Egyetemi prezentációs sablon

Az előadások a következő témára: "Egyetemi prezentációs sablon"— Előadás másolata:

1 Egyetemi prezentációs sablon
Dr. M

2 Vállalkozás innováció - KTI
Katona Viktória

3 Folyamatinnováció, Technológiamenedzsment, csúcstechnológiák

4 MOTTÓ: „Ha a fogkrém már kibújt a tubusból, nehéz visszanyomni.” (H. l. Haldeman amerikai politikus)

5 Folyamatinnováció A folyamatinnováció egy új, vagy jelentősen fejlesztett termelési vagy szállítási mód megvalósítása. Magában foglalja a technikákban, a berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkező jelentős változásokat. (OECD, 2005)

6 A folyamatinnováció szintjei

7 A TECHNOLÓGIA ..A fizikai, élet- és magatartástudományok tartalma céltudatos alkalmazásának széles területét jelenti. Ez magába foglalja a műszaki értelemben vett technikai (technics) fogalmának egészét, valamint az orvosi, mezőgazdasági, menedzsment- és egyéb szakterületeket, azok teljes hardver és szoftver tartalmával. (Jantsch, 1967)

8 A TECHNOLÓGIA „Bármely eszköz, vagy technika, bármely termék, vagy folyamat, valaminek az elvégzésére, vagy megcsinálására szolgáló bármely fizikai berendezés, vagy módszer, amellyel az ember lehetőségei kiterjeszthetőek.” (Simon, 1973)

9 A technológia … Arra vonatkozó gyakorlati tudás, hogy mit, hogyan kell megcsinálni, elvégezni. Ez termékek, eljárási hardverek (eszközök), és szoftverek (módszerek) formájában ölthet testet. (Littler, 1998)

10 A TECHNOLÓGIA A TECHNOLÓGIA SZÜKSÉGLETEK KIELEGÍTÉSÉT LEHETŐVÉ TEVŐ SZAKTUDÁS ÉS ESZKÖZRENDSZER

11 TECHNOLÓGIÁK CSOPORTOSÍTÁSA I. (STEEL ALAPJÁN)
Terméktechnológia Folyamattechnológia Információ-technológia

12 TERMÉKTECHNOLÓGIA Elvi terméktervezés (koncepció, specifikáció)
Gyakorlati terméktervezés (konstrukció) Alkalmazás kidolgozása Szerviz (üzembe helyezés, karbantartás, javítás)

13 FOLYAMATTECHNOLÓGIA (GYÁRTÁSTECHNOLÓGIA)
Anyagok: kiválasztás, beszállító értékelés, feldolgozás, megmunkálás Berendezés és felszerszámozás Anyagkezelés (elhelyezés, tárolás, keresés, azonosítás, orientálás, mozgatás) Gyártórendszerek Minőségszabályozás Karbantartás

14 INFORMÁCIÓ-TECHNOLÓGIA
Informatikai hardver és szoftver Alkalmazott információrendszerek Kapcsolat a fizikai és kognitív folyamatok között Vállalati döntéstámogató rendszerek Új, informatikán alapuló üzletágak

15 TECHNOLÓGIÁK CSOPORTOSÍTÁSA I
TECHNOLÓGIÁK CSOPORTOSÍTÁSA I. (A TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS LÉNYEGÉHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS SZOROSSÁGA ALAPJÁN – Trott, 1998 Magtechnológiák Kiegészítő technológiák Periférikus technológiák Egy másik megközelítésben a termék vagy a szolgáltatás lényegéhez való kapcsolódásuk szorossága szempontjából a technológiák az alábbi módon csoportosíthatók. (Trott, 1998) A piaci versenyképességben játszott szerepük szempontjából a technológiák három kategóriába sorolhatók. (Littler, 1981) Alaptechnológiák (base technologies). Közkeletűek, az adott szakterületen folytatott tevékenység alapjait jelentik. Mivel minden versenytárs rendelkezik velük – vagy ha nem, szükség esetén gond nélkül hozzájuk juthat –, a verseny sikere szempontjából már nem kritikusak. • Kulcstechnológiák (key technologies). Egy adott pillanatban ezek gyakorolják a legnagyobb hatást a versenypozícióra. Aki rendelkezik vele és kihasználja, előnyhöz jut általa. Aki nem rendelkezik vele, hátrányba kerül. • Iramtechnológiák (racing technologies). Fejlődésük kezdetén tartanak. Ugyanakkor magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy a későbbiekben majd megváltoztassák a verseny erőviszonyait. Kialakításuk diktálja a fejlődés iramát – innen származik elnevezésük. • Magtechnológiák (core technologies). A magtechnológiák az adott termék vagy szolgáltatás lényegét, magvát képezik, amely e technológiák nélkül nem is létezhetne. Ezekkel foglalkoznak a legtöbbet a vállalat K+F laborjaiban és a stratégiáról való gondolkodás során. Általában a vállalat legtöbb, vagy mindegyik termékében, illetve szolgáltatásában központi szerepet játszanak. • Kiegészítő technológiák (complementary technologies). A kiegészítő technológiákra is szükség van a termékhez vagy a szolgáltatáshoz. Ugyanakkor nem ezek képezik annak lényegét, magvát. „Csupán” kiegészítő szerepet játszanak. Egyes esetekben – a termékek és szolgáltatások bizonyos kategóriáiban – akár nélkülözhetők is. • Periférikus technológiák (peripheral technologies). A periférikus technohofferlógiák nem feltétlenül szükségesek a termék vagy szolgáltatás egyetlen kategóriájában sem. Alkalmazásuk ugyanakkor hozzájárul az üzleti sikerhez.

16 TECHNOLÓGIÁK CSOPORTOSÍTÁSA I
TECHNOLÓGIÁK CSOPORTOSÍTÁSA I. (A PIACI VERSENYKÉPESSÉGBEN BETÖLTÖTT SZEREP ALAPJÁN - Littler, 1981 Alaptechnológiák (cipő) Kulcstechnológiák (zselés talp, gyöngyvászon) Iramtechnológiák Egy másik megközelítésben a termék vagy a szolgáltatás lényegéhez való kapcsolódásuk szorossága szempontjából a technológiák az alábbi módon csoportosíthatók. (Trott, 1998) A piaci versenyképességben játszott szerepük szempontjából a technológiák három kategóriába sorolhatók. (Littler, 1981) Alaptechnológiák (base technologies). Közkeletűek, az adott szakterületen folytatott tevékenység alapjait jelentik. Mivel minden versenytárs rendelkezik velük – vagy ha nem, szükség esetén gond nélkül hozzájuk juthat –, a verseny sikere szempontjából már nem kritikusak. • Kulcstechnológiák (key technologies). Egy adott pillanatban ezek gyakorolják a legnagyobb hatást a versenypozícióra. Aki rendelkezik vele és kihasználja, előnyhöz jut általa. Aki nem rendelkezik vele, hátrányba kerül. • Iramtechnológiák (racing technologies). Fejlődésük kezdetén tartanak. Ugyanakkor magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy a későbbiekben majd megváltoztassák a verseny erőviszonyait. Kialakításuk diktálja a fejlődés iramát – innen származik elnevezésük. • Magtechnológiák (core technologies). A magtechnológiák az adott termék vagy szolgáltatás lényegét, magvát képezik, amely e technológiák nélkül nem is létezhetne. Ezekkel foglalkoznak a legtöbbet a vállalat K+F laborjaiban és a stratégiáról való gondolkodás során. Általában a vállalat legtöbb, vagy mindegyik termékében, illetve szolgáltatásában központi szerepet játszanak. • Kiegészítő technológiák (complementary technologies). A kiegészítő technológiákra is szükség van a termékhez vagy a szolgáltatáshoz. Ugyanakkor nem ezek képezik annak lényegét, magvát. „Csupán” kiegészítő szerepet játszanak. Egyes esetekben – a termékek és szolgáltatások bizonyos kategóriáiban – akár nélkülözhetők is. • Periférikus technológiák (peripheral technologies). A periférikus technohofferlógiák nem feltétlenül szükségesek a termék vagy szolgáltatás egyetlen kategóriájában sem. Alkalmazásuk ugyanakkor hozzájárul az üzleti sikerhez.

17 A TECHNOLÓGIA RÉSZEI Tudományos elvek és törvények
Alkalmazások összefüggő csoportja Műtárgyak specifikus halmaza Vizsgálati, mérési, alkalmazási technikák klasztereiben kifejezett specialista tudás Operacionális tapasztalati tudás és know-how Struktúrákban és rendszerekben kifejeződő szervezet (Love, 1995)

18 TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT
Az a keresztfunkcionális tevékenység, amely a szervezet eredményes és hatékony működése szolgálatába állítja a technológiát.

19 A TECHNOLÓGIA-MENEDZSEMENT FŐ TERÜLETEI
AZ OPERÁCIÓ TERÜLETÉN: A meglévő technológiai rendszerek működtetése A meglévő technológiák szüntelen tökéletesítése Az egyes funkcionális technológiai tevékenységek integrálása TECHNOLÓGIA- MENEDZSMENT AZ INNOVÁCIÓ TERÜLETÉN: Új technológiai lehetőségek keresése, azonosítása, értékelése A k+f menedzselése Technológia elavulásakor annak lecserélése STRATÉGIA OPERÁCIÓ INNOVÁCIÓ

20 A technológiai életciklus S görbéje
Adott technológia teljesítőképességének alakulását mutatja az idő függvényében Feltételezzük a fejlesztés folyamatosságát. Létezik az a fizikai határ, amely egyben a technológia korlátját is jelenti.

21

22

23 RÉGEBBI ÉS ÚJABB TECHNOLÓGIÁK S GÖRBÉI
teljesítőképesség fizikai korlát idő

24 Az S görbe alakulása hosszú távon
Kérdés: új technológiával állunk- e szemben, vagy pedig egy korábbi technológia újabb változata. A hosszabb időtávot lefedő S görbe felfogható a szűkebb értelemben vett technológiák rövidebb időtávú S görbéinek burkológörbéjeként is. Az újabb technológia teljesítőképességének fizikai korlátja mindig magasabb, mint a régié

25

26 RÉGEBBI ÉS ÚJABB TECHNOLÓGIÁK S GÖRBÉI
teljesítőképesség fizikai korlát idő

27 TECNOLÓGIÁK DOMINANCIÁJA ÉS DIFFERENCIÁLÓDÁSA
teljesítő-képesség idő

28 Megjegyzések Nem törvényszerű, hogy az új technológia jobbnak bizonyul, mint a régi; Nem törvényszerű, hogy a jobb teljesítőképességű technológia mindenképpen kiszorítja a rosszabb teljesítőképességűt; Nem biztos az sem, hogy az új technológia megjelenése hatást gyakorolhat a régi továbbfejlesztésére.

29 A TECHNOLÓGIAI ÉLETCIKLUS SZAKASZAI
teljesítő-képesség fizikai korlát 3. 4. 2. 1. idő

30 1. Szakasz Járatlan út Optimizmus, az időigény alábecsülése
Nagy beruházás, magas kockázat Csak egy speciális alkalmazás

31

32 2. Szakasz Teljesítőképesség gyorsan javul Burjánzó alkalmazási próbálkozások Széleskörű piaci alkalmazás Rövid termék életgörbék Új verseny lehetőségek A gyorsaság fontosabb, mint a költség Üzleti siker a k+f függvénye Új vállalkozások, akik az új technológiára alapozzák létüket

33

34 3. Szakasz Domináns technológiák kialakulása, esetleg azon belül technológiai alapú differenciálódás A piac még nő, de fontos a differenciálódás Hosszabb termék életgörbék A költségek fontosabbak, mint a gyorsaság

35

36 4. Szakasz Közel a fizikai korlát Kis javuláshoz is nagy beruházás kell Kiélezett piaci verseny, koncentrálódás Árverseny Minőségverseny

37

38 A technológiai életciklus szakaszainak üzleti jellemzői

39 TECHNOSTRATÉGIA ALAPELVEI
A technológia fejlődésének iránya és időbeli lefolyása előre látható A technológiát tőkének, vagyonnak kell tekinteni A technológiai beruházás és az üzleti stratégia összhangja alapvetően a fontos a sikeres technológiamenedzsmenthez

40 TECHNOSTRATÉGIAI ASPEKTUSOK
TARTALOM Széles Frontú – Specializált Termékközpontú – Folyamatközpontú Vezető - Követő FOLYAMAT Meghatározása és megvalósítása egyformán fontos Nem képzelhető el kizárólag műszaki szakemberekkel A vállalati kompetenciák kumulatívak és az innováció bizonytalan -> siker a jól működő kommunikációs rendszeren múlik KONTEXTUS A cég mérete A felgyülemlett technológiai kompetencia

41 A TECHNOSTRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
A technológiai helyzetelemzés A technológiai portfólió felvázolása A technológiai és a vállalati stratégia integrálása A technológiai beruházások prioritásainak meghatározása

42 A TECHNOSTRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
TECHNOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS AZ ÖSSZES MEGLÉVŐ TECHNOLÓGIA ELEMZÉSE, ÜZLETI FONTOSSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A TECHNOLÓGIAI BERUHÁZÁSOK PRIORITÁSAINAK FELÜLVIZSGÁLATA, ÚJRAGONDOLÁSA A VÁLLALAT KÖRNYEZETÉNEK TECHNOLÓGIAI VÉGIGPÁSZTÁZÁSA

43 A TECHNOSTRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
2. A technológiai portfólió felvázolása FONTOSSÁG nagy lutri tipp bukott kasszírozó kicsi gyenge erős RELATÍV POZÍCIÓ

44 A TECHNOSTRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
3. A technológiai és a vállalati stratégia integrálása VONZERŐ nagy kicsi gyenge erős VERSENYPOZÍCIÓ

45 A TECHNOSTRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
3. A technológiai és a vállalati stratégia integrálása Ha nem illeszkednek: Elszigetelt üzleti portfólió – üzleti stratégiák a megvalósításhoz szükséges technológiák nélkül Elszigetelt technológiai portfólió – torz kép a piac vonzerejéről és a versenypozícióról

46 A TECHNOSTRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
3. A technológiai és a vállalati stratégia integrálása Ha illeszkednek: Egységes tervezési alapul szolgál a technológiai prioritások meghatározásához Áttekinthető a helyzet, a technológiai beruházások időzítése szinkronban van az üzleti tervvel Kimutatja a technológiai erősségeket, gyengeségeket és hiányokat Alapul szolgál a meglévő technológiai erősségekre építhető új üzleti lehetőségek kiaknázásához

47 A TECHNOSTRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
4. Technológiai beruházások prioritásainak meghatározása Megválaszolandó: Milyen erőforrásokra van szükség? Milyen szintű és ütemű legyen a technológiai beruházás? Milyen járulékos beruházásokra van szükség?

48 A TECHNOSTRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
4. TECHNOLÓGIAI BERUHÁZÁSOK PRIORITÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA optimum tipp lutri kasszírozó bukott alacsony magas RELATÍV FONTOSSÁG

49 TECHNOSTRATÉGIAI TÍPUSHIBÁK
Nincsenek tisztában az alaptechnológiák és a kulcstechnológiák közötti különbséggel. Csak a terméktechnológiákra összpontosítanak, nem törődve a folyamattechnológiákkal. Képtelenek felmérni a technológiai nyomás piaci húzássá való átalakításának nehézségeit.

50 Hype cycle

51 Egyetemi prezentációs sablon
Dr. M

52 INTENZÍV VAGY EXTENZÍV FEJLESZTÉS
Új, nagyobb hatékonyságú technológiák beszerzése, integrálása Meglévő technológiák fejlesztése Extenzív Rendelkezésre álló technológia és kapcsolódó erőforrás változatlan színvonalon történő bővítése

53

54 RELATÍV VS. ABSZOLÚT ÚJDONSÁG
CSÚCSTECHNOLÓGIÁK RELATÍV VS. ABSZOLÚT ÚJDONSÁG

55 CSÚCSTECHNOLÓGIÁK KORAI BEVEZETÉSE
Előnyök Versenyelőny kiépítése Jobb hírnév az új technika alkalmazása révén Know-how előny kiépítése Alkalmazóra szabott rendszer A szakemberek jó motiváltsága a kísérleti program esetében Intenzív támogatás az előállító részéről (referenciaüzem)

56 CSÚCSTECHNOLÓGIÁK KORAI BEVEZETÉSE
Hátrányok Rossz ár/teljesítmény viszony A bevezetés sikere bizonytalan Az eszközök korai kiválasztása Szabványos rendszerek hiányában bizonytalan a modulelv alkalmazása A műszaki fejlesztés bizonytalansága

57 A CSÚCSTECHNOLÓGIÁK KÉSŐI BEVEZETÉSE
Előnyök Kedvezőbb ár/teljesítmény viszony Kockázatok csökkentése Várható a technika ugrásszerű tökéletesedése Típustervek újrahasznosítása Modulelv alkalmazása Külsők tapasztalatainak felhasználása

58 A CSÚCSTECHNOLÓGIÁK KÉSŐI BEVEZETÉSE
Hátrányok Romlik a viszonylagos versenyhelyzet Kevesebb új know-how Kisebb előnyös hatás a vállalat hírnevére

59

60 Köszönöm a figyelmet!