és hat érték köré csoportosít - Méltóság - Szabadságok - Egyenlőség - Szolidaritás - Polgárok jogai - Igazságszolgáltatás - lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:08 3:0389:0403:HU:PDF lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:08 3:0389:0403:HU:PDF

23 Csatlakozás az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez  Kötelezettség a Szerződés alapján  Politikai prioritássá vált  Eddig csak a tagállamok önállóan voltak tagjai  Következmények: Az Emberi Jogok Európai Bírósága hatáskörrel fog bírni arra, hogy uniós jogi aktusokat vizsgáljon abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e az egyezmény alapjogi rendelkezéseinek  Veszélyek az Európai Bíróság számára: adott esetben úgy nyilvánít alapjogokba ütközőnek az Emberi Jogi Bíróság egy uniós jogi aktust, hogy azt az Európai Bíróság nem vizsgálhatta

24 Csatlakozás az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez  A csatlakozás nemzetközi szerződéssel fog történni  A Tanács egyhangúlag dönt, az EP egyetértése szükséges  A szerződést ratifikálnia kell az egyezményben részes 47 országnak is

25 Az EJEE-hez való csatlakozás állása  Megállapodás tervezet: október  Kérdéses tárgyalási pontok, dilemmák: - Az EU jogosult legyen-e önállóan bírót állítani? - Az EU vegyen-e részt önálló jogon az ET miniszteri bizottságában? - Míg az EU Bírósága nem jogosult az alapszerződések alapjogi kontrolljára, a EJEB jogosult lenne! (ennek kizárása ellentmondana az egyezmény szellemének) -

26 Az EJEE-hez való csatlakozás állása  A „Bosphorus teszt” jövője: Már korábban fenntartotta magának az EJEB a jogot, hogy vizsgálja olyan nemzeti aktusok alapjogi megfelelőségét, melyek uniós jogot hajtanak végre  Azonban felállította az uniós jog alapjogi ekvivalenciájának vélelmét: azonos védelmet nyújt, mint az EJEE  Kérdés: Mindez hogyan fog változni a csatlakozással. Ha fennmarad a vélelem, az egyenlőtlen elbánáshoz vehzethet

27 Az EJEE-hez való csatlakozás állása  Szükséges előfeltétele-e a EJEB-hoz fordulásnak az EU Bírósághoz fordulás?  Az EUB olyan tartalmú közleményt adott ki, melyben kifejtette, hogy nem lenne kívánatos, ha egy uniós jogi aktus úgy kerülhetne az EJEB elé, hogy annak alapjogi összeegyeztethetőségéről az EUB nem tudott állást foglalni  Probléma: nem a felek kezében van az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének joga, ezért nem tekinthető kimerítendő jogorvoslatnak  Esetleges megoldás: speciális mechanizmus létrehozása

28 Az EJEE-hez való csatlakozás állása  A szerződés-tervezet javaslatai: - Az EU ugyanolyan alapon adjon bírát, mint a többi tagország (de mivel az EU nem lesz tagja az ET-nek, a parlamenti közgyűlésben nem lesz képviselve, ezért 18 EP képviselő bekapcsolódhat a bíró kiválasztásába - Az elsődleges jog kontrollja nincs kizárva - A szerződés-tervezet hallgat a Bosphorus teszt jövőjéről - Az előzetes döntéshozatal igénybevétele nem kötelező eleme a EJEB-hoz fordulásnak, de lehetővé kell tenni az EUB számára, hogy kifejtse álláspontját (mikéntje nincs rendezve) -


Letölteni ppt "1957 Római Szerződés  Az Unió/Közösség sokáig elhatárolódott attól, hogy alapjogi kérdésekben fellépjen  Az integráció kezdetekben tisztán gazdasági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések