Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Korlátolt finanszírozás – korlátlan felelősség ! dr. Horányi János Magyar Orvosi Kamara Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinika, Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Korlátolt finanszírozás – korlátlan felelősség ! dr. Horányi János Magyar Orvosi Kamara Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinika, Budapest."— Előadás másolata:

1 Korlátolt finanszírozás – korlátlan felelősség ! dr. Horányi János Magyar Orvosi Kamara Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinika, Budapest

2 MOK fő javaslatai 1999 óta: 1. A „legnagyobb” szó törlése az eü-törvényből 2. A kártérítések és „sikerdíjak” maximálása 3. Profitérdekelt biztosítók nélkül, az OEP keretén belül kielégíteni a jogos kárigényeket

3 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről – 2003-tól módosult: 77.§ (3) Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában részt vevőktől elvárható legnagyobb gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.

4 1997. évi CLIV. tv az egészségügyről – irreális, sosem érvényesített előírása: 108.§ (2) A működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a kérelmezőnek az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére van felelősségbiztosítása. A felelősségbiztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító ennek tényét haladéktalanul köteles bejelenteni az engedélyező szervnek, amely a működési engedélyt visszavonja, amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem rendezik más biztosítónál felelősségbiztosítással.

5 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról A működési engedély visszavonása 19. § (1) Az egészségügyi hatóság a működési engedélyt visszavonja, ha i) az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel

6 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1997: 247. § … (2) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy… g) az egészségügyi szolgáltatás megkezdésére és gyakorlására, valamint az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítására vonatkozó részletes szakmai szabályokat, továbbá az egészségügyi szolgáltatás folytatásához szükséges tárgyi feltételeket 2003 (2002.évi 58.tv): 247. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy f) az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.

7 Néhány evidencia:  A betegség a betegnek kárt okoz  A betegséget (ritka kivétellel) nem az egészségügy okozza  A gyógyítás eredményessége optimális esetben sem garantálható  Eljárás-felelősség van, eredmény-felelősség nem várható el  A betegség okozta károkért az egészségügy nem tehető felelőssé akkor sem, ha a gyógyítás során hiba történt

8 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről Felelősség a betegnek okozott kárért 19/A. § A beteg, illetve hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során vagy az azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti, függetlenül attól, hogy az egészségügyi közszolgáltató milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó egészségügyi dolgozót.

9 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 164. § (1) Amennyiben a szakmai szabályoknak, valamint a kutatási tervnek megfelelően végzett kutatás során a kutatás alanya kárt szenved vagy meghal, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja. (2) A kutatást végző egészségügyi szolgáltatónak a kártérítés fedezetére a kutatási tevékenység megkezdését megelőzően a kutatásokra vonatkozó, a kockázatoknak megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie.

10 Esélyegyenlőség ??  Az eredményes gyógyítás által megnyert életidő, el nem maradt haszon, stb. „sikerdíja” a valódi költségeket sem fedező fix összeg.  A felperes ügyvédek százalékosan részesednek az elvesztett életidő, elmaradt haszon, nem vagyoni kár, stb. miatt maximális szinten megítélt összegből …

11 Fő problémák: ► A biztosítók csak részben (limitek, kizárások) vállalnak felelősséget ► „A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és a szerződés hatálya alatt bekövetkezett, de legkésőbb a szerződés megszűnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentett károkra terjed ki” - pedig az igények jelentős része később kerül bejelentésre, gyakran az 5 éves elévülési határ előtt közvetlenül. Biztosítási díj fizetés ellenére biztosítatlan időszakok vannak! ► A kártérítésnek nincs felső határa

12 A biztosítással nem fedezett károk (kizárt kockázatok) 30 pontja közül 4:  vérátömlesztéssel, vérkészítmények alkalmazásával összefüggésben keletkezett, valamint a HIV- fertőzéssel, AIDS betegséggel kapcsolatos károkra,  a kizárólag pszichikai/lelki sérülés miatt előterjesztett kárigényekre,  a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából, a tájékoztatás hiányosságából vagy más okból nem megfelelő tájékoztatásból származó károkra,  az elmaradt vagyoni előny jogcímén előterjesztett kárigényekre, kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét

13 100 milliós megítélt kártérítési rekord - 1 milliárd Ft feletti kárigény! Csecsemőkori károsodás miatt magyar állampolgár szülő 1,2 Md Ft-ot kér:  egyik szülő teljes, másik részleges jövedelme, leendő nyugdíjuk fedezete  úszómedencés zöldövezeti ház egyedi tervezéssel, ahol a rehabilitáción kívül a jövőben bővülő család méltó elhelyezése is biztosított  felső kategóriás autó, 2 évente cserélve  stb-stb.

14 A kártérítés maximálása nem alkotmányellenes ! Az alkotmány megengedi az egészségügyi költségvetés gazdasági feltételek szerinti megállapítását. Ez közvetett módon az egészség pénzben kifejezett értékének jogi definíciója. Ez a filozófia érvényesül a rokkantsági nyugdíjak és egyéb térítések megállapításakor. Magától értetődő, hogy ugyanez a joggyakorlat az alkotmány sérelme nélkül alkalmazható polgári peres eljárásokban is. A szóban forgó perek ugyanis a közfinanszírozott ellátások területét érintik, azaz nem szabadpiaciak, tehát nem csupán a polgári jog, hanem az állami költségvetési rendszer függvényei.

15 Egyenlő elbíráláson alapuló („alkotmányos”) megoldások: A társadalom által elvárt (maximális) szintű eü- szolgáltatás értékén finanszírozva Korlátlan felelősség az okozott károkért Maximált felelősség az okozott károkért A társadalom által korlátolt (maximált) szinten finanszírozott színvonalú eü-szolgáltatás (~ Ft/fő/év)

16 Gépjármű felelősségbiztosítás: A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit valamint a kamatokat is.

17 Javaslat Az OEP által finanszírozott ellátásból eredő felelősségi károk biztosítója maga az OEP legyen!! Nem kell a kassza pénzét üzleti biztosító(k) finanszírozására fordítani. Az Egészségügyi Alap költségvetésének kb. 0,5%-át kellene egy elkülönített alapban („Kártalanítási Alap”) kezelni, és a megítélt károkat ebből fedezni.

18 Indoklás I. Az eü. szolgáltató felelősségbiztosítási kötelezett- ségét a törvény a beteg biztonsága érdekében írja elő, tehát végső soron nem a szolgáltató, hanem a beteg javát szolgálja. A biztonság fedezete is a járulékfizetés, amiből az OEP a szolgáltatást megvásárolja, ebbe bele kell(ene) kalkulálni vagy a tényleges felelősség- biztosítás vagy a várható kártérítések összegét is. Az üzleti biztosítók – természetesen - a károk (részleges!) fedezetén kívül saját költségeiket, nyereségüket is garantáló díjat szednek. Az OEP ugyanezt lényeges megtakarítással tehetné meg! Az átlagost meghaladó károkozókkal szemben megfelelő szankcionálási rendszert kell bevezetni.

19 Indoklás II. Biztosító bevonásának célja, hogy kellően nagy kockázatközösség jöjjön létre a károk fedezetére. Amennyiben a kockázatközösség e nélkül is megfelelő méretű – az OEP-be járulékot fizető lakosság ilyen, - akkor a biztosítás kötése felesleges költség – pl. az állami vagyonra korábban tilos volt ilyet kötni, ma sem ésszerű.

20 Kártérítés(i igény)ek megelőzése Szakmai hibák elkerülése: - jól képzett, pihent, fegyelmezett személyzet, - korszerű, karbantartott technika - ezek hozzáférhetősége A betegek jogos elvárásainak kielégítése: - megfelelő hangnem - elegendő idő - átgondolt, kellően részletes tájékoztatás Hibátlan adminisztráció


Letölteni ppt "Korlátolt finanszírozás – korlátlan felelősség ! dr. Horányi János Magyar Orvosi Kamara Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinika, Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések