Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egészségügyi Jog I. Jogág vagy jogterület? I. •Ha jogág, akkor létezik önálló egészségügyi jog, ha jogterület, akkor nem és csak egy másik jogág része.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egészségügyi Jog I. Jogág vagy jogterület? I. •Ha jogág, akkor létezik önálló egészségügyi jog, ha jogterület, akkor nem és csak egy másik jogág része."— Előadás másolata:

1 Egészségügyi Jog I

2 Jogág vagy jogterület? I. •Ha jogág, akkor létezik önálló egészségügyi jog, ha jogterület, akkor nem és csak egy másik jogág része •Jogág, ami a társadalmi viszonyok széles körét érinti, kérdés, mikor éri el a „szélesség” azt a mértéket, amikor már jogággá minősítheti az egészségügyi jogot. •Napjainkig azt tanították, hogy az egészségügy, illetve az arra vonatkozó jogszabályok csak az egészségügy területére hatnak ki, nem, vagy csak csekély mértékben érintik az egyéb társadalmi viszonyokat, ezért csak jogterület volt. Jogág volt pl. a polgári jog, büntetőjog stb. •Az egészségügyi jog, mint jogterület, az államigazgatási jogba, mint jogágba tartozott.

3 Jogág vagy jogterület? II. •Az egészségügyi jog, mint jogterület jellemzői az államigazgatási jogon belül: a jogszabályok szinte kizárólag az egészségügy működtetését érintik, elsődlegesen alá-fölérendeltségi jogviszonyt szabályoznak (finanszírozó-fenntartó, fenntartó -eü. intézmény), alapvetően kevés jogszabály •Napjaink változása az egészségügyi jog már nem csak az egészségügyet, hanem mindennapjainkat is érinti, a társadalmi viszonyok széles körét szabályozza, minden más jogággal kialakult a kapcsolata (lásd később), az alá fölé rendeltség mellett egyenrangú a mellérendeltségi jogviszonyt ( egészségügyi ellátó-beteg) érintő jogszabályok helyzete, széles körű a jogalkotás, az egészségügyi jog önálló jogágként kezelhető

4 Egészségügyi jog csoportjai •Az egészségügyi jogon belül elkülönül: egészségügyi közjog, egészségügyi magánjog •Egészségügyi közjog: az egészségügy működését szabályozó jogi normák (döntően alá-fölérendeltséget teremtő szabályok) •Működéshez tartozik az egészségügyi, gyógyszerügyi intézményhálózat felépítése, finanszírozása, működési engedélyezése •Egészségügyi magánjog:az egészségügy működtetését szabályozó jogi normák (döntően mellérendeltséget teremtő szabályok) •Működtetéshez tartozik: gyógyítás, gyógyszerforgalmazás-gyártás, orvos-beteg, gyógyszerész-fogyasztó kapcsolat szabályozása

5 Egészségügyi jog és más jogágak kapcsolata I. •Egészségügyi jog és Alkotmány: Mindenkinek joga van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez (ez nem minőségi elvárás, ezt az egészségügyi és gyógyszerügyi ellátás megszervezésével nyújtja az Állam) •Egészségügyi jog és közigazgatási jog: Önkormányzati törvény: fenntartói feladatok, fenntartói jogok és kötelezettségek Közigazgatási eljárásról szóló törvény: az egészségügyinek saját eljárásjoga nincs, csak anyagi joga, így ez a domináns eljárás jogi szabály (anyagi jog jogok és kötelezettségek ismertetése, eljárásjog: jogérvényesítési lehetőségek) Engedélyező hatóságokról szóló jogszabályok (ÁNTSZ, OGYI stb.)

6 Egészségügyi jog és más jogágak kapcsolata II. •Egészségügyi jog és társasági jog: magántulajdonosi jogok és kötelezettségek, ha társasági formában működnek egészségügyi szolgáltatók •Egészségügy és polgári jog: szerződés kötés általános és különös szabályai (az egészségügyi jogban csak a különleges szabályok szerepelnek), a betegek, fogyasztók jogai, jogsérelem esetén az orvoslás szabályai (kártérítés), polgári eljárásjog szabályai, ha az egészségüggyel kapcsolatban peres eljárás indul

7 Egészségügyi jog és más jogágak kapcsolata III. •Egészségügyi jog és büntetőjog: Szakmai szabályok megsértése miatti általános felelősség (foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés), Speciális egészségügyi tárgyú bűncselekmények (kutatás, genetika, szerv-átültetés stb. szabályainak megsértése, ami külön fejezet a büntető törvénykönyvben), Az orvos, mint minősítő körülmény az elkövetésnél (elkövető bárki lehet, de ha orvos volt súlyosabban büntetendő esetről van szó pl. vesztegetés (hálapénz) nemi bűncselekmények, segítségnyújtás elmulasztása), Fokozottabb orvos-védelem, ha hivatalos személy, Büntetőeljárási szabályok ha büntetőeljárás indul

8 Egészségügyi jog és más jogágak kapcsolata IV. •Egészségügyi jog és munkajog: munkaidő, munkaidőkeret, munkaszerződés (kinevezés), ügyelet, megbízás, közreműködői szerződés, üzemi balestek, foglalkozási megbetegedések szabályai és munkaügyi jogviták speciális eljárási szabályai, közalkalmazottak esetén fegyelmi felelősségre vonás anyagi és eljárásjogi szabályai •Egészségügyi jog és pénzügyi jog: közbeszerzés, finanszírozás, egészségbiztosítás

9 Egészségügyi jog forrásai I. •Jogforrások: jogszabályok, jogi iránymutatás egyéb eszközei és speciálisan az egészségügyi jogban a polgári jogi felelősségnél a bírói gyakorlat •Jogszabályok: törvény (régebben törvényerejű rendelet), kormányrendelet, ágazati miniszter rendelete (akár több miniszter együttes rendelete) •Jogi iránymutatás eszköze: miniszteri utasítás •Bírói gyakorlat: Legfelsőbb Bíróság elvi határozatai és Bírósági Határozatokban megjelenő egyedi határozatai

10 Egészségügyi jog forrásai II. •Jogforrási hierarchia: Mindig megjelenik egy jogszabály és annak végrehajtási szabálya, ez utóbbi alacsonyabb rendű szabályozás, mint az alapvető rendelkezéseket tartalmazó szabály és részlet-végrehajtási kérdéseket ír elő (pl. törvény- kormányrendelet, Korm. rendelet-ágazati rendelt, ágazati rendelet-ágazati utasítás) A jogforrások egymásra épülő hierarchikus rendszert alkotnak, alapvető kérdések törvényben kerülnek szabályozásra a kevésbé fontosak kormányrendeletben illetve ágazati rendeletben, ezek mindenkire kötelezőek, az utasításban írtak csak az utasítás címzettjeire kötelező.

11 Az egészségügyi jog forrásai III. •Jogforrási hierarchia alapszabályai: Magasabb szintű jogszabálynak az alacsonyabb nem mondhat ellent, illetve, ha ellentmond a magasabbat kell figyelembe venni. Ez, ha végrehajtási szabály az alacsonyabb nem probléma, de ha önálló jogszabály lehet gond ( pl. Korm rendelet ne mondjon ellenkezőt törvény előírásával) Azonos szintű jogszabályok közül, ha ugyanazt szabályozzák a speciálist kell az általánossal szemben alkalmazni (pl Eü. Szolgáltató felelősségi szabályai, a polgári jog az adott helyzetben általában elvárhatót, az Eü tv. és a bírói gyakorlat az elvárható legnagyobb gondosságot fogalmazza meg.)

12 Az egészségügyi jog forrásai IV. •Néhány fontosabb egészségügyet érintő jogszabály: –1997. évi CLIV törvény Az egészségügyről –2006. évi CXXXII. törvény Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésről –2006. évi CXVI törvény Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről –2006. évi XCVII törvény Az egészségügyben működő szakmai kamarákról –2006. évi XCVIII. törvény A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól –2005. évi XCV. törvény Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről

13 Az egészségügyi jog forrásai V. •2003. évi LXXXIV törvény Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről •2000. évi II. törvény Az önálló orvosi tevékenységről •1997.évi LXXXIII. törvény A kötelező egészségbiztosítási ellátásról •1992. évi LXXXIX törvény A magzati élet védelméről •130/2004 Korm. rendelet A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes szabályairól •276/2003 Korm. rendelet A központosított közbeszerzési eljárás körébe tartozó, egészségügyi, szociális és családügyi fejezet szinten kiemelt termékek állami normatíváiról

14 Az egészségügyi jog forrásai VI. •227/2003 Korm. rendelet A külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos egyes kérdésekről •96/2003 Korm. rendelet Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról •43/1999 Korm rendelet Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól •30/2007 EüM rendelet Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról •15/2005 EüM rendelet Az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről •66/1999 EüM rendelet A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről


Letölteni ppt "Egészségügyi Jog I. Jogág vagy jogterület? I. •Ha jogág, akkor létezik önálló egészségügyi jog, ha jogterület, akkor nem és csak egy másik jogág része."

Hasonló előadás


Google Hirdetések