Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A termelésirányítás folyamata 2. előadás. 2 Folyamat  A tevékenységek összefüggő láncolatát folyamatnak nevezzük.  Térben és időben lejátszódó tevékenységek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A termelésirányítás folyamata 2. előadás. 2 Folyamat  A tevékenységek összefüggő láncolatát folyamatnak nevezzük.  Térben és időben lejátszódó tevékenységek."— Előadás másolata:

1 1 A termelésirányítás folyamata 2. előadás

2 2 Folyamat  A tevékenységek összefüggő láncolatát folyamatnak nevezzük.  Térben és időben lejátszódó tevékenységek meghatározott láncolata, amelyek valamilyen igény kielégítésére, illetve valamely probléma megoldására irányulnak.  A folyamatok elemzése lehetővé teszi a szervezetek megismerését, áttekintését.

3 3 A folyamatok input-transzformáció- output szerinti tagolása

4 4 Folyamatok a szervezetben  értékesítés,  fejlesztés,  beszerzés,  termelés,  minőségszabályozás,  infrastrukturális folyamatok.

5 5 Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai  Értékesítési alrendszer  értékesítés tervezés  marketing előkalkuláció és ártervezés  értékesítés operatív folyamata  értékesítési tervek és szerződések teljesítésének ellenőrzése  Fejlesztési és műszaki előkészítési alrendszer  vállalati működés és szervezetkorszerűsítés  műszaki fejlesztés és beruházás  műszaki előkészítés  minőségszabályozás

6 6 Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai  Termelési alrendszer  Termeléstervezés  Termelésirányítás  Üzemfenntartás  Munkaerő és bérgazdálkodási alrendszer  munkaerő és bértervezés  munkaerő-gazdálkodás  Bérgazdálkodás  személyzeti és oktatási tevékenység  szociális ellátás

7 7 Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai  Készletgazdálkodási alrendszer  készletgazdálkodás tervezése  Anyaggazdálkodás  gyártó és fogyóeszköz-gazdálkodás  késztermék-gazdálkodás  késztermék-gazdálkodás ellenőrzése  Pénz, hitel és jövedelem-gazdálkodási alrendszer  pénzügyi és jövedelemtervezés  pénz és hitelforgalom bonyolítás  költség és eredmény-számbavétel  mérlegkészítés

8 8 Egy kereskedelmi vállalat folyamatainak lehetséges elkülönítése  Vevői rendelések és teljesítések  Marketing  Promt kiszolgálás  Készletnyilvántartás  Szállítói rendelések és teljesítések  Árinformációk kezelése  Áruforgalom-elszámolás  Számvitel  Gazdasági elemzés és tervezés  Középtávú áruforgalom tervezés  Éves áruforgalom tervezés és elemzés  Készletelemzés és készletmodellezés  Áruforgalom elemzés

9 9 Termelési főfolyamat Természeti folyamatokTechnológiai folyamtok spontánszabályozottgyártási főfolyamat gyártási segéd folyamatok előgyárt ás Alkatrész- gyártás szerel és gyártást kiszolgáló folyamatok gyártást kisegítő folyamat ok

10 10 A termelési rendszerek szervezése A termelési rendszer kialakításának elemei : 1. előkészítés: célkitűzés, feladat-meghatározás 2. információgyűjtés 3. gyártási műveletek tervezése:  nagyvonalú gyártásterv összeállítása  alkatrészgyártási műveletek tervezése  a szerelési műveletek tervezése 4. a gyártás szervezési jellemzőinek meghatározása:  vertikalitás meghatározása  tömegszerűség meghatározása  termék bonyolultságának elemzése  gyártás időbeni lefolyásának vizsgálata  a szervezési karakterisztika meghatározása

11 11 A termelési rendszer kialakításának elemei funkcióelemzés  a gyártmánycsaládfák elkészítése  gyártmánycsaládfákból funkciósémák készítése  funkciósémákból alkatrészek kigyűjtése, csoportosítása, osztályozása  az alkatrészcsoportok technológiai műveleteinek összesítése  előgyártási, alkatrész-megmunkálási és szerelési fázisok meghatározása 6. gyártási folyamat szervezése  a gyártás szervezési típusának meghatározása  a gyártásmenet hálótervének elkészítése  gyártási menettervek és sorrendtervek elkészítése  a folyamat átfutási idejének megállapítása  a folyamat ellenőrzésének és szabályozásának előírása  az anyagmozgatás folyamatának megtervezése  a folyamat paramétereinek rögzítése

12 12 A termelési rendszer kialakításának elemei a gyártási rendszer szervezése  a termelő-berendezések kiválasztása  Kapacitásvizsgálat  a szükséges gépszámok meghatározása  a gépek optimális térbeli elrendezésének meghatározása  a gyártási rendszer kiválasztása  anyagfolyamat ábrák készítése  gépelrendezés (sorrend, irány) véglegesítése  anyagmozgatási berendezések előírása  padlóterv készítése  információs és irányítási rendszer meghatározása  munkahelyek kiképzése, megszervezése  szükséges segédfolyamatok és egyéb kapcsolatok feltárása 8. értékelés, elemzés, kiviteli ütemterv elkészítése

13 13 A gyártási profil *  azon gyártmányfajtáknak és szolgáltatási formáknak az összessége, amellyel a vállalat foglalkozik.  a piaci igényeknek megfelelően a működési területen dinamikusan változik.  Egy gyártási rendszer lehet merev vagy rugalmas arra nézve, hogy mennyire képes a gyártási profil megváltoztatására.

14 14 A gyártás vertikalitása  A gyártási folyamatban egymás után következő és egymással összefüggő szakaszosságát jelenti.  Adott gyártási rendszer ill. folyamat vertikalitása azaz összefüggő technológiai lánc, amelyben a munka tárgya a megmunkálás első fázisából az utolsóba jut, és eközben a folyamatban megszakítások jelentkeznek, és készletek keletkeznek.  (Pl. a gépipari termelési folyamatok tipikus vertikális fázisai: az előgyártás, az alkatrész-megmunkálás és a szerelés)

15 15 Tömegszerűség  A gyártási feladat mennyiségi és időbeli folyamatossági jellemzője.  A tényleges gyártási volumen szerint megkülönböztethető: 1. Egyedi gyártás  amikor a termékből egy időszak alatt (pl. egy év) egy, vagy néhány készül, (pl. híd) 2. Ismétlődő gyártás  ha a termék rendszeresen ismétlődően és nagy mennyiségben készül

16 16 Tömegszerűség Az ismétlődő gyártáson belül megkülönböztethető: 1. Sorozatgyártás  amikor az ismétlődő gyártás megszakításos 2. Tömeggyártás  amikor a gyártás megszakítás nélküli A tömeggyártás, a sorozatgyártás és az egyedi gyártás a gyártási főfolyamat alapvető szervezeti típusai a tömegszerűség alapján.

17 17 A művelet fogalma  A folyamatnak azt a részét, amelynek tartama alatt a munka alanya, a munka eszköze és a munka tárgya ugyanaz marad azt egy műveletnek tekintik.  Több egymást rendszeresen követő művelet a munkaszakasz.  Több munkaszakasz alkotja a folyamatot.

18 18 A gyártás átfutási idejének meghatározása A folyamat teljes átfutási ideje Ái = Átf + Tm + Tk  Ái = teljes átfutási idő (óra/folyamat)  Átf = technológiai átfutási idő (óra/folyamat)  Tm = a műveletek közötti (hasznos) idő, ami szállítással, ellenőrzéssel telik el  Tk = kieső idő

19 19 A folyamat technológiai átfutási idejének meghatározása Átf = +  ti = az i-edik művelet ideje  tvi = az i-edik műveletnél a várakozási idő  n = a műveletek száma

20 20 Termelő berendezések térbeli rendezése  A termelő-berendezések elhelyezését a munkaáramlás rendje határozza meg.  A termelő-berendezések elhelyezési formái a következők lehetnek:

21 21 1. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés  ahol a hasonló gépek illetve funkciók egy területre kerülnek (pl. eszterga műhely, stb.).  A munkadarabok a technológiai folyamatnak megfelelően járnak műhelyről, műhelyre.  A berendezésnek ez a módja jellemző pl. a kórházakra is.  A gépelvű berendezések megkönnyítésére számos számítógépes programot fejlesztettek ki. Ilyen például a CRAFT (Computerized Relative Allocation of Facilities Technique) program.

22 22 Gépelvű - műhelyrendszerű - berendezés

23 23 2. Termékelvű - vagy más néven folyamatrendszerű - berendezés  ahol a gépek illetve munkafolyamatok a termék előállításának technológiai lépéseinek megfelelően vannak elhelyezve.  Ilyenek pl. gépjárművek termelési vonala, vagy a vegyi üzemek, az önkiszolgáló éttermek stb.  alapvető probléma a futószalag kiegyensúlyozás:  az egyes munkaállások között hogyan kell a feladatokat úgy elosztani, hogy egyhez se jusson több feladat, mint amennyit a ciklusidő lehetővé tesz, ugyanakkor az állás időt is minimalizáljuk

24 24 3. Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés  A csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés esetében az egy- egy műveletcsoport elvégzésére alkalmas gépek egy-egy munkaközpontban (bokorban, csoportban vagy cellában) vannak elhelyezve.

25 25

26 26 4. A helyhez kötött berendezés  ezt az elvet akkor alkalmazzák, amikor a termék mérete vagy súlya miatt nem mozgatható. Ekkor a megmunkáló gépeket viszik a munkadarabhoz,  mint pl. a hajógyártás, vagy az építkezések esetében. A berendezések elhelyezésének optimalizálására vonatkozó tervezési számítások olyan szállítási problémák, amelynek során a gépelrendezést úgy kell optimalizálni, hogy a műveletek közötti szállítási költség a minimális legyen.

27 27 A termelési feladat tervezésének alapfogalmai

28 28 Az aggregált terv  más néven komplex terv,  a részletes üzleti terv része,  ebből kell levezetni a pontos gyártási feladatokat, majd elkészíteni ezek részletes (technológiai - gyártás- szervezési) menetterveit és időbeni ütemezését,  egy középtávra (6 -18 hónapra) szóló tervezés,  termékcsoportok, vagy más, viszonylag homogén termékhalmazok termelési rátáját határozza meg,  fő célja, hogy meghatározza a termelési ráta, a munkaerő szint és a készletek optimális kombinációját.

29 29

30 30 A termeléstervezés stratégiái  - a munkaerőszint változtatásával - az alkalmazottak elbocsátásával és felvételével,  - állandó munkaerő-állománnyal, de a ledolgozott órák számának változtatásával - rugalmas munkahét, túlóra stb.  - állandó munkaerő-állomány és állandó kibocsátási szint a készletszint változtatásával,  - a rendelésfelvétel és a kielégítés közötti idő változtatásával.

31 31 Az aggregált tervezés költségfajtái  - az alapvető termelési költségek - az adott termék gyártása során felmerülő fix és változó költségek  - a termelési ráta változtatásával összefüggő költségek - pl. a munkaerő felvételének, betanításának, elbocsátásának költségei  - készlettartási költségek - a lekötött tőke, a raktározás, a biztosítás, az adózás, a hulladék, az elavulás stb. költségek,  - hiányköltségek - amelyek nagyon nehezen számszerűsíthetők, mint a jó hír elvesztésének költségei, a késlekedő szállításból adódó költségek, elmaradt bevételek.

32 32 A gyártási főfolyamat  A gyártási feladatok végrehajtása a gyártási főfolyamatban történik.  a kialakított gyártási rendszerben térben és időben lejátszódó tevékenységláncolat  a nyersdarabok munkába adásától a készgyártmány elkészüléséig tart.

33 33 A gyártási tervezés legfontosabb lépései  - a naptári tervezést megalapozó számítások  - a nagyléptékű és az operatív naptári tervek elkészítése  - a gyártási programok és a munkaadagolási utasítások elkészítése  A gyártási főfolyamat tervezése során  - a munkahely,  - a munkafolyamat és  - a gyártási rendszer állapotának időbeni változásait kell elsősorban vizsgálni.

34 34  A munkavégzés során három termelési tényező áll egymással tér- és időbeli kapcsolatban:  - a munkás  - a termelő-berendezés és egyéb munkaeszközök  - a felhasznált anyag.  A munkafolyamat időbeni megszervezése a három tényező felhasználásának, igénybevételének összehangolását jelenti.

35 35 A termelési terv  A gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti.  A terv meghatározza a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a termelő-berendezések kihasználtságát.  A termelési terv megalapozása összefüggő számítások rendszerének elvégzését kívánja meg.

36 36 A termelési tervet megalapozó számítások  - a rendszer kapacitása és  - átbocsátóképessége,  - a kapacitásra épülő optimális termékválaszték,  - a gazdaságos sorozatnagyság,  - a sorozatok átfutási ideje,  - a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa,  - a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek,  - valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

37 37 A gyártási kapacitás Az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő- berendezésen adott idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható. A gyártási kapacitás függ:  - a termelő-berendezés fajtájától, típusától, állapotától,  - a berendezés üzemben töltött idejétől,  - az egyszerre felhasználható azonos (homogén) termelő- berendezések számától,  - a termelésre felhasználható területtől,  - a termelő-berendezésen egyszerre foglalkoztatott létszámtól,  - a gyártandó termék(ek) munkaigényességétől,  - a gyártandó termékek választékától,  - az adott műszaki-szervezési színvonaltól.

38 38 Az átbocsátóképesség A vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény. Az operatív tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal). A teljesítőképesség-számítás célja:  - valamely termelőrészlegben (gyár, üzem, műhely, munkahely) előállítható termékmennyiség meghatározása,  - adott termelési feladat teljesítéséhez szükséges termelőberendezés-mennyiség meghatározása.

39 39 Az átbocsátóképesség Az átbocsátóképesség meghatározásához:  - először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek időalapját,  - majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével.

40 40 Az időalapok számítása 1. Naptári időalap a vizsgált időszakban maximálisan igénybe vehető üzemórák száma: T n = N*m sz *m o *g sz (h/időszak)  T n = a naptári időalap (h/időszak)  N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év)  m sz = a napi maximális műszakszám (pl. 3)  m o = egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h)  g sz = a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma A naptári időalap nem használható fel a teljesítőképesség számítására. A naptári időalapból le kell vonni a tervszerű megelőző karbantartási időt, vagyis a gépek javítási időigényét. Így kapjuk a hasznos időalapot:

41 41 Hasznos időalap T h =T n - t TMK (h/időszak) ahol, t TMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak) A hasznos időalap a maximális teljesítőképesség számításához használható. A valóságos lehetőségek számításához a munkarend szerinti időalapból kell kiindulni.

42 42 Munkarend szerinti időalap T ' n = N ' *m' sz *m' o *g' sz (h/év) T ' n = a munkarend szerinti időalap (h/időszak) N ' = a munkanapok száma az időszakban (280 nap/év) m' sz = a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3) m' o = egy műszak tényleges óraszáma g' sz = az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

43 43 Munkarend szerinti hasznos időalap T' h =T' n - t TMK (h/időszak) ahol, t TMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

44 44 A vállalat, mint rendszer


Letölteni ppt "1 A termelésirányítás folyamata 2. előadás. 2 Folyamat  A tevékenységek összefüggő láncolatát folyamatnak nevezzük.  Térben és időben lejátszódó tevékenységek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések