Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Logisztikai Rendszerek Szervezése Dr. Michelberger Pál ÓE, KGK, Szervezési és Vezetési Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Logisztikai Rendszerek Szervezése Dr. Michelberger Pál ÓE, KGK, Szervezési és Vezetési Intézet"— Előadás másolata:

1 Logisztikai Rendszerek Szervezése Dr. Michelberger Pál ÓE, KGK, Szervezési és Vezetési Intézet

2 Tematika A logisztika fogalma, alapjai A vállalati logisztika elemei Ellátási-, termelési-, elosztási- és hulladékkezelési logisztika Logisztikai teljesítmény mérése Készletgazdálkodás Ellátási láncok és klaszterek Vállalati logisztikai „filozófiák” Logisztikai rendszer tervezése City logisztika

3 Felhasznált és ajánlott szakirodalom: •Chikán Attila – Demeter Krisztina (szerk.): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje (Termelés, szolgáltatás, logisztika). Aula, •Kulcsár Béla: Ipari logisztika. LSI Oktatóközpont, •Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi: Logisztika. KIT Kft., •Halászné Sípos Erzsébet: Logisztika (Szolgáltatások, versenyképesség). Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, •Prezenszki József (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek). BME Mérnöktovábbképző Intézet, •Prezenszki József (szerk.): Logisztika II. (Módszerek, eljárások). Logisztikai Fejlesztési Központ, •Kovács Zoltán: Logisztika. Veszprémi Egyetemi Kiadó, •Gelei Andrea – Kétszeri Dávid: Logisztikai információs rendszerek felépítése és fejlődési tendenciái. Műhelytanulmány, Corvinus Egyetem, 2007.

4 Logisztika fogalma: „A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helytől felhasználási helyre történő hatásos és költség-hatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” (Council of Logistics Management)

5 Logisztika fogalma 2.: „A vállalati logisztika a vállalat átalakítási folyamatában résztvevő anyag, információ és értékáramlás optimális biztosítását szolgáló, a vállalati célokra támaszkodó, területeken átnyúló feladatok és az azokból származó intézkedések összessége.” (Svájci Szövetségi Gazdaságkutató Intézet (BWI))

6 (Logisztikai) menedzsment elemei •Tervezés (kigondolni valamit) – JÖVŐ •Szervezés (létrehozni, átalakítani v. megszüntetni valamit) – JELEN •Vezetés (a szervezet tagjainak befolyásolása a közös célok érdekében) •Irányítás (meglévő rendszer működtetése) – PILLANATNYI HELYZET •Ellenőrzés

7 M. Porter féle értéklánc (1986)

8 A Porter féle értéklánc koncepció…(value chain concept) Termék-központúság helyett folyamat központúság… Vállalati erőforrások mozgósítása a termék/szolgáltatás értékének növelésére Alap- és támogató tevékenységek…

9 Logisztika - 7M • megfelelő anyag (áru, termék), • megfelelő mennyiség, • megfelelő minőség (állapot), • megfelelő hely, • megfelelő időpont, • megfelelő partner (ügyfél), • megfelelő költség.

10 A vállalati (beszerzési-, termelési- és marketing-) logisztika elemei: •szállítás •raktározás és tárolás •csomagolás •anyagkezelés •készletgazdálkodás •megrendelések feldolgozása •vevőszolgálat •igény előrejelzés •beszerzés •elosztás •üzem- és raktárelhelyezés •visszáru kezelés •selejtezés •újrahasznosítás stb.

11 Vállalati logisztika „működési területe”

12 Vállalati logisztika részei (strukturáltan) • Ellátási (beszerzési) logisztika • Termelési (gyártási) logisztika • Elosztási (értékesítési) logisztika • Hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási) logisztika

13 Termelő vállalatok teljesítőképességének elemei:

14 Ellátási logisztika 1. A termeléshez szükséges, külső forrásból beszerzendő alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek biztosítása. A beszállítóktól a termelés előtti kapcsolódási pontig terjedő anyag- és információáramlás (beszállítás és tárolás) tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése.

15 Ellátási logisztika 2. A beszerzés feladatai, ill. folyamata:  készletgazdálkodás és raktározás (ha szükséges…),  a beszerzendő anyagok, alkatrészek mennyiségének, minőségének és a beérkezés időbeli ütemezésének meghatározása (diszpozíció),  a szállítóval szembeni követelmények meghatározása,  ajánlatok bekérése, feldolgozása,  a beszerzési források (beszállítók) kiválasztása (megfelelő ár-minőség- megbízhatóság kombináció),  rendelés feladása,  tranzakció ellenőrzés, nyomon-követés,  szállítmány fogadása, ún. bevételezés (mennyiségi és minőségi átvétel),  az áru ellenértékének kifizetése.

16 Termelési logisztika A raktáraktól vagy a termelés előtti kapcsolódási ponttól a termelési folyamat lépésein át a késztermék elkészültéig biztosítja a megfelelő anyag- és információáramlást. Együttműködik a termelés-tervezéssel és -irányítással. • technológiai műveletek közötti mozgatás, tárolás… • technológiai (munka)helyek kiszolgálása… • termelési készletekkel történő gazdálkodás…

17 Egy kis termelésmenedzsment…

18 Gyártási típusok Egyedi gyártás Vegyes gyártmány profil, kis darabszám, vissza nem térő v. rendszertelen ismétlődések, rugalmas géppark, konstrukcióigényes gyártmányok, jól képzett munkaerő… (univerzális anyagmozgató eszközök) Sorozatgyártás Sorozatok indítása időszakonként ismétlődik, azonos alkatrészek többféle termékhez készülnek, gyártás és szerelés időben és térben eltérnek egymástól… (egységrakomány képzés, specializált anyagmozgatás) Tömeggyártás Kevés gyártmány tartósan nagy mennyiségben és hosszú időn át megszakítás nélkül, teljes leterheltség mellett (stabil kötöttpályás eszközök alkalmazása…)

19 Gyártási rendszerek Műhelyrendszerű (JOB-SHOP) 1 üzem, 1 technológia, x alkatrész, kis tömegszerűség, munkaigényes, sokféle művelet, a termék utazik a művelettervnek megfelelően, univerzális géppark, rugalmasság, érzéketlen zavarokra, kevésbé monoton munka, igényes termelésprogramozás… Csoportos gyártás 1 üzem, „1” alkatrész, x technológia, csoporttechnológiai elrendezés, hasonló termékek számos műveletét egy helyen lehessen elvégezni, rövidebb átfutási idő, jó térkihasználás, egyszerű termelésirányítás, érzékenység a mennyiségi változásokra Folyamatrendszerű (FLOW-SHOP) az anyagmozgatás szabályozza a gyártást, a műveletek térben és időben összehangoltak (azonos időtartamú műveletek)… Projektrendszerű a termék általában „rögzített”, a technológiai berendezés és a munkaerő cserélődik (pl. hajógyártás)…

20 A gyártás típusainak és rendszereinek „harmóniája” Termelés a tömegszerűség szempontjából lehet: •tömeggyártás •sorozatgyártás •egyedi gyártás Termelés a gyártási rendszer jellege szerint lehet: •folyamatrendszerű •csoportos gyártás •műhelyrendszerű gyártás •projektrendszerű

21 Elosztási logisztika 1 (disztribúció). Az előállított késztermék vevők, felhasználók számára történő biztosítása 7M szerint… Az értékesítési csatornákon keresztül történő „áru-” (raktározás, elosztás, szállítás) és információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése…

22 Elosztási logisztika 2. Értékesítés feladatai:  marketing területről származó információk fogadása,  ajánlatkészítés,  rendelés-nyilvántartás,  határidők kezelése,  kiszállítás,  készáru-raktár készletgazdálkodása,  komissiózás,  szállítmány- és fuvarszervezés,  csomagolás,  kiszállítás.

23 Hulladékkezelési logisztika Az értékesítéstől a beszerzésig (fordított irányban) tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a göngyölegek, csomagolóeszközök, hibás termékek és hulladékok áramlását… Dominánsak a környezetvédelmi és gazdasági szempontok (pl. gyűjtőhelyek tervezése, kijelölése). Kiemelt cél a hulladékok minél nagyobb arányban történő újrahasznosítása...

24 Logisztikai „gondolkodásmód”… • vállalaton (rendszerhatáron) átnyúló folyamatkezelés, • teljes rendszert optimalizál, • figyelembe veszi az ellátási/elosztási lánc tagjainak egymásra hatását, szinergiáját, • a részrendszerek kommunikációja, információcseréje kulcsfontosságú, • csúcstechnológiát alkalmaz (szállítás, csomagolás, ICT…). (termékportfolió, szállítás, árképzés, termeléstervezés…)

25 A logisztikai teljesítmény „mérése” Rendelkezésre állás: a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki… Kiszolgálási idő: az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő (reakcióidő) Kiszolgálás minősége: a felmerülő problémákra adott válasz megfelelősége (reklamációk száma/összes kielégített igény…)

26 Költség-hatékony logisztika (?) Beszerzés költségei (Szállítási díj, rendelésfeladás, átvétel, ügyvitel, rakodás, minőség- ellenőrzés, szállítási veszteség…) Készletezés költségei (raktárfenntartás, anyagmozgatás, tárolási veszteség, adminisztráció, leltározás, értékcsökkenés, biztosítás, speciális körülmények biztosítása) A hiány költségei (elmaradt nyereség, adminisztrációs többletköltségek, good-will csökkenés, késedelmi kötbér, állásidőre adott bér, rendkívüli beszerzés többletköltsége) MIN (C beszerzés + C készletezés + C hiány )

27 Vállalati logisztikai mutatószámrendszer (példák – Prezenszki, 2001 alapján)

28 Készletek és anyagszükséglet megadása Készletek megadhatók: •időben (azon napok, órák számával, amennyi időre elegendő a megállapított készlet •mennyiségben (készletmennyiség természetes mértékegységgel megadva (fm, q, m 3, db…) •értékben (a készletben lekötött pénzeszköz megadásával). Bruttó anyagszükséglet: a gyártandó termékmennyiség előállításához szükséges anyagmennyiség. Nettó anyagszükséglet (≠ nettó anyagnorma): a bruttó anyagszükségletből levonva a szabad felhasználású raktáron és úton lévő készleteket

29 Készletgazdálkodás alapkérdései Mikor rendeljünk? •egyenlő időközökben •amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken vagy •amikor a konkrét igény felmerül (szükségletvezérelt áruk). Mennyit rendeljünk? •mindig ugyanannyit •a készlet egy adott szintet érjen el vagy •annyit amennyire pontosan szükség van… vagy •múltbéli adatokból számított prognózis alapján… Engedünk-e hiányt?

30 Készletkategóriák, készletfogalmak 1. Számviteli szempontból a készletek lehetnek: vásárolt készletek (anyagok, áruk betétdíjas göngyölegek…) és saját termelésű készletek (befejezetlen termékek, félkész termékek, késztermékek, állatok). Az anyagkészletek csoportosítása: •alapanyagok (a késztermékek alkotóelemei…) •segédanyagok (segítik a termelési folyamatban a késztermék létrehozását – pl. katalizátorok, kenőanyagok) •üzem- és fűtőanyagok (energia előállításához) •tartalék alkatrészek (tárgyi eszközökhöz) •egyéb anyagi készletek (pl. szerszám, védőruha)

31 Készletkategóriák, készletfogalmak 2. Készletcsoportosítás „keresettség” alapján: •inkurrencia (az a készlet, ami iránt régóta nem volt kereslet, az utolsó kivét dátuma alapján határozzuk meg…) •immobília (régóta nem mozgó készlet, az utolsó bevét és kivét alapján határozzuk meg…) •felesleges készlet (a vállalat belátható időn belül nem tudja hasznosítani, szubjektív döntés) •slack (azok a készletek, amelyeket komplementer input hiányában nem tudunk hasznosítani…)

32 Készletkategóriák, készletfogalmak 3. Készletutánpótlás fogalmai: •Szállítási idő (a rendelés feladástól az áru beérkezéséig eltelt idő) •Rendelési időköz (két rendelésfeladás között eltelt idő) •Rendelési tételnagyság (egy alkalommal rendelt készletmennyiség) •Biztonsági készlet (az a készlet, ami alá a készletszint nem süllyedhet) •Jelzőkészlet (készletek azon szintje, amelynek elérésekor az utánpótlásról gondoskodni kell) •Folyókészlet (az anyagellátást két utánpótlási időpont között biztosító készlet) •Maximális készlet (a minimális- és a folyókészlet összege, a készlet nem emelkedhet ezen szint fölé) •Átlagkészlet (folyókészlet fele + biztonsági készlet)

33 „Fűrész diagramm”

34 Készletkategóriák, készletfogalmak 4. Készletek csoportosítása felhasználási jelleg szerint: •Alapkészlet (a termelés normál menetét biztosító készletek) •Technológiai készletek (tényleges felhasználás előtti műveletek miatt tartott készletek – pl. szárítás, pihentetés, osztályozás) •Szezonális készletek (a beszerzés, termelés, vagy értékesítés szezonális ingadozásai miatt tartott plusz készletek)

35 A készletezett termék jellemzése •érték, •mennyiség, •súly, •térfogat, •készültségi fok, •tárolhatóság ideje - romlandóság, •különleges tárolási követelmények, •helyettesíthetőség, •eredet, •biztonság (környezetvédelem, emberi élet).

36 Kiszolgálási rendszerek a készletgazdálkodásban •FIFO (first in first out) •LIFO (last in first out) •PRI (priority) •RND (random)

37 A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága •Forgóeszközök átlagos állománya: K •Forgási idő: N [nap] •Fordulatok száma: s •Egy napra eső forgalom: F •Időegység (pl. év) napjainak száma: I N = K / F N = I / s s = F / K s = I / N Forgási sebességet mutatják…

38 Logisztikai információs rendszerek: •alap IT infrastruktúra (operációs rendszerek, adatbázis-kezelők, hardver, hálózatok…) •tranzakció kezelő rendszerek, •döntéstámogató és vezetői információs rendszerek (MRP I-II., szállítási útvonal- és rakomány optimalizáció, logisztikai szimuláció), •kommunikációs rendszer (automatikus azonosító rendszerek, EDI, értéknövelő hálózatok, GPS, Internet…) éles határok nélkül (!), a felhasználókkal, az információkkal és a működési modellel kiegészítve… szükséglettervezés (alapja a végső fogyasztói igény)  konszenzusos előrejelzés  disztribució, termelés és beszerzés tagokra lebontott tervei (CPFR folyamatmodell alapján)

39 Collaborative Planning, Forecasting and Replenishment (CPFR) Model from Voluntary Interindustry Commerce Standards

40 Ellátási láncok menedzsmentje Az ellátási lánc (Chikán – Gelei, 2005 alapján): •értékteremtő folyamatok és erőforrások összehangolt rendszere, •több, közös érdekekkel rendelkező vállalatot érint, •az alapanyagok beszerzésével kezdődik, •a végtermék fogyasztóhoz történő eljuttatásával fejeződik be, •működését a a végső fogyasztók igényei határozzák meg. Az ellátási láncot meghatározó 5 fő folyamat (SCOR modell alapján) : 1. Tervezés (termék-előállítás minőségi, mennyiségi és időrendi meghatározása), 2. Beszerzés (alapanyag, alkatrész, kooperáció) 3. Gyártás (alkatrészgyártás és szerelés) 4. Kiszállítás (készletezés, rendelés feldolgozás, elosztás…) 5. Visszaszállítás (hibás, felesleges, karbantartandó termékek kezelése…)

41 Supply-Chain Operations Reference (SCOR) Model (www.supply-chain.org) Plan SourceMake / RepairDeliver Return Suppliers Customers

42 Ellátási láncok kockázati tényezői (Smith et al., 2007 alapján)

43 Ellátási lánc megbízhatósága Ha egy „n” elemű ellátási lánc minden tagja 90%-os biztonsággal „teljesít”, akkor a teljes lánc megbízhatósága = 0,9 n Egy 7 tagú lánc esetén a teljes rendszer megbízhatósága már kevesebb lesz, mint 50%...

44 Információ-megosztás az ellátási láncokban Van-e domináns tagja az ellátási láncnak? Üzleti partnerekkel megosztandó adatok köre (készletszintek, értékesítési adatok, előrejelzések, szállítási ütemezések, kapacitásadatok, termékleírások…) vállalatok „stratégiai” szövetsége  integrált információs rendszer

45 Klaszterek 1. (egy definició…) „A klaszter egyazon iparágban, egyazon értéklánc mentén szerveződő, egymással kapcsolatban álló gazdasági szereplők és non-profit intézmények, szervezetek olyan területileg koncentrált együttműködési hálózata, amely jelentősen hozzájárul mind az abban résztvevő vállalatok, mind pedig az egész régió versenyképességének növekedéséhez.” Grósz, 2000 A klaszterek lokális előnyök kihasználására törekednek, földrajzilag koncentráltak. A kapcsolatok közös vagy kiegészitő termékeken, termelési folyamatokon és természeti erőforrás szükségleteken, ill. szakértői háttéren, valamint elosztási csatornákon alapulnak…

46 Klaszterek lehetséges tagjai: •Adott iparág, régió domináns cégei •Ellátó-, beszállító-, szolgáltató vállalatok •Speciális kutató, fejlesztő és oktató magán és állami intézmények •Termékértékesítésben résztvevő hálózati partnerek •Önkormányzatok •Tanácsadó cégek Az integráció ellenére meghagyja benne résztvevők önálló „arculatát”. Kialakulásuk nem felülről szervezett…

47 A klaszter kialakítása… 1.Első vállalkozások megjelenése 2.Speciális környezeti háttér kialakulása (háttéripar) 3.Támogató szervezetek létrejötte (szolgáltatás a klaszterhez tartozó vállalatoknak) 4.A klaszter vonzása, ill. bővülés 5.Kapcsolati tőke (nem feltétlenül profitorientált…) kialakulása 6.Hanyatlás (Merre tovább?)

48 Klaszterek előnyei •Olcsóbb logisztika (alacsonyabb készletek) •Specializált szolgáltatások •Technológiai tudás és piac egyszerűbb megszerzése •Külső, szakképzett kapacitás elérhetősége •Hálózatszerű együttműködés közös célok érdekében…

49 Klaszter és„ellátási lánc” közötti különbségek •Nyitottabb •A tagok köre nem állapítható meg •Informális kapcsolatok is vannak •Nemcsak vállalati tagok vannak, hanem egyéb intézmények is szerepelnek benne •Együttműködésen és rivalizáláson alapszik •Társadalmi értékek alapján szerveződik •Formális •Szerződéseken alapszik •Az együttműködés haszna mérhető(bb) •A tagvállalatok köre korlátozott és pontosan meghatározott •Közös üzleti célok alapján szerveződik

50 Ágazati szemlélet vs. klaszter orientált szemlélet •Hasonló hálózati, ill. beszállítói pozícióban lévő csoportok •Hangsúly a végterméken van •„Nincs” együttműködés a versenytársak között •A kormányzattól támogatást és versenykorlátozást vár •Egymást kiegészítő és eltérő hálózati pozíciójú csoportok •A felhasználókat, beszállítókat, egyéb szolgáltatást nyújtókat is magába foglalja •Egymástól kölcsönösen függő iparágak halmaza •A szereplők általában nem közvetlen versenytársak, de hozzájárulnak a közös szükségletekhez •Konstruktív párbeszéd a az üzleti szféra és a kormányzat között •Cél a szinergia erősítése

51 Logisztikai filozófiák Just In Time – „éppen időben” („pull”, azaz húzásos rendszerek – pontos szállítás időben, mennyiségben és minőségben, „nulla selejt”, teljes körű minőség-ellenőrzés, egyenletes teljesítmény és értékesítés…) Anyagszükséglet- és gyártási erőforrás tervezés (Material Requirements Planning – MRP I. és Manufacturing Resource Planning – MRP II. − „push”, azaz toló rendszerek…) Optimalizált termelési technológia (Optimised Production Technology – OPT – szűk keresztmetszetet jelentő erőforrások optimális kihasználása…)

52 Just in Time (éppen időben…) Bármi, ami több, mint a termeléshez minimálisan szükséges anyag, alkatrész, munkaerő, munkaidő stb., az többletköltséget okoz. A felesleg elfedi a problémákat… A gyártási folyamat határozza meg a vállalat többi tevékenységét. Az átállási időket és a tevékenységek számát igyekeznek csökkenteni. Állandó racionalizálás, folyamatos fejlesztés… Feltételei: •stabil termelési környezet, tömeggyártás…, •dolgozói azonosulás.

53 KANBAN (a JIT gyakorlati megvalósítása)

54 KANBAN 2. Alapelvek: Pontosan időzített termelés (minden termelési fázis az éppen szükséges tételeket készíti el, a gyártást mindig a soron következő művelet igénye miatt indítják…) Automatikus megállítás (zavar esetén az egész termelőrendszer leállhat…) Csak szabványos „egységcsomagok” gyárthatók, ill. küldhetők tovább Az egységcsomag csak kártyával készülhet, ill. mozoghat… Nagyon jó beszállítói háttér kell… Kapcsolódó termelésprogramozási módszer (Toyota): Nagyvonalú termelési vezérprogram (3-6 hónapra), amit naponként átterveznek → 30 napos alapprogramok és 3 napos finomprogramok készülnek. Ez utóbbiak nem változtathatók, tehát 3 napra előre mindig látják a termelési feladatokat…

55 Gyártási erőforrás tervezés (MRP II. – Manufacturing Resource Planning) elemei •Termelési főterv – Master Production Scheduling (MPS) •Anyagszükséglet tervezés – Material Requirements Planning (MRP I.) => venni vagy gyártani…? •Kapacitástervezés – Capacity Requirements Planning (CRP), kooperációs lehetőségek figyelembe vétele is… •Beszerzés •Műhelyszintű irányítás – Shop Floor Control (SFC) •Műszaki adatkezelés (gyártmány- és gyártástervezés…) •Készletnyilvántartás

56 Vállalatok termelési adatbázisainak kapcsolata

57 MRP II. folyamata

58 Optimalizált termelési technológia (Optimised Production Technology) Cél: az ún. „szűk keresztmetszetek” optimális kihasználása, ill. a kibocsátás növelése a készletszint és a költségek jelentős emelkedése nélkül… Szabályok: •Csak a feltétlenül szükséges (máshová át nem tehető) feladatokat végezzük el szűk keresztmetszetben lévő munkahelyeken… •Szűk keresztmetszetet jelentő gép, emberi erőforrás állásidejének minimalizálása (itt akár készletfelhalmozás is elképzelhető…). •Törekedni kell a jó minőségre, hiszen a selejtpótlás és -javítás csak ront a helyzeten. •Olyan tevékenységet ne végezzünk, amire nincs igény…

59 Melyiket, hol használjuk?

60 LEAN menedzsment (karcsúsított termelés) – vállalatirányítási filozófia (Toyota) 5 alapelv (James Womack és Daniel Jones 1996) 1.Hozzáadott értéket tartalmazó tevékenységek fejlesztése 2.Értékáram meghatározása, veszteségek azonosítása a termék és szolgáltatás előállításában 3.Folytonossá kell tenni az értékáramot (eltérítések, megállítások →ø) 4.Csak azt szabad előállítani, amit a vevő igényel, ún. húzó rendszer kialakítása (ld. JIT) 5.Veszteségek folyamatos felderítése, tökéletességre törekvés (ld. TQM) Cél: A vevői igényekhez igazodó anyagáram, a termék és szolgáltatás vevőhöz történő eljuttatásának időbeli rövidítése…

61 LEAN menedzsment egyszerűen… •költség •veszteség •átfutási idő •beruházások •készletszint •készletforgás •minőség •hozzáadott érték

62 LEAN menedzsment feltételei •stabil működés, kialakult vállalati kultúra… •karbantartási rendszer (állapotfelmérés vagy üzemidő alapján…) •rendezett és logikus elrendezésű munkaterület •megfelelő beszállítói háttér (minőség, mennyiség, szállítási idő, kommunikáció) •dolgozók bevonása, csoportorientált munkaszervezet •költségorientált komplex folyamatszervezés

63 LEAN menedzsment – veszteségek forrásai 1.túltermelés, ill. korai termelés 2.várakozás 3.szállítás 4.készletek 5.mozgás 6.gyártás (selejt) 7.utómegmunkálás (javítható selejt)

64 LEAN menedzsmenthez kapcsolható fogalmak JIDOKA – hibamentes (0% selejt), automatizált működés KAIZEN – folyamatos tökéletesítés és veszteségcsökkentés (ld. TQM) 5S – gyakorlatilag egy szabályrendszer, a KAIZEN alapja. Célja: biztonságos, hatékony, tiszta és rendezett munkakörnyezet fenntartása… SEIRI: szükségtelen dolgok eltávolítása (sort…) SEITON: szükséges dolgok rendezése (set in place & stabilize…) SEISO:szennyeződések megszüntetése (shine…) SEIKETSU:szabványok kialakítása (standardize…) SHITSUKE:személyes példamutatás, képzés, fegyelmezett magatartás (sustain…)

65 „5S” angolul…

66 „5S” előtt…

67 Az „5S” eredménye…

68 Anyagmozgatás (nemcsak szállítási, hanem technológiai és termelési kérdés is…) Szállítás (vállalat és környezete között) Tárolás (betárolás, kitárolás, átrendezés fix- v. szabadhelyes elhelyezéssel) Üzemek közötti anyagmozgatás (egyszeri v. rendszeres => járatok kialakítása) Munkahelyközi és munkahelyi anyagmozgatás (gépelhelyezési problémák…)

69 Logisztikai rendszer tervezése • Vállalati stratégia kidolgozása (logisztikai vonatkozások) • Külső érintettek (beszállítók, vevők) igényeinek meghatározása • Részletes tervezés  üzemelrendezés  készletezés, tárolás  anyagmozgatás, szállítás  folyamat szabályozás  információs rendszer  szervezet •Integráció (marketing, termelés…) •Logisztikai teljesítmény mérési rendszerének kidolgozása (visszacsatolás)

70 Optimális sorozatnagyság Költség Mennyiség Összes költség Eszközlekötési költség Termelési költség

71 Optimális vevőkiszolgálás Költség Kiszolgálási szint [%] Összes költség Szállítás, készletezés, kiszolgálás Elmaradt haszon

72 Optimális készletszint Költség Átlagkészlet Összes költség Készletezés, költsége Elmaradt haszon

73 Ostorcsapás effektus (bullwhip effect) Sörgyár Termelési terv Nagykereskedő Nagykereskedelmi rendelések Fogyasztó Vásárlói igény Kiskereskedő Kiskereskedelmi rendelések Az ellátási láncban a fogyasztó felé haladva a kereslet egyre jelentősebb kilengéseket mutat, azaz az ellátási láncban a korábbi bizonytalanságok a lánc végén lévő partnereknél halmozottan jelentkeznek… áruinformáció

74 Az „ostorcsapás” okai •Keresleti előrejelzések pontatlansága (múltbéli adatok + biztonsági készlet…) •Megrendelések periodikus feladása (nagyobb tételnagyság előnyei…) •Áringadozás (pl. áremelkedéstől való „félelem” → készletezés) •Túlzott biztonsági elvárás, „hiánykerülés” (elpártoló vevő…)

75 Az „ostorcsapás” következményei • Magas készletszint a lánc szereplőinél • Növekvő logisztikai költségek • Az erőforrások kihasználtsága romlik (olyasmit gyártunk, raktározunk, szállítunk amire nincs igény…) • Csökken a szolgáltatási színvonal • Megjelenhet a „hiány”…

76 Az „ostorcsapás” hatásainak csökkentése •Információ megosztás a lánc tagjai között… (Extranet, EDI, ICT) •Partnerkapcsolat és együttműködés fejlesztése (gyakoribb rendelésfeladás és kisebb tételnagyság, bizalom, SCOR model …) •Közös „előrejelzési rendszer”, CPFR… •„Közvetlen kapcsolat” a fogyasztó és termelő között…

77 Városi áruszállítás feladatai és hatásai • lakosság áruellátása • termeléssel kapcsolatos szállítások • egyéb (pl. hulladékszállítás, költöztetés, építkezések kiszolgálása) • növeli a közutak forgalmát • balesetveszély • környezetterhelés (zaj- és levegőszennyezés) • infrastruktúra terhelés (fokozott útkarbantartási igény) • anyagmozgatási és rakodási problémák

78 Városi áruszállítás problémáinak megoldása • városi átmenő forgalom korlátozása • a forgalom időbeni és térbeli korlátozása • terítő és gyűjtőjáratok szervezése • járat optimalizálás (rakomány és útvonal…) • rakodások gépesítése • egységrakományok képzése • áruszállítási feltételek figyelembe vétele a városrendezési terveknél, építési engedélyeknél • környezetbarát járművek alkalmazása

79 Hagyományos és City-logisztikai koncepció • az anyagáramlást a „forrás” határozza meg • azonos áruk különböző helyekre • a fogadó oldal szervezi az anyagáramlást • különböző áruk azonos vagy egymás közelében lévő rendeltetési helyekre • az „együttszállíthatóság” figyelembevétele…

80 City logisztika - szállításszervezés

81 City logisztika – szállításszervezés feladatai • azonosítás (áru, jármű, szállító, fogyasztó…) • beszállított tételek kezelése • szállítmánykövetés • közlekedési információk kezelése • járattervezés • kiszállított tételek kezelése, elszámolása • rendelés nyilvántartás • közös diszpozíció

82 A city logisztika előnyei és hátrányai •együttműködő szállító és szállítmányozó vállalatok •csökkenő járatszám és költség •környezetbarát(abb) megoldások •gyorsabb reagálás a fogyasztói igényekre •alacsonyabb árak a fogyasztók részére •kisebb raktárigény az üzletekben •saját járműpark csökkentése, megszüntetése •többletköltség és időveszteség az ún. city terminálokban (tárolás, átrakás) •hosszabb szállítási útvonalak a city terminál kötelező érintése miatt… •nagyobb logisztikai rendszer → nagyobb „szervezet” •a beszállítók elveszítik a közvetlen kapcsolatot a vevőkkel, fogyasztókkal… Minden városnak egyedi city logisztikára van (lenne) szűksége…


Letölteni ppt "Logisztikai Rendszerek Szervezése Dr. Michelberger Pál ÓE, KGK, Szervezési és Vezetési Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések