Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szalayné Sándor Erzsébet1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ÉS ÁLTALÁNOS DISZKRIMINÁCIÓTILALOM UNIÓS POLGÁRSÁG INTÉZMÉNYE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szalayné Sándor Erzsébet1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ÉS ÁLTALÁNOS DISZKRIMINÁCIÓTILALOM UNIÓS POLGÁRSÁG INTÉZMÉNYE."— Előadás másolata:

1 Szalayné Sándor Erzsébet1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ÉS ÁLTALÁNOS DISZKRIMINÁCIÓTILALOM UNIÓS POLGÁRSÁG INTÉZMÉNYE

2 Szalayné Sándor Erzsébet2 Egyenlő bánásmód elve Általános elv - Európai Bíróság gyakorlatában alakult ki: - íratlan közösségi jogelv - tartalma: lényegét tekintve azonos tényállásokat tilos különbözőképpen, az egymástól eltérő tényállásokat tilos azonos módon kezelni - Frilli, Ruckdeschel-ügyek

3 Szalayné Sándor Erzsébet3 Egyenlő bánásmód – általános elvként Kit kötelez? - Magát a Közösséget - Tagállamokat csak a közösségi joggal összefüggő tevékenységük során

4 Szalayné Sándor Erzsébet4 Egyenlő bánásmód az EUMSz-ben A bírói gyakorlatban kialakult általános elv sajátos megjelenési formái: 1. Egy sor speciális, az egyenlő bánásmód elvét konkretizáló különleges elv az EUMSz-ben 2.Állampolgárságon alapuló általános diszkriminációtilalom (EKSz 12. cikk – EUMSz 18. cikk)

5 Szalayné Sándor Erzsébet5 Egyenlő bánásmód elve - konkrétan Speciális, szabályozott esetek az EUMSz-ben: 1. Termelők és fogyasztók között - EUMSz 40. cikk – korábbi EKSz 34.cikk (2) 2. Munkavállalók között állampolgárság alapján – EUMSz 45. cikk – korábbi EKSz 39.cikk (2) 3. Szolgáltatást nyújtó személyek között származási helyükre való tekintet nélkül – EUMSz 57. cikk – korábbi EKSz 50.cikk 4. Egyenlő díjazás tekintetében férfiak és nők között – EUMSz 157. cikk – korábbi EKSz 141. cikk (1)

6 Szalayné Sándor Erzsébet6 Egyenlő bánásmód elve EUMSz 19. cikk – korábbi EKSz 13. cikk Az amszterdami szerződésmódosítás felhatalmazta a Tanácsot, hogy: - Megfelelő intézkedést tegyen = alkosson másodlagos közösségi jogforrást - Nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdé-sére

7 Szalayné Sándor Erzsébet7 2000/43/EK irányelv Tárgya: személyek közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazása Határidő: tagállamok 3 év alatt kötelesek implementálni Magyarország: évi CXXV. Tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

8 Szalayné Sándor Erzsébet évi CXXV. Tv. A törvény felhatalmazása alapján 2005 februárjától működik az Egyenlő Bánásmód Hatóság (Elnöke: Demeter Judit)

9 Szalayné Sándor Erzsébet9 Általános diszkrimináció tilalom elve Az egyenlő bánásmód általános elvének egyik speciális megjelenési formája – alapja az állampolgárság EUMSz 18. cikk – korábbi EKSz 12. cikk: „ A Szerződések alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárságon alapján történő bármely megkülönböztetés.”

10 Szalayné Sándor Erzsébet10 EUMSz 18. cikk – korábbi EKSz 12. cikk elemzése „Szerződések alkalmazási köre” - Legalább egy szerződéses rendelkezésnek léteznie kell az adott tényállásra vonatkozóan: pl. oktatásügy (EUMSz 165. cikk – korábbi EKSz 149.cikk, stb.), fogyasztóvédelem (EUMSz 169. cikk – korábbi EKSz153.cikk, stb.)

11 Szalayné Sándor Erzsébet11 EUMSz 18. cikk – korábbi EKSz 12. cikk elemzése „Csak a Szerződésekben foglalt különleges rendelkezések sérelme nélkül érvényesülhet a tilalom” (pl. EKSz 39.(2), 43.,50. cikkek) - Régi elv: lex specialis derogat legi generali - Ha azonban több speciális diszkrimináció tilalmi elv ütközne egy tényállásban, a Bíróság az általános elv alapján dönt (Cowan)

12 Szalayné Sándor Erzsébet12 EUMSz 18. cikk/EKSz 12. cikk elemzése Kit kötelez? 1. A Közösséget 2. A közösségi jog alkalmazása során a tagállamokat – amennyiben nem részesíthetik hátrányosabb bánásmódban a többi tagállam állampolgárát - a közösségi jog alkalmazási körében !!!

13 Szalayné Sándor Erzsébet13 Tehát ! DISZKRIMINÁCIÓ AKKOR TÖRTÉNIK, - HA AZ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEKET AZONOS HELYZETEKRE - VAGY UGYANAZT AZ ELŐÍRÁST ELTÉRŐ HELYZETEKRE ALKALMAZZÁK

14 Szalayné Sándor Erzsébet14 DISZKRIMINÁCIÓ FORMÁI 1. Nyílt diszkrimináció 1. Rejtett diszkrimináció – formálisan nem az állampolgársághoz kapcsolódik, hanem olyan feltételekhez, amelyeknek viszont tipikusan az adott tagállam állampolgárai tudnak megfelelni

15 Szalayné Sándor Erzsébet15 Rejtett diszkrimináció - példák - Adott tagállamban lakóhellyel nem rendelkező személyek pl. bizonyos fizetési kedvezményeket nem vehetnek igénybe - az ilyen személyek legtöbbször külföldiek, tehát formálisan ugyan nem, ténylegesen viszont az állampolgárságuk miatt esnek el bizonyos kedvezményektől

16 Szalayné Sándor Erzsébet16 FORDÍTOTT DISZKRIMINÁCIÓ Tisztán tagállamon belüli jogviszony esetén – a közösségi jogi relevancia teljes hiánya esetén – előfordulhat, hogy egy tagállam állampolgárára szigorúbb nemzeti előírásokat kell alkalmazni, mint a többi tagállam állampolgárára.

17 Szalayné Sándor Erzsébet17 Fordított diszkrimináció A tagállamok állampolgárai saját államukkal szemben kivételes esetben hivatkozhatnak a közösségi jog által garantált általános diszkrimináció tilalomra – ha a saját állampolgár a közösségi jog által szabályozott helyzetbe kerül: külföldön szerzett szakképesítés belföldön történő elismertetése (Auer, Knoors, Angonese)

18 Szalayné Sándor Erzsébet18 Jogeset C-411/98 Ferlini, EBHT 2000, I-8081 (Pechstein, 128)

19 Szalayné Sándor Erzsébet19 Kimentés A diszkrimináció tilalom nem abszolút. Kimentési lehetőséget az Európai Bíróság elfogad: objektív körülmények között, ha az intézkedés arányos, a megkülönböztetés akár jogszerű is lehet. Jogszerűség: minél inkább az egyéntől független körülmény (életkor, nem) az alap, annál szigorúbbak a feltételei

20 Szalayné Sándor Erzsébet20 UNIÓS POLGÁRSÁG EUMSz cikk Korábbi EKSz cikk

21 Szalayné Sándor Erzsébet21 Az uniós polgárság szabályozása előtt: zömmel csak gazdasági célú szabad mozgás szabályozása után: uniós polgárság intézményének bevezetése (Maastrichti Szerződés) után (Amszterdami Szerződés) módosításai

22 Szalayné Sándor Erzsébet22 Az uniós polgárság tartalma 1. Szabad mozgás és szabad tartózkodás joga 2. Önkormányzati választásokon való részvétel joga 3. Az Európai Parlamenthez kapcsolódó választójog 4. Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog 5. Petíciós jog 6. Az európai ombudsmanhoz való fordulás joga

23 Szalayné Sándor Erzsébet23 Az uniós polgárság fogalma  A Közösség és a tagállamok állampolgárai közti speciális jogviszony (EUMSz 20. cikk – korábbi EKSz 17. cikk)  Nem az állampolgárság szinonímája Ennek okai: - Közösség nem állam - nem eléggé intenzív a polgárok és a Közösségi közti jogviszony - az EKSz – mint a tagállamok összességének írott akarata - nem törekszik exkluzivitásra, szemben az állam és az állampolgára közti viszonnyal

24 Szalayné Sándor Erzsébet24 Az uniós polgárság létrejötte  A tagállami állampolgárság közvetítésével jön létre  A nemzeti állampolgárság mellett jön létre – tehát nem helyettesíti azt  Ld. az EKSz 17. cikk (1) bek. ASz módosítás utáni szövegét

25 Szalayné Sándor Erzsébet25 Az uniós polgárság kizárt hatása  Uniós polgárság – tagállami állampolgárság összekapcsolása nem eredményezi Szerződések alkalmazási körének kiterjesztését a tisztán belső jogviszonyokra  Tehát: a tisztán belső jogviszonyokra pusztán az uniós polgárságra való hivatkozással Szerződések alkalmazási köre nem terjeszthető ki (Uecker)

26 Szalayné Sándor Erzsébet26 Nyitottság és dinamika 1. Másodlagos jogalkotási felhatalmazás (EUMSz 21. cikk (2) és (3) bek. – korábbi EKSz 18.cikk (2) bek.; 19.cikk (1) bek.) 2. Evolutív klauzula (EUMSz 25. cikk – korábbi EKSz 22. cikk) - Bizottság háromévente jelentést köteles készíteni Parlamentnek, Tanácsnak és a GSZB-nek - ezek alapján Tanács a jogok megerősítését és kibővítését (!) célzó rendelkezéseket javasolhat elfogadásra

27 Szalayné Sándor Erzsébet27 AZ UNIÓS POLGÁROK EGYES JOGAINAK TARTALMA

28 Szalayné Sándor Erzsébet28 SZABAD MOZGÁS ÉS SZABAD TARTÓZKODÁS JOGA EUMSz 21. cikk/EKSz 18. cikk - Korábban is volt a tartózkodási jogot biztosító másodlagos jogforrás speciális személyi körre: 1. 90/366/EGK irányelv (diákok) 2. 90/365/EKG irányelv(kereső tevé- kenységüket felhagyó munkaválla-lók és önálló vállalkozók)

29 Szalayné Sándor Erzsébet29 EUMSz 21. cikk/EKSz 18. cikk A szabad mozgás és tartózkodás tekintetében – általános szabály Ezért csak akkor alkalmazandó, ha a speciális szabályok alapján a jog nem biztosítható Tehát a munkavállalás, letelepedés, szolgáltatás szabadságára vonatkozó speciális rendelkezésekből adódó jogok az alkalmazás során elsőbbséget élveznek.

30 Szalayné Sándor Erzsébet30 Önkormányzati választásokon való részvétel joga EUMSz 22. cikk – korábbi EKSz 19. cikk (1) bek. Jogosultak köre: minden uniós polgár, akinek lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára A tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett Aktív és passzív választójoga van az adott tagállam helyhatósági választásain

31 Szalayné Sándor Erzsébet31 Önkormányzati választások Célja: a helyi politikai közéletben és döntéshozatalban tényleges, formálisan is garantált részvétel lehetősége az uniós polgárok számára Nem cél: közösségi szintű egységes helyhatósági választójog megalkotása – viszont cél az egyenlő bánásmód elvének garantálása

32 Szalayné Sándor Erzsébet32 Önkormányzati választások Előfeltétel: - Lakóhely az adott tagállamban - Egyéb általános előfeltételtől is függővé tehető – de csak ha a saját állampolgárt is kötelezi (pl. korhatár, megadott helybenlakási idő az adott önkormányzat területén, stb.) Csak az általános, közvetlen helyhatósági választásokon való részvételre jogosít fel – az önkormányzati tisztségviselők megválasztása, különösen ha felségjogot is gyakorol, nem része a választójognak

33 Szalayné Sándor Erzsébet33 Önkormányzati választások 94/80/EK irányelv – az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szól

34 Szalayné Sándor Erzsébet34 Önkormányzati választójog Sajátos problémák (94/80 irányelv 12.cikk) Pl. Luxemburg, Belgium: egyes körzeteiben a helyi lakosságon belül igen magas a külföldiek arányszáma, ha a 20%-ot meghaladja, minimális helybenlakáshoz köthető - aktív választójog gyakorlása esetén nem haladhatja meg az egy ciklusnyi időtartamot - passzív választójog gyakorlása esetén nem haladhatja meg a két ciklusnyi időtartomt

35 Szalayné Sándor Erzsébet35 Európai Parlamenti választójog EUMSz 22. cikk – korábbi EKSz 19. cikk (2) bek. Minden uniós polgár a lakóhelye szerinti tagállamban az európai parlamenti választásokon aktív és passzív választójoggal rendelkezik A választójog az egyenlő bánásmód elvén nyugszik

36 Szalayné Sándor Erzsébet36 Európai Parlamenti választójog 93/109/EK irányelv Az európai parlamenti választójog gyakorlásának részletszabályairól szól Itt is van eltérésre mód: helybeli lakosságon belüli magas külföldi arányszám (20%) – de csak Luxemburgra vonatkozóan

37 Szalayné Sándor Erzsébet37 Diplomáciai és konzuli védelem EUMSz 23. cikk – korábbi EKSz 20. cikk -Harmadik ország területén – ahol saját állam nem rendelkezik képviselettel – igénybe veheti bármelyik tagállam diplomáciai és konzuli védelmét – tehát kiegészítő jellegű - Egyenlő bánásmód elve alapján

38 Szalayné Sándor Erzsébet38 Diplomáciai és konzuli védelem A jog gyakorlását megkönnyítő másodlagos közösségi jogforrások (a tagállamok kormányainak képviselőiből álló Tanács sui generis határozatai (!)): 1. 95/553/EK határozat – a bajba jutott uniós polgároknak nyújtandó segítségről haláleset, betegség, sú-lyos baleset, őrizetbe vétel, szabad-ságvesztés 2. 96/409/KKBp határozat – az útlevelüket vagy egyéb úti okmányaikat elvesztő uniós polgárok számára kiadható, visszatérésre jogosító egységes igazolvány kiadásáról

39 Szalayné Sándor Erzsébet39 Petíciós jog EUMSz 24. cikk - korábbi EKSz 21. cikk - A választójog mellett biztosított közvetlen jogi kapcsolat a polgárok és az Európai Parlament között - Jogosultak köre: uniós polgárok valamint valamely tagállamban lakóhellyel ill. székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy egyénileg vagy közösen nyújthat be kérelmet (EKSz 194. cikk)

40 Szalayné Sándor Erzsébet40 Petíciós jog Tárgyi hatálya: a Közösség tevékenységi területéhez kapcsolódó ügyekre korlátozódik – az EKSz szerint Azonban az Európai Parlament eljárási szabályzatának 12. cikke lehetőséget ad arra, hogy a két uniós tevékenységi területre vonatkozóan is panaszt nyújtsanak be

41 Szalayné Sándor Erzsébet41 Petíciós jog 1. A Parlament köteles átvenni, érdemben kivizsgálni és indokolással ellátva megválaszolni – jogorvoslat igénylésére nem terjed ki 2. A panaszos csak az őt közvetlenül érintő ügyben fordulhat a Parlamenthez – jogi és nem jogi kérdésben egyaránt 3. A hiteles nyelvek bármelyikén 4. Ésszerű határidőn belüli igény a válaszra

42 Szalayné Sándor Erzsébet42 Petíciós jog Amszterdami Szerződés óta már nemcsak a Parlamenthez, hanem bármely más közösségi főszervhez fordulhatnak panasszal Cél: transzparencia követelménye

43 Szalayné Sándor Erzsébet43 Ombudsmannak benyújtható panasz jog EUMSz 24. cikk – korábbi EKSz 21. cikk és 195. cikk Tárgya: a közösségi intézmények vagy szervek tevékenysége során felmerült hivatali visszaélés – a tagállami hatóságok visszaélései nem Visszaélés: minden jogellenes cselekmény, valamint a rendeltetésszerű működés elveinek sérelmére elkövetett magatartás (alapjogok sérelme, igazgatási szabálytalanságok, mulasztások, hatalommal való visszaélés, tisztességes bánásmód követelményének sérelme, elkerülhető késedelmek, hiányos tájékoztatás, információ elhallgatása, stb.)

44 Szalayné Sándor Erzsébet44 Ombudsmannak benyújtható panasz joga Nem lehet a panasz tárgya: - Bírói szervek tevékenysége - Bíróság által ítélt vagy folyamatban lévő ügy A panaszos joga: - Panaszát átvegyék, tudomásul vegyék, esetleges intézkedésről értesítsék - De! nem követelheti a panasz kivizsgálását, ill. intézkedés foganatosítását, ez az ombudsman saját döntése


Letölteni ppt "Szalayné Sándor Erzsébet1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE ÉS ÁLTALÁNOS DISZKRIMINÁCIÓTILALOM UNIÓS POLGÁRSÁG INTÉZMÉNYE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések