Rendszermodellezés I. Tantárgyfelelős: dr. Raffai Mária

Az előadások a következő témára: "Rendszermodellezés I. Tantárgyfelelős: dr. Raffai Mária"— Előadás másolata:

1 Rendszermodellezés I. Tantárgyfelelős: dr. Raffai Mária
Oktató: Kovács Katalin

2 Témavázlat 1. általános áttekintés: az IR/IT értelmezése, szerepe, jelentősége, szemléletek, alkalmazások 2. fejlesztési módszertanok és fázisok 3. az üzleti folyamatok és az IR feltárása, analízise, modellezése 4. a rendszer elemeinek meghatározása (statikus nézet) 5. a rendszer állapotának és viselkedésének vizsgálata és modellezése, funkcionális nézet 6. a tervezési dokumentáció jelentősége: vizualizáció, szabványosítás, támogatás (CASE)

3 A képzés formája elméleti előadások PowerPoint bemutatóval
meglévő integrált alkalmazások, fejlesztési támogatás animációs szemléltetése szoftver segítségével gyakorlat: az elméleti anyaghoz kapcsolódó szituációs gyakorlatok, feladatok, esettanulmány, szakmai viták, konzultációk, egyéni feladatmegoldások

4 Félévi követelmények a félév kollokviummal zárul: írásbeli vizsga
írásbeli dolgozat: gyakorlati modellfeladat megoldása elméleti kérdések a vizsga ismeretanyaga: előadások, kötelező és javasolt irodalom ismeretanyaga és a slide-ok, jegyzetek alapján

5 Miről lesz szó? információrendszer, információtechnológia
az IR/IT hatása a szervezetre, hiányosságok, problémák, a fejlesztést kiváltó tényezők a szervezetfejlesztésben érdekeltek és céljaik a tudatos, módszeres, fejlesztési munka szükségessége IR fejlődési korszakok (3 korszakos modell)

6 Adat Információ Tudás Rendszer

7 Az információ: olyan tájékozódás, közlés, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető, célja pedig a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.

8 Az adat (mint az információ megjelenési formája):
olyan szimbólum vagy jelsorozat, amely az esetleges későbbi felhasználás céljából a működő környezetben végbemenő változások, meglevő állapotok egyes elemeit, tényezőit továbbításra és megőrzésre alkalmas formában rögzíti.

9 A tudás (megismerés, tanulás, tapasztalat útján szerzett ismeretek):
a valós világnak, az abban létező dolgoknak, tényeknek, eseményeknek, jelenségeknek, az azok között fennálló, értelmezett kapcsolatoknak , okozati összefüggéseknek az emberi tudatban történő visszatükröződése.

10 Információkategóriák
feldolgozhatóság szerint információ jellege alapján információforrás, az információtartalom teljessége, valamint a felhasználói, vezetői igények szerinti kategória.

11 Feldolgozhatóság szerint:
kvantitatív információ: tartalma egyértelműen mérhető, számszerűen meghatározható. Kvalitatív információ: minőségi jellemzést adnak. Fuzzy információk: több tényezőtől függő információk.

12 Információk jellege szerint:
Primér információ: a valóság elemeit, tevékenységeit feldolgozás nélkül, tiszta módon jellemzik. Szekunder információ: a tiszta, ténybeli adatok összegyűjtése, csoportosítása, feldolgozása, értékelése, értelmezése során keletkeznek.

13 Információforrás szerint:
belső (intern) információ: az információk a vizsgálat tárgyát képező rendszerből, belülről származnak (pl. szerződések). Külső (extern) információ: a rendszeren kívüli, a rendszer külső környezetéből származó információk (piaci információk): pontatlanabbak, megbízhatatlanabbak.

14 az üzleti/szervezeti folyamatok
Az információ erőforrás stratégiai tényező versenyfaktor az üzleti/szervezeti folyamatok katalizátora

15 Rendszer Meghatározott struktúra szerint egymással összefüggő és kölcsönhatásban levő, egymással és a struktúrákkal összhangban levő elemek együttese. Egymással összegfüggésben, kölcsönhatásban levő elemek komplexuma.

16 Struktúra A rendszer alkotóelemeinek, komponenseinek és az elemek közötti viszonynak a fogalmi kategóriája. Statikus szemlélet Dinamikus szemlélet A rendszer elemeit, és az elemek meghatározott állapotú viszonyát, szerkezetét specifikálja. A rendszer elemeinek a célok elérése érdekében végzett tevékenységeit, funkcióit fedi le.

17 a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.
Alrendszer: a vizsgálat tárgyát képező rendszeren belüli, viszonylag önállóan működő, viselkedő elemek részhalmaza, amelynek környezete a rendszer többi része. Szinergia: a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.

18 Szervezet: konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban levő, önfenntartásra törekvő emberi társulás, ahol ismert: a rendszer célja, a rendszer környezete, a működés feltételei, az erőforrások (eszközök, gépek, épületek, berendezések stb.) komponensek (feladatok, funkciók, munkák) a rendszer vezető szerve.

19 Gazdálkodó szervezet működésének célja valamely fogyasztói igények nyereséggel történő kielégítése, amelyet a szervezet a rendelkezésre álló szűkös erőforrások optimális kombinációjával, az egyes erőforrások kapacitásának legjobb kihasználásával, a tevékenysége leghatékonyabb működését biztosítva valósít meg.

20

21 Célrendszer

22

23 A gazdálkodó szervezetek alrendszerei
stratégiai alrendszer (célok, tervezés, irányítás) piackutatás, marketing, termelési/szolgáltatási alrendszer logisztikai: beszerzés, áruátvétel; készletgazdálkodás; értékesítés, kiszállíłtás pénzügyi, elszámoló rendszer (controlling) humánerőforrás gazdálkodás office tevékenység: adminisztráció, hivatali munka

24 A szervezet számára fontos célkitűzések
legfontosabb célok A szervezet számára fontos célkitűzések növekvő haszon fogyasztók növekvő megelégedettsége csökkenő költségek növekvő bevételek magasabb minőségi színvonal növekvő termelékenység növekvő piaci részesedés növekvő fizetőképesség gyorsuló sebesség legkevésbé fontos célok

25 A szervezeti keret Szervezeti struktúra:
a szervezetek egységekre tagolódása, az egységek közötti kapcsolatok, kapcsolatrendszer, a döntési, az irányítási, és az ellenőrzési feladatok egyes szintjei. Kialakulását számos tényező befolyásolja (a működés elemeinek, mint folyamatok, munkatársak, funkciók, egymáshoz való viszonya, a környezet stb.)

26 Alapvető szervezeti formák
lineáris szervezet funkcionális szervezet mátrix szervezet

27 Lineáris szervezet egyvonalas
egydimenziós: egyfajta szempont szerinti megosztást alkalmaznak pl. termékek, funkciók jól áttekinthető, egyszerűen változtatható dinamikusan alkalmazkodik a változó környezethez kisvállalkozások, Betéti társaságok nagyobb szervezetek esetében rugalmatlan

28 Funkcionális szervezet
többvonalas egydimenziós hierarchikus felépítés – alá/fölérendeltségi viszonyok az egyes szervezeti komponensek funkcionális területenkénti elválasztása (stratégiaalkotás, gyártás, fejlesztés, logisztika stb.)

29 Funkcionális szervezet
minél mélyebb a szervezeti egységek megbontása, annál nehezebb a horizontális elemek együttműködése, annál hosszabb az irányítási és visszacsatolási útvonalak egyik változata: a bürokratikus szervezet szigorú előírásoknak való megfelelés, állandó felügyelet teljesítményfigyelés

30 Mátrix szervezet a funkcionális és a termék szerinti strukturálási elv együttes alkalmazásának eredménye többdimenziós szervezeti modell alapvetően funkcionális megosztású léteznek azonban önálló, az egymás melletti egységeket átfogó projektek rugalmasak probléma: kettős irányítás (funkcionális egységek vezetői és a projektvezetők)

31 Mátrix szervezet hasonló elven szerveződő szervezetek: a háromdimenziós tenzorszervezetek a termék, valamint a területek szerinti megosztási elveket együtt alkalmazzák

32 Folyamatos fejlődési modell
a legtöbb vállalat eredményeit a folyamatos fejlődési modell metodikáját alkalmazva éri el A modell lényege: pontosan fel kell tárni és dokumentálni a jelenlegi üzleti folyamatokat, meg kell találni azt a mértékrendszert, amellyel a termékeket a felvevő piac igényei kielégíthetők, meg kell határozni az elvárt eredmények elérését biztosító folyamatokat, a fejlesztési lehetőségeket, és meg kell valósítani a fejlesztési elképzeléseket, mérni és értékelni kell a fejlesztés hatékonyságát, és szükség szerint ismét be kell avatkozni a folyamatokba. fokozatosan, inkrementális módon biztosítja az üzleti tevékenység hatékonyságának növekedését

33 BPR Üzleti folyamatok újjászervezése

34 BPR: Business Process Re-engineering

35 BPR a szakirodalmakban eltérő terminológiákkal találkozhatunk
újjászervezés vs. újraszervezés vs. újratervezés??? design – tervezés re – át-, újra-, újjá szavak közötti értelmezésbeli különbségek BPR lényege: teljesen új alapokra helyezi a szervezeti komponenseket és a folyamatokat – nem a „még egyszer, ismét, újra” szavakon van a hangsúly

36 Mi nem tekinthető újjászervezésnek?
a korszerű technológiai lehetőségeket kihasználva automatizálunk folyamatokat az elavult IR korszerűsítése, új IT lehetőségek alkalmazása az érintetlenül hagyott szervezetben a szervezet öncélú kiiktatása, hierarchiaszintek kiiktatása, karcsúsítás

37 Újjászervezés vs. hatékonyságnövelő módszerek
növekvő fogyasztói igények – minőségi megoldások BPR-tól való félelem – nem a magas költségek, hanem a humán tényező (stabilitás, biztos megszokott formák, vezetői pozíciók és folyamatok) riasztja vissza a felsővezetőket a lassúbb, fokozatos inkrementális fejlesztés kevesebb kockázattal és áldozattal jár

38 Ellenállás a BPR megoldással szemben
legnagyobb veszély tartás a szervezeti változásoktól hosszú fejlesztési idő túl nagy a BPR projekt fejlesztés kockázata nagyon magasak a fejlesztési költségek kevésbé kockázatos tényezők

39 TQM TQM: Total Quality Movement vagy Management
Lényege: egy vállalat akkor tud minőségi eredményeket produkálni, ha a teljes üzleti folyamat minden feladatát a minőségi eredmények szem előtt tartásával végzi, hajtja végre

40 TQM és a BPR a két módszer alapvető célkitűzési megegyeznek
különbség: az üzleti folyamatok fejlesztésének módja [Davenport] TQM: folyamatos, inkrementális fejlesztést jelent az iterativitás és a végnélküliség sajátosságait magában foglalva BPR: radikális fejlesztési célokat definiál, a várható eredmények elérését egy adott időtartamon belül definiálja

41 TQM vs. BPR TQM fejlesztés BPR innováció A fejlesztés jellege
Evolúciós Revolúciós (forradalmi) Kiindulási alap Meglevő folyamatok Új állapot, „tiszta lap” A változtatás módja Inkrementális Radikális A változtatás gyakorisága Folyamatos Egyszeri Időigény Sok rövid szakasz Hosszabb időszak Megközelítés bottom-up Top-down Feladatok jellege/kiterjedés Funkción belüli, szűkebb Funkciók közötti, rendszerszintű Változás jellege Munkaszervezés Szervezeti struktúra Kockázat Mérsékelt Magas Elsődleges eszközök Statisztikai elemzések Információtechnológia A változás típusa Kulturális Kulturális/strukturális

42 Az újjászervezés után folyamatokban gondolkodás, team munka (egyenrangú, nagyfokú önállóságú tagok), alkalmazotti felelősség növekedés szerepek megváltozása – szervezeti struktúra laposodik teljesítményértékelés (munkában töltött idő helyett), eredmények alapján történő díjazás vállalati kultúra – nem a főnök, az ügyfél a vevő a meghatározó, akik a váll. jólétét meghatározzák, laopsodás miatt közvetlenebb kapcsolatba kerül az alkalmazottakkal, fogyasztókkal

43 A folyamatszemléletű gondolkodás
a korábbi funkciószemléletű megközelítés helyett folyamatszemléletű gondolkodás a TQM már előrevetítette a folyamatszemléletű gondolkodás jelentőségét BPR fejlesztések középpontjában a folyamatok állnak

44 A szervezeti működés folyamatszemlélete

45 Az üzleti folyamat az üzleti folyamatok olyan lépések sorozataként értelmezhetők, amelyek bemeneti hatásokra kimenetként mások számára szükséges termékek, szolgáltatások egy sorozatát produkálják a szakirodalomban számos definíció létezik: „az elérni kívánt eredmények megvalósítását szolgáló, egymással kapcsolatban levő tevékenységek összessége” [Davenport-Short] „azoknak a tevékenységeknek az összesége, amelyek egy vagy több bemeneti komponens hatására a fogyasztó számára értéket jelentő kibocsátást szolgáltatnak” [Hammer- Champy]

46 Az üzleti folyamat előre definiált, értéket teremtő kibocsátást eredményeznek, értékteremtő átalakító tevékenységgel, transzformációval: inputként fogyasztási javakat használnak fel, és elvárt fogyasztói igényeket elégítenek ki, jól definiált kezdetük és befejezésük van ismételten végrehajtódnak

47 Az üzleti folyamat a végrehajtáshoz szereplőkre van szükség (emberi tényezők, gépek, berendezések) működésük során erőforrásokat használnak fel üzleti célokat elégítenek ki rövid távú: végrehajtott folyamat hosszú távú: általános üzleti célok

48 IR: Információrendszer
Az információrendszer alapvető erőforrásként adatokat gyűjt, tárol, továbbít és használ fel annak érdekében, hogy az alaptevékenység végzéséhez újabb, hasznos információkat szolgáltasson. Alapvető célja: az információ-előállítás, vagyis olyan célorientált üzenetek létrehozása, amelyek a felhasználó számára újdonságot jelentenek, bizonytalanságot szűntetnek meg, és növelik a végzett tevékenység hatékonyságát.

49 Téves szóhasználat információs rendszer vs. információrendszer
jelzős szerkezet, olyan rendszer, amelynek vannak információi, amellyel kapcsolatban ismerünk adatokat információrendszer az információk egységes, az alapmodellt tükröző rendezett, szervezett együttese  rendszere

50 Az információrendszer sajátosságai
absztrakt jelleg: az IR a valós világ absztrakciója diszkrét jelleg: az IR állapotterét egyértelműen azonosítható állapotok alkotják konzisztencia: a bemeneti adatok csak meghatározott szabályok szerint átalakítva szolgáltatják az elvárt eredményeket/állapotokat

51 Az információrendszer sajátosságai
felbonthatatlanság: a tranzakciós műveleteket vagy teljes egészében vagy sehogy sem kell végrehajtani tartósság: a műveletvégzés után az eredményeket meg kell őrizni

52 Az információrendszer sajátosságai
kommunikativitás: az IR elemeit a működő rendszerkomponensek közötti együttműködésre, üzenetek továbbítására, vezérlésére kell felhasználni nyitottság: biztosítani kell az IR elemeit a rendszerhatáron kívüli elemekkel

53 Információrendszer a rendszer célja szerint
Végrehajtás-orientált Vezetési IR Feladat: a szervezet rutinfeladatainak kezelése, a tevékenységekhez szükséges dokumentumok előállítása. Feladat: elemzések, kimutatások készítése a hatékony tervezési, irányítási, döntési tevékenységhez.

54 Információrendszer az adatok állapotváltozásait vizsgálja
Tranzakció-orientált Adatintenzív IR Az adatrendszer állapota bizonyos események hatására megváltozik. Az adatokat bizonyos állandóság jellemzi.

55 Tudás, mint szervezeti tőke
Az anyagi erőforrások a munkavégzés során elhasználódnak. A tudásjavak halmozódnak, szaporodnak. másokkal megosztott ismeret új ismereteket produkál, vagyis korlátlan fejlődési folyamatot eredményezek

56 IT: Információtechnológia
fejlesztési, projektirányítási és végrehajtási elvek, módszerek és eszközök, számítógéppel támogatott feldolgozási eszközök, módok és technikák, kommunikációs hálózatok, valamint anyagi folyamatok automatizált támogatása, amelyek segítségével lehetővé válik a valós folyamatok hatékony megvalósítása.

57 Információs társadalom
Azt az újfajta társadalmat, amelyben az információs technológiák meghatározó szerephez jutnak, amelyben földrajzi és politikai határok nélkül egyre több ember számára válik lehetővé, hogy a nemzetközi számítógép-hálózatokon keresztül munkahelyi, mobil vagy akár otthoni PC-k segítségével kommunikáljanak a világ bármely, akár legeldugodtabb részén levő embertársaikkal és óriási információtömeghez jussanak nevezzük információs társadalomnak.

58 Az új korszak legfontosabb jellemzői
Az új korszak általános sajátosságait két tényező határozza meg: Információtechnológia: a számítógépek képességeinek és teljesítményének növekedése Hardver területen Szoftver vonatkozásában Korszerű távközlési lehetőségek: új, gyors adatátvitelre képes, vezeték nélküli távközlés széleskörű elterjedése.

59 Információtechnológia - Hardver
Teljesítmények növekedése: kapacitások, képességek teljesítmény/ár viszony kedvező változása Személyi számítógépek hozzáférhetősége, általánossá válása Hálózati alkalmazások korszerűsítése Szabványok létrehozása, kompatibilitás biztosítása

60 Információtechnológia - Szoftver
A kifejlesztett hardver eszközök képességeinek maximális kihasználása A hálózati operációs rendszerek képességeinek bővítése Alkalmazói szoftverek körének és képességeinek bővítése a teljesítmény/ár hányados alacsony szinten tartása mellett Felhasználóbarát grafikus felületek kialakítása és alkalmazása

61 Információtechnológia - Szoftver
Nyitott rendszerek kifejlesztése és alkalmazása Nemzetközi hálózatok szolgáltatásainak bővítése: globális kapcsolatok megteremtése Osztott adatbázisok létrehozása Multimédia alkalmazások általánossá tétele A szoftverfejlesztési tevékenység hatékonyságának növelése: CASE, 4GL, 5GL megoldások

62 Korszerű távközlési megoldások
Hálózatok digitalizálása Szélessávú adatátvitel megvalósítása Vezeték nélküli távközlés Szolgáltatások körének bővítése, üzenetfogadás, továbbítás

63 Korszerű távközlési megoldások
Számítógép-hálózatok létrehozása, működtetése Innovatív alkalmazások (információ-keresés, WWW) Elektronikus adatforgalom lebonyolítása EDI: a papír nélküli üzleti-közigazgatási tevékenység

64 Információtechnológia == Számítógéppel támogatott információfeldolgozás
Az IT: konceptuális módszertani és eszközrendszer, amely lehetővé teszi az információk kezelését, biztonságos tárolását társadalmi-gazdasági környezet, amelyben az emberek, technológiák és egyéb erőforrások különböző műveleteket végeznek a valós folyamatokat reprezentáló adatokon.

65 Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre
Gazdasági változások új iparág létrejötte  informatikai, távközlési ipar új munkahelyek globalizálódás  az üzleti tevékenység világméretűvé válása: közvetlen elektronikus információ- és dokumentumcsere biztosítja a megrendeléseket, szerződéseket egészségügy területén: prevenció

66 Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre
Államigazgatás, közigazgatás Jobb munkaszervezés a megfelelő, naprakész, releváns információk birtokában  vállalati belső döntési mechanizmus működésének segítése Gyorsabb ügyintézés országos, egységes szintű adatbázisokkal Leegyszerűsödik a nemzetközi kapcsolatrendszer  közvetlen, azonnal kapcsolatok a világ vezetői között

67 Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre
Kultúra, ismeretszerzés Új elvárások az oktatás területén Általános hozzáférés a világ kulturális kincseihez  múzeumokban, könyvtárakban való böngészés, virtuális séták

68 Telekooperáció, távmunka - Alkalmazottak
Előnyök Rugalmas időbeosztás Csökken a munkába járási idő és a vele járó stressz Munkahely-változtatás nem jár lakóhely változtatással Csökken a baleseti veszély és a megbetegedések Költségcsökkentés: utazási, ruházkodási, étkezési Megnövekedett bizalommal van a munkáltató az alkalmazottal szemben Magasabb színvonalú életmód: több idő jut a családra Hátrányok A munkavállaló szociálisan elszigetelődik Egyenlőre csak bizonyos szakmákban lehet Komoly önfegyelemre és önkontrollra van szükség a munka határidőre történő teljesítéséhez

69 Telekooperáció, távmunka - Munkáltatók
Hátrányok Fejlett számítástechnikai és telekommunikációs módszereket és eszközöket kell alkalmazni, ami drága Precízen, egyértelműen kell a feladatokat megfogalmazni Mérhető teljesítménycélokat kell megfogalmazni Előnyök A munkavállalás nem lakóhelyhez kötött Könnyebb a megfelelő munkaerőt megtalálni Munkaerőt lehet szerezni azokból az országokból, ahol az olcsó

70 Telekooperáció, távmunka - Munkáltatók
Hátrányok Megnövekszik, minőségileg megváltozik az ellenőrzési tevékenység Magasabb ellenőrzési költségek Nehezebb a személyes kontaktusteremtés és tartás Jogi kérdések megoldása: nyugdíj, beteg, balesetbiztosítás Előnyök Lehetővé válik a teljesítmények objektív mérése Működési és fenntartási költségek csökkenése Szociális támogatás csökkenése

71 Az információs társadalom megteremtésének kérdései
A kulcsszerep a kormányoké! Feladatuk: a kialakulás körülményeit és feltételeit biztosítani A verseny erősítése, ami a távközlési költségek csökkentéséhez vezet Munkajog megváltoztatása a rugalmasabb munkamódszerekhez Széles réteg számára biztosítani az új technológiákhoz való hozzáférést Biztonság növelése a hálózati környezetben Szellemi tulajdon és a személyi adatok védelmének biztosítása

72 Az információs társadalom problémái
Információszabadság, nyilvánosság Adatvédelem véletlen vagy szándékos rongálástól, lopásoktól A frekvenciák korlátozott volta, amelyeket engedélyeztetni kell Elszigetelődés Szoftverkalózkodás, szoftverhamisítás (BSA – Business Software Alliance)

73 Az IR/IT dominanciája Az IT gazdasági, társadalmi hatása

74 Az elektronikus gazdaság
Néhány fontosabb terület: az elektronikus üzletvitel, elektronikus vásárlás, elektronikus fizetőeszköz, távmunka.

75 Az elektronikus üzletvitel
B2B Business to business elektronikus üzletvitel/üzletmenet, elektronikus kereskedelem egymással kapcsolatban álló üzletfelek elektronikus csatornákon keresztüli együttműködése

76 Az elektronikus üzletvitel
A vállalkozások egymás közötti tranzakcióinak szabványos, elektronikus adatátvitellel (pl. EDI-kapcsolat), vagy nyilvános hálózaton történő lebonyolítása. Különböző tevékenységek: termékek, szolgáltatások elektronikus forgalmazása, e-értékpapír kereskedés, e-pénzátutalás, megrendelések, szállítólevelek stb.

77 Az elektronikus üzletvitel
EDI vs. nyilvános hálózat

78 Az elektronikus üzletviteli tevékenységek
Kategóriák a kapcsolódó partnerektől függően: vállalkozások közötti kapcsolatok, a vállalkozás és a fogyasztó közötti kapcsolatok, az üzleti szféra és a közigazgatás közötti kapcsolatok.

79 Vállalkozások közötti kapcsolatok
B2B: Business to Business vállalkozások közötti információs és kommunikációs technológiákon alapuló együttműködés pl. szállítóval való kapcsolat, ahol a készletfigyelés, a rendelés a szg.rendszer feladata

80 A vállalkozás és a fogyasztó közötti kapcsolatok
B2C Business to Consumer termékek, szolgáltatások a fogyasztók felé történő értékesítése és az ezzel kapcsolatos feladatok elektronikus végrehajtása.

81 Az üzleti szféra és a közigazgatás közötti kapcsolatok
B2A Business to Administration információszerzései, és ügyintézési tevékenységek elektronikus úton történő végzése. C2A: ügyfél és közigazgatás közötti kapcsolat (pl. elektronikus adóbevallás)

82 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései
pretrade feladatok vevőszegmentálás kereskedelmi tranzakció fizetési eljárás post-trade feladatok

83 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései
pretrade feladatok: keresgélés a felkínált, un. dinamikus katalógusban. A raktárnyilvántartó modullal összekötve a vásárlandó mennyiség rendelkezésre állásáról is tájékoztatást nyújt, sőt foglalást végez.

84 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései
vevőszegmentálás a már ismert vevőket azonosítani kell a vásárlási szokások alapján különböző árkonstrukciókat lehet felajánlani, szállítási feltételeket teljesíteni a kedvezmények megállapítása automatikus is lehet

85 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései
kereskedelmi tranzakció: különbséget kell tenni a virtuális szolgáltatások és a valós termékek között. a virtuális termék a hálózaton azonnal leszállítható a fizikailag is megjelenő termék szállításáról gondoskodni kell.

86 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései
fizetési eljárás: on-line fizetési mód, amelyre a hitelkártyás fizetés használatos. elterjedtebb az off-line fizetési mód.

87 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései
post-trade feladatok: vásárlás utáni dokumentálás, okmányokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok (szállítási engedélyek, vámügyintézés stb.)

88 Elektronikus vásárlás
B2C A B2C megteremti annak lehetőségét, hogy: az eladó a termékeit a világhálón bemutassa és felkínálja, a vevő pedig a termékeket megrendelhesse Biztonság, fizetés egyre biztonságosabb.

89 Az IR/IT hatása a szervezetre mértékrendszer
infúzió: a szervezet kulcsfolyamatai mennyire függenek az IR/IT-től  a függőség mértéke diffúzió: milyen mértékben alkalmazza a szervezet az IT-t a munkájához  az IR/IT decentralizáltságának foka 

90 Az IR/IT hiányosságaiból adódó üzleti problémák
az IR/IT figyelmen kívül hagyja a vállalati célokat a rendszer nem azt szolgáltatja, amit elvárnak tőle a fejlesztett rendszerek nem integráltak, az információ-erőforrás-felhasználása az önálló alkalmazásokkal nem hatékony

91 Az IR/IT hiányosságaiból adódó üzleti problémák
nincsenek releváns információk hiányos, ellentmondásos, pontatlan és lassú a vezetés információval való ellátottsága következetlen döntések az IT infrastruktúra kialakításában

92 Az IR/IT fejlesztésben érdekeltek céljai
tulajdonosok és a CEO: hatékonyságnövelés, előnyszerzés a menedzsment és a felhasználók: alkalmazás, a meglevő folyamatok automatizálása, napi feladataik hatékonyabbá tétele CIO, belső IT szakemberek: szervezeti igények kielégítése, személyes szakmai előrelépés IT szállítók: új termékek/szolgáltatások széleskörű terjesztése üzleti partnerek: előnyszerzés az együttműködésből

93 Az IR fejlesztést kiváltó tényezők
alkalmazás-portfólió + infrastruktúra érdekszféra külső üzleti környezet belső üzleti környezet külső IR/IT lehetőségek belső IR/IT környezet IS/IT fejlesztés IR/IT stratégia jövőbeli alkalmazás-portfólió

94 A belső IR/IT környezet
Informatikai infrastruktúra meglévő hardver, hálózati elemek, rendszerszoftver alkalmazások Alkalmazás portfolió

95 Alkalmazás-portfolió
Azoknak a szoftvereknek az összessége és rendszerének architektúrája, amelyet a felhasználó a munkavégzéséhez használ.

96 Szakszerűtlenül végzett fejlesztési munka
A „Fejlesztő” a feladat nagyvonalú ismeretében azonnal programozni kezd, majd ezt a programot javítgatja. Eredmény: rosszul működő alkalmazás, bosszankodó felhasználó

97 Szakszerű fejlesztés Szisztematikus, a feladathoz illeszkedő módszertannal végzett fejlesztési tevékenység az életciklus minden fázisában. Eredmény: az igényeket kielégítő eredmények megelégedett alkalmazottak

98 Az IR fejlődés korszakai
1. AF: adatfeldolgozás a működési hatékonyság javítása 2. VIR: vezetői munka támogatása releváns információk a vezetésnek 3. SIR: stratégiai tevékenység támogatása a versenyképesség javítása a tevékenység átformálásával

99 Az IR fejlődés korszakai

100 Az IR/IT fejlődés három korszakos modellje
‘60-as évek ‘70-es évek ‘80-as évek ‘90-es évek adatfeldolgozás  működési hatékonyság vezetői információrendszerek  menedzsment támogatása stratégiai IR  üzleti előnyök szerzése Intelligens on-line megoldások  tudásalapú társadalom

101 Az adatfeldolgozási alkalmazások sajátosságai
DP/TPS DP: Data Processing (adatfeldolgozás) TPS: Transaction Processing Systems Cél: Információfeldolgozási feladatok hatékonyságának növelése költségcsökkentés révén Nagytömegű, strukturált, tranzakció-jellegű, belső vállalati adatok feldolgozásának automatizálása Meglevő funkciók támogatása, saját adatállományokkal rendelkező feldolgozások végrehajtása Alkalmazások futtatása külön számítóközpontokban

102 Az DF alkalmazások sajátosságai
Fejlesztési szempontok: Strukturált szemlélet, teljes életciklust lefedő fejlesztési módszertanok felhasználói igények világos megfogalmazása hatékony projektirányító módszerek kidolgozása Technológiai lehetőségek és a számítástechnikai szakemberek képességeinek kihasználása a technológia és az emberi képességek hatékony kihasználása Az IT vezetés feladatai: elvárt működésű és minőségű szoftvertermék átadás a szükséges erőforrások beszerzése és üzemeltetése

103 A DF rendszerek problémái
Funkcionális egységekhez rendelt önálló, egymástól független adatállományok – az adatállományok közötti kapcsolatteremtés csak manuálisan. A döntési információk jellege: A vállalat egészét érintő, több funkcionális egység adatait átfogó elemzések. A vezetői igények leírása egyszerű, ismétlődő algoritmussal nem lehetséges. Azonnali válaszok igénye.

104 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai
’70-es évek második fele: igény a vállalati adatok egységes kezelésére – központi adatbázis ’80-as évek eleje: PC-k megjelenése MIS: Management Information Systems

105 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai
Cél: a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása: A vállalti tervezési és irányítási folyamatok felgyorsítása. releváns információk, elemzések a vezetés részére. a menedzsment-folyamatok támogatása. a menedzsment idejének hatékony kihasználása. a belső üzleti folyamatok információhátterének biztosítása.

106 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai
A vezetői IR fejlesztési szempontjai: Az információk és felhasználási céljuk megértése. A meglevő állapothoz és elvárásokhoz legjobban illeszkedő adatbáziskezelő-rendszer kiválasztása. Az elszigetelt funkcionális egységek állományiból adatbázis létrehozása. Az adatbázisok kapcsolatának megteremtése a hatékony visszakeresés, elemzés érdekében. A technológiai lehetőségek hatékonyabb kiaknázása.

107 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai
Az IT vezetés feladatai: hatékony adatkezelési eljárások és szolgáltatások kialakítása és biztosítása a felhasználó számára. gyors reagálás a felhasználók változó igényeire az erőforrások hatékony kihasználásával. a felhasználók megtanítása a lehetőségek kihasználására.

108 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai
SIS: Strategic Information Systems IR/IT megoldások szerepének menedzsment részéről történő felismerése. Információfolyamatok összehangolása a szervezeti folyamatokkal. Cél: a szervezet versenyhelyzetének javítása, üzleti előnyök szerzése

109 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai
A SIS rendszerek alkalmazásának előnyei: az elemzésekhez belső és külső (partnerek, az iparág egyéb résztvevői) információk, Célja nem az adatok feldolgozása, hanem olyan információk generálása, amelyekkel javítható a termék/szolgáltatás minősége, színvonala, ráfordítási ktg.ek csökkenthetőek, a határidők tarthatók. Közvetlen kapcsolattartás a vevőkkel elősegíti az ügyfél igényeinek megértését. Kiemelt hangsúly a humánerőforrás kezelésére.

110 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai
Fejlesztési szempontok: IT erőforrások és az üzleti folyamatok összehangolt együttműködésének megteremtése. a stratégiai tervezési munka támogatása a meglévő belső és külső adatok felhasználásával (elemzések, optimalizálás, modellezés, prognosztizálás). a belső és a külső információk összekapcsolása elektronikus partnerkapcsolatok kiépítése.

111 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai
Az IT vezetés legfontosabb feladata a stratégiai alkalmazási területek specifikálása: az információ-erőforrás integrálása az üzleti értéknövelő folyamatokba. a szervezet és az ügyfelek, partnerek közötti hatékony kommunikációs útvonalak kiépítése és alkalmazása. új, korszerűbb termékek/szolgáltatások fejlesztését, piacradobását segítő alkalmazások fejlesztése. a stratégiai munkát támogató információk létrehozása és rendelkezésre bocsátása.

112 A SIR hatékonyságának kulcstényezői
tanulás mások példájából: külső minták „másolása” célváltás: költségcsökkentés helyett értéknövelés az SIR alkalmazás hasznának megosztása felhasználó-orientáció: az ügyfél megértése üzletorientált innováció: az alkalmazási célnak legmegfelelőbb technológia a fokozatosság elvének érvényesítése a fejlesztésben

113 IR/IT-környezet és filozófiák - Összefoglalás

114 Információfeldolgozás-támogatás

115 Informatikai stratégia:
a szervezet jövőjére, a környezethez való alkalmazkodás módjaira vonatkozó céltudatos elképzelések és a megvalósításhoz szükséges intézkedések összessége. Informatikai stratégia: a vezetésnek azon eszköze, amellyel az informatikai komponenseket a szervezeti céloknak megfelelően alakítja, egy olyan terv, amely lehetővé teszi az informatikai tevékenységnek a szervezeti folyamatokba való integrálását és az informatikai erőforrások optimális kihasználását.

116 Az üzleti és az informatikai stratégia összefüggései
segíti az üzleti folyamatokat Üzleti stratégia - üzleti döntések - célok, irányok - változások infrastruktúra, szolgáltatások IR stratégia - üzleti alapú - igény-orientált - alkalmazás-centrikus üzleti irány IT stratégia - tevékenységorientált - kínálatorientált - technológiaközpontú igények, prioritások

117 Az informatikai stratégia tervezése
célok, a környezet meghatározása fejlesztés értékelés, döntés megvalósítási terv stratégia-felügyelet

118 Modellcsoportok Kommunikációs szolgáltatások: elektronikus levelezés, hangposta, telekonferencia-rendszerek stb. Mobilszolgáltatások: sms kezelés, telefónia, WAP stb. Üzleti folyamat modellek: Workflow, BSC: kiegyensúlyozott célrendszeren és teljesítménymutatókon alapuló stratégiai vállalatirányítási és teljesítménymérési módszer, mely a szervezetek teljesítményét négy szempontból közelíti meg, és rendezi a négy szempontnak megfelelően logikailag összefüggő, áttekinthető rendszerré a szervezet üzleti-stratégiai céljait, feltárva a közöttük fennálló ok-okozati kapcsolatokat.

119 Balanced Scorecard (BSC-modell)

120 Modellcsoportok Vállalatirányítási rendszerek (ERP)
Vezetői munkát támogató, döntési rendszerek Ügyfélkapcsolatok elektronikus menedzselése (CRM) On-line megoldások: Call Centerek, elektronikus fizetőeszközök bevezetése