Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bűntelenség vagy büntetlenség? A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bűntelenség vagy büntetlenség? A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai."— Előadás másolata:

1 Bűntelenség vagy büntetlenség? A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai Bűntelenség vagy büntetlenség? A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai Dr. Klotz Péter NKE doktorandusz hallgató Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak V. Országos Fóruma november 21.

2 A törvény  A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló évi CIV. törvény  Elfogadása: európai uniós jogharmonizációs kötelezettség  Hatálybalépés: az európai uniós csatlakozással (2004. május 1.)  Dogmatikai háttér: a jogi személy nem lehet bűnös és nem követhet el bűncselekményt, ugyanakkor büntetőjogilag felelősségre vonható, vele szemben szankció (intézkedés) alkalmazható

3 A törvény rendelkezései I.  Jogi személy: szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is (kivéve magyar állam, külföldi állam, közhatalmi, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot ellátó szervek, nemzetközi szerződés alapján létrejött szervezetek)

4 A törvény rendelkezései II.  Alkalmazási köre: Az intézkedések szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy vezető tisztségviselője, alkalmazottja stb. követte el, vagy irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

5 A törvény rendelkezései III.  Intézkedés kiszabásának feltétele: Ha a bíróság a bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendel el.  Intézkedések: ◦ a jogi személy megszüntetése, ◦ a jogi személy tevékenységének korlátozása, ◦ pénzbírság.

6 A törvény rendelkezései IV. A tevékenység korlátozása: 1-től 3 évig, években meghatározva. Az eltiltás ideje alatt a jogi személy  nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,  nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,  nem köthető vele koncessziós szerződés,  nem minősíthető közhasznú szervezetté,  nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban,  nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.

7 A jogalkalmazás eddigi tapasztalatai Ügyészi indítvány intézkedésre Bíróság által alkalmazott intézkedés Forrás: embeniInt.pdf embeniInt.pdf Összehasonlító adat: jogerősen elítéltek száma fő (2011, közvádas bűncselekmények)

8 Bűntelenség vagy büntetlenség? A törvény minimális alkalmazásának vélelmezhető okai:  Összetett szabályozás, bonyolult jogi környezet  Intézkedés kiszabására csak több feltétel teljesülése esetén van mód  Bizonyítási nehézségek  Az eljáró szervek a természetes személyekre koncentrálnak  A jogi személyek felelősségre vonása sokszor okafogyottá válik (fantomcégek)  Képzési hiányosságok  Szankciórendszer kiforratlansága  Büntetőpolitikai hangsúlyok

9 A továbblépés lehetőségei  A törvényi rendelkezések módosítása a hatékony bűnüldözés érdekében – bűnözői vállalkozások visszaszorítása (példa: FCPA)  Ideiglenes intézkedés alkalmazása  Szankciórendszer fejlesztése (pozitív intézkedések előírása)  Végrehajtás nyomon követése  Elkobzás mint szankció?

10 Köszönöm a figyelmet! Elérhetőség: Klotz Péter


Letölteni ppt "Bűntelenség vagy büntetlenség? A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések