Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rendszermodellezés I. Tantárgyfelelős: dr. Raffai Mária Oktató: Kovács Katalin

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rendszermodellezés I. Tantárgyfelelős: dr. Raffai Mária Oktató: Kovács Katalin"— Előadás másolata:

1 Rendszermodellezés I. Tantárgyfelelős: dr. Raffai Mária Oktató: Kovács Katalin

2 Témavázlat 1. általános áttekintés: az IR/IT értelmezése, szerepe, jelentősége, szemléletek, alkalmazások 2. fejlesztési módszertanok és fázisok 3. az üzleti folyamatok és az IR feltárása, analízise, modellezése 4. a rendszer elemeinek meghatározása (statikus nézet) 5. a rendszer állapotának és viselkedésének vizsgálata és modellezése, funkcionális nézet 6. a tervezési dokumentáció jelentősége: vizualizáció, szabványosítás, támogatás (CASE)

3 A képzés formája •elméleti előadások PowerPoint bemutatóval •meglévő integrált alkalmazások, fejlesztési támogatás animációs szemléltetése szoftver segítségével •gyakorlat: az elméleti anyaghoz kapcsolódó szituációs gyakorlatok, feladatok, esettanulmány, szakmai viták, konzultációk, egyéni feladatmegoldások

4 Félévi követelmények •a félév kollokviummal zárul: írásbeli vizsga •írásbeli dolgozat: – gyakorlati modellfeladat megoldása –elméleti kérdések •a vizsga ismeretanyaga: előadások, kötelező és javasolt irodalom ismeretanyaga és a slide-ok, jegyzetek alapján

5 Miről lesz szó? •információrendszer, információtechnológia •az IR/IT hatása a szervezetre, hiányosságok, problémák, a fejlesztést kiváltó tényezők •a szervezetfejlesztésben érdekeltek és céljaik •a tudatos, módszeres, fejlesztési munka szükségessége •IR fejlődési korszakok (3 korszakos modell)

6 Adat Információ Tudás Rendszer

7 Az információ: olyan tájékozódás, közlés, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető, célja pedig a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.

8 Az adat (mint az információ megjelenési formája): olyan szimbólum vagy jelsorozat, amely az esetleges későbbi felhasználás céljából a működő környezetben végbemenő változások, meglevő állapotok egyes elemeit, tényezőit továbbításra és megőrzésre alkalmas formában rögzíti.

9 A tudás (megismerés, tanulás, tapasztalat útján szerzett ismeretek) : a valós világnak, az abban létező dolgoknak, tényeknek, eseményeknek, jelenségeknek, az azok között fennálló, értelmezett kapcsolatoknak, okozati összefüggéseknek az emberi tudatban történő visszatükröződése.

10 Információkategóriák • feldolgozhatóság szerint • információ jellege alapján • információforrás, • az információtartalom teljessége, valamint • a felhasználói, vezetői igények szerinti kategória.

11 Feldolgozhatóság szerint: • kvantitatív információ: tartalma egyértelműen mérhető, számszerűen meghatározható. • Kvalitatív információ: minőségi jellemzést adnak. • Fuzzy információk: több tényezőtől függő információk.

12 Információk jellege szerint: • Primér információ: a valóság elemeit, tevékenységeit feldolgozás nélkül, tiszta módon jellemzik. • Szekunder információ: a tiszta, ténybeli adatok összegyűjtése, csoportosítása, feldolgozása, értékelése, értelmezése során keletkeznek.

13 Információforrás szerint: • belső (intern) információ: az információk a vizsgálat tárgyát képező rendszerből, belülről származnak (pl. szerződések). • Külső (extern) információ: a rendszeren kívüli, a rendszer külső környezetéből származó információk (piaci információk): • pontatlanabbak, • megbízhatatlanabbak.

14 Az információ • erőforrás • stratégiai tényező • versenyfaktor az üzleti/szervezeti folyamatok katalizátora

15 Rendszer • Meghatározott struktúra szerint egymással összefüggő és kölcsönhatásban levő, egymással és a struktúrákkal összhangban levő elemek együttese. • Egymással összegfüggésben, kölcsönhatásban levő elemek komplexuma.

16 Struktúra A rendszer alkotóelemeinek, komponenseinek és az elemek közötti viszonynak a fogalmi kategóriája. Statikus szemléletDinamikus szemlélet A rendszer elemeit, és az elemek meghatározott állapotú viszonyát, szerkezetét specifikálja. A rendszer elemeinek a célok elérése érdekében végzett tevékenységeit, funkcióit fedi le.

17 Alrendszer : a vizsgálat tárgyát képező rendszeren belüli, viszonylag önállóan működő, viselkedő elemek részhalmaza, amelynek környezete a rendszer többi része. Szinergia : a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.

18 Szervezet : konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban levő, önfenntartásra törekvő emberi társulás, ahol ismert: – a rendszer célja, – a rendszer környezete, a működés feltételei, – az erőforrások (eszközök, gépek, épületek, berendezések stb.) – komponensek (feladatok, funkciók, munkák) – a rendszer vezető szerve.

19 Gazdálkodó szervezet működésének célja valamely fogyasztói igények nyereséggel történő kielégítése, amelyet a szervezet a rendelkezésre álló szűkös erőforrások optimális kombinációjával, az egyes erőforrások kapacitásának legjobb kihasználásával, a tevékenysége leghatékonyabb működését biztosítva valósít meg.

20

21 Célrendszer

22

23 A gazdálkodó szervezetek alrendszerei • stratégiai alrendszer (célok, tervezés, irányítás) • piackutatás, marketing, • termelési/szolgáltatási alrendszer • logisztikai: beszerzés, áruátvétel; készletgazdálkodás; értékesítés, kiszállíłtás • pénzügyi, elszámoló rendszer (controlling) • humánerőforrás gazdálkodás • office tevékenység: adminisztráció, hivatali munka

24 növekvő haszon fogyasztók növekvő megelégedettsége csökkenő költségek növekvő bevételek magasabb minőségi színvonal növekvő termelékenység növekvő piaci részesedés növekvő fizetőképesség gyorsuló sebesség legfontosabb célok legkevésbé fontos célok A szervezet számára fontos célkitűzések

25 A szervezeti keret •Szervezeti struktúra: –a szervezetek egységekre tagolódása, –az egységek közötti kapcsolatok, kapcsolatrendszer, –a döntési, az irányítási, és az ellenőrzési feladatok egyes szintjei. •Kialakulását számos tényező befolyásolja (a működés elemeinek, mint folyamatok, munkatársak, funkciók, egymáshoz való viszonya, a környezet stb.)

26 Alapvető szervezeti formák •lineáris szervezet •funkcionális szervezet •mátrix szervezet

27 Lineáris szervezet •egyvonalas •egydimenziós: egyfajta szempont szerinti megosztást alkalmaznak pl. termékek, funkciók •jól áttekinthető, egyszerűen változtatható •dinamikusan alkalmazkodik a változó környezethez •kisvállalkozások, Betéti társaságok •nagyobb szervezetek esetében rugalmatlan

28 Funkcionális szervezet •többvonalas •egydimenziós •hierarchikus felépítés – alá/fölérendeltségi viszonyok •az egyes szervezeti komponensek funkcionális területenkénti elválasztása (stratégiaalkotás, gyártás, fejlesztés, logisztika stb.)

29 Funkcionális szervezet •minél mélyebb a szervezeti egységek megbontása, annál nehezebb a horizontális elemek együttműködése, annál hosszabb az irányítási és visszacsatolási útvonalak •egyik változata: a bürokratikus szervezet –szigorú előírásoknak való megfelelés, –állandó felügyelet –teljesítményfigyelés

30 Mátrix szervezet •a funkcionális és a termék szerinti strukturálási elv együttes alkalmazásának eredménye •többdimenziós szervezeti modell –alapvetően funkcionális megosztású –léteznek azonban önálló, az egymás melletti egységeket átfogó projektek •rugalmasak •probléma: kettős irányítás (funkcionális egységek vezetői és a projektvezetők)

31 Mátrix szervezet •hasonló elven szerveződő szervezetek: a háromdimenziós tenzorszervezetek –a termék, valamint a területek szerinti megosztási elveket együtt alkalmazzák

32 Folyamatos fejlődési modell •a legtöbb vállalat eredményeit a folyamatos fejlődési modell metodikáját alkalmazva éri el •A modell lényege: –pontosan fel kell tárni és dokumentálni a jelenlegi üzleti folyamatokat, meg kell találni azt a mértékrendszert, amellyel a termékeket a felvevő piac igényei kielégíthetők, –meg kell határozni az elvárt eredmények elérését biztosító folyamatokat, a fejlesztési lehetőségeket, és –meg kell valósítani a fejlesztési elképzeléseket, mérni és értékelni kell a fejlesztés hatékonyságát, és szükség szerint ismét be kell avatkozni a folyamatokba. •fokozatosan, inkrementális módon biztosítja az üzleti tevékenység hatékonyságának növekedését

33 BPR Üzleti folyamatok újjászervezése

34 BPR: Business Process Re- engineering

35 BPR •a szakirodalmakban eltérő terminológiákkal találkozhatunk •újjászervezés vs. újraszervezés vs. újratervezés??? •design – tervezés •re – át-, újra-, újjá szavak közötti értelmezésbeli különbségek •BPR lényege: teljesen új alapokra helyezi a szervezeti komponenseket és a folyamatokat – nem a „még egyszer, ismét, újra” szavakon van a hangsúly

36 Mi nem tekinthető újjászervezésnek? •a korszerű technológiai lehetőségeket kihasználva automatizálunk folyamatokat •az elavult IR korszerűsítése, új IT lehetőségek alkalmazása az érintetlenül hagyott szervezetben •a szervezet öncélú kiiktatása, hierarchiaszintek kiiktatása, karcsúsítás

37 Újjászervezés vs. hatékonyságnövelő módszerek •növekvő fogyasztói igények – minőségi megoldások •BPR-tól való félelem – nem a magas költségek, hanem a humán tényező (stabilitás, biztos megszokott formák, vezetői pozíciók és folyamatok) riasztja vissza a felsővezetőket •a lassúbb, fokozatos inkrementális fejlesztés kevesebb kockázattal és áldozattal jár

38 Ellenállás a BPR megoldással szemben tartás a szervezeti változásoktól hosszú fejlesztési idő túl nagy a BPR projekt fejlesztés kockázata nagyon magasak a fejlesztési költségek legnagyobb veszély kevésbé kockázatos tényezők

39 TQM •TQM: Total Quality Movement vagy Management •Lényege: egy vállalat akkor tud minőségi eredményeket produkálni, ha a teljes üzleti folyamat minden feladatát a minőségi eredmények szem előtt tartásával végzi, hajtja végre

40 TQM és a BPR •a két módszer alapvető célkitűzési megegyeznek •különbség: az üzleti folyamatok fejlesztésének módja [Davenport] •TQM: –folyamatos, inkrementális fejlesztést jelent –az iterativitás és a végnélküliség sajátosságait magában foglalva •BPR: –radikális fejlesztési célokat definiál, –a várható eredmények elérését egy adott időtartamon belül definiálja

41 TQM vs. BPR TQM fejlesztésBPR innováció A fejlesztés jellege EvolúciósRevolúciós (forradalmi) Kiindulási alap Meglevő folyamatokÚj állapot, „tiszta lap” A változtatás módja InkrementálisRadikális A változtatás gyakorisága FolyamatosEgyszeri Időigény Sok rövid szakaszHosszabb időszak Megközelítés bottom-upTop-down Feladatok jellege/kiterjedés Funkción belüli, szűkebb Funkciók közötti, rendszerszintű Változás jellege MunkaszervezésSzervezeti struktúra Kockázat MérsékeltMagas Elsődleges eszközök Statisztikai elemzésekInformációtechnológia A változás típusa KulturálisKulturális/strukturális

42 Az újjászervezés után •folyamatokban gondolkodás, team munka (egyenrangú, nagyfokú önállóságú tagok), alkalmazotti felelősség növekedés •szerepek megváltozása – szervezeti struktúra laposodik •teljesítményértékelés (munkában töltött idő helyett), eredmények alapján történő díjazás •vállalati kultúra – nem a főnök, az ügyfél a vevő a meghatározó, akik a váll. jólétét meghatározzák, laopsodás miatt közvetlenebb kapcsolatba kerül az alkalmazottakkal, fogyasztókkal

43 A folyamatszemléletű gondolkodás •a korábbi funkciószemléletű megközelítés helyett folyamatszemléletű gondolkodás •a TQM már előrevetítette a folyamatszemléletű gondolkodás jelentőségét •BPR fejlesztések középpontjában a folyamatok állnak

44 A szervezeti működés folyamatszemlélete

45 Az üzleti folyamat •az üzleti folyamatok olyan lépések sorozataként értelmezhetők, amelyek bemeneti hatásokra kimenetként mások számára szükséges termékek, szolgáltatások egy sorozatát produkálják •a szakirodalomban számos definíció létezik: –„az elérni kívánt eredmények megvalósítását szolgáló, egymással kapcsolatban levő tevékenységek összessége” [Davenport-Short] –„azoknak a tevékenységeknek az összesége, amelyek egy vagy több bemeneti komponens hatására a fogyasztó számára értéket jelentő kibocsátást szolgáltatnak” [Hammer- Champy]

46 Az üzleti folyamat •előre definiált, értéket teremtő kibocsátást eredményeznek, •értékteremtő átalakító tevékenységgel, transzformációval: –inputként fogyasztási javakat használnak fel, és –elvárt fogyasztói igényeket elégítenek ki, •jól definiált kezdetük és befejezésük van •ismételten végrehajtódnak

47 Az üzleti folyamat •a végrehajtáshoz szereplőkre van szükség (emberi tényezők, gépek, berendezések) •működésük során erőforrásokat használnak fel •üzleti célokat elégítenek ki –rövid távú: végrehajtott folyamat –hosszú távú: általános üzleti célok

48 IR: Információrendszer Az információrendszer alapvető erőforrásként adatokat gyűjt, tárol, továbbít és használ fel annak érdekében, hogy az alaptevékenység végzéséhez újabb, hasznos információkat szolgáltasson. Alapvető célja: az információ-előállítás, vagyis olyan célorientált üzenetek létrehozása, amelyek a felhasználó számára újdonságot jelentenek, bizonytalanságot szűntetnek meg, és növelik a végzett tevékenység hatékonyságát.

49 Téves szóhasználat információs rendszer vs. információrendszer • információs rendszer jelzős szerkezet, olyan rendszer, amelynek vannak információi, amellyel kapcsolatban ismerünk adatokat • információrendszer az információk egységes, az alapmodellt tükröző rendezett, szervezett együttese  rendszere

50 Az információrendszer sajátosságai •absztrakt jelleg: az IR a valós világ absztrakciója •diszkrét jelleg: az IR állapotterét egyértelműen azonosítható állapotok alkotják •konzisztencia: a bemeneti adatok csak meghatározott szabályok szerint átalakítva szolgáltatják az elvárt eredményeket/állapotokat

51 Az információrendszer sajátosságai •felbonthatatlanság: a tranzakciós műveleteket vagy teljes egészében vagy sehogy sem kell végrehajtani •tartósság: a műveletvégzés után az eredményeket meg kell őrizni

52 Az információrendszer sajátosságai •kommunikativitás: az IR elemeit a működő rendszerkomponensek közötti együttműködésre, üzenetek továbbítására, vezérlésére kell felhasználni •nyitottság: biztosítani kell az IR elemeit a rendszerhatáron kívüli elemekkel

53 Információrendszer a rendszer célja szerint Végrehajtás-orientáltVezetési IR Feladat: a szervezet rutinfeladatainak kezelése, a tevékenységekhez szükséges dokumentumok előállítása. Feladat: elemzések, kimutatások készítése a hatékony tervezési, irányítási, döntési tevékenységhez.

54 Információrendszer az adatok állapotváltozásait vizsgálja Tranzakció-orientáltAdatintenzív IR Az adatrendszer állapota bizonyos események hatására megváltozik. Az adatokat bizonyos állandóság jellemzi.

55 Tudás, mint szervezeti tőke •Az anyagi erőforrások a munkavégzés során elhasználódnak. •A tudásjavak halmozódnak, szaporodnak. –másokkal megosztott ismeret új ismereteket produkál, vagyis korlátlan fejlődési folyamatot eredményezek

56 IT : Információtechnológia – fejlesztési, projektirányítási és végrehajtási elvek, módszerek és eszközök, – számítógéppel támogatott feldolgozási eszközök, módok és technikák, – kommunikációs hálózatok, valamint – anyagi folyamatok automatizált támogatása, amelyek segítségével lehetővé válik a valós folyamatok hatékony megvalósítása.

57 Információs társadalom Azt az újfajta társadalmat, amelyben az információs technológiák meghatározó szerephez jutnak, amelyben földrajzi és politikai határok nélkül egyre több ember számára válik lehetővé, hogy a nemzetközi számítógép-hálózatokon keresztül munkahelyi, mobil vagy akár otthoni PC-k segítségével kommunikáljanak a világ bármely, akár legeldugodtabb részén levő embertársaikkal és óriási információtömeghez jussanak nevezzük információs társadalomnak.

58 Az új korszak legfontosabb jellemzői Az új korszak általános sajátosságait két tényező határozza meg: –Információtechnológia: a számítógépek képességeinek és teljesítményének növekedése •Hardver területen •Szoftver vonatkozásában –Korszerű távközlési lehetőségek: új, gyors adatátvitelre képes, vezeték nélküli távközlés széleskörű elterjedése.

59 Információtechnológia - Hardver •Teljesítmények növekedése: kapacitások, képességek •teljesítmény/ár viszony kedvező változása •Személyi számítógépek hozzáférhetősége, általánossá válása •Hálózati alkalmazások korszerűsítése •Szabványok létrehozása, kompatibilitás biztosítása

60 Információtechnológia - Szoftver •A kifejlesztett hardver eszközök képességeinek maximális kihasználása •A hálózati operációs rendszerek képességeinek bővítése •Alkalmazói szoftverek körének és képességeinek bővítése a teljesítmény/ár hányados alacsony szinten tartása mellett •Felhasználóbarát grafikus felületek kialakítása és alkalmazása

61 Információtechnológia - Szoftver •Nyitott rendszerek kifejlesztése és alkalmazása •Nemzetközi hálózatok szolgáltatásainak bővítése: globális kapcsolatok megteremtése •Osztott adatbázisok létrehozása •Multimédia alkalmazások általánossá tétele •A szoftverfejlesztési tevékenység hatékonyságának növelése: CASE, 4GL, 5GL megoldások

62 Korszerű távközlési megoldások •Hálózatok digitalizálása •Szélessávú adatátvitel megvalósítása •Vezeték nélküli távközlés •Szolgáltatások körének bővítése, üzenetfogadás, továbbítás

63 Korszerű távközlési megoldások •Számítógép-hálózatok létrehozása, működtetése •Innovatív alkalmazások (információ- keresés, WWW) •Elektronikus adatforgalom lebonyolítása •EDI: a papír nélküli üzleti-közigazgatási tevékenység

64 Információtechnológia == Számítógéppel támogatott információfeldolgozás Az IT: –konceptuális módszertani és eszközrendszer, amely lehetővé teszi az információk kezelését, biztonságos tárolását –társadalmi-gazdasági környezet, amelyben az emberek, technológiák és egyéb erőforrások különböző műveleteket végeznek a valós folyamatokat reprezentáló adatokon.

65 Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre •Gazdasági változások –új iparág létrejötte  informatikai, távközlési ipar –új munkahelyek –globalizálódás  az üzleti tevékenység világméretűvé válása: közvetlen elektronikus információ- és dokumentumcsere biztosítja a megrendeléseket, szerződéseket –egészségügy területén: prevenció

66 Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre •Államigazgatás, közigazgatás –Jobb munkaszervezés a megfelelő, naprakész, releváns információk birtokában  vállalati belső döntési mechanizmus működésének segítése –Gyorsabb ügyintézés országos, egységes szintű adatbázisokkal –Leegyszerűsödik a nemzetközi kapcsolatrendszer  közvetlen, azonnal kapcsolatok a világ vezetői között

67 Az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre •Kultúra, ismeretszerzés –Új elvárások az oktatás területén –Általános hozzáférés a világ kulturális kincseihez  múzeumokban, könyvtárakban való böngészés, virtuális séták

68 Telekooperáció, távmunka - Alkalmazottak Előnyök –Rugalmas időbeosztás –Csökken a munkába járási idő és a vele járó stressz –Munkahely-változtatás nem jár lakóhely változtatással –Csökken a baleseti veszély és a megbetegedések –Költségcsökkentés: utazási, ruházkodási, étkezési –Megnövekedett bizalommal van a munkáltató az alkalmazottal szemben –Magasabb színvonalú életmód: több idő jut a családra Hátrányok –A munkavállaló szociálisan elszigetelődik –Egyenlőre csak bizonyos szakmákban lehet –Komoly önfegyelemre és önkontrollra van szükség a munka határidőre történő teljesítéséhez

69 Telekooperáció, távmunka - Munkáltatók Előnyök –A munkavállalás nem lakóhelyhez kötött –Könnyebb a megfelelő munkaerőt megtalálni –Munkaerőt lehet szerezni azokból az országokból, ahol az olcsó Hátrányok –Fejlett számítástechnikai és telekommunikációs módszereket és eszközöket kell alkalmazni, ami drága –Precízen, egyértelműen kell a feladatokat megfogalmazni –Mérhető teljesítménycélokat kell megfogalmazni

70 Telekooperáció, távmunka - Munkáltatók Előnyök –Lehetővé válik a teljesítmények objektív mérése –Működési és fenntartási költségek csökkenése –Szociális támogatás csökkenése Hátrányok –Megnövekszik, minőségileg megváltozik az ellenőrzési tevékenység –Magasabb ellenőrzési költségek –Nehezebb a személyes kontaktusteremtés és tartás –Jogi kérdések megoldása: nyugdíj, beteg, balesetbiztosítás

71 Az információs társadalom megteremtésének kérdései A kulcsszerep a kormányoké! Feladatuk: –a kialakulás körülményeit és feltételeit biztosítani –A verseny erősítése, ami a távközlési költségek csökkentéséhez vezet –Munkajog megváltoztatása a rugalmasabb munkamódszerekhez –Széles réteg számára biztosítani az új technológiákhoz való hozzáférést –Biztonság növelése a hálózati környezetben –Szellemi tulajdon és a személyi adatok védelmének biztosítása

72 Az információs társadalom problémái •Információszabadság, nyilvánosság •Adatvédelem véletlen vagy szándékos rongálástól, lopásoktól •A frekvenciák korlátozott volta, amelyeket engedélyeztetni kell •Elszigetelődés •Szoftverkalózkodás, szoftverhamisítás (BSA – Business Software Alliance)

73 Az IR/IT dominanciája •Az IT gazdasági, társadalmi hatása

74 Az elektronikus gazdaság •Néhány fontosabb terület: –az elektronikus üzletvitel, –elektronikus vásárlás, –elektronikus fizetőeszköz, –távmunka.

75 Az elektronikus üzletvitel •B2B •Business to business •elektronikus üzletvitel/üzletmenet, elektronikus kereskedelem •egymással kapcsolatban álló üzletfelek elektronikus csatornákon keresztüli együttműködése

76 Az elektronikus üzletvitel •A vállalkozások egymás közötti tranzakcióinak szabványos, elektronikus adatátvitellel (pl. EDI-kapcsolat), vagy nyilvános hálózaton történő lebonyolítása. •Különböző tevékenységek: –termékek, szolgáltatások elektronikus forgalmazása, e-értékpapír kereskedés, e- pénzátutalás, megrendelések, szállítólevelek stb.

77 Az elektronikus üzletvitel •EDI vs. nyilvános hálózat

78 Az elektronikus üzletviteli tevékenységek •Kategóriák a kapcsolódó partnerektől függően: –vállalkozások közötti kapcsolatok, –a vállalkozás és a fogyasztó közötti kapcsolatok, –az üzleti szféra és a közigazgatás közötti kapcsolatok.

79 Vállalkozások közötti kapcsolatok •B2B: Business to Business •vállalkozások közötti információs és kommunikációs technológiákon alapuló együttműködés •pl. szállítóval való kapcsolat, ahol a készletfigyelés, a rendelés a szg.rendszer feladata

80 A vállalkozás és a fogyasztó közötti kapcsolatok •B2C •Business to Consumer •termékek, szolgáltatások a fogyasztók felé történő értékesítése és az ezzel kapcsolatos feladatok elektronikus végrehajtása.

81 Az üzleti szféra és a közigazgatás közötti kapcsolatok •B2A •Business to Administration •információszerzései, és ügyintézési tevékenységek elektronikus úton történő végzése. •C2A: ügyfél és közigazgatás közötti kapcsolat (pl. elektronikus adóbevallás)

82 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései •pretrade feladatok •vevőszegmentálás •kereskedelmi tranzakció •fizetési eljárás •post-trade feladatok

83 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései •pretrade feladatok: –keresgélés a felkínált, un. dinamikus katalógusban. A raktárnyilvántartó modullal összekötve a vásárlandó mennyiség rendelkezésre állásáról is tájékoztatást nyújt, sőt foglalást végez.

84 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései •vevőszegmentálás –a már ismert vevőket azonosítani kell –a vásárlási szokások alapján különböző árkonstrukciókat lehet felajánlani, szállítási feltételeket teljesíteni –a kedvezmények megállapítása automatikus is lehet

85 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései •kereskedelmi tranzakció: –különbséget kell tenni a virtuális szolgáltatások és a valós termékek között. –a virtuális termék a hálózaton azonnal leszállítható –a fizikailag is megjelenő termék szállításáról gondoskodni kell.

86 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései •fizetési eljárás: –on-line fizetési mód, amelyre a hitelkártyás fizetés használatos. –elterjedtebb az off-line fizetési mód.

87 Elektronikus vásárlás lebonyolítási lépései •post-trade feladatok: –vásárlás utáni dokumentálás, –okmányokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok (szállítási engedélyek, vámügyintézés stb.)

88 Elektronikus vásárlás •B2C •A B2C megteremti annak lehetőségét, hogy: –az eladó a termékeit a világhálón bemutassa és felkínálja, –a vevő pedig a termékeket megrendelhesse •Biztonság, fizetés egyre biztonságosabb.

89 Az IR/IT hatása a szervezetre mértékrendszer • infúzió: a szervezet kulcsfolyamatai mennyire függenek az IR/IT-től  a függőség mértéke • diffúzió: milyen mértékben alkalmazza a szervezet az IT-t a munkájához   az IR/IT decentralizáltságának foka 

90 Az IR/IT hiányosságaiból adódó üzleti problémák • az IR/IT figyelmen kívül hagyja a vállalati célokat • a rendszer nem azt szolgáltatja, amit elvárnak tőle • a fejlesztett rendszerek nem integráltak, az információ-erőforrás-felhasználása az önálló alkalmazásokkal nem hatékony

91 Az IR/IT hiányosságaiból adódó üzleti problémák • nincsenek releváns információk • hiányos, ellentmondásos, pontatlan és lassú a vezetés információval való ellátottsága • következetlen döntések az IT infrastruktúra kialakításában

92 Az IR/IT fejlesztésben érdekeltek céljai • tulajdonosok és a CEO: hatékonyságnövelés, előnyszerzés • a menedzsment és a felhasználók: alkalmazás, a meglevő folyamatok automatizálása, napi feladataik hatékonyabbá tétele • CIO, belső IT szakemberek: szervezeti igények kielégítése, személyes szakmai előrelépés • IT szállítók: új termékek/szolgáltatások széleskörű terjesztése • üzleti partnerek: előnyszerzés az együttműködésből

93 Az IR fejlesztést kiváltó tényezők érdekszféra IS/IT fejlesztés külső üzleti környezet külső üzleti környezet belső üzleti környezet belső üzleti környezet külső IR/IT lehetőségek külső IR/IT lehetőségek belső IR/IT környezet belső IR/IT környezet IR/IT stratégia jövőbeli alkalmazás-portfólió jövőbeli alkalmazás-portfólió + infrastruktúra

94 A belső IR/IT környezet • Informatikai infrastruktúra – meglévő hardver, – hálózati elemek, – rendszerszoftver alkalmazások • Alkalmazás portfolió

95 Alkalmazás-portfolió Azoknak a szoftvereknek az összessége és rendszerének architektúrája, amelyet a felhasználó a munkavégzéséhez használ.

96 Szakszerűtlenül végzett fejlesztési munka A „Fejlesztő” a feladat nagyvonalú ismeretében azonnal programozni kezd, majd ezt a programot javítgatja. Eredmény: • rosszul működő alkalmazás, • bosszankodó felhasználó

97 Szakszerű fejlesztés Szisztematikus, a feladathoz illeszkedő módszertannal végzett fejlesztési tevékenység az életciklus minden fázisában. Eredmény: – az igényeket kielégítő eredmények – megelégedett alkalmazottak

98 Az IR fejlődés korszakai 1. AF: adatfeldolgozás a működési hatékonyság javítása 2. VIR: vezetői munka támogatása releváns információk a vezetésnek 3. SIR: stratégiai tevékenység támogatása a versenyképesség javítása a tevékenység átformálásával

99 Az IR fejlődés korszakai

100 Az IR/IT fejlődés három korszakos modellje ‘60-as évek‘70-es évek‘80-as évek‘90-es évek adatfeldolgozás  működési hatékonyság vezetői információrendszerek  menedzsment támogatása stratégiai IR  üzleti előnyök szerzése Intelligens on-line megoldások  tudásalapú társadalom

101 Az adatfeldolgozási alkalmazások sajátosságai • DP/TPS • DP: Data Processing (adatfeldolgozás) • TPS: Transaction Processing Systems • Cél: – Információfeldolgozási feladatok hatékonyságának növelése költségcsökkentés révén – Nagytömegű, strukturált, tranzakció-jellegű, belső vállalati adatok feldolgozásának automatizálása – Meglevő funkciók támogatása, saját adatállományokkal rendelkező feldolgozások végrehajtása • Alkalmazások futtatása külön számítóközpontokban

102 Az DF alkalmazások sajátosságai Fejlesztési szempontok: – Strukturált szemlélet, teljes életciklust lefedő fejlesztési módszertanok – felhasználói igények világos megfogalmazása – hatékony projektirányító módszerek kidolgozása – Technológiai lehetőségek és a számítástechnikai szakemberek képességeinek kihasználása – a technológia és az emberi képességek hatékony kihasználása Az IT vezetés feladatai: – elvárt működésű és minőségű szoftvertermék átadás – a szükséges erőforrások beszerzése és üzemeltetése

103 A DF rendszerek problémái •Funkcionális egységekhez rendelt önálló, egymástól független adatállományok – az adatállományok közötti kapcsolatteremtés csak manuálisan. •A döntési információk jellege: –A vállalat egészét érintő, több funkcionális egység adatait átfogó elemzések. –A vezetői igények leírása egyszerű, ismétlődő algoritmussal nem lehetséges. –Azonnali válaszok igénye.

104 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai • ’70-es évek második fele: igény a vállalati adatok egységes kezelésére – központi adatbázis • ’80-as évek eleje: PC-k megjelenése • MIS: Management Information Systems

105 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai Cél: a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása: – A vállalti tervezési és irányítási folyamatok felgyorsítása. – releváns információk, elemzések a vezetés részére. – a menedzsment-folyamatok támogatása. – a menedzsment idejének hatékony kihasználása. – a belső üzleti folyamatok információhátterének biztosítása.

106 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai A vezetői IR fejlesztési szempontjai: – Az információk és felhasználási céljuk megértése. – A meglevő állapothoz és elvárásokhoz legjobban illeszkedő adatbáziskezelő-rendszer kiválasztása. – Az elszigetelt funkcionális egységek állományiból adatbázis létrehozása. – Az adatbázisok kapcsolatának megteremtése a hatékony visszakeresés, elemzés érdekében. – A technológiai lehetőségek hatékonyabb kiaknázása.

107 A vezetői IR alkalmazások sajátosságai Az IT vezetés feladatai: – hatékony adatkezelési eljárások és szolgáltatások kialakítása és biztosítása a felhasználó számára. – gyors reagálás a felhasználók változó igényeire az erőforrások hatékony kihasználásával. – a felhasználók megtanítása a lehetőségek kihasználására.

108 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai • SIS: Strategic Information Systems • IR/IT megoldások szerepének menedzsment részéről történő felismerése. • Információfolyamatok összehangolása a szervezeti folyamatokkal. Cél: a szervezet versenyhelyzetének javítása, üzleti előnyök szerzése

109 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai • A SIS rendszerek alkalmazásának előnyei: – az elemzésekhez belső és külső (partnerek, az iparág egyéb résztvevői) információk, – Célja nem az adatok feldolgozása, hanem olyan információk generálása, amelyekkel javítható a termék/szolgáltatás minősége, színvonala, ráfordítási ktg.ek csökkenthetőek, a határidők tarthatók. – Közvetlen kapcsolattartás a vevőkkel elősegíti az ügyfél igényeinek megértését. – Kiemelt hangsúly a humánerőforrás kezelésére.

110 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai Fejlesztési szempontok: – IT erőforrások és az üzleti folyamatok összehangolt együttműködésének megteremtése. – a stratégiai tervezési munka támogatása a meglévő belső és külső adatok felhasználásával (elemzések, optimalizálás, modellezés, prognosztizálás). – a belső és a külső információk összekapcsolása – elektronikus partnerkapcsolatok kiépítése.

111 A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai Az IT vezetés legfontosabb feladata a stratégiai alkalmazási területek specifikálása: • az információ-erőforrás integrálása az üzleti értéknövelő folyamatokba. • a szervezet és az ügyfelek, partnerek közötti hatékony kommunikációs útvonalak kiépítése és alkalmazása. • új, korszerűbb termékek/szolgáltatások fejlesztését, piacradobását segítő alkalmazások fejlesztése. • a stratégiai munkát támogató információk létrehozása és rendelkezésre bocsátása.

112 A SIR hatékonyságának kulcstényezői • tanulás mások példájából: külső minták „másolása” • célváltás: költségcsökkentés helyett értéknövelés • az SIR alkalmazás hasznának megosztása • felhasználó-orientáció: az ügyfél megértése • üzletorientált innováció: az alkalmazási célnak legmegfelelőbb technológia • a fokozatosság elvének érvényesítése a fejlesztésben

113 IR/IT-környezet és filozófiák - Összefoglalás

114 Információfeldolgozás-támogatás

115 Stratégia : a szervezet jövőjére, a környezethez való alkalmazkodás módjaira vonatkozó céltudatos elképzelések és a megvalósításhoz szükséges intézkedések összessége. Informatikai stratégia: a vezetésnek azon eszköze, amellyel az informatikai komponenseket a szervezeti céloknak megfelelően alakítja, egy olyan terv, amely lehetővé teszi az informatikai tevékenységnek a szervezeti folyamatokba való integrálását és az informatikai erőforrások optimális kihasználását.

116 Az üzleti és az informatikai stratégia összefüggései Üzleti stratégia - üzleti döntések - célok, irányok - változások IR stratégia - üzleti alapú - igény-orientált - alkalmazás-centrikus IT stratégia - tevékenységorientált - kínálatorientált - technológiaközpontú üzleti irány igények, prioritások infrastruktúra, szolgáltatások segíti az üzleti folyamatokat

117 Az informatikai stratégia tervezése • célok, a környezet meghatározása • fejlesztés • értékelés, döntés • megvalósítási terv • stratégia-felügyelet

118 Modellcsoportok •Kommunikációs szolgáltatások: elektronikus levelezés, hangposta, telekonferencia-rendszerek stb. •Mobilszolgáltatások: sms kezelés, telefónia, WAP stb. •Üzleti folyamat modellek: Workflow, –BSC: kiegyensúlyozott célrendszeren és teljesítménymutatókon alapuló stratégiai vállalatirányítási és teljesítménymérési módszer, mely a szervezetek teljesítményét négy szempontból közelíti meg, és rendezi a négy szempontnak megfelelően logikailag összefüggő, áttekinthető rendszerré a szervezet üzleti-stratégiai céljait, feltárva a közöttük fennálló ok-okozati kapcsolatokat.

119 Balanced Scorecard (BSC-modell)

120 Modellcsoportok •Vállalatirányítási rendszerek (ERP) •Vezetői munkát támogató, döntési rendszerek •Ügyfélkapcsolatok elektronikus menedzselése (CRM) •On-line megoldások: Call Centerek, elektronikus fizetőeszközök bevezetése


Letölteni ppt "Rendszermodellezés I. Tantárgyfelelős: dr. Raffai Mária Oktató: Kovács Katalin"

Hasonló előadás


Google Hirdetések