Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szalayné Sándor Erzsébet1 SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szalayné Sándor Erzsébet1 SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN."— Előadás másolata:

1 Szalayné Sándor Erzsébet1 SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN

2 Szalayné Sándor Erzsébet2 EK / EU Az egyén jogi helyzete az EU-ban bonyolult képet mutat: 1. Vonatkoznak rá a nemzeti jogrendszerek alapjogi rendelkezései – az EJEB-hez fordulás lehetőségével 2. Egyenlő bánásmód elve és általános diszkrimináció tilalom az EKSzerződés szerint 3. Vonatkoznak rá az EK/EU SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRA vonatkozó rendelkezései: - gazdaságilag aktív tevékenységet végzők - nem kereső tevékenységet folytatók

3 Szalayné Sándor Erzsébet3 Személyek szabad mozgása Gazdasági alapszabadság, amennyiben jövedelemszerzés céljából történik a másik tagállamban való tevékenység: - munkavállalás szabadsága - letelepedés szabadsága - szolgáltatás szabadsága (részletesen nem!!) Amennyiben nem kereső tevékenységről van szó más tagállamban: - uniós polgárság

4 Szalayné Sándor Erzsébet4 Személyek szabad mozgása Munkavállalás szabadsága: másik tagállamban „függő viszonyban” végzett munka Letelepedés szabadsága: természetes- vagy jogi személyek másik tagállamban tartósan önálló gazdasági tevékenységet folytatnak Szolgáltatások szabadsága: valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek egy másik tagállamban nyújthassanak szolgáltatást FŐ ELV: DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA E JOGOK: NEM KORLÁTLANOK

5 Szalayné Sándor Erzsébet5 Munkavállalás szabadsága 1. EKSz 39. cikk értelmezése Mi akadályozhatja? - Diszkrimináció más tagállamból érkezőkkel szemben - Eltérő kötelezettségeket megállapító jogszabályok, adminisztratív intézkedések - Társadalombiztosítási rendszerek közti koordináció- hiány Az EKSz és a másodlagos jogalkotás is ezen akadályok felszámolását célozza

6 Szalayné Sándor Erzsébet6 Munkavállalás szabadsága 2. A tilalom címzettjei: - az állam jogalkotó és végrehajtó központi szervei, a bíróságok, a regionális és helyi önkormányzatok (=közhatalmi szervek aktusai) - bármely olyan rendelkezést kibocsátó intézmény, ami a munkaviszonyt kollektív jelleggel szabályozza

7 Szalayné Sándor Erzsébet7 Munkavállalás szabadsága 3. Az EKSz 39. cikkének közvetlen hatálya van (Európai Bíróság): - vertikális (magánszemély – hatóság) - horizontális (magánszemélyek egymás között)

8 Szalayné Sándor Erzsébet8 Munkavállalás szabadsága 4. A diszkrimináció tilalma: Hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, Különböző tényállásokat azonos módon kezelnek És ez objektív okokkal nem igazolható

9 Szalayné Sándor Erzsébet9 Munkavállalás szabadsága 5. A munkavállaló fogalma: a tényállásnak valamilyen módon több tagállamhoz kell kapcsolódnia Nincs egységes fogalom (más számára, utasítás alapján, díjazás ellenében) aszerint változik, hogy mely területen kerül alkalmazásra – nem jövedelemtől függ, a tevékenység jellege határozza meg A fogalom alá tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, a gyakornokok, az álláskeresők is

10 Szalayné Sándor Erzsébet10 Munkavállalás szabadsága 6. EKSz 39. cikk Közvetlen hatály kérdése (Watson and Belmann) Munkavállaló fogalma (Ninni-Orasche, Lair) Határon átnyúló elem követelménye (Steen I.) Közszolgálatban való alkalmazás kérdése (Sotgiu, Lawrie-Blum) A személyi hatály kérdése - jogosultak köre (Ruhr, Humer, Clean Car Autoservice) - kötelezettek köre (Walrave, Angonese) Diszkrimináció tilalom – akadályozási tilalom (Casagrande, Bosman)

11 Szalayné Sándor Erzsébet11 Munkavállalás szabadsága 7. Kimentési okok: írott + íratlan Írott kimentési okok (EKSz 39. cikk (3) bek.): - közrend, közbiztonság, közegészség (Adoui,Bonsignore) Íratlan kimentési okok – a Cassis formula alapján ill. objektív okok miatt (O’Flynn)

12 Szalayné Sándor Erzsébet12 Munkavállalás szabadsága 8. Írott kimentési okok értelmezése(1): - A fogalmakat az EKSz határozza meg, a Tanács 64/221/EGK irányelve állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a tagállamok hivatkozhatnak rá - E fogalmak országonként és korszakonként eltérő tartalommal bírhatnak, ezért a tagállamok mérlegelési szabadsággal bírnak – de csak a közösségi jog által körülhatároltan, a közösségi intézmények (EuBí) ellenőrzése alatt

13 Szalayné Sándor Erzsébet13 Munkavállalás szabadsága 9. Írott kimentési okok értelmezése(2): - A kivételek alkalmazása nem szolgálhat gazdasági érdekeket - Az intézkedést csak az érintett személyes magatartása alapján lehet foganatosítani - A kimentési okra való hivatkozás a társadalom valamely alapvető érdekét sértő, tényleges és kellőképpen súlyos fenyegetés létét feltételezi (Sirdar) Arányosság elve!!!!

14 Szalayné Sándor Erzsébet14 SZEMÉLYEK GAZDASÁGI CÉLÚ MOZGÁSÁNAK MÁSIK FORMÁJA: LETELEPEDÉS SZABADSÁGA

15 Szalayné Sándor Erzsébet15 Letelepedés szabadsága 1. EKSz cikk Letelepedés fogalma: - határozatlan ideig tartó, saját felelősségre végzett gazdasági tevékenység - saját államától eltérő területen - egy helyhez kötött létesítmény útján (fixed establishment, C-221/89 Factortame)

16 Szalayné Sándor Erzsébet16 Letelepedés szabadsága 2. Ismérvek: 1. Mindenképpen jövedelem ellenében 2. Tartós, stabil és folyamatos részvétel az adott tagállam gazdasági életében 3. Önálló tevékenységet folytatók: - szabadfoglalkozásúak (orvos, ügyvéd, építész) - vállalkozók (természetes és jogi személyek)

17 Szalayné Sándor Erzsébet17 Letelepedés szabadsága 2. Határokon átlépő jelleg: 1. Nem alkalmazható a kizárólag egy tagállamot érintő esetekre 2. A másik tagállamban szerzett, a közösségi jog alapján elismert szakképesítésből adódó előnyöktől azonban az egyént a saját tagállamában nem lehet megfosztani (Angonese) 3. A származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai v. a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történő letelepedését

18 Szalayné Sándor Erzsébet18 Letelepedés szabadsága 3. Fajtái: 1. Elsődleges letelepedés 2. Másodlagos letelepedés Elsődleges letelepedés: - a társaság központi ügyintézési helyének és ellenőrzésének áttelepítése - a munkavállaló egy másik tagállam területén kíván önfoglalkoztatóként dolgozni

19 Szalayné Sándor Erzsébet19 Letelepedés szabadsága 4. Másodlagos letelepedés: - képviselet, fiók- vagy leányvállalat létrehozása, másik tagállam területén társaság bejegyzésében való részvétel - Több munkahely szerzése vagy fenntartása a tagállamok területén - Társaság fogalma (EKSz 48. cikk)

20 Szalayné Sándor Erzsébet20 Letelepedés szabadsága 5/a. EKSz 48. cikk Minden társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösség területén van, a letelepedés szabadsága tekintetében ugyanolyan bánásmódban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

21 Szalayné Sándor Erzsébet21 Letelepedés szabadsága 5/b. Társaság fogalma (EKSz 48. cikk): „ … a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a non-profit szervezeteket”

22 Szalayné Sándor Erzsébet22 Letelepedés szabadsága Közvetlen hatály (EKSz 43. cikk) mindkét viszonylatban 2. Közhatalom (EKSz 45. cikk) kérdése (official authority) - ebben a körben a letelepedés szabadságát nem kell alkalmazni - a kivételt azonban a közhatalom gyakorlását közvetlenül és specifikusan (esetileg is) magukban foglaló tevékenységekre kell korlátozni (Reyners)

23 Szalayné Sándor Erzsébet23 Letelepedés szabadsága 6. Kimentési lehetőségek - Írott okok: EKSz 46. cikk – közrend, közbiztonság és közegészség - Íratlan okok (Cassis-formula) - közös szabály: nem lehetnek diszkriminatívak, a közérdeket (general interest) szolgáló feltétlen követelményeknek kell lenniük (Gebhard) Arányosság elvének betartása!!

24 Szalayné Sándor Erzsébet24 Letelepedés szabadsága 7. Ingatlantulajdon szerzése (EKSz 44. cikk (2) bek. e. pont): más tagállamban történő föld és épülettulajdon szerzésének lehetősége – csak akkor korlátozható, ha a saját állampolgárra nézve is azonos a szabályozás

25 Szalayné Sándor Erzsébet25 Letelepedés szabadsága 8. Ügyvédi hivatás gyakorlása 98/5/EK irányelv 1. Hazai szakmai cím használata mellett szabadon gyakorolhatja más tagállamban, bizonyos korlátozásokkal – ha saját országában már nyilvántartásba vették 2. Integrálódhat a fogadó ország ügyvédei sorába – ez a megoldás azonban különbözeti vizsgákhoz ill. gyakorlathoz köthető

26 Szalayné Sándor Erzsébet26 A NEM KERESŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁNAK KERETEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN

27 Szalayné Sándor Erzsébet27 A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása Uniós polgárság (Maastrichti Szerződés) - a nemzeti állampolgárságot kiegészíti - többletjogosítványokat biztosít Konkrét tartalma: - EU bármely tagállamában szabadon mozoghat, tartózkodhat, - helyhatósági és európai parlamenti választásokon részt vehet a tartózkodási helye szerinti tagállamban - diplomáciai és konzuli védelemben részesülhet harmadik államok területén - petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez illetve az ombudsmanhoz fordulhat

28 Szalayné Sándor Erzsébet28 A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 2. Rövidebb idejű tartózkodás= 3 hónap - gyakorlatilag az utazás szabadsága - vásárolt termékek után „otthon” adómentesség: az adót a vásárlás helyén fizeti meg Hosszabb tartózkodás (3 hónapot meghaladó) - engedélyhez kötött - bizonyos feltételek teljesülése esetén

29 Szalayné Sándor Erzsébet29 A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 3. Hosszabb idejű tartózkodás A Tanács három irányelvet fogadott el a tartózkodási engedélyek kiadásának feltételeiről: 1. A tartózkodás jogának általános keretei (90/364/EGK) 2. Az aktív tevékenységet befejezettek (nyugdíjasok: 90/365/EGK) 3. Tanulás céljából más tagállamban lévő személyek (diákok: 90/366/EGK)

30 Szalayné Sándor Erzsébet30 Nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 4. A tartózkodás jogának általános keretei (90/364/EGK) Jogosult az a személy, aki megtakarítása, vagyona alapján igazolni tudja, hogy rendelkezik olyan anyagi fedezettel, hogy nem szorul rá a befogadó tagállam szociális segélyeire

31 Szalayné Sándor Erzsébet31 Nem kereső tevekénységet….. 5. Nyugdíjasok tartózkodásának feltételei (90/365/EGK) Amennyiben nyugdíjukból, egyéb igazolt forrásaikból származó jövedelmük akkora, hogy bizonyíthatóan nem kell a befogadó állam szociális segélyét igénybe venniük

32 Szalayné Sándor Erzsébet32 Nem kereső tevékenységet….. 6. Diákok tartózkodásának feltételei (90/366/EGK) - A diákok szabadon választhatják meg oktatási intézményüket – de tartózkodási engedélyre van szükség - Ez automatikusan megadható, ha: - Felvételt nyertek, ill. beiratkoztak - Rendelkeznek betegbiztosítással - És a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközökkel

33 Szalayné Sándor Erzsébet33 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET !!


Letölteni ppt "Szalayné Sándor Erzsébet1 SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések