Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felnőttek tanulása dr. Arapovics Mária 2011. október.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felnőttek tanulása dr. Arapovics Mária 2011. október."— Előadás másolata:

1 A felnőttek tanulása dr. Arapovics Mária október

2 Vázlat  A megismerési folyamat  Motiváció  Tanulási és tanítási stílusok  Módszerek

3 A megismerési (kognitív) folyamat alapjai a) az érzékelés b) az észlelés c) a figyelem d) az emlékezés e) a képzelet f) a gondolkodás

4 a) Érzékelés  Látás  Hallás  Szaglás  Ízlelés  bőrérzékletek: tapintás, hőmérséklet– érzékelés, fájdalom–érzékelés  testérzékletek.

5 b) Az észlelés funkciói, észlelési képességek  a tárgyak elkülönítése, kiemelése (pl. alak–háttér észlelés)  tárgyak, dolgok térbeli helyzetének észlelése (hol van, milyen távolságra van)  tárgyak, ingerek felismerése (pl. formaészlelés előzetes ismeretek, tapasztalatok, azaz a sémák előhívása)  vagy állandóságok észlelése (pl. világosság, alak, szín, nagyság, hely).

6 c) A figyelem  A figyelem lehetőséget biztosít a felénk áramló ingerhalmaz szelektálására, az információk felvételére és feldolgozására: tudatunk egy meghatározott tárgyra vagy jelenségre való irányulására.

7 C)A figyelem  – a figyelem terjedelme (hány dologra tudok egy pillanatban figyelni?),  – a figyelem tartóssága (mennyi ideig tudjuk lekötni magunkat valamely dologgal?),  – a figyelem megoszlása (tudunk–e párhuzamosan két vagy több tevékenységet is folytatni?),  – s a figyelem átvitele.  Az érdeklődés szerepe jelentős a tanulási folyamatban.

8 A felnőttkori érdeklődés jellemzői  Határozott profil  Hajlamához legközelebb eső életterületek felé fordulás  Sokrétű befogadóképesség, nyitottság  Az érdeklődés a transzfer segítségével fokozatosan szélesíthető  Az élethelyzetek változása, az életben a felnőttre váró követelmények hatására észreveszi a hiányosságokat, s egy–egy területen elmélyült tudás megszerzésére törekszik.

9 d) Az emlékezés sajátosságai  A bevésés gyorsasága  a megőrzés tartóssága  Mechanikus emlékezés  ha a megjegyzésre szánt ismeretanyag résztényezői között nincs, vagy nem látjuk az értelmes összefüggést.  Gondolati emlékezés  ha az ismeretanyag összefüggésekre épül, és az elsajátítás ezen összefüggések mentén történik.  Asszociáció  kapcsolat az emlékezeti tartalmak felidézésekor

10

11 d) A gondolkodás  A gondolkodás aktivitása, önállósága és tudatos irányítottsága szerint  Asszociatív  megértő és  problémamegoldó gondolkodás.

12 Motiváció  A motiváció azoknak a késztetéseknek a gyűjtőfogalma, amelyek cselekvésre indítanak.  Erősebb késztetés - nagyobb cselekvési készséggel párosul.

13 A motiváció folyamata Szükségletek Késztetés a szükségletek kielégítésére Motivált magatartás 17

14 Motiváció  Külső motiváció külső jutalmazás / jutalom  ez a fajta külső motiváció rövid ideig tart. A siker utáni vágy (hírnév, pénz, stb.) vagy a negatív következményektől való félelem megerősíti az akaraterőt.  Hasznosságra törekvés  Belső motiváció belső „jólét” érzése  Egy cselekvés végrehajtása már önmagában is jutalomnak tekinthető.  Az emberi agy megjutalmazza saját magát a teljesítményért azzal, hogy fokozott boldogságérzetet teremt.

15 Fiziológiai szükséglet Biztonsági szükséglet Társas szükséglet Megbecsülés szükséglete Önmegvalósítás Abraham Maslow

16 Edward Lee Thorndike  A felnőttek tanulási motivációjának legfőbb elve: a tanulás sikere külső megerősítés, elismerés hatására a tanulás öröméhez vezet, ami fokozza az önbizalmat, megnöveli a tanulás iránti érdeklődést.

17 Thorndike hatástörvénye megerősítés  eredmény  erősebb motivációa tanulás öröme  magasabb igénynívó  nagyobb önbizalom

18 Motiváció típusai 1. Egzisztenciális: munkával kapcsolatos, akkor ösztönzik az embert tanulásra, ha munkahelyét meg akarja tartani, előbbre kíván lépni vagy új munkahelyre szeretne menni. • A magasabb iskolai végzettségűek sokkal motiváltabbak alacsonyan képzett társaiknál, ők lesznek a képzések, továbbképzések állandó résztvevői.

19 Presztízs motívumok 2. Presztízs motívumok:  a közvetlen környezet ösztönzése, család, munkahely, baráti környezet hatása.  az egyén be akarja bizonyítani önmagának is, hogy még képes tanulni, új ismereteket megszerezni, segít aktívan tartani értelmi képességét  kapcsolattartás másokkal, a magányosság elkerülése.

20 Érdeklődési motívumok 3. Érdeklődés, probléma megoldása, élethelyzetből adódó kíváncsiság a tanulás kiváltó oka.  Jellemzően a már inaktívaknál fordul elő, egészségügyi, szociális, korábbi foglalkozással összefüggő, családi élethelyzetből fakadó problémák megoldása érdekében történő tanulás.

21 A TANULÁSI MOTÍVUMOKAT NÖVELŐ TÉNYEZŐK  Siker, elsősorban külső elismerés, tanárok, csoporttársak elvárásainak való megfelelés Sikert növelő tényező a jó érdemjegy. (gyerekek, unokák)  Önbizalom. Az életkorral növekvő mértékben fordul elő a képzés kezdetén az önbizalom hiánya. A tanulmányaikat idő előtt befejezők jelentős része az első kudarcok hatására dönt a kimaradás mellett.

22 A TANULÁSI MOTÍVUMOKAT NÖVELŐ TÉNYEZŐK  Tanulás iránti érdeklődés. Ez a képzés első harmadában különösen nehéz, hisz ekkor még alapvetően elméleti ismeretek oktatása folyik. A második harmadtól dominánssá válik a gyakorlati tantárgyak aránya, itt már fel tudják használni munkahelyi vagy más területen szerzett tapasztalataikat. A gyakorlatban azonnal alkalmazható, praktikus ismeretek növelik az érdeklődést.  A környezet támogatása

23 Tanulást gátló tényezők  Ha a résztvevő felnőttek nem látják célját vagy értelmét a képzésnek, nem érzik hasznosíthatónak, alkalmazhatónak, praktikusnak a célt.  Ha a tanulásszervezők az életkörülményeikre nincsenek tekintettel (pl. időbeosztás, család, lakóhely távolsága, szabadidő).  Ha a tanulás eredményeiről nincs gyors visszacsatolás.  Ha kisiskolás módszereket tapasztalnak a résztvevők, ha nem kezelik őket felnőttként.  Ha rossz a környezet, kényelmetlenek a tárgyi feltételek.  Nem megfelelőek az oktatók, az oktatás szervezői.  Ha rossz a csoportlégkör  Ha nem építenek a résztvevők meglévő tapasztalataira

24 Tanulási környezet meghatározói  környezeti tényezők (hőmérséklet, fény, zaj, zsúfoltság stb.)  fiziológiai és érzelmi állapot, motiváció (egészség, pihentség, zaklatottság, érdektelenség stb.)  szociális környezet (társak, csoport)  fizikai, perceptuális jellegű tanulási tényezők (auditív, vizuális, mozgásos stb. ingerek)  pszichológiai tényezők, ezen belül a személyiség jellemzői és a kognitív (megismerési) stílus.

25 Tanulási stílusok

26 Witkin (1950) – érzékszervi döntések a)Területtől függő b)területtől független

27 A megismerési stílusok oktatási vonatkozásai– Hogyan tanulnak a tanulók? Területtől függő  Külső megerősítés segít  Közvetítő alkalmazása,kívülről biztosított struktúra  Fogalmak megtanulásánál azonosítási pontokra koncentrálnak  Jobbak a társadalomtudományi területek megtanulásában Területtől független  Inkább belső motiváció  jellemzően rendszert teremtenek  Tesztelés, azonosítási pontok végigpróbálása  Segítségre szorulnak társ.tud anyag elsajátíásában

28 A megismerési stílusok oktatási vonatkozásai– Hogyan tanítanak a tanárok? Területtől függő  Előnyben:megbeszélés módszere, tanulókkal kölcsönhatás  Kerüli a negatív visszacsatolást és az értékelést Területtől független  Előnyben:előadások, felfedezések, személytelenebb  Hangsúlyozza a hibák kijavítását, negatív értékelést

29 A megismerési stílusok oktatási vonatkozásai– Oktatás és életpálya-tervezés Területtől függő  Szociális készségek igénylő interperszonális területek (ált.isk.oktatás,szociáltud. rehab. tanácsadás, szoc.gond  Az embert hangsúlyozó szakosodás (klinikai pszich, szociál.tud oktatása)  Határozatlanabbak a szakterület választásában,  Szaktárgyak: nem személytelen és kognitív területről választják Területtől független  Analitikus és nem személyhez kötött területek (fizikai, bio.tud,mérnöki, műszaki)  Személytelen és megismerési készségeket követelő szakosodás (kisérleti pszicho, sebészeti betegápol, term.tud oktatás)  Szakmai pályatervezés, érdeklődésük speciálisabb, szaktárgyak: nem személyes és nem szociális területről választják

30 Kolb és Fry (1975) - tapasztalati tanulás Tapasztalati tanulási modell Konkrét élmény Észlelések megfontolások Elvont fogalmak és általánosítások megfogalmazása A fogalmak vonatkozásainak kipróbálása új helyzetben

31 Kolb és Fry tanulási stílusai  Akkomodátor  Konkrét tapasztalat+  Aktív kísérletezés  Konvergáló  Absztrakt fogalomalkotás+  Aktív kísérletezés  Divergáló  Konkrét tapasztalat+  Elmélkedő megfigyelés  Asszimilátor  Absztrakt fogalomalkotás+  Elmélkedő megfigyelés

32 Konvergáló  Erős a gondolatok gyakorlati alkalmazásában  Jól szerepel, ha csak egy helyes válasz létezik (pl.IQ-teszt)  A hipotetikus-deduktív gondolkodást specifikus problémákra tudja koncentrálni  Emóciómentes, jobban szeret dolgokkal foglalkozni, mint emberekkel  Szűk érdeklődési kör, fizikai tudományokon belüli szakosodás  Sok mérnökre jellemző

33 Divergáló  Nagy képzelőerő  Jó a tervek kialakításában és abban, h. különböző szempontból lássa a dolgokat  Érdeklik az emberek  Széles kulturális érdeklődés  Művészetekre szakosodik  A humán tárgyakkal foglalkozó és a bölcsészettudományi hátterű emberekre jellemző

34 Asszimilátor  Erős készség az elméleti modellek megalkotására  Kitűnik az induktív okfejtésben  Inkább az absztrakt fogalmak foglalkoztatják, mint az emberek – nem sokat törődik az elméletek gyakorlati alkalmazásával  Az alaptudományok és a matematika iránt vonzódik  Gyakran dolgozik a kutató- és tervező részlegekben

35 Akkomodátor (Alkalmazkodó)  A dolgok elvégzése az erősebb oldala  Inkább vállalja a kockázatot  Jó teljesítményt nyújt, amikor gyorsan kell alkalmazkodni a közvetlen körülményekhez  Intuitív módon oldja meg a problémákat  Számít a másoktól származó információkra  Gyakran található meg tevékenység- orientált foglalkozásokban (marketing, kereskedelem)

36 A tanulás (információfeldolgozás) Kolb féle modellje Konkrét tapasztalatok szerzése A tapasztalatok visszatükröződése A fogalmak aktív alkalmazása új szituációban Elvont fogalmak alkotása (általánosítása) Alkalmazkodó tanulási stílus Asszimiláló tanulási stílus Konvergens tanulási stílus Divergens tanulási stílus Érzékelés Megfigyelés Gondolkodás Tapasztalatgyűjtés

37 A preferált érzékelési típuson alapuló tanulási stílusok Modality Preference Inventory Vizuális típus Auditív típus Kinesztetikus típus Gondolkodási közeg: kép, ábra Gondolkodási közeg: verbális, szöveg Gondolkodási közeg: mozgásos, videó, animáció

38 Tanulási stílusok  auditív  vizuális  mozgásos  társas  egyéni  impulzív  reflektív  mechanikus

39 Didaktika – oktatói szerepek  Az oktatás (tanítás-tanulás) elméletével és gyakorlatával foglalkozó tudomány, a nevelés része, irányított tanulás útján történő személyiségfejlesztés  Főbb kérdéskörei:  Miért?  Mit?  Hogyan?  Ki?  Kit?  Hol?  Mivel?

40 Tanulási paradigma  Résztvevőközpontúság  Tanítás Tanulás  Tapasztalatok  Kompetenciaalapúság, problémaközpontúság  Módszertudatosság  Érzelmek és a tanulás:élményközpontúság (kalandpedagógia, múzeumandragógia)

41 Az érzelmek/ élmények a tanulásban Csíkszentmihályi Mihály 1998.

42 Szakirodalom  Atkinson, R.L., R.C. Atkinson, E.E. Smith, D.J. Bem és S. Nolen-Hoeksema: Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó, 1999, második, javított, ill. átdolgozott kiadás  Bernáth László- Révész György (1995) A pszichológia alapjai, Tertia, Budapest  Kálmán Anikó (2008) A felnőttkori tanulás sajátosságairól. In: Benedek András – Lada László (szerk.) (2008) Tanulás életen át /TéT/ Magyarországon. Tempus Közalapítvány, Budapest o.  Maróti Andor (2005) Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről. Nyitott Könyv, Budapest.  Tanár-továbbképzési Füzetek (2008): Benedek András – Koltai Dénes- Szekeres Tamás- Vass László, (szerk.) NSZFI  Andragógiai szöveggyűjtemény II. szerk. Maróti Andor, Nemzeti Tankönyvkiadó  Zrinszky László (2005) A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába.OKKER, Budapest.  Felnőttoktató (2009) szerk. Henczi Lajos. Nemzeti Tankönyvkiadó.

43 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A felnőttek tanulása dr. Arapovics Mária 2011. október."

Hasonló előadás


Google Hirdetések