Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Deres Zsófia Ida 2. évf. szabad bölcsészet, földrajz minoros hallgató 2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Deres Zsófia Ida 2. évf. szabad bölcsészet, földrajz minoros hallgató 2014."— Előadás másolata:

1 Készítette: Deres Zsófia Ida 2. évf. szabad bölcsészet, földrajz minoros hallgató 2014

2  1949-ben megalapították a Európa Tanácsot.  nov. 4-én a Rómában kelt egyezmény szerint elfogadták és törvénybe foglalták az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét – ezután emberi jogok európai egyezménye.  Ez a törvény Magyarországon ápr. 15-én lépett hatályba.  Az „európai jog” kifejezést összefoglalóan használjuk az összes nemzetközi európai normára, míg „európai közösségi jognak” vagy „Európai Unió jogának” a szűkebb értelembe vett integráció jogát értjük.  jan. 1-jén lépett hatályba Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, amely 50 évre kötött meg Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és a Benelux Államok.  A cikkek foglalkoztak a munkavállalók szabad mozgásával.

3  Csak a szén- és acéliparban foglalkoztatott, tagállami állampolgárságú munkavállalók biztosított szabad mozgást.  A Montánunió szerződése 2002-ig volt érvényben.  1957 Európai Gazdasági Közösség megalakulása más néven a Közös Piac. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal.  1958-ban Euratom Szerződés a munkavállalók speciális kategóriáját szabályozta.  Itt a cikkekben fogaltatott benne.  A nukleáris piacon foglalkoztatott munkavállalók szabad mozgását határozta meg – rájuk külön irányelv vonatkozik.

4  jan. 1-jén lépett hatályba a Római Szerződés létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (később a Maastrichti Szerződés, mint Európai Közösség nevezi meg 1993 óta).  Ez az európai integráció legfontosabb szerződése. Preambulumában kimondja, hogy az aláírók eltökélt szándéka az európai népek közti egyre szorosabb kötelék megalapozása ill. arra törekednek, hogy közös intézkedésekkel biztosítsák a tagállamok a gazdasági és szociális fejlődést. (16 o.) 3. cikkely a belső piac azaz áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad áramlása Személyek belépése és mozgására vonatkozó intézkedések A Közösségnek saját jogalkotási joggal felruházott intézményei vannak.

5  A tagállamok elősegítik a közösség feladatainak teljesítését ez az ún. lojalitás kalauzulában (záradékban) foglaltatik. Illetve a Szerződés szerint a Közösség szervei a személyek szabad áramlása területén, a Szerződésben biztosított körben jogszabályokat alkothatnak, amelyeket a tagállamoknak be kell tartaniuk.  A szerződés cikke általánosan foglalkozik a munkavállalók szabad mozgásával.  cikke a gazdasági tevékenységet végző önálló vállalkozók szabad mozgásával.  A cikkelyek pedig a szolgáltatást nyújtók szabad áramlásával foglakozik. /Ezen csoportok szabad áramlása is átmeneti idővel valósult meg jan. 1-vel és rajtuk kívül senki másra sem vonatkozott, mivel a Szerződés eredetileg gazdasági motivációkra épült (a munkaerő optimális eloszlása)./

6  A kérdéskör súlyát mutatja, hogy 1958 óta a munkavállalás a legkimunkálatlanabb szabadságjog és a Maastrichti Szerződés óta (Schermers 1993) pedig az uniós polgárok alapjogává vált.  A csatlakozásoknak köszönhetően az Európai Unió egy 200 milliós munkaerő piaccá vált.  Beszélhetünk munkavállalás szabadságáról, letelepedésről és nem kereső tevékenységről a Szerződés szerint.

7  Vonatkoznak rá a nemzeti jogrendszerek alapjogi rendelkezései (az EJEB-hez fordulás lehetőségével).  Egyenlő bánásmód elve és az általános diszkrimináció tilalom az EK Szerződés szerint.  Vonatkoznak rá az EK/EU SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRA vonatkozó rendelkezései:  gazdaságilag aktív tevékenységet végzők,  nem kereső tevékenységet folytatók,

8  Mi akadályozhatja? (EKSz 39. cikkelye alapján)  Diszkrimináció más tagállamból érkezőkkel szemben.  Eltérő kötelezettségeket megállapító jogszabályok, adminisztratív intézkedések.  Társadalombiztosítási rendszerek közti koordináció- hiány.  A diszkrimináció tilalma:  Hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen,  Különböző tényállásokat azonos módon kezelnek,  Ez objektív okokkal nem igazolható.

9  A munkavállaló fogalma: a tényállásnak valamilyen módon több tagállamhoz kell kapcsolódnia.  Nincs egységes fogalom (más számára, utasítás alapján, díjazás ellenében) aszerint változik, hogy mely területen kerül alkalmazásra – nem jövedelemtől függ, a tevékenység jellege határozza meg.  A fogalom alá tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, a gyakornokok, az álláskeresők is.

10  Letelepedés fogalma:  határozatlan ideig tartó, saját felelősségre végzett gazdasági tevékenység  saját államától eltérő területen  egy helyhez kötött létesítmény útján  Ismérvek:  Mindenképpen jövedelem ellenében  Tartós, stabil és folyamatos részvétel az adott tagállam gazdasági életében  Önálló tevékenységet folytatók: szabadfoglalkozásúak (orvos, ügyvéd, építész) vállalkozók (természetes és jogi személyek)

11  Határokon átlépő jelleg:  Nem alkalmazható a kizárólag egy tagállamot érintő esetekre,  A másik tagállamban szerzett, a közösségi jog alapján elismert szakképesítésből adódó előnyöktől azonban az egyént a saját tagállamában nem lehet megfosztani.  A származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai vagy a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történő letelepedését.  Minden társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösség területén van, a letelepedés szabadsága tekintetében ugyanolyan bánásmódban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

12  Európai Foglalkoztatási Szolgálat október 22-i Bizottsági Határozat hívta életre a hálózatot. Tagjai az EU, illetve az EGT tagállamai, valamint Svájc. A májusi és januári csatlakozást követően tehát 31 ország foglalkoztatási szolgálata alkotja az EURES hálózatot.  Az EU-bővítés fényében bővíti ki az EURES működésének alapelveit.  2003-ban a hálózat uniós szintű irányítását ellátó EURES Koordinációs Iroda elfogadta az EURES Alapokmányt, amely a hálózat alapvető tevékenységeit, céljait, kötelezettségeit, szereplőit, működésének szabályait fekteti le és határozza meg.

13  Célja: gyakorlati síkon is elősegíteni a munkavállalók szabad mozgását – az információ hiány ne legyen akadálya a munkavállalók mozgásának.  Segíti a Közösségen belül a mozgó uniós polgárok álláskeresését.

14 Magyarország az európai uniós átlagtól lényegesen nem elütő munkanélküliséghez képest a válság tetőzésével jelentős mértékben vált érintetté az ifjúsági munkanélküliség összeurópai problémájában, mely új kihívásokat állít a fiatalok foglalkoztatásában harmadik negyedévében a fiatal, éves korcsoportban 235 ezren voltak foglalkoztatottak. Még érdekesebb a statisztikákat megvizsgálva az, hogy a foglalkoztatottak milyen végzettséggel rendelkeznek. Az Eurostat által közölt EU 27 adataival összehasonlításban, a korosztályban az alapfokú végzettségűeknél a foglalkoztatási ráta Magyarországon 4,9%-os (EU 27-nél 19,4), a középfokú végzettségűeknél 28,6%-os (EU 27-nél 44,4%), a felsőfokú végzettségűeknél pedig 56,3%-os, ami magasabb, mint az EU 27 átlaga (56%).

15 A svédországi órabérek a legmagasabbak az Európai Unióban (kb Ft), a bulgáriaiak pedig a legalacsonyabbak (kb Ft). Az eltérés a kettő között több mint tízszeres (Német Statisztikai Hivatal tanulmánya). Annak ellenére, hogy Európában Svédországban a legdrágább a munkaerő, a skandináv állam gazdaságilag versenyképes maradt, mert igen nagy a termelékenység az iparban más országokhoz képest, és jobban is emelkedett az utóbbi években.

16  Nincs szükséged munkavállalási engedélyre – élhetsz munkavállalás céljából az adott országban, persze bizonyos kivételek még vannak.  Ha új vállalkozásba kezdenél, fontos tudni, hogy az adminisztratív teendők még mindig nagymértékben különböznek az Európai Unión belül. Ha segítségre van szükséged, forduljon az adott országban az egyablakos ügyintézési ponthoz.  Az önfoglalkoztatóknak elvileg nincs szükségük munkavállalási engedélyre az Európai Unióban. Ha mégis kérik a munkavállalási engedélyt, akkor kell kiváltanod, de erről bővebb információt nyújt az Európai Bizottság Belső Piaci Információs Rendszere. https://ec.europa.eu/imi-public/https://ec.europa.eu/imi-public/

17  Ha olyan országban szeretnénk munkát keresni, ahol még mindig korlátozzák a külföldi állampolgárok munkavállalását, feltétlenül érdemes tájékozódni a munkavállalási engedély beszerzésére vonatkozó eljárásokról.  Érdemes felvenni a kapcsolatot a célország állami foglalkoztatási szolgálatnak munkatársaival.  Ha további információkra van szükséged, fordulj az európai munkaügyi tanácsadók valamelyikéhez.  Hivatalos ügyek/papírok intézése:  Tartózkodás bejelentése - 3 hónapon (90 napon) túl kell, addig turista  Diplomák/szakképesítések megfeleltetése a NARIC ( Információs Központok Európai Hálózata) hálózaton:  Idegen nyelvű önéletrajz:  Európai Betegbiztosítási Kártya

18  Mindenütt szívesen látják a magyarokat, mert szorgalmas és megbízható munkaerő.  Az Európai Gazdasági Térségben munkát vállalni szándékozók nagy része azonban olyan, ún. nem szabályozott szakmában kíván elhelyezkedni, amely nem teszi szükségessé a képzettséget tanúsító okiratok formális elismerését. Ezekben az esetekben a munkáltató dönti el, hogy az illető megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez. Számítani lehet arra, hogy a munkaadó a nyelvtudás megítélésénél előnyben részesíti az általa ismert nyelvvizsgákat.

19  Megelőzzük a tőlünk keletre élő nemzeteket az előzőek tekintetében, bár a nyelvtudásunk erős hiányosságokról tanúskodik.  A Közösségi jog nem terjed ki a nyelvvizsga- bizonyítványok elismerésére, tehát Magyarországnak sem kell automatikusan elismernie az EU tagállamaiban szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat, ezért továbbra is fenntartja magának a jogot arra, hogy csak a legmegbízhatóbb információkkal alátámasztott és szakmailag problémamentes vizsgák bizonyítványait honosítsa.  A brit egyetemek által elfogadott nyelvvizsgák az IELTS, TOEFL, és Cambridge ESOL, mely vizsgák valamelyikének a megléte alapkövetelménye az egyetemekre való felvételnek vagy diplomás munkahelyek betöltésének.

20  Jelenleg Magyarországon a diplomás pályakövető rendszer adatai szerint három évvel a diploma megszerzése után a hallgatóknak mindössze 14,4 százaléka helyezkedett el a szakterületétől teljesen eltérő területen – ez pedig elsősorban az agrár-, a természet- és társadalomtudományos végzettségűekre jellemző. (2012)

21 Előnyök - magasabb bérek - esetenként kevesebb munkaidő - szabályok betartása és betarttatása - idővel magasabb életszínvonal biztosítása - nyelvtudás fejlesztése - elismerés, dicséret - egyéb juttatások Hátrányok - honvágy - kevés barát/ismerős, családtól való elszakadás - nyelvi nehézségek és kiszolgáltatottság - nincsenek kellően megbecsülve napi szinten (mert külföldi) - itt is keményen kell dolgozni a pénzünkért, elvárások

22

23  Gellérné Lukács Éva: Munkavállalás az Európai Unióban. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest,  https://ec.europa.eu https://ec.europa.eu       


Letölteni ppt "Készítette: Deres Zsófia Ida 2. évf. szabad bölcsészet, földrajz minoros hallgató 2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések