Jogszabályi változások a 2012/2013-as tanévben

Az előadások a következő témára: "Jogszabályi változások a 2012/2013-as tanévben"— Előadás másolata:

1 Jogszabályi változások a 2012/2013-as tanévben
Dr. Dudás Lilian jogtanácsos

2 Jogforrások a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény ( ) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelkező 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (hatályon kívül helyezve a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet) Közigazgatás átszerezésére vonatkozó törvények, rendeletek (Járások, Klebersberg Intézményfenntartó Központ)

3 Módosult Kjt. rendelkezések 25. § (2) bekezdés
(A közalkalmazotti jogviszony megszűntethető) f) azonnali hatállyal fa) a próbaidő alatt, fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy fd) a (3) bekezdés szerint, valamint g) rendkívüli felmentéssel ga) az Mt. 78. §-a szerinti esetben, vagy gb) a gyakornoki idő alatt.

4 Módosult Kjt. 37/B. §- helyette új Mt. 294. § (1) bekezdés
g) nyugdíjas munkavállaló, aki ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, gd) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy gg) rokkantsági ellátásban részesül,

5 Módosult Kjt. - nincs fegyelmi, törölték a Kjt. 45-53. §.
Helyette új Mt. rendelkezéseket kell alkalmazni 4. Általános magatartási követelmények 6. § (1) A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. (3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

6 Módosult Kjt. - nincs fegyelmi, törölték a Kjt. 45-53. §.
8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. (2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell.

7 Módosult Kjt. - nincs fegyelmi, törölték a Kjt. 45-53. §.
8. § (3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. (4) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

8 Mt. 78. §-a (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

9 Mt. 78. §-a (2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.

10 Fegyelmi helyett: Mt. 56. § - Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért
56. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.

11 Fegyelmi helyett: Mt. 56. § - Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért
(2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.

12 Fegyelmi helyett: Mt. 56. § - Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért
(3) A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során a 78. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (4) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. (5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

13 Megoldás: KSZ vagy egyéb szabályzat
Mt. 17. § (1) A munkáltató a 15–16. §-ban meghatározott jognyilatkozatait általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti. (2) A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.

14 Mt. 15-16. §-a Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat
A kötelezettségvállalás 14. § Az e törvényben szabályozott megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre.

15 Új Munka Törvénykönyve
2012. évi I. törvény

16 Hatálybalépés legnagyobb része 2012. július 1. napjától
2013. január elsejétől a szabadság és szabadság kiadásáról való rendelkezések

17 Szerkezete Indokolás szerint azért jobb, mint a régi, mert „modern” és nincs tele utaló szabállyal; Szellősnek és olvashatónak tűnik, de tele van olyan jogi – főként polgári jogi - szakszavakkal, amit jogász élvezettel alkalmaz, a az átlagembernek azonban idegen; Nincs összhangban az eddigi munkatörvénykönyvi rendelkezésekkel

18 Munkavégzés alóli mentesülés – Mt. 55. §
55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a) keresőképtelensége, b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,

19 Munkavégzés alóli mentesülés - Mt. 55. §
g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. (2) A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

20 Munkaszerződés módosítása – Mt. 58-59. §
58. § A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

21 Munkajogi védelem Mt § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges – a (3) bekezdés szerint megjelölt – választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez. (2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.

22 Munkajogi védelem Mt § (3) A szakszervezet a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma a) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt, b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt, c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt, d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt, e) a négyezer főt meghaladja, öt főt jelölhet meg.

23 Munkajogi védelem Mt § (4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (1) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt. (5) A szakszervezet akkor jogosult a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt. (6) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

24 Munkaidő-kedvezmény Mt. 274. §
(1) A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273. § (3)–(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.

25 Munkaidő-kedvezmény Mt. 274. §
(3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni. (4) A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet. (5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár.

26 Képviselete 275. § A szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.

27 A nemzeti köznevelésről
2011. évi CXC. törvény

28 Alaptörvény XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.

29 Miben más? Kerettörvény Más szerkezet Más logika
Nem kerülhető el a régi átemelése sem (pl. pedagógusok képesítése)

30 Alapelvek 2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.

31 Alapelvek 1. § (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

32 Alapelvek 1. § (3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

33 Alaplevek 3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.

34 Alapelvek 3. § (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

35 Szerkezete Értelmező rendelkezek: 4 §
Intézmény típusok és igazgatási feladatok: § Köznevelési intézmény működési rendje: § Pedagógiai program: 26. §

36 Szerkezete Tanulók, gyermekek jogai: 45-47. §
Tanulók kötelezettségei: § Pedagógusok jogai és kötelességei: § - kiemelt büntetőjogi védelem – Btk §

37 Pedagógus jogai 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,

38 Pedagógus jogai e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,

39 Pedagógus jogai i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon.

40 Pedagógus jogai (hatályba lép 2013.09.01)
65. § (6) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. (7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés arányának ötven százalékával csökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.

41 Pedagógus kötelezettségei (hatályba lép 2013.09.01)
62. § (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

42 Pedagógus kötelezettségei (hatályba lép 2013.09.01)
(6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

43 Pedagógus kötelezettségei
62. § (2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

44 Pedagógus kötelezettségei (hatályba lép 2013.09.01)
(3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét.

45 Intézményvezető 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője
a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

46 Intézményvezető d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt.

47 Hatálybalépés Szakaszos: 2012. szeptember 1. 2013. január 1.
Ezen időtartamokra a közoktatási törvény hatályban maradó rendelkezéseit kell majd alkalmazni.

48 Változik Nemzeti Alaptantervre épülő, (NAT várható elfogadása - május eleje) kerettanterv, majd helyi tanterv 10 %-ban térhet el

49 Változik Tankönyvellátás rendje
Tankönyvek elbírálásának a rendje szigorodik

50 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelkezik hatályon kívül helyezték a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendeletet

51 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Szerkezetileg azonosnak indul, de van benne a közel 40. § helyett majdnem 200 új §. Csökken egyúttal a mellékletek száma Részletező, „szájbarágós” Igazgatóválasztásról szól a §-a, ezt a végére tették.

52 A jogszabályokból adódó változások a 2012/2013-as tanévben
Budapest, augusztus 22. A jogszabályokból adódó változások a 2012/2013-as tanévben Környei László Studiorum Consulting szakmai igazgató

53 Új fogalmak a törvényben
Fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és - e törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen - a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. Működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képez ő ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti (Részletesen 76.§ (1) bekezdés)

54 A fenntartói jogok gyakorlása?
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Oktatási Hivatal MIK KORMÁNYHIVATAL működtetés „Üzemeltetési” Főoszt. Oktatási Főoszt. Oktatási Főosztály szakmai irányítás iskola iskola iskola ellenőrzés iskola iskola iskola iskola iskola 54

55 A fenntartói jogok gyakorlása?
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Oktatási Hivatal Országos Intézményfenntartó Központ KORMÁNYHIVATAL Járási Tankerület Oktatási Főosztály Járási hivatala Megyeközponti Tankerület Szakszolgálat TISZK iskola iskola iskola Szakmai szolgálat iskola iskola iskola iskola iskola 55

56 Fejlesztési és Kommunikációs Osztály 5 fő
ELNÖK 1 fő Gazdasági elnökhelyettes 2 fő Belső ellenőrzés 2 fő Titkárság, Koordinációs és Minőségirányítási Főosztály 8 fő Köznevelés-igazgatási Főigazgatóság 2 fő Üzemeltetési és Gazdálkodási Főosztály 2 fő Szakképzés-szervezési Főigazgatóság 2 fő Jogi és Humánpolitikai Főosztály 2 fő Informatikai Főosztály 2 fő Fejlesztési és Kommunikációs Osztály 5 fő Ellenőrzési Osztály 5 fő 2 fő Humánpolitikai Osztály 6 fő Jogi Osztály 6 fő Inf. Üzemel-tetési Osztály 5 fő Nyil-ván tartási Osz-tály 6 fő Területi Szervezé-si Osztály 20 fő Szak-szolgá-lati Osztály 5 fő Szakmai szol-gáltatási Osztály 5 fő Szervezé-si és Módszer-tani Osztály 8 fő 10 fő Tervezési/ kapacitás- koordinációs Osztály 6 fő 5 fő Pályázati és Közbe-szerzési Osztály 5 fő Intéz-mény-működ-tetési, Üzemel-tetési és Vagyon-gazdál-kodási Osztály 10 fő Pénz-ügyi- szám-viteli Osztály 10 fő Költség-vetés- tervezési Osztály 5 fő Megyeközponti Tankerületek (19+1 fővárosi szakképzési igazgatóság) (megyeszékhely megyei jogú városai) (főosztály kb.30 fővel) (köznevelési, szakszolgálati. szakmai szolgáltatási,szakképzési és kollégiumi fenntartói és működtetési feladatokra) Tankerületek (175) (osztályok kb. 11 fővel) (az általános iskolák, az alapfokú műv.oktatás, a gyógypedagógiai intézmények, tiszta profilú gimnáziumok fenntartói feladatai megszervezésére, s működtetési feladatokra)

57 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
A hivatali létszám 130 fős központi szervezeti egységgel és 2465 fős tankerületi összlétszámmal tervezhető az alábbi bontásban és rendezőelvek mentén: Tankerületi létszámkeret összesen (198 tankerület + a fővárosi): 2465 fő Központi szervezeti egység: 130 fő Tartalék létszámkeret: 35 fő (A váratlan feladat-ellátási helyzetek megszervezésére, a települések számát figyelembe véve az üzemeltetési, működtetési feladatellátáshoz plusz létszámok.)    Létszámkeret összesen: 2500 fő

58 Megyeközponti tankerület
19 megyeközponti tankerület többféle feladatot lát el. (további 1 a fővárosban a szakképzés, szakszolgálat, gyógypedagógiai hálózat irányítása, szakmai szolgáltatás feladatát végezné osztályként). Feladatai: a) általános iskolai, gimnáziumi, alapfokú művészetoktatási és kollégiumi feladatok b) pedagógiai szakszolgálati feladatok c) pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok d) szakképzési feladatok e) üzemeltetési, működtetési feladatok. Élén tankerületi igazgató főosztályvezetői besorolásban. Országosan a legkisebb ilyen tankerület: Szekszárd (12782 tanuló). Országosan a legnagyobb ilyen tankerület: Miskolc (47924 tanuló). A struktúra 3 területre osztható: 1. köznevelési osztály az igazgató irányítása alatt 2. szakképzési osztály az igazgatóhelyettes vezetésével 3. működtetési csoport.

59 Megyeközponti tankerület
A tankerületi szakmai irányítást egy 31 fős stáb az alábbi struktúrában látná el: 1 fő tankerületi igazgató (főosztályvezető) a köznevelési feladatok irányítására 1 fő tankerületi igazgatóhelyettes, aki a szakképzési osztály vezetését látná el (osztályvezető) 1 fő jogász (tanügy-igazgatási gyakorlattal) 2 fő általános iskolai és alapfokú művészetoktatási referens 2 fő gimnáziumi és kollégiumi referens 1 fő gyógypedagógiai referens 1 fő pedagógiai szakszolgálati referens 2 fő szakmai szolgáltatási referens 3 fő szakképzési referens 1 fő pályázati referens /pénzügyes 5 fő HR-es szakember (jogi végzettség előny) 2 fő informatikus (help desk, rendszergazda) 2 fő titkársági ügyintéző Működtetési csoport: 3 fő referens (vagyonkezelő, műszakis, könyvelő) 4 fő referens (szakképzési beszerzések, közbeszerzés, könyvelés)

60 „Kicsi” tankerület 29 tankerületben csak általános iskolai feladat jelenik meg, a javasolt minimális létszám : Feladatai: a) szakmai feladatellátás tekintetében ellátja az általános iskola és az alapfokú művészetoktatás szakmai irányítását b) mindemellett üzemeltetési, működtetési feladatokat is ellát. Illetékessége az adott tankerületre terjed ki. Élén tankerületi igazgató osztályvezetői besorolásban. A tankerületi szakmai irányítást egy 7 fős stáb az alábbi struktúrában látná el: 1 fő tankerületi igazgató (osztályvezető) 1 fő általános iskolai és alapfokú művészetoktatási referens 1 fő HR-es szakember (jogi végzettség előny) 1 fő titkársági ügyintéző - informatikához is értő szakember Működtetési csoport: 1 fő műszaki szakember 1 fő könyvelő 1 fő vagyonkezelő, karbantartó