Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egészségügyi Jog. Jogág vagy jogterület? I. Ha jogág, akkor létezik önálló egészségügyi jog, ha jogterület, akkor nem és csak egy másik jogág része Jogág,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egészségügyi Jog. Jogág vagy jogterület? I. Ha jogág, akkor létezik önálló egészségügyi jog, ha jogterület, akkor nem és csak egy másik jogág része Jogág,"— Előadás másolata:

1 Egészségügyi Jog

2 Jogág vagy jogterület? I. Ha jogág, akkor létezik önálló egészségügyi jog, ha jogterület, akkor nem és csak egy másik jogág része Jogág, ami a társadalmi viszonyok széles körét érinti, kérdés, mikor éri el a „szélesség” azt a mértéket, amikor már jogággá minősítheti az egészségügyi jogot. Napjainkig azt tanították, hogy az egészségügy, illetve az arra vonatkozó jogszabályok csak az egészségügy területére hatnak ki, nem, vagy csak csekély mértékben érintik az egyéb társadalmi viszonyokat, ezért csak jogterület volt. Jogág volt pl. a polgári jog, büntetőjog stb. Az egészségügyi jog, mint jogterület, az államigazgatási jogba, mint jogágba tartozott.

3 Jogág vagy jogterület? II. Az egészségügyi jog, mint jogterület jellemzői az államigazgatási jogon belül: a jogszabályok szinte kizárólag az egészségügy működtetését érintik, elsődlegesen alá-fölérendeltségi jogviszonyt szabályoznak (finanszírozó-fenntartó, fenntartó -eü. intézmény), alapvetően kevés jogszabály Napjaink változása az egészségügyi jog már nem csak az egészségügyet, hanem mindennapjainkat is érinti, a társadalmi viszonyok széles körét szabályozza, minden más jogággal kialakult a kapcsolata (lásd később), az alá fölé rendeltség mellett egyenrangú a mellérendeltségi jogviszonyt ( egészségügyi ellátó-beteg) érintő jogszabályok helyzete, széles körű a jogalkotás, az egészségügyi jog önálló jogágként kezelhető

4 Egészségügyi jog csoportjai Az egészségügyi jogon belül elkülönül: egészségügyi közjog, egészségügyi magánjog Egészségügyi közjog: az egészségügy működtetését szabályozó jogi normák (döntően alá-fölérendeltséget teremtő szabályok) Működtetéshez tartozik az egészségügyi, gyógyszerügyi intézményhálózat felépítése, finanszírozása, működési engedélyezése Egészségügyi magánjog:az egészségügy működését szabályozó jogi normák (döntően mellérendeltséget teremtő szabályok) Működéshez tartozik: gyógyítás, gyógyszerforgalmazás- gyártás, orvos-beteg, gyógyszerész-fogyasztó kapcsolat szabályozása

5 Egészségügyi jog területei I. Finanszírozás- elsősorban közszolgáltatóknál a finanszírozás részletszabályai Egészségügyi ellátórendszer-a működés formai követelményei (általános és speciális minimumfeltételek), fontosabb hatóságok, intézmények működése (GYEMSZI, egészségügyi államigazgatási szervek, EEKH) Jogviszonyok az egészségügyben-munkajogi, közalkalmazotti speciális szabályok, speciális jogviszonyok a évi LXXXIV törvény alapján

6 Egészségügyi jog területei II. Gyógyszerügy: gyógyszer forgalomba hozatal, gyártás, forgalmazás, ismertetés, reklámozás, finanszírozás szabályai Embereken végzett kutatások:gyógyszer és orvos-biológiai kutatások magyar és nemzetközi szabályai Eu és nemzetközi kérdések: Nemzetközi jogviszony ( magyar szolgáltató - külföldi beteg) kialakulásának, illetve a nemzetközi jogviszonyból fakadó határon átnyúló felelősség magyar, de elsősorban nemzetközi szabályai

7 Egészségügyi jog területei III. Betegjogok: Egészségügyi szolgáltatás során érvényesülő betegjogi szabályok Egészségügyi szakmai felelősség: Egészségügyi szolgáltatás miatt felmerülő különböző szakmai felelősségi formák és működésük Egészségügyi közgazdaságtan: Amikor a közgazdaságtani fogalmakat az egészségügyi jog is megpróbálja meghatározni Egészségügyi jogalkotás: A jogalkotás és nem jogalkalmazás speciális szabályai az egészségügy területén pl. hatásvizsgálat Egészségügy működését segítő kapcsolatok: Közreműködők, egészségpénztárak, közbeszerzés, nemzetközi pályázatok eü. specifikus része

8 Egészségügyi jog és más jogágak kapcsolata I. Egészségügyi jog és Alaptörvény: Mindenkinek joga van testi és lelki egészséghez, egészséges környezethez (ez nem minőségi elvárás)) Egészségügyi jog és közigazgatási jog: Önkormányzati törvény: fenntartói feladatok, fenntartói jogok és kötelezettségek-elsősorban alapellátás, megmaradó járó-betegellátás Közigazgatási eljárásról szóló törvény: az egészségügyinek saját eljárásjoga nincs, csak anyagi joga, így ez a domináns eljárás jogi szabály (anyagi jog jogok és kötelezettségek ismertetése, eljárásjog: jogérvényesítési lehetőségek) Engedélyező hatóságokról szóló jogszabályok

9 Egészségügyi jog és más jogágak kapcsolata II. Egészségügyi jog és társasági jog: magántulajdonosi jogok és kötelezettségek, ha társasági formában működnek egészségügyi szolgáltatók Egészségügy és polgári jog: szerződés kötés általános és különös szabályai (az egészségügyi jogban csak a különleges szabályok szerepelnek), a betegek, fogyasztók jogai, jogsérelem esetén az orvoslás szabályai (kártérítés), polgári eljárásjog szabályai, ha az egészségüggyel kapcsolatban peres eljárás indul

10 Egészségügyi jog és más jogágak kapcsolata III. Egészségügyi jog és büntetőjog: Szakmai szabályok megsértése miatti általános felelősség (foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés), Speciális egészségügyi tárgyú bűncselekmények (kutatás, genetika, szerv-átültetés stb. szabályainak megsértése, ami külön fejezet a büntető törvénykönyvben), Az orvos, mint minősítő körülmény az elkövetésnél (elkövető bárki lehet, de ha orvos volt súlyosabban büntetendő esetről van szó pl. vesztegetés (hálapénz) nemi bűncselekmények, segítségnyújtás elmulasztása), Fokozottabb orvos-védelem, ha hivatalos személy, Büntetőeljárási szabályok ha büntetőeljárás indul

11 Egészségügyi jog és más jogágak kapcsolata IV. Egészségügyi jog és munkajog: munkaidő, munkaidőkeret, munkaszerződés (kinevezés), ügyelet, megbízás, közreműködői szerződés, üzemi balestek, foglalkozási megbetegedések szabályai és munkaügyi jogviták speciális eljárási szabályai, munkajogi felelősségre vonás speciális szabályai Egészségügyi jog és pénzügyi jog: közbeszerzés, finanszírozás, egészségbiztosítás

12 Egészségügyi jog forrásai I. Jogforrások: jogszabályok, jogi iránymutatás egyéb eszközei és speciálisan az egészségügyi jogban a polgári jogi felelősségnél a bírói gyakorlat Jogszabályok: törvény (régebben törvényerejű rendelet), kormányrendelet, ágazati miniszter rendelete (akár több miniszter együttes rendelete) Jogi iránymutatás eszköze: miniszteri utasítás Bírói gyakorlat: Kúria jogegységi döntései (bíróságokra kötelező, egészségügyben egy van 1/2008 számú a fejlődési rendellenességgel született gyermek perindítási tilalmáról), elvi határozatai (nem kötelező, de eltérést indokolni kell) és Bírósági Határozatokban megjelenő egyedi határozatai (nem kötelező, de jogorvoslattól való félelem miatt betartják)

13 Egészségügyi jog forrásai II. Jogforrási hierarchia: Mindig megjelenik egy jogszabály és annak végrehajtási szabálya, ez utóbbi alacsonyabb rendű szabályozás, mint az alapvető rendelkezéseket tartalmazó szabály és részlet-végrehajtási kérdéseket ír elő (pl. törvény- kormányrendelet, Korm. rendelet-ágazati rendelt, ágazati rendelet-ágazati utasítás) A jogforrások egymásra épülő hierarchikus rendszert alkotnak, alapvető kérdések törvényben kerülnek szabályozásra a kevésbé fontosak kormányrendeletben illetve ágazati rendeletben, ezek mindenkire kötelezőek, az utasításban írtak csak az utasítás címzettjeire kötelező.

14 Egészségügyi jog forrásai III. Jogforrási hierarchia alapszabályai: Magasabb szintű jogszabálynak az alacsonyabb nem mondhat ellent, illetve, ha ellentmond a magasabbat kell figyelembe venni. Ez, ha végrehajtási szabály az alacsonyabb nem probléma, de ha önálló jogszabály lehet gond ( pl. Korm rendelet ne mondjon ellenkezőt törvény előírásával) Azonos szintű jogszabályok közül, ha ugyanazt szabályozzák a speciálist kell az általánossal szemben alkalmazni (pl Eü. Szolgáltató felelősségi szabályai, a polgári jog az adott helyzetben általában elvárhatót, az Eü tv. és a bírói gyakorlat az elvárható legnagyobb gondosságot fogalmazza meg.)

15 Egészségügyi jog forrásai IV. Néhány fontosabb egészségügyet érintő jogszabály: –1997. évi CLIV. törvény Az egészségügyről –1997. évi XLVII. törvény Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről –2012. évi XXXVIII. törvény A települési önkormányzatok fekvő-beteg szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról –2011. évi CLIV. törvény A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről –2006. évi CXXXII. törvény Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésről –2006. évi XCVII. törvény Az egészségügyben működő szakmai kamarákról –2006. évi XCVIII. törvény A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól –2005. évi XCV. törvény Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről

16 Egészségügyi jog forrásai V évi LXXXIV törvény Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről évi II. törvény Az önálló orvosi tevékenységről 1997.évi LXXXIII. törvény A kötelező egészségbiztosítási ellátásról évi LXXXIX. törvény A magzati élet védelméről évi XI. törvény Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 214/2012 Korm. rendelet Az Országos Betegjogi, Ellátó-jogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról 139/2012 Korm. rendelet A katasztrófa egészségügyi ellátásról 92/2012 Korm. rendelet A települési önkormányzatok egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól és egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 46/2012 Korm. rendelet A fekvő-beteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer, orvos-technikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzésének központosított rendszeréről 16/2012 Korm. rendelet A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól

17 Egészségügyi jog forrásai VI. 372/2011. Korm. rendelet A megyei önkormányzatok egészségügyi intézményei és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményi átvételének részletes szabályairól 59/2011. Korm. rendelet A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről 323/2010. Korm. rendelet Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról 235/2009. Korm. rendelet Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról 122/2009. Korm. rendelet Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről 356/2008. Korm. rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról 337/2008 Korm. rendelet Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény végrehajtásáról 287/2006. Korm. rendelet A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól

18 Egészségügyi jog forrásai VII. 295/2004 Korm. rendelet Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról 227/2003 Korm. rendelet A külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatos egyes kérdésekről 96/2003 Korm. rendelet Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 43/1999 Korm rendelet Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 217/1997 Korm. rendelet A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtásáról

19 Egészségügyi jog forrásai VIII. 31/2010 EüM rendelet A finanszírozási eljárásrendekről 4/2009 EüM rendelet Az orvostechnikai eszközökről 41/2007 EüM rendelet A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről 18/2007 EüM rendelet Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásáról 5/2006 EüM rendelet A mentésről 15/2005 EüM rendelet Az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 52/2005 EüM rendelet Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről

20 Egészségügyi jog forrásai IX. 44/2005. EüM rendelet Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről. 7/2004. EüM rendelet A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről. 2/2004. EüM rendelet Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről. 4/2000. EüM rendelet A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről. 18/1998. EüM rendelet Az egészségügyről szóló törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról. 44/2004. ESZCSM rendelet Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról. 60/2003. ESZCSM rendelet Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről.

21 Egészségügyi jog forrásai X. 16/2002. ESZCSM rendelet Az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátások szakmai feltételeiről. 66/2011. NEFMI rendelet Az egészségügyi szakdolgozó által, orvosi elrendelésre önállóan is ellátható tevékenységek felelősségi, szakmai, szakképesítési és szakképzettségi feltételeiről. 64/2011. NEFMI rendelet Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről. 63/2011. NEFMI rendelet Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól. 19/1998. NM rendelet A betegszállításról. 18/1998. NM rendelet A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről. 27/1995. NM rendelet A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról. 34/2003. ESZCSM rendelet Az Egészségügyi Tudományos Tanácsról. 24/2011. EU irányelv Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásról. 1408/1971. EGK rendelet A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról. 574/1972. EGK rendelet A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról. 883/2004. EK rendelet A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról.


Letölteni ppt "Egészségügyi Jog. Jogág vagy jogterület? I. Ha jogág, akkor létezik önálló egészségügyi jog, ha jogterület, akkor nem és csak egy másik jogág része Jogág,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések