Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szemléleti minták, kibontakozási lehetőségek. A közlevéltár kialakulásának történelmi folyamata  A/ Jogbiztosító funkciójú, konkrét személyi avagy szervezeti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szemléleti minták, kibontakozási lehetőségek. A közlevéltár kialakulásának történelmi folyamata  A/ Jogbiztosító funkciójú, konkrét személyi avagy szervezeti."— Előadás másolata:

1 Szemléleti minták, kibontakozási lehetőségek

2 A közlevéltár kialakulásának történelmi folyamata  A/ Jogbiztosító funkciójú, konkrét személyi avagy szervezeti érdekhez kapcsolt regisztratúrák  B/ Ezek történeti levéltárrá alakulása (19. sz.) egyfajta „funkcionális transzformáció” eredményeként; hármas igény, fontossági sorrendben:  Jogbiztosítás  Tudományos kutatás  Nemzeti / lokális / kulturális / testületi / egyéni identitás  C/ „A társadalom levéltára” jelenlegi, alakulóban lévő fázis  A „Nemzeti / lokális / kulturális / testületi / egyéni identitás funkció” válik dominánssá  A „hatalom levéltára” immanens funkció és jelleg „utóvédharcai”

3  A szlogen hátterében a „társadalom levéltára” ki nem mondott „árnyékprogramja” húzódik meg  Fel nem oldott belső szakmai ellentmondás: a „szolgáltató levéltár”-at hangoztatók csupán a „kimeneti oldal” felől közelítik meg az igényeket – nem kerül szóba a „bemeneti oldal”, vagyis a forrásbiztosítás értékszempont változásainak kérdése  Veszélyhelyzet: a forrásbiztosítás (gyűjtőterületi muka) elvi kérdéseinek háttérbe szorulása, mellékessé válása iratmúzeummá degradálhatja a levéltárat  Az „E-ideológia” totális expanziója egyben szakmai menekülési lehetőség is az égető iratértékelési kérdések tartalmi igényű megválaszolása elől

4 A „történész-levéltáros” szerepértelmezés  A nemzeti emlékezet őre  Az igazi középkorász / paleográfus („ezt már csak ő tudja elolvasni, értelmezni”)  A partikularitásokba bonyolódó helytörténész  Aki elvész („de nem, éppen ez az, hogy nem vész el!”) a részletekben  Akit olyasmi érdekel, ami nagyon kevés embert érdekel csupán A „nem történész hanem levéltáros”  Legyünk a (köz)igazgatás megbízható háttéremberei  Ne akarjunk versenyezni „a profi” történészekkel  Az iratképzőkkel és az iratokkal foglalkozzunk csupán  Értsük meg, értelmezzük, de ne alkalmazzuk a forrásokat (presentation vs. application)  Közelítsünk a records manageri szerephez  Legyünk a digitális paradigmaváltás dokumentáris szakemberei  A kutatókért élő levéltáros (kihalóban lévő állatfajta)

5 A közhatalmi szervek iratai centrális jelentőségének eróziója  A „köz” terrénumának a demokratikus jogállam lényegéből fakadó beszűkülése;  A közirat – magánirat merev dichotómia értékromboló hatása (általános probléma: tartalmi szempontok válnak áldozatává jogi feltételek szemléleti expanziójának)  A „maradandó érték” jelentős része áttolódik a magánszférába, részint gazdasági és szociális ellátás, részint a társadalmi és kulturális élet területeire Negatív forrásmeghatározottságok, -jellemzők  A köziratok folyamatatos tartalmi küresedése (a nyilvántartási jellegű irattípusok kivételével!); mekkora részét fedik le a köziratok az adott kor „való világá”-nak?  Az írásbeliség háttérbe szorulása, újtípusú szóbeliség eluralkodása;  A hagyományos, formális intézkedési rítusok lekopása, tartalmi kiürülés, az ügyvitel deritualizálódása  Mindezek ellenhatásaként ugyanakkor egyfajta túltengő bürokratizmus jellegadóvá válása, ld. brüsszeli adminisztráció, stb.

6 Újfajta iratértékelési és kutatási igények  A társadalmi valóság egészének vagy akár részének tükröztetési igénye (dokumentációs stratégia, makroértékelés, totális levéltár koncepció révén)  Az iratértékelés vs. szelekció tartalmi elemek alapján (A. Menne-Haritz  H. Booms)  Társadalmi jelenségekre koncentráló forrástípusok  pertinencia-elvű forrásbiztosítás fölmerülése  Egyéb iratgyarapítási dilemmák: személyes motívumok, önreflexív jellegű források  A kutatási igények terén napi tapasztalat a személyi dimenziókhoz közelebb vivő múltrekonstrukció fokozódó igénye – mintegy a köziratok körére kényszerült módon... Levéltártipológiai következtetések  A szőnyeg alá söpört iratértékelési („gyűjtőterületi”) alapkérdések az általános levéltári szervezeti kérdéseket is befolyásolják  Helyi levéltárak megnövekedett jelentősége: éppen társadalmi jelentéktelenségénél fogava bizonyul jelentősnek egy kisebb személyi fond, mivel a társadalmi mozaik egy adott hiányzó kockáját reprezentálja  Ugyanakkor a területi levéltárak nem rendelkeznek a helyi sajátosságokhoz illeszkedő gyűjtőterületi politikával; helyi szinten több személyes adatot tartalmazó irat őrzendő meg: nem az aggregált "sűrített adatok", hanem a nagy dokumentatív erővel bírók az érdemiek  „Helyüket kereső” (és nemigen találó) nemzeti levéltárak

7 Szoros kapcsolat a struktúra-modellek és a szervezeti filozófiák, értékek között; minden modell alapját részint egy konzisztens értékrend, részint a szervezeti-környezeti elvárások képezik 1. Weberi formalista szervezéselméleti megközelítés  Ezen megközelítés totális érvényének tarthatatlansága  A merev struktúrák felváltásának szükségessége az új feltételekhez gyorsan igazodó formációkkal  A különféle spontán jellegű külső és belső igények megnövelik a nem feltétlenül vezetőközpontú, hanem belső szerveződésekre támasztott igényt  A levéltárak belső szervezetének hierarchikus rendszerszintjei sokszor kerülnek ellentétbe a különféle szervezetfüggetlen projektumokkal 2. Az „emberi tényező”-szemlélet, „antibürokratikus iskola” (Human Relations irányzat);  A nem hivatalos avagy informális kapcsolatok nagy jelentősége,  Ezek olykor szervezett formát is öltenek,  Nem feltétlenül racionális viselkedésmódok érvényre jutása  Pszichikai és szociális kapcsolatok jelentősége,  Társadalompszichológiai értékek szervezeti keretekben építésének szükségesség 3. Menedzser/menedzsment-irányzat  A menedzsment-irányzat, ill. szemlélet nagy kritikával kezelendő

8 Taylori-weberi formális, hierarchikus felfogás A Human Relations-irányzat felfogása Minden feladatmegoldásra csak egyetlen legjobb módszer létezik A legjobb módszer függ a munkatárs egyéni adottságától is Minél erősebb a munkamegosztás, annál jobb az eredményesség A monotónia fékezi az eredményességet A legjobb módszert nem a munkavállaló, hanem a vezető állapítja meg A munkavállaló alakítja ki a legoptimálisabb munkamódszert Az eredményességet csupán a tárgyi feltételek befolyásolják A teljesítőképességet döntően befolyásolják lelki tényezők is A munkavállalót csak pénzzel lehet mozgósítani Számos szubjektív tényező határozza meg a teljesítőképességet és a munkakedvet Amit nem ellenőriznek, azt nem hajtják végre A felelősségérzet és az önállóság fokozza a teljesítőképességet

9 1. VÁLLALKOZÓI: erős vezetői stáb, közvetlen ellenőrzés, centralizált döntések 2. BÜROKRATIKUS: erős szakmai kiszolgáló apparátus, szabványosítás, erős formális kontroll 3. DIVERZIFIKÁLT: erős középvezetés, önellátó részegységek 4. SZAKÉRTŐI: szakmai koordináció, demokrácia, decentralizált részegységek, egyeztetési nehézségek 5. INNOVATÍV: feladatok, problémák változását követő instabil szervezet, erős kiszolgáló egységek, célorientált megvalósítás, fejlett kooperációs mechanizmusok

10  Intézménymérettől függetlenül a helyenként funkcionális elemeket is mutató „lineáris modell” érvényesül  Koordináció  erős vertikális koordináció (prezidenciális vezetői szerephelyzet) és kommunikáció („szolgálati út”); viszonylag korlátozott horizontális együttműködési lehetőségek  Konfiguráció  kis létszámú levéltárakban kevéssé tagolt szervezetrendszer  a hierarchiához mellérendelten kapcsolódó funkcionális egységek döntő jelentőségűvé válhatnak (befolyásos titkárság)  Előnyök  viszonylatok, felelősség tisztázottsága, könnyű mélységi és szélességi módosítás (széleskörű hatáskörátruházás gyakorlata)  erőforrások szigorú ellenőrzése, egyöntetűség  Hátrányok  vezető túlterheltsége, túlzott összetettsége, együttműködési lehetőségek korlátozottsága, nehézkes koordináció és az innováció integrálási lehetősége

11 NEM JAVASOLT MEGOLDÁSOK  Funkcionális szervezeti struktúra (minden beosztottnak annyi funkcionális felettese van, ahány funkciót munkája során ellát; a visszacsatolás sokágúvá válik; laza fegyelmi kapcsolat)  Előny: szakszerűség, specializáció, erőforrások fokozott ellenőrzése, összműködés célszempontja  Hátrány: többes irányítás, nehézkes koordináció, vezetés túlterheltsége  Divizionális: technokratikus koordináció, hangsúly az alapfeladatot ellátó szerveken, a tagozódás a szolgáltatásokhoz idomul  Előny: operatív feladatok fokozott egyértelműsítése, teljesítményelv, egyszerű irányítás  Hátrány: divizionális egoizmus, párhuzamos funkciók  Mátrix: személyorientált és horizontális-vertikális koordináció az egyes szervezeti egységeken belül; a tagoltság a célprogramokat követi, funkcionális struktúra  Előny: operatív, innovatív, telesítményelvű, dinamikus vezetési stílus érvényesülhet  Hátrány: kettős irányítás lehetősége, vezetői rivalizálás, döntési bizonytalanságok, túlhajtott csoportmunka JAVASOLT MEGOLDÁSOK  Program-orientált: nem jellegzetes konfiguráció, a szervezet nem mutat egységes képet  Előny: rugalmasság, erőforrások jó kihasználhatósága, széles vezetői döntéssáv  Hátrány: veszteségek az átállásoknál, nagy fluktuáció, nem egységes szervezet, változások kockázatai  Team-orientált: stabil és változó részek közötti erőforrás-koordináció, új probléma, új egység  Előny: alkotóképességek kibontakozása: mátix + divizionális előnyök együtt  Hátrány: lazítja a formális szervezet fegyelmét

12 A „levéltármisztika” rabságában  Társadalmi jelentőségünk pusztán a különleges ismeretek birtoklásában rejlik ?  Az ahistorikus, technicista beállítottságú társadalmi közeg megnyerésének esélyei Kitörési lehetőség „a digitális térbe hatolás” útján  Állandó webes jelenlét a különféle felületeken  Papíralapú források digitalizálása és on-line közzététele  Idegen civil digitális állományok levéltári kezelésbe vétele Kitörési lehetőség „a társadalom” irányában  Laikus társadalmi érdeklődés felkeltése, támogatása  A közlevéltár mint a civil szféra irattári helye  A közlevéltár mint személyes dokumentációs letétek helye  Ügyfélszolgálati igények fokozott támogatása Kitörési lehetőség a kollektív és egyéni emlékezeti kultúra irányában  A közlevéltár mint a személyes/lokális emlékezet biztosítéka  Kutatási megbízások felvállalása

13 I. Az állam esetében  A nemzeti identitás intézményi háttérhivatkozása  A jogbiztosítás bázisintézménye  A legszélesebb körű nyilvántartási jellegű irategyüttesek végleges őrzési helye  Fontos, hogy az intézmény kulturális jellege továbbra is fennmaradjon  Bürokratizációs tendenciák elhárítása  Szuprairattár(os)i, records manageri kezdeményezések visszautasítása II. Az önkormányzat esetében  A helyi kulturális arculat és identitás fenntartásának és továbbépítésének bázisintézménye

14 Identifikáció  Kollégák identifikálódása a szervezettel és a stratégiai célrendszerrel  Szervezeti működés átlátása, egyéni érdeklődés bekapcsolása a munkavégzésbe Motiváció  Értéktulajdonítás a végzett munkának (+ egyre hangsúlyosabb lakossági igények; - fenntartói érdektelenség)  Képességeket kibontakoztató változatosság (kis létszámú intézmények előnyösebb helyzetben)  Megfelelő munkahangulat biztosítása  Többelemű motiválás alkalmazása  Kockázatvállalás élménye,  Hatáskörhöz ragaszkodás,  Döntéshozatalban való részvétel,  Környezeti érzékenység, mozgékonyság és reagálóképesség erősítése  Szervezeti szubjektív és objektív tartalékok mobilizálhatósága

15 Formális kommunikációs csatornák pontos meghatározása (működési szabályzatok)  Kötelességek és jogok rögzítése és széleskörű ismertetése  Kapcsolat formális csatornáinak meghatározása a tagok között  Kapcsolat vonala legyen a legrövidebb és teljesen kihasznált  A közlemények legyenek autentikusak Az informális csoportok és kapcsolatok jelentősége a strukturált szervezeten belül  Rejtett csoportdöntéseknek a feladatteljesítés tekintetében döntő jelentőségük („folyosói közvélemény”)  Az informális csoport kezdeményezésekre ösztönöz, új módszerek kikísérletezésére késztet; ezzel ösztönző és támogató környezetet alkot  Intézményen belüli viselkedési mintát, magatartási sztenderdeket alakít ki, elvont értékfogalmaknak konkrét jelentést ad  Az egyénileg kialakított munkahelyi magatartási profil főként ehhez illeszkedik  Függetlenség, spontán természetes társulások támogatása  Látens kezdeményezőkészség aktivizálása Presztízs  Tekintély, hatáskör és felelősség összhangja (Fayol: „a jó vezető személyi tekintélye a szervezeti tekintély alapja”); fegyelem, a vezetés egysége, rend, öntevékenység  Tekintélyelv érvényesítése helyett konszenzuális dinamika és nyílt interakció, a tényleges egyetértésből fakadó alkotóerő mozgósíthatósága  Rutinvezetői sztereotípiák felcserélése az új megoldásokat kereső önfejlesztő vezetéssel

16


Letölteni ppt "Szemléleti minták, kibontakozási lehetőségek. A közlevéltár kialakulásának történelmi folyamata  A/ Jogbiztosító funkciójú, konkrét személyi avagy szervezeti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések