Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BMF RKK DTI1 - A gyártás, mint folyamat - Folyamatok gazdaságossága - A projekt szabályozásának analógiái és eltérései - A gyártás, mint folyamat - Folyamatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BMF RKK DTI1 - A gyártás, mint folyamat - Folyamatok gazdaságossága - A projekt szabályozásának analógiái és eltérései - A gyártás, mint folyamat - Folyamatok."— Előadás másolata:

1 BMF RKK DTI1 - A gyártás, mint folyamat - Folyamatok gazdaságossága - A projekt szabályozásának analógiái és eltérései - A gyártás, mint folyamat - Folyamatok gazdaságossága (gyártási darabszám) - A projekt szabályozásának analógiái és eltérései PhD. Takács Áron Szakmai folyamatszervezés 2.ea.

2 BMF RKK DTI2 ÜZLETI KIVÁLÓSÁG Heijunka a termelés kisimítása standard munkavizuális menedzsment SMED gyors átállás biztosítása TPM 5S Just-inTime folyamatos áramlás húzó rendszer ütemidőre termelés Jidoka hibafelismerő rsz. gépleállás-sorleállítás Poka-Yoke folyamatos jobbítás elkötelezett emberek veszteség-problémakiküszöbölés rugalmas szállítás – alacsony költség kiváló minőség Kaizen kultúra és Lean filozófia VSM értékáram elemzés

3 BMF RKK DTI3 A gyártás, mint folyamat - A gyártás, mint folyamat -Termék előállító folyamatok tömegszerűségi vonatkozásai - Egyedi-, sorozat- és a tömeggyártás feltételei, jellegzetességei, eltérései PhD. Takács Áron

4 BMF RKK DTI4 a kitűzött termelési cél elérések érdekében, -a megfelelő szervezési eljárásokkal létrehozott munkahelyek egymással együttműködő csoportjait, ”MIVEL?” -a közöttük kialakított anyag- és információáramlást, „MIT?” „HOGYAN?” - az egész rendszer irányítási, vezetési rendszerét jelenti „EREDMÉNYESEN !” A gyártási rendszer fogalma

5 BMF RKK DTI5 -a termelő berendezések térbeli csoportosítása -a gyártási folyamat műveletlánca -az anyagmozgatás módszere -a folyamat térbeli és időbeli kiépítése -a folyamat térbeli és időbeli irányítása -a dolgozók szakképzettsége A gyártási rendszer elemi ismérvei

6 BMF RKK DTI6 A gyártási rendszer elemei -az anyag és energia átalakítását végző tárgyi és személyi tényezők -az átalakítandó anyagok és energiák -az anyag- és energiafolyam átalakítását irányító, szabályozó elemek.

7 BMF RKK DTI7 Munkahelyek térbeli elrendezésének kritériumai -a munkadarabok legésszerűbb szállítása a munkahelyek között -az áttekinthető, hurokmentes és biztonságos anyagmozgatást az adott termelőegységben -a termelőberendezések és a szállítóeszközök minél jobb kihasználása

8 BMF RKK DTI8 A gyártási rendszerek szervezését megelőzően elemezni kell - a gyártás típusát, - az előállítandó gyártmányok bonyolultságát, - az egyforma gyártmányok, gyártásbavételének periodicitását, - a gyártás volumenét, - a profil terjedelmét - a kivitelezendő technológia színvonalát.

9 BMF RKK DTI9 A gyártási rendszer alapja -az adott termék iránti piaci igény -teljesítmény-, minőségparaméter elvárások -versenytényezők -gyártási technológiakorszerűségegazdaságossága

10 BMF RKK DTI10 Gyártási rendszerek formái technológiai elven alapuló - műhelyi  tárgyi elven alapuló - csoportos  - folyamatos 

11 BMF RKK DTI11 Optimális megoldáshoz szükséges feladatok A munkafeladatok részletes meghatározása A megfelelő gyártási sorrendtervek kialakítása A gyártáshoz szükséges termelőberendezések kiválasztása A kezelésüket megfelelő szakképzettséggel ellátni tudó dolgozók kijelölése A legcélszerűbb gépelrendezési sorrend (munkahely- elrendezés) kialakítása Az anyagok, munkadarabok, eszközök áramlásának meghatározása (a lehető legkevesebb belső szállítási munka igénybevételével).

12 BMF RKK DTI12 Hagyományos gyártási rendszerek -Műhelyszerű -Csoportos rendszerű -Folyamatos rendszerű

13 BMF RKK DTI13 Termelőegység átlagos tömegszerűségi foka: T f Q : a termelési feladat volumene (db/év) T : a termelési feladat munkaidőigénye (óra/db) I mh : a termelési feladat megoldásába bevont munkahelyek produktív időalapja (óra/év) t i : a termelési feladat egységnyi mennyiségének előállításához szükséges munkaóraigény az i- edik munkahelyen (óra/db) g i : átlagos gépállomány az i- edik munkahelyen (db) I m : a termelőegységben rendelkezésre álló munkarend szerinti időalap az i- edik munkahelyen (óra/év) I v : a munkarend szerinti időalapból levonandó kieső idők (pl. karbantartás) az i- edik munkahelyen (óra/év)

14 BMF RKK DTI14 Termelőegység átlagos tömegszerűségi foka: T f T: a termelési feladat munkaidőig. (óra/db) I mh : a termelési feladat megoldásába bevont munkahelyek produktív időalapja (óra/év) Q: a termelési feladat volumene (db/év) t i : a termelési feladat egységnyi mennyiségének előállításához szükséges munkaóraigény az i- edik munkahelyen (óra/db) g i : átlagos gépállomány az i- edik munkahelyen (db) I m : a termelőegységben rendelkezésre álló munkarend szerinti időalap az i- edik munkahelyen (óra/év) I v : a munkarend szerinti időalapból levonandó kieső idők (pl. karbantartás) az i- edik munkahelyen (óra/év) Az átlagos tömegszerűségi fok 0 és 1 közötti, vagyis

15 BMF RKK DTI15 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI TfTf falagos [óra/db] előállítási idő 0,2 1 0,4 0,6 0,8 fo ly e g ys z TÖMEG nagy középkis EGYEDI SOROZAT

16 BMF RKK DTI16 gyártás típusa TfTf ~ jellege TÖMEG~TÖMEG~ folyamatos Tf = 1 a gyártás egészét és egyes részeit (műveleti) megszakítás nélkül végzik (folyamatos gyártási úton) egyszeri 0,8 < Tf < 1a gyártás megszakítás nélküli egyes munkahelyeken mégis lehetnek megszakítások (a gyártás egyes keresztmetszetei nincsenek maradéktalanul terhelve)

17 BMF RKK DTI17 SOROZAT~SOROZAT~ KIS ~ 0,2

18 BMF RKK DTI18 gyártás típusa TfTf ~ jellege EGYEDI Tf ~ 0Tf ~ 0 a gyártmányok egyes darabjai csak előre ki nem számítható időközönként ismétlődnek a munkahelyeken~ A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI

19 BMF RKK DTI19 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI GYÁRTÁS JELLEMZŐI EGYEDISOROZATTÖMEG jellemző gyártási rendszer műhelycsoportosfolyamatos a kínált minőség EGYEDI igények szerinti GARANTÁLT megfizethető minőség HASZNÁLATI érték minőség helyett szabályozás PRIORI- TÁSOK általi ÉRTÉKEK általi NORMÁK általi munkaerő képzettség érték MAGAS ritka drága SZAKKÉPZETT pótolható, közepes NEM SZAK- KÉPZETT olcsó helyettesíthető gyártási költségek nagykisebbalacsony

20 BMF RKK DTI20 A GYÁRTÁSI TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ELHATÁROLÁSA A gyártás jellemzői EgyediSorozatTömeg A feladat ismétlődése rendszertelenperiódikusállandó Egyidejüleg gyártásban lévő darabok száma egytöbbigen sok Gépek, szerszámok, készülékek univerzálisvegyesspeciális Fizikai dolgozók képzettsége legmagasabb (szakmunkás) alacsonyabb, vegyes (betanított) beállítók: maximális; kezelők: minimális Technikai tervezés mélysége legalacsonyabb (műveletirányítás) műveletterv legmélyebb (mozdulatterv) Tervezés- szervezés központosíthatósá ga legkisebbátmenetilegnagyobb Előkészítési költségek kicsinagyobbnagy (típusváltás) Gyártási költségek nagykisebbalacsony Anyagok rendelése nem méretrerészben méretreméretre Anyagok készletezése alapanyag klt.spec.alapanyag klt.klt.nem jell. Gépek elrendezése technolóigiai szakosodásvegyestárgyi szakosodás Jellemző gyártási rendszer műhelycsoportosfolyamatos

21 BMF RKK DTI21 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI A GYÁRTÁS JELLEMZőI EGYEDISOROZATTÖMEG árupiaci ármagasközepesalacsony a feladat ismétlődése rendszer- telen periódikusállandó az egyidejűleg gyártott darabok egytöbbsok gépek,szerszámok, készülékek univer- zális vegyesspeciális technikai tervezés mélysége legalacso- nyabb műveletirányítás művelettervlegmélyebb mozdulatterv tervezés - szervezés központosíthatósága legkisebbátmeneti legnagyobb

22 BMF RKK DTI22 A MŰHELY RENDSZERŰ GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE

23 BMF RKK DTI23 A CSOPORTOS GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE

24 BMF RKK DTI24 A FOLYAMATOS GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE

25 BMF RKK DTI25

26 BMF RKK DTI26 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI MŰHELY rendszerű: (technológiai elvű) egyedi és kis sorozatnál CSOPORTOS (ciklusos)  FOLYAMATOS (tárgyi elv) közép és nagy sorozatnál - homogén termelő egységek (eszterga műhely) - műhelyről-műhelyre szállítják az alkatrészeket -nem homogén termelő egységek -szakosodnak adott termék előállítására Előny: - jól kihasználható gépek, kapacitás -profilváltásra nem érzékeny (univerzális gépek) Előny: -nincs „műhelyről-műhelyre” -nincs közbenső folyamat -meghatározható felelősség

27 BMF RKK DTI27 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI MŰHELY rendszerű: Hátrány: -hosszú átfutási idő -nagy készletek -anyag mozgatás -MEO -átadás-átvétel ügyvitele -bonyolult irányítás (munkadb.-gyártás-műhelyek össze hangolása) -felelősség elmosódik -szerszámozás, készülékezés folyamatosan változó, nem gazdaságos CSOPORTOS - FOLYAMATOS Hátrány: -érzékeny a profilváltásra -a gépek a kapacitás csak nagy szervezéssel használható ki jól

28 BMF RKK DTI28 Korszerű gyártási rendszerek - automatizált gyártás - rugalmas gyártó rendszerek - számítógéppel integrált gyártás

29 BMF RKK DTI29 CAD-CAM rendszerek felépítése

30 BMF RKK DTI30 CIM rendszerek információs kapcsolatai

31 BMF RKK DTI31 Fogalomgyűjtemény CAA computer aided assembly – szám. géppel támogatott szerel ő- rendszer CAD computer aided design – számítógéppel támogatott tervez ő - rendszer computer aided drafting – számítógéppel támogatott rajzolás CAE computer aided engineering – sz. géppel támogatott mérnöki tev ék. CAM computer aided manufacturing – számítógéppel támogatott gyártás CAL computer aided logistics – számítógéppel támogatott logisztika CAP computer aided planning – sz. g.- el támogatott gyártástervezõ r. sz. CAPP computer aided process planning – sz. g.- el tám. folyamattervez ő r. sz. CAQ computer aided quality – számítógéppel tám.- tott min ő ségbizt. r. sz. CAR computer aided robotics – sz. g. támogatott robotvezérl ő rendszer

32 BMF RKK DTI32 Fogalomgyűjtemény CATcomputer aided testing – számítógépes ellen ő rz ő rendszer CAx a computer aided... rendszerek valamely, tetsz ő leges (x, mint ismeretlen változó) tagja CIM computer integrated manufacturing – számítógéppel int. ált gyártás CL-file cutter line file – vágási vonal-file CNC computerized numerical control – számítógéppel programozott "számjegy"/digitális vezérlés DNC direct numerical control – közvetlen (fedélzeti) számítógéppel programozott "számjegy"/ digitális vezérlés LAN local area network – helyi hálózat MRP material requirement planning – készletgazdálkodás NC numerical control – "számjegy"/digitális vezérlés

33 BMF RKK DTI33 A „késleltetett” gyártás

34 BMF RKK DTI34 Globalizáció hatása a gyártásra (a világon mindenütt vásárolják ugyanazt a terméket): - globalizált beszerzés, - globalizált gyártás, összeszerelés, - globalizált elosztás, - globalizált gyűjtés (újrahasznosítás).

35 BMF RKK DTI35 a globalizált gyártás működésének feltételei - műholdas reklámozás, - műholdas, szatellit rendszerű, on-line rendelés, - átfogó árukövetés, - elektronikus adatcsere, szabványosítás (nyelvi különbségek eliminálása), - okmányok, bizonylatok egységesítése, adattartam elektronikus úton való továbbítása, vonalkód rendszer, egységes számozás alkalmazása, - nemzetközi kereskedelem és a külföldi tőkebefektetés előtti akadályok fokozatos leépítése, vámok-, tarifás korlátozások csökkentése, - egész világra kiterjedő, globális, magas minőséget biztosító logisztikai hálózat létrehozása

36 BMF RKK DTI36 a késleltetett termelés komplex folyamata A késleltetett gyártás, összeszerelés, csomagolás

37 BMF RKK DTI37 Eltérések a hagyományos gyártással összevetve A hagyományos gyártás alapvetően egy telephelyre koncentrálódik, így a felmerülő feladatok kizárólag az intern logisztika keretein belül megoldhatóak. A késleltetett gyártásnál jelentős szállítási, csomagolási, egységrakomány-képzési költség épül be a termék árába. Késleltetések a termelési logisztikában: néhány jellegzetes gyártási tevékenységet a logisztikai folyamat vége felé tolnak el (addig, amíg a termék a fogyasztókhoz nem ér).

38 BMF RKK DTI38 A késleltetett gyártás 1. Késleltetett gyártás (kötegelt vagy szegmentált gyártás) A gyártási folyamat egy vagy több eleme a többi művelettől eltérő helyen (jelentős földrajzi távolság) készül. Feltétel: a műveletek funkcionális elhatárolása.

39 BMF RKK DTI39 A késleltetett gyártás 2. a szegmentált gyártás

40 BMF RKK DTI40 A késleltetett gyártás 3. A  gyártmányok- és alkatrészek -méretkategóriánként, -technológiai hasonlóság elvén, -gyártmánycsaládonként, -gyártmányféleségtől függetlenül előállíthatók a követelményeknek megfelelően hagyományos és rugalmas technológia berendezésekkel, gyártó és szerelő sorokkal (főleg nagyobb méretű, nagyszámú gyártmányféleséget előállító vállalatoknál).

41 BMF RKK DTI41 A késleltetett gyártás 4. a  jellemzői: -első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről lépésre tovább osztódik, -fokozatosan növelni kell a gyártósorok rugalmasságát, -nagyfokú összehangolást igényel, az átfutási idő csökken, -az egyes gyártási lépések között minimális a tárolási igény. a  feltétele: - nagyfokú hasonlóság a termékeknél, - rugalmas, gyors disztribúciós logisztikai rendszer, - termék kis fajlagos tömegű (kg/db). a  sajátossága: a termékek különbözőségét, eltérőséget az utolsó fázisban alakítják ki, ha már ismert vagy jól prognosztizálható a piacigény

42 BMF RKK DTI42 A késleltetett gyártás 5. Előnyei: – gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez, – a helybeli, „olcsó” munkaerő olcsóbbá teszi a termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási költséget, – a speciális, egyéni igények gyors, „helyszíni” kielégíthetősége,

43 BMF RKK DTI43 A késleltetett összeszerelés 1. A termelés befejező része kitolódik a logisztikai folyamat vége felé, általában a piacközeli raktárig. (Az összeszerelést az elosztó raktár helyére telepítik.) Példa:– gépkocsik (Audi, Opel), – elektronikus termékek (Philips, NOKIA, GE). Előnyei: – gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez, – a helyi „olcsó” munkaerő olcsóbbá teszi a termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási költséget, – a speciális, egyéni igények gyors kielégíthetősége, – vámszabályok ésszerű kihasználása (más a vámtétel az alkatrésznél és készterméknél....).

44 BMF RKK DTI44 A késleltetett csomagolás 1. Két változat: - a késleltetett szerelés követelménye a késleltetett csomagolás, - nagy távú szállítások (pl. tengeren túli konténer szállításkor), esetén a csomagolás elosztóraktárban az elosztóraktár funkció: - komissiózás, - fogyasztó csomagolás - gyűjtőcsomagolás Sajátos világmárkákra a nemzeti piacok szerint differenciált csomagolás jellemző.

45 BMF RKK DTI45 A késleltetett csomagolás 2. előnyei : – kisebb raktárkészlettel működhet a termékgyártó, – jobban kihasználható a szállítócsomagolás, egységrakományképzés, –olcsóbb csomagolást eredményezhet: • közelebbről szállítható a csomagoló anyag, • olcsóbb, helyi munkaerő végzi a csomagolást – címkézés, feliratozás, design jobban illeszthető a helyi fogyasztói igényekhez, – lerövidíthető a rendelési idő.

46 BMF RKK DTI46 - A gyártás, mint folyamat

47 BMF RKK DTI47 Új filozófiák MRP (Material Requirements Planning) TQM termelékenység, minőség. CAD/CAM/CIM Környezeti gondolkodás (BS7750) HEFOP P /1.0 Termelésmenedzsment 47/142

48 BMF RKK DTI48 A vállalatirányítási rendszerek kialakulását, fejlődését befolyásoló gazdasági változások

49 BMF RKK DTI49 CAD: számítógéppel segített tervezés. CAM: számítógéppel segített gyártás. CAD/CAM :a kétféle rendszer összekapcsolása CIM: számítógéppel integrált gyártás. FMS: rugalmas gyártórendszer. ASRS: automatikus tároló és kiadó rendszer. A termelésmenedzsment számítógépes támogatása

50 BMF RKK DTI50 Műszaki előrejelzések milyen új eljárások várhatóak a termék gyártására? hány évig használhatók még a berendezések? a terméknek várhatóan milyen tartósságot biztosít az adott konstrukció? milyen változások várhatóak a környezetvédelmi előírásokban? Gagazdasági előrejelzések -mennyi lesz az infláció a folyó év végéig? -milyen lesz a gazdaság tőkeigénye? Értékesítési előrejelzések Előrejelzések

51 BMF RKK DTI51 idősorok elemzése egyszerű átlag mozgó átlag súlyozott mozgó átlag exponenciális kiegyenlítés regresszió-elemzés, függvényillesztés grafikus megoldások, számítások, (legkisebb négyzetek módszere) Fourier transzformáció korreláció számítások (autó-, kereszt-) Box - Jenkins módszer Diskin idősorok (x-11) Módszerek

52 BMF RKK DTI52 Brainstorming Brainswriting, Jelentés a végekről, Szakértői testület, Delphi módszer Analógiák módszere Egyéb eljárások Piackutatás, életciklus-elemek, Ökonometriai modellek, Input /output/ modellek, Szimulációs módszerek, Csoportmódszerek, alkotó technikák

53 BMF RKK DTI53 ÚJ TUDÁSOK AKADÉMIÁJA Mi a JIT? A “Just-In-Time” szó szerint “Épp időben”-t jelent. Tevékenységeket tekintve a JIT annyit jelent, mint termelni a megfelelő terméket a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő időpontban. Általánosan a JIT egy működési filozófia, ami a v eszteség csökkentésén, az alkalmazottak bevonásán, az állandó folyamatfejlesztésen keresztül a költségcsökkentésért, a kiszolgálás és a minőség javításáért küzd. HEFOP P /1.0 Termelésmenedzsment 53/142

54 BMF RKK DTI54 ÚJ TUDÁSOK AKADÉMIÁJA Ebben az értelemben a JIT többet jelent, mint egyszerűen a készletnélküli termelést. “Veszteség minden, ami más, mint a termékhez történő értékhozzáadáshoz abszolút szükséges berendezés, anyag, részegység, hely és munkaidő”(F.Cho, Toyota) HEFOP P /1.0 Termelésmenedzsment 54/142

55 BMF RKK DTI55 1. Veszteség a túltermelésből. A Toyota hét veszteségtípusa: 2. Veszteség a várakozásból. 3. Szállítási veszteség. 4. Feldolgozási veszteség. 5. Készletezési veszteség. 6. A mozgatás okozta veszteség. 7. A termékhibából származó veszteség. Ezekhez még hozzávehetők a következők: 8. Veszteségek a képességek és lehetőségek kihasználatlanságából (Haszonáldozati költségek: Opportunity costs.). 9. Veszteség az adatkezelésből. 10. Veszteség a párhuzamosságok létrehozásából. Veszteség a félreértésekből és hibákból.

56 BMF RKK DTI56 egy rendszer részei volnának A hagyományosan készleteken keresztül kapcsolódó alrendszerek együttesét úgy tekintjük, mintha egy rendszer részei volnának, belső (al)rendszerhatárok nélkül, közvetlenül amiben az egyik munkahelyről a következőre közvetlenül kerülnek a munkadarabok. Ezáltal: a készletek (és a hozzájuk kapcsolódó) költségek a legalacsonyabbak, csökken az átfutási idő, „Az ideális tételnagyság az egy darab” a JIT rendszerben

57 BMF RKK DTI57 Ezáltal: -gyorsabban lehet reagálni a változó, egyéni igényekre, -a minőségi problémák azonnal kiderülnek (ha készletre gyártunk, előfordul, hogy egy nem megfelelő félkész termékkel feltöltjük a raktárat, és ez csak akkor derül ki, amikor elkezdik őket felhasználni.). A készlet - időben - eltolja a hibák felismerését. kisebb a helyigény. -Ebben a megközelítésben a készlet nem vagyon, hanem egy negatív, kerülendő dolog. „Az ideális tételnagyság az egy darab” a JIT rendszerben

58 BMF RKK DTI58 Állandó termelési volumen. 1. Állandó termelési volumen. 2. Alacsony készlet 3. Kis tételek. 4. Gyors, kevés költséggel járó átállás. 5. A célnak megfelelő üzemelrendezés. 6. Hatékony megelőző karbantartás. 7. Többszakmás munkások, mérnökök 8. Magas minőségi szint. 9. Együttműködési készség a problémák megoldásában. 10. Megbízható szállítók. 11. Húzó rendszer Folyamatos tökéletesítés. Erős informatikai kapcsolat, kommunikáció a vevő és szállító között. A JIT elemei

59 BMF RKK DTI59 Példa: állandó termelési ütem fenntartása változó igény esetén: Legyen a négyféle gyártandó termék A, B, C és D típusú gk. Az egyes termékekre az igény: ABCD A:5 db, B:10 db, C:20 db, D :5 db Ekkor a triviális sorozat például AAAAABBBBBBBBBBCCCCCCCCCCCCCCCCCCCDDDDD 1.Állandó termelési volumen

60 BMF RKK DTI60 Ehelyett az alap- és segédanyagokra, a munkaerőre és a kapacitásra állandó vonatkozó állandó igény hosszabb távon akkor tartható fenn, ha a termelési sorrend például a következő: ACBCBCDCACBCBCDCACBCBCDCACBCBCDCACBCBCDC 1.Állandó termelési volumen 2.

61 BMF RKK DTI61 A termelés programozása kiegyenlített „MODUL” rendszerű gyártásnál 3/3b.     1. hét2. hét3. hét4. hét A gyártandó termékek utáni igények:  - 4 db  - 8 db  - 16 db  - 4 db

62 BMF RKK DTI62 Az alacsony készletek előnyei: - kisebb raktározási helyigény, - kisebb a lekötött tőke, - elmarad a készleteknek a problémák felismerését késleltető (puffer) hatása, - folyamatosan kényszerít a problémák megoldására (folyamatos tökéletesítésre) A csónak modell. 2. Alacsony készlet.

63 BMF RKK DTI63 Gyártási folyamatban és a vevőknek kiszállított termékre. - csökkennek a gyártásközi készletek. - emiatt csökken a készlettartási költség és a helyigény. - munkahelyeken csökken a rendetlenség. - a minőségi probléma kisebb következményű. - nagyobb rugalmasság az ütemezésben. - a gyártandó termékek fajtáinak csökkenő száma. (GT) - kisebb kiszállítási kiszállítási tételek 3. Kis tételek

64 BMF RKK DTI64 - alacsony késztermék készletek. - kisebb a -lekötött tőke, -a fizikai helyigény, -adminisztráció, -készletezés során adódó kár. - igényli a szállító és vevő szoros együttműködését, ekkor jelentős anyagmozgatási illetve várakozási idő takarítható meg. - korrekt, hosszú távú szállító-vevő kapcsolatot feltételez. 3. Kis tételek 2.

65 BMF RKK DTI65 - a kis gyártási tételek gyakori váltást igényelnek - az alkalmazottak bevonása. - csoport technológia (GT) elveinek alkalmazása. 4. Gyors, kevés költséggel járó átállás.

66 BMF RKK DTI66 5. A célnak megfelelő üzemelrendezés. A folyamatos gyártási rendszerek -termékre orientáltak, -az anyagfolyam szerinti elrendezésen alapulnak -a hasonló termékek hasonló feldolgozáson mennek keresztül. ez az elrendezés lehetővé teszi - a kisebb gyárak, üzemek építését, - közelebb kerülnek az egyes gépek egymáshoz – ezáltal - csökken az anyagmozgatási igény, - jobban kihasználhatók a gépek, az épület és a terület

67 BMF RKK DTI67 Mivel a JIT kevés készlettel dolgozik, -a meghibásodásból származó gépleállás tönkreteheti a termelés ütemezését. -az ilyen rendszerekben ezért nagyobb kockázatú a hibák előfordulása. -alkalmazni kell a megelőző és kockázat alapú karbantartási módszereket. -gyakran a kezelők felelősek gépük állapotáért, a karbantartásért- karbantartottságért. -véletlen meghibásodás természetesen a leggondosabb megelőző karbantartási tevékenység mellett is előfordulhat. -fontos, hogy ilyen esetben a gép működőképessége mielőbb helyreálljon, mert az üzemszünet az egész üzem leállását okozhatja. 6. Hatékony megelőző karbantartás.

68 BMF RKK DTI68 - a problémák azonnali felismerése diagnosztizálása. - kisebb hibák javítása, megszüntetése. - jártasság a más munkahelyeken végzendő munkákban, rotáció a m.h.-ek között. - a munkafolyamatot, műveleteket úgy tervezettek, hogy a dolgozók ezeknek a feltételeknek meg felelnek. nagy a dolgozók felelőssége a minőségért - nagy a dolgozók felelőssége a minőségért. 7. Többszakmás, többfeladatú munkások

69 BMF RKK DTI69 - a nagyobb képzési költségek és jobb bérezések megdrágítják ugyan a munkaerőt DEaz élőmunka költsége ezáltal kisebb a termékben - DE, kevesebb az alkalmazott, az élőmunka költsége ezáltal kisebb a termékben - az alacsony gyártásközi készlet és a cellák miatt kicsik a fizikai távolságok az egyes munkahelyek között - ezáltal erősödik a munka csapatjellege, jobb koordináció és kooperáció alakul ki, - csökkentve a központi irányításigényt 7. Többszakmás, többfeladatú munkások 2.

70 BMF RKK DTI70 A vállalatirányítási rendszerek kialakulását, fejlődését befolyásoló gazdasági változások

71 BMF RKK DTI71 zéró hiba - előfeltétele és eredménye a zéró hiba - hibás darab azonosítása (ki, mikor, melyik gépen, milyen alapanyagból, milyen beállítással gyártotta) - a leálláskor felszabaduló munkásoknak is a minőségi probléma megszüntetésén kell dolgozniuk - a gyakori hibák megelőzése: a. a termék és termelési folyamat gondos tervezése. b. a beszállítókkal szemben pontosan fogalmazzák meg a minőségi elvárásokat és azokat be is tartattják. - mindenki felelős a minőségi munkavégzésért - mindenki felelős a minőségi munkavégzésért. - ehhez biztosítják a megfelelő berendezést, szerszámot, képzést, a munkavégzéshez szükséges információt. HEFOP P /1.0 Termelésmenedzsment 71/ Magas minőségi szint.

72 BMF RKK DTI72 a párhuzamos gépkiszolgálás problémája Ph.D. Takács Áron Gépcsoportok kiszolgálási szempontjai Folyamathatásfok kérdése A gyártás, mint folyamat Energia racionálás

73 BMF RKK DTI73 Villamosenergia- és távhő termelés (gázmotoros elven)

74 BMF RKK DTI74 Energiafolyam ábra gázmotoros villamosenergia- és távhő termelés

75 BMF RKK DTI75 A festékszórás anyagárama

76 BMF RKK DTI76 Az energia termelésének és felhasználásának országos szintű folyamatábrája [www.mvm.hu]

77 BMF RKK DTI77 BTU (British thermal unit) 1 gallon=3,78 liter coal (szén)1 cubic feet=0,028 m 3 elsődleges hálózati fogyasztás

78 BMF RKK DTI78 Tudott, hogy a... a rendszer hibás működése, üzemképtelensége jelentős anyagi kárt okozhat, balesetekhez vezet, vagy emberi életet veszélyeztet : azok az alkalmazási területek, ahol a rendszer hibás működése, üzemképtelensége jelentős anyagi kárt okozhat, balesetekhez vezet, vagy emberi életet veszélyeztet : - tárgyak-, eszközök használhatósága, - gépek-, berendezések üzembiztonsága - központi hálózatok, rendszerek állandósága, - közúti forgalomvezérlés, - vasútbiztosítás - energia ellátási hálózatok folyamatossága - nagyméretű adatbázisok szervezése, működtetése - helyfoglaló rendszerek - űrkutatás stb.

79 BMF RKK DTI79 A "nagymegbízhatóságú rendszerek" megbízhatóság javító megoldások együtteséből alakult ki ~ fogalma (az elmúlt néhány évtizedben) a fenti alkalmazási területeken kidolgozott megbízhatóság javító megoldások együtteséből alakult ki, és összefogja mindazokat a módszereket módszereket, megoldásokat megoldásokat, kialakításokat kialakításokat és technológiákat technológiákat, amikkel képest a "mindenkori átlagos alkalmazásokhoz" képest megnövelt megbízhatóságot lehet biztosítani.

80 BMF RKK DTI80 Eddig volt án

81 BMF RKK DTI81 A "nagymegbízhatóságú rendszer" alternatívája tehát nem a "megbízhatatlan vagy kis megbízhatóságú rendszer", hanem az "átlagos" rendszer.

82 BMF RKK DTI82 A megbízhatóság növelésének alapvetően két útja van: - a "nyers erő" módszer, amikor különlegesen megbízható alkatrészekkel és technológiákkal dolgozunk, ill. -az „okos", rendszertechnikai módszer, rendszertechnikai úton - javítjuk a teljes rendszer megbízhatóságát. amikor adott tulajdonságú alkatrészek speciális összekapcsolásával - tehát rendszertechnikai úton - javítjuk a teljes rendszer megbízhatóságát. Ebben az esetben a rendszer jobb, mint az alkatrészei Ebben az esetben a rendszer jobb, mint az alkatrészei. A megbízhatóság növelés rendszertechnikai útját nevezik hibatűrő megoldásnak (angolul: fault tolerant system).

83 BMF RKK DTI83 nyers erővel A nyers erővel a hiba keletkezésének valószínűségét kívánjuk csökkenteni. hibatűréssel A hibatűréssel azt akarjuk elkerülni, hogy a rendszer belsejében keletkező hiba(ok) kijusson a rendszer kimenetére, azaz: üzemelés közben, működés során felhasználói szinten hiba(jelenség)-üzenet legyen.

84 BMF RKK DTI84 a megbízhatóság két pillére - a megbízható alkatrész és - a hibatűrő rendszertechnika mindig együtt van mindig együtt van, de időről időre fontosságuk, fejlődésük-fejlesztésük gyorsasága változik, a szakma az idők során hol az egyik, hol a másik oldalt hangsúlyozza és fejleszti.

85 BMF RKK DTI85 Jelenleg a "hibatűrés" oldal hangsúlyozása látszik erősebbnek, a hibatűrő rendszertechnika, a hibatűrő megoldások már nem csak a különleges alkalmazásokban jelennek meg, hanem általánosulnak a hétköznapi alkalmazásokban is...

86 BMF RKK DTI86 A nagy gyártó-, ellátó rendszerek - elviselhető költségű, - átlagos egységekből, alkatrészekből felépítve csak akkor tudnak folyamatosan működni, ha -üzembiztosak az egységek -kiesési-, javítási idők csökkentik -tartalék egységeket, -hibavédő kódokat, -belső ellenőrzéseket, stb. azaz: hibatűrő megoldásokat tartalmaznak.

87 BMF RKK DTI87 Általános megbízhatósági fogalmak 1. Dependability megbízhatóság (Dependability) milyen biztonsággal a rendszer milyen biztonsággal képes ellátni -szolgáltatásait -definiált környezeti feltételek mellett -definiált időintervallumban. Availability rendelkezésre állás (Availability ) képes ellátni feladatait a rendszer képes ellátni feladatait -adott működési és környezeti feltételek -adott karbantartási, javítási feltételekkel. a rendelkezésre állás valószínűségével mérhető.

88 BMF RKK DTI88 Általános megbízhatósági fogalmak 2. Credibility hihetőség (Credibility ) képes felismernijelezni a rendszer képes felismerni és jelezni működésének korrektségét vagy hibásságát, valamint képes jogosulatlan vagy hibás inputoknak ellenállni. Reliability megbízhatóság (Reliability ) képes ellátnifeladatait a rendszer adott működési és környezeti feltételek mellett képes ellátni feladatait. a működőképesség valószínűségével mérhető.

89 BMF RKK DTI89 Általános megbízhatósági fogalmak 3. Maintability javíthatóság (Maintability ) a rendszer meghibásodás után milyen módon hozható újra működőképes állapotba adott idő alatt és adott környezeti feltételekkel Integrity belső hitelesség (Integrity ) minél rövidebb idő alatt annak biztosítása, hogy a rendszer utasítások a rendszer normális állapotaiban helyesen teljesülnek, és a rendszer minél rövidebb idő alatt jelzést ad, amikor nem-normális állapotba átmenet lehetséges. Security ellenálló képesség (Security ) minél rövidebb idő alatt jelzi annak biztosítása, hogy a rendszer képes felismerni a jogosulatlan vagy hibás inputot és ezt minél rövidebb idő alatt jelzi.

90 BMF RKK DTI90 A hibák hármas modellezési szintje: -fault -fault (hibaok): az az elsődleges ok (bizonyított vagy feltételezett), ami error -hoz vezet -error -error (hiba): az a rendszerállapot, ami hibajelenséghez vezethet -failure -failure (hibajelenség): a szolgáltatásokban (is) megjelenő hiba fault: egy mikroprocesszorban egy vezeték 0-ba ragad (földzárlat), error: az a működési állapot, amely erre a pontra 1-et szeretne kényszeríteni, failure: ha ennek következtében a mikroprocesszor hibásan hajtja végre az utasítást

91 BMF RKK DTI91 A rendszerben jelenlévő tartalék (redundancia) lehet: hideg - hideg tartalék, a redundáns komponensek alapesetben passzívak (pl. „pót” kerék az autóban) -meleg -meleg tartalék, a redundáns komponensek a többiével megegyező feladatot látnak el (pl. trailerek tengelyenkénti 4 kereke) - langyos tartalék, amikor a redundáns komponensek, amíg nincs rájuk a fő működéshez szükség, másodlagos feladatot látnak el (bekapcsolt háttérszámítógép, ami mindaddig valamilyen batch feladatot végez, amíg a fő gépben hiba nem lép fel)

92 BMF RKK DTI92 A hibatűrés javításának optimuma

93 BMF RKK DTI93 A megbízhatóság elmélet alapjai R(t) R(t) egy rendszer (részegység, alkatrész) megbízhatósági fv.-e megadja, hogy a rendszer (részegység, alkatrész) a 0 időpontban történő üzembe helyezést követően milyen valószínűséggel jó még az idő függvényében, azaz: R(t) = P (t időpillanatban a rendszer még jó ) = P (t=T) = 1 - R(t)

94 BMF RKK DTI94   (t): a meghibásodási tényező (ráta) a meghibásodási tényező  (t) A megbízhatóság elméletében központi szerepű a meghibásodási tényező  (t) (meghibásodási ráta, angolul failure rate), ez annak a feltételes valószínűségsűrűségét fejezi ki, hogy a rendszer pontosan a [T,T+  T] intervallumban hibásodik meg, feltételezve, hogy T időpillanatban még jó:

95 BMF RKK DTI95 miközben t 0.

96 BMF RKK DTI96 A megbízhatóság ismert mutatói •MTTF •MTTF (mean time to failure) •-a meghibásodásig eltelő közepes időtartam •-az üzembe helyezést követő első meghibásodás várható ideje •Sok gyakorlati esetben az első hibáig várható idő különbözik a későbbi javításokat követő hibamentes működési időtől, ezért szokás az MTTF-et megkülönböztetni a következő jellemzőtől. •Nem javítható rendszereknél - az ún. "missziós" rendszereknél - pl. űrrakétáknál - ez a rendszer teljes "élete„.

97 BMF RKK DTI97 •MTTFF •MTTFF (mean time to first failure) javítás utáni üzembe helyezéstől az első meghibásodásig eltelt közepes időtartam (várható ideje) •MTTR •MTTR (mean time to repair) a hiba észlelésének, a hiba diagnosztizálásának, a javításnak együttes közepes időtartama (várható ideje)

98 BMF RKK DTI98 MTBF (mean time between failure = MTTF + MTTR), a meghibásodások közti közepes időtartam (egy működési és állási fázis várható ideje) •Availability: Rendelkezésre állási tényező A = MTTF / MTBF

99 BMF RKK DTI99 Gépcsoportok kiszolgálási szempontjai A gyártás, mint folyamat

100 BMF RKK DTI100 Meghibásodás miatti állásidő összetétele - érzékelési idő -jelzési idő -észlelési idő -mérlegelési idő -ki-, és odaérkezési idő -hibaelhárítási idő - előkészületi idő - megbontási-, szétszerelési idő - döntési idő - javítási idő - ellenőrzési idő - összeszerelési idő -próbajáratási idő

101 BMF RKK DTI101 Géphatásfok 1010 t  4  3  2  1 T  i üzemelési idő T üzem idő 1 üzemel 0 nem üzemel

102 BMF RKK DTI T

103 BMF RKK DTI103 Gépcsoportok hatásfoka A B ABAB C

104 BMF RKK DTI104 Gépcsoportok hatásfoka összes berendezés együttes üzem ideje teljes műszak-, üzem idő =

105 BMF RKK DTI105 Gépcsoportok hatásfoka T

106 BMF RKK DTI106 a párhuzamos gépkiszolgálás problémája

107 BMF RKK DTI107 Etetés-keverés szerkezeti vázlata

108 BMF RKK DTI108 Aggregált gépcsoportok kiszolgálása

109 BMF RKK DTI aknás etetés alsó szint érzékelés felső szint érzékelés

110 BMF RKK DTI110 Az eddig megismert vezérlések nem működnek, ha több vezérlővel több egységet kívánunk kiszolgálni. Ilyen esetekben el kell dönteni, hogy melyik egységnek van jogosultsága a többivel szemben. A kiszolgálási igény lehet SOROS PÁRHUZAMOS Minden egység fontossági sorrendbe van szervezve fontossági sorrendbe van szervezve, amit a prioritással (-számmal) jelölnek. (minél kisebb a prioritási szám, annál fontosabb az egység a rendszerben)

111 BMF RKK DTI111 Soros kiszolgálás vezérlő eszközök A vezérlő eszközök SORBAN vannak kapcsolva és elhelyezkedésük adja a fontosságukat (prioritásukat). vezérlőhöz Amelyik legközelebb van a vezérlőhöz, az a legnagyobb prioritású eszköz. két jellel tartja Minden eszköz két jellel tartja a kapcsolatot a vezérléssel: BREQ - a kiszolgálás igényét BREQ (Bus Request, sinkérés) BG - a vezérlés jogosultságát a BG (Bus Grant, sin átadva) jelek állapota adja

112 BMF RKK DTI112 soros Több szintű soros kiszolgálás PRIORITÁSSAL rendelkező ág Ebben az esetben több, PRIORITÁSSAL rendelkező ág kapcsolódik a VEZÉRLŐHÖZ. - a VEZÉRLŐ feladata a kiszolgálási igényeket sorolni, - a legmagasabb prioritású ás kapja a BG rendelkező jelet, - az ágon belül már a SOROS ELV érvényes

113 BMF RKK DTI113 Párhuzamos Párhuzamos kiszolgálás Minden vezérlő eszköz saját kiszolgálást kérő- és engedélyező vezetékkel rendelkezik. A VEZÉRLŐ feladata -a kiszolgálási igényeket sorrendezni a prioritásuk alapján, majd -engedélyezni az adott egységnek.

114 BMF RKK DTI114 A kiszolgálás prioritásának eldöntése párhuzamos kiszolgálás esetén Engedélyező körbejáró (simple rotating) minden kiszolgálás után az egység prioritása eggyel csökken, amelyiké a legalacsonyabb volt, azé lesz a legmagasabb a kiszolgálás után. Elfogadástól függő körbejáró (acceptance dependent rotating): minden a kiszolgálás után az egység prioritása eggyel nő, amelyiké volt a legmagasabb, a kiszolgálás után azé lesz a legalacsonyabb prioritás. Ez a kiszolgálás-ellátás a leggyakoribb. Véletlen szerű (random) megoldásnál minden kérelem kiszolgálása után a prioritás véletlenszerűen kerül újra kiosztásra. A legrégebben kiszolgált eszköz (last recently used LRU) prioritása lesz a legmagasabb.

115 BMF RKK DTI115 Hibajavítás tervezett - megközelítési - leállási - javítási - karbantartási - tisztítási stb. -idők -útvonalak -sorrendek


Letölteni ppt "BMF RKK DTI1 - A gyártás, mint folyamat - Folyamatok gazdaságossága - A projekt szabályozásának analógiái és eltérései - A gyártás, mint folyamat - Folyamatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések