Szatmári Többcélú Kistérség Társulás

Az előadások a következő témára: "Szatmári Többcélú Kistérség Társulás"— Előadás másolata:

1 Szatmári Többcélú Kistérség Társulás
Kistérségi ellátásszervezés és helyi koncepcióalkotás Dr. Felföldi Botond igazgató Debrecen, június 21. Dr. Felföldi Botond

2 Jogszabályi környezet
1990. évi LXV. tv – „önkormányzati törvény” évi CVII. tv – „kistérségi törvény” évi CXXXV. tv – „társulási törvény” 1993. évi III. tv – „szociális törvény” „a mindenkori költségvetési törvény” Dr. Felföldi Botond

3 A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
1990. évi LXV. tv – „önkormányzati törvény” A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 8. § (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Dr. Felföldi Botond

4 1990. évi LXV. tv – „önkormányzati törvény”
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI 41. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. A társulásnak a §-ban foglaltakon kívül más formái is lehetnek. A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését. Hatósági igazgatási társulás 42. § Intézményi társulás 43. § (1) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. Társult képviselő-testület 44. § Körjegyzőség § Dr. Felföldi Botond

5 1993. évi III. tv – „szociális törvény” A szociális igazgatás szervei
4/A. § (1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, b) a települési önkormányzat polgármestere, c) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), d) a szociális hatóság gyakorolja (a továbbiakban az a)-d) pontokban foglaltak együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv). (2) A jegyző szakmai irányítását a szociális hatóság látja el. Intézményfenntartó társulások: szociális-gyermekjóléti-egészségügyi feladatra szerveződött 4, közoktatási feladatra szerveződött 6, Dr. Felföldi Botond

6 1993. évi III. tv – „szociális törvény” Szociális szolgáltatások
Az ellátások formái 56. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. (2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. 57. § (1) Szociális alapszolgáltatások a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, c) az étkeztetés, d) a házi segítségnyújtás, e) a családsegítés, f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, g) a közösségi ellátások, h) a támogató szolgáltatás, i) az utcai szociális munka, j) a nappali ellátás. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. Dr. Felföldi Botond

7 1993. évi III. tv – „szociális törvény” Módszertan, Tanács, Kerekasztal Módszertani intézmény 58. § Szociálpolitikai Tanács 58/B. § (1) Helyi szociálpolitikai kerekasztal 58/B. § (2) Dr. Felföldi Botond

8 1993. évi III. tv – „szociális törvény”
A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek 86. § (1) A települési önkormányzat köteles biztosítani b) étkeztetést, c) házi segítségnyújtást, d) állandó lakosainak számától függően a (2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat, e) az a)-d) pontban nem említett szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. (2) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátást, e) ötvenezer főnél több állandó lakos él, az a)-d) pont szerinti szociális szolgáltatásokat és utcai szociális munkát köteles biztosítani. 88. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) köteles gondoskodni a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; Dr. Felföldi Botond

9 1993. évi III. tv – „szociális törvény” Ellátási kötelezettség
89. § (1) A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében más önkormányzattal közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira kiterjedően is vállalta. 90. § (3) Az ellátási kötelezettséggel nem rendelkező önkormányzat a szolgáltatása megszervezéséhez kapcsolódóan helyi rendeletében meghatározhatja, hogy csak saját települése lakosai részére biztosítja az ellátást. Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérése alapján a település lakosainak ellátását nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor már az ellátást biztosította a másik település lakosai számára. (4) A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A megállapodásban rögzíteni kell a szociális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat és az ellátottak után fizetendő hozzájárulás mértékét. Dr. Felföldi Botond

10 1993. évi III. tv – „szociális törvény” A feladatellátás módjai
91. § A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó a) szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy b) szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történő részvétellel, vagy c) szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval létrejött - a szociális szolgáltatás nyújtásának a helyi önkormányzattól vagy a társulástól történő átvállalásáról szóló § (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. 92. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a) a helyi önkormányzat, b) ha a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot. Dr. Felföldi Botond

11 1993. évi III. tv – „szociális törvény”
Szolgáltatástervezési Koncepció 92. § (3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (5) A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. Dr. Felföldi Botond

12 1993. évi III. tv – „szociális törvény”
Szerződéses szociális ellátások A szociális ellátások állami hozzájárulása 120. § A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. 126. § Az állandó lakosok után járó normatív állami hozzájárulás tartalmazza a települési önkormányzatok által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást. 127. § (1) A szociális szolgáltatások után járó normatív állami hozzájárulások tartalmazzák az egyes szociális szolgáltatások működtetési költségeihez történő állami hozzájárulást. Dr. Felföldi Botond

13 Az önkormányzatok társulásai
1997. évi CXXXV. tv – „társulási törvény” Az önkormányzatok társulásai 2. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást. 3. § (1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá. Dr. Felföldi Botond

14 1997. évi CXXXV. tv – „társulási törvény”
A társulások típusai 7. § (1) A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára. 8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. 9. § Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. 16. § Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. Dr. Felföldi Botond

15 2004. évi CVII. tv – „kistérségi törvény”
Kistérség –Többcélú Kistérségi Társulás 1. § (1) A kistérségben - kivéve a fővárost és azt a kistérséget, amelyben egy település alkot egy kistérséget - működő települési önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. Dr. Felföldi Botond

16 2004. évi CVII. tv – „kistérségi törvény”
2. § (1) A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról: a) oktatás és nevelés; b) szociális ellátás; c) egészségügyi ellátás; d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem; e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; g) ingatlan- és vagyongazdálkodás; h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás; j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; k) szennyvíztisztítás és -elvezetés; l) területrendezés; m) esélyegyenlőségi program megvalósítása; n) foglalkoztatás; o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; p) állat- és növényegészségügy; q) belső ellenőrzés; r) területfejlesztés. (2) Amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az (1) bekezdés a), b), c) és r) pontokban meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít. (3) A kistérségi társulás által ellátható feladatok megvalósításának szakmai minimum követelményeit az ágazati törvények határozzák meg. Dr. Felföldi Botond

17 2004. évi CVII. tv – „kistérségi törvény”
4. § (1) A többcélú kistérségi társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. (2) A többcélú kistérségi társulás egyes közszolgáltatásokat - külön megállapodás alapján - más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak meg. 10. § (1) A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzata képviselő-testületének hivatala, vagy - a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározottak szerint - a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban együtt: munkaszervezet) közreműködésével látja el. 11. § (2) A társulási tanács döntései előkészítésére, végrehajtásának szervezésére bizottságokat hozhat létre a társulási tanács tagjaiból, illetve a kistérség területén működő gazdasági szervek, továbbá a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőiből. A bizottság tagjainak számát, összetételét és működésének rendjét a társulási tanács határozza meg, a bizottság elnöke a társulási tanács tagja lehet. Az elnök a bizottság javaslatáról, intézkedéséről a társulási tanács elnökét írásban tájékoztatja. Dr. Felföldi Botond

18 „a mindenkori költségvetési törvény”
8. melléklet a évi CLXIX. törvényhez III. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TÁMOGATÁSA ELŐIRÁNYZAT: ,8 millió forint 1. A támogatás igénylésének általános feltételei 1.1. E fejezet szerinti támogatásokat azok a többcélú kistérségi társulások igényelhetik, amelyek: legalább három közszolgáltatási feladatot ellátnak, melyek közül: a) egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati, b) második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok közül legalább egy feladat, c) további egy feladat, amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállalt, amely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény (a továbbiakban: Tkt. tv.) 2. §-a (1) bekezdésének a)-q) pontjai szerinti feladatok közül választható, esetében az pont szerinti feladatok ellátásában: a) a kistérséghez tartozó települések több mint fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy A Társulás kapcsolatrendszere Dr. Felföldi Botond

19 „a mindenkori költségvetési törvény”
b) a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét, az pont szerinti feltételeket ugyanazon települési körre teljesítik az pont szerinti három közszolgáltatási feladat tekintetében, a közszolgáltatási feladatokat e fejezetben foglaltaknak megfelelően látják el, ellátják a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. 1.2. A többcélú kistérségi társulások abban az esetben vehetik igénybe a támogatásokat, ha az pontok szerinti feltételeket január 31-éig teljesítik. Amennyiben egy feladat ellátása január 31-ét követően kezdődik meg, vagy egy település január 31-ét követően vesz részt a feladatok ellátásában, úgy a többcélú kistérségi társulás a feladatellátás kezdetét követő hónap első napjától kezdődően időarányos támogatásra jogosult. Dr. Felföldi Botond

20 „a mindenkori költségvetési törvény”
2.3. A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása Többcélú kistérségi, társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő Intézményi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG: forint/fő A többcélú kistérségi társulás a támogatásra akkor jogosult, ha biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó, a Szoctv. szerinti szakosított ellátást biztosító intézmények közül legalább egy intézmény társult formában történő fenntartását: – időskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona, – időskorúak vagy fogyatékos személyek gondozóháza, – pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona, – hajléktalanok átmeneti szállása. A társult formában történő intézményfenntartás követelménye akkor teljesül, ha a többcélú kistérségi társulás: – ezen intézmény(ek)et fenntartja, vagy – biztosítja, hogy a korábban legalább két települési önkormányzat által külön-külön fenntartott intézményeket intézményi társulás egy intézményként tartsa fenn, és az így létrehozott intézmény magasabb szakmai, gazdasági hatékonysággal működjön. A többcélú kistérségi társulás támogatást kizárólag a) a január 31-éig a többcélú kistérségi társulás fenntartásába átadott intézményben, továbbá b) intézményi társulás által fenntartott – évben e jogcímen támogatásban részesülő – intézményben ellátottak után vehet igénybe. A támogatás az intézményi ellátottak után illeti meg a többcélú kistérségi társulást. A támogatás az e pontban foglalt feltételeknek megfelelő intézmények fenntartása során felmerülő működési kiadásokhoz, szakemberek foglalkoztatásához, utazási kiadásaihoz, ezen intézmények fejlesztéséhez használható fel. Dr. Felföldi Botond

21 „a mindenkori költségvetési törvény”
2.4. A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a Szoctv. szerinti következő szociális alapszolgáltatási feladatok közül legalább kettő biztosítása esetén, melyeket a Kiegészítő szabályok 3.1. pontja szerinti feltételeknek megfelelően lát el: – családsegítés, – szociális étkeztetés, – házi segítségnyújtás, – időskorúak nappali intézményi ellátása, – pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása, – fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása, – hajléktalanok nappali intézményi ellátása. E feladatok ellátásához kizárólag abban az esetben igényelhető támogatás, ha a) az abban részt vevő önkormányzatok legalább két szociális alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vesznek, és b) a Társulás által ellátott valamennyi alapszolgáltatási feladat esetében a részt vevő önkormányzatok száma és lakosságszáma megfelel az pont szerinti feltételeknek. Egy önkormányzatot attól a teljes hónaptól lehet a támogatás szempontjából figyelembe venni, amikortól legalább két alapszolgáltatási feladat – e fejezet szerinti feltételeknek megfelelő – ellátásában részt vesz. A Szoctv §-a alapján kötött szerződés, vagy külön megállapodás útján ellátott feladatra támogatás nem vehető igénybe, de az érintett önkormányzatokat – az 1.2. pontban meghatározott feltételek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás szociális alapszolgáltatási feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni. Dr. Felföldi Botond

22 „a mindenkori költségvetési törvény”
3. A szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásához kapcsolódó támogatásokkal összefüggő szabályok 3.1. A többcélú kistérségi társulás a 2.4. pontban foglalt szociális alapszolgáltatási feladatok ellátását biztosíthatja: – intézményfenntartóként, – szervező tevékenységével létrehozott olyan – a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerinti – intézményi társulások útján, melyek: = lakosságszáma az étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, és nappali intézményi ellátás alapszolgáltatási feladatok esetében legalább fő. Amennyiben ez azért nem teljesíthető, mert a többcélú kistérségi társulásban a feladatot vállaló önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a főt, úgy közvetlenül a többcélú kistérségi társulásnak kell a feladatellátást biztosítania, = feladatellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan e feladat ellátását nem biztosíthatják, nem rendelkezhetnek az adott feladat ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel, – a Szoctv §-a alapján kötött szerződés útján, kivéve a 2.4. b) pont szerinti szociális étkeztetést, továbbá – írásban kötött külön megállapodás keretében, a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján, kivéve a 2.4. b) pont szerinti szociális étkeztetést. Dr. Felföldi Botond

23 „a mindenkori költségvetési törvény”
Külön megállapodás 3.2. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a 2.4. pontban foglalt szociális alapszolgáltatási feladatok ellátásáról – külön megállapodás keretében – a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagjának intézménye útján gondoskodik, úgy a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodásában ezt rögzíteni szükséges. Az adott feladat ellátására a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást kötő önkormányzat vagy intézményének működési engedélye legalább további két települési önkormányzat közigazgatási területére kell kiterjednie, és így a települések lakosságszámának együttesen legalább főnek kell lennie. További feltétel, hogy azon önkormányzatok és intézményeik, melyek területén a többcélú kistérségi társulás a szociális alapszolgáltatás(ok) biztosításáról – külön megállapodás keretében – gondoskodik, nem rendelkezhetnek az adott szociális alapszolgáltatás(ok) ellátásához kapcsolódó működési engedéllyel. Dr. Felföldi Botond

24 „a mindenkori költségvetési törvény”
Amennyiben a feladatellátás év közben kezdődik meg, illetve a fenntartó a feladat ellátásához szükséges működési engedélyt év közben szerzi meg, vagy az ellátási terület bővül, úgy az ellátott feladatok, illetve a feladatellátáshoz csatlakozó települések után időarányos támogatás igényelhető. Ebben az esetben a támogatási jogosultság kezdete a működési engedély hatályba lépését követő hónap első napja. 3.12. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás a pontokban foglalt feladatok ellátását a Ttv. 8. §-a, 9. §-a és 16. §-a szerinti intézményi társulás útján biztosítja, úgy a jogosultságot a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes, és a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell. Dr. Felföldi Botond

25 A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás
Dr. Felföldi Botond

26 - Bizottságok ( 3 polgármester és 2 külső szakértő bizottságonként
A Társulás felépítése - Társulási Tanács ( a 26 tagönkormányzat polgármesterei) - Elnökség ( héttagú, elnök és 6 alelnök, a polgármesterek soraiból) - Bizottságok ( 3 polgármester és 2 külső szakértő bizottságonként pénzügyi, szociális, oktatási, fejlesztési) - Munkaszervezet ( Szatmári Kistérségi Koordinációs Iroda) Dr. Felföldi Botond

27 Kistérségi szociális és gyermekjóléti közszolgáltatások
- Bölcsőde - Gyermekjóléti-szolgálat Családsegítő-szolgálat - Támogató-szolgálat Nappali ellátás (fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg, idős) Házi segítségnyújtás - Közösségi ellátás (pszichiátriai, szenvedélybeteg) - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Dr. Felföldi Botond

28 Mikro-térségi központok – Intézményi-társulások
Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka Szatmári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Nagyecsed Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmények Vaja Dr. Felföldi Botond

29 Civil kapcsolatok – Ellátási szerződések
„Boldog Családokért” Szociális és Gyermekvédelmi Egyesület (4821 Ópályi, Rajk László utca 131.) - Fogyatékosok Nappali Intézménye - Szenvedélybetegek Nappali Intézménye - Közösségi Szenvedélybeteg Ellátás - Támogató-szolgálat Pályázati együttműködés: „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért a Szatmári Kistérségben” - TÁMOP /2 Dr. Felföldi Botond

30 Civil kapcsolatok – Ellátási szerződések
„Jót ‘s Jól” a Szatmári Kistérségben Egyesület (4754 Géberjén, József Attila utca 4-6 .) - Fogyatékosok Nappali Intézménye - Pszichiátriai Nappali Intézmény - Közösségi Pszichiátriai Ellátás - Támogató-szolgálat Pályázati együttműködés: „Szociális és gyermekjóléti szakemberek kompetencia-fejlesztése a Mátészalkai Kistérségben ” – TÁMOP /2/A Dr. Felföldi Botond

31 ÖSSZEGZÉS I. ELŐNYÖK Bázisintézmények működése Munkáltatói jogkör
Közalkalmazotti jogviszony Szakmai segítségnyújtás és kontroll Helyettesítési rendszer Szakképzett szociális munkavállalók Intézményi együttműködések Kötelező alapszolgáltatások valós ellátása Szolgáltatási foltok megszűntetése Civil szféra bevonása Kiegészítő normatíva Dr. Felföldi Botond

32 ÖSSZEGZÉS II. HÁTRÁNYOK
Finanszírozás Provizórikus önkéntes együttműködés Bonyolult együttműködési formák Dr. Felföldi Botond

33 Köszönöm a figyelmet! Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás
Szatmári Kistérségi Koordinációs Iroda 4700 Mátészalka, Rákóczi u. 43. Telefon/fax: Web: Dr. Felföldi Botond