Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A köznevelési törvényről  „Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket!” Lk 17,5. Budapest, RPI 2012. február 20.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A köznevelési törvényről  „Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket!” Lk 17,5. Budapest, RPI 2012. február 20."— Előadás másolata:

1 A köznevelési törvényről  „Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket!” Lk 17,5. Budapest, RPI február 20.

2 Feladatellátás  Feladatellátási hely: az a cím, ahol a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátása történik  Székhely: az alapító okiratban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található,  Telephely: a székhelyen kívül működő feladatellátási hely  Intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el,  Tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el

3 Feladatellátás  Országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevõk legalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fõvárost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebb öt különbözõ megyébõl (fõvárosból) élõk közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó köznevelési intézménybõl legfeljebb három mûködik az országban; továbbá, ha nemzetiségi nevelés, oktatás feladatait látja el, vagy vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fõvárosban egy kerületben mûködik,  Térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban – az intézmény székhelyét leszámítva – kettõnél több megyében, vagy a fõváros határain kívül élõk veszik igénybe.

4 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló • a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: – aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, – ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, – ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, • b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

5 Fogalmak  Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,  szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége,

6 Köznevelési intézmény Pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény Pedagógiai szakszolgálati intézmény Nevelési – oktatási intézmény Iskola Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény Kollégium Alapfokú művészeti iskola Középfokú iskola SzakközépiskolaSzakiskolaGimnázium Szakképző iskola Középiskola Általános iskola Óvoda

7 Fenntartók  Állami  Kormányhivatalok  Minisztériumok  Önkormányzati  Helyi önkormányzati  Nemzeti-etnikai kisebbségi  Egyházi  Magán

8 Hatálybalépés  szeptember 1.– Törvény. Testnev.  december 31. – HPP. 10 MK.  január 1. –Állami fenntartás. AOI  szeptember 1. –Humánerőforrás  szeptember 1. –3 éves kor  augusztus 31. –NyEK, 2 TNy  január 1. –Új vizsgaszabályzatok  augusztus 31. –6, 8 oszt. kritérium

9 2013. január  Állami fenntartásba kerülés szeptember  8 gyerek  16 óráig  32 óráig  Életpályamodell és bérezés  Létszámok (vez., ped, segítők, kieg.)  Új finanszírozás, csoportszámok  2 H, 3 H  Etika, PSzSz, Tankönyv

10 2013. január  Állami fenntartásba kerülés szeptember  8 gyerek  16 óráig  32 óráig  Életpályamodell és bérezés  Létszámok (vez., ped, segítők, kieg.)  Új finanszírozás, csoportszámok  2 H, 3 H  Etika, PSzSz, Tankönyv

11 Gyermekek, tanulók finansz- heti fogl. időkerete  KNT 6. mell.

12 Pedagógus munkaidő, óraszám  62. §. (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus- munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.  (6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.  (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

13 Pedagógus munkaidő, óraszám  Heti teljes munkaidejének 40 óra  nyolcvan százaléka: 32 óra  A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százaléka: óra  A kötött munkaidő fennmaradó része: 6-10 óra  A pedagógus nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

14 A pedagógus előmenetele (64. §)  A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség,  valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség,  továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság,  szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján

15 A pedagógus előmenetele (64. §)  (6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik.  (7) A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

16 A pedagógus előmenetele (64. §)  (8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán  vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként  „nem felelt meg” minősítést kapott,  közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.  A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg.

17 A pedagógus előmenetele (64. §)  Alkotói szabadság  Csökkentett munkaidő védett korban

18

19 Pedagógus továbbképzése [65. § (2)]  7 évente legalább egy alkalommal  Fokozat: 9 év.  Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező.  Nem: 55 év felett. 7 év szakvizsga után.  A külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott.

20 61. §  A nevelõ és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai- szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetõk, pedagógusok, valamint a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõk körét az 1–3. melléklet határozza meg.

21 A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

22

23

24 44. §.  (3) A KIR mûködtetõje oktatási azonosító számot ad ki annak,  a) aki óvodai jogviszonyban áll,  b) aki tanulói jogviszonyban áll,  c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,  d) akit nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ munkakörben alkalmaznak,  e) akit pedagógiai elõadó vagy pedagógiai szakértõ munkakörben alkalmaznak,  f) akit óraadóként foglalkoztatnak

25 42. §.  A pedagógust, a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottat, továbbá azt, aki közremûködik a gyermek,  tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség  terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetõen, amelyrõl  a gyermekkel, tanulóval, szülõvel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási  jogviszony megszûnése után is határidõ nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelõtestület  tagjainak egymás közti, a tanuló fejlõdésével összefüggõ megbeszélésre.

26 66. §  A pedagógus, valamint a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazott az óvodai nevelõmunka, az iskolai és kollégiumi nevelõ és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggõ tevékenységével kapcsolatban a büntetõjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

27 A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma  KNT 1. mell.

28 61. §  A köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítõ és más alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítõ munkakörökben az ellátandó feladatoktól függõen ajánlott megoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben – a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelõs miniszter által alapított és fenntartott intézmények kivételével – gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítõ munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidõre számított létszámának húsz százaléka, szakközépiskolában harminc százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet.

29 A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei  KNT 3. mell., példák ABC 1 A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai / Nevelési-oktatási Intézmények Pedagógus-munkakörAz alkalmazáshoz szükséges szakképzettség 45–6. évfolyamtanára tantárgynak megfelelő szakos tanár, tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító 57–8. évfolyamtanára tantárgynak megfelelő szakos tanár 69–12. évfolyam középiskolában/középfokú nevelés-oktatás középiskolai tanáregyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár 25Minden iskolatípusban és minden évfolyamon idegennyelv-tanárnyelvtanár

30 Osztály- és csoportlétszámok  KNT 4. mell.

31 A nevelőtestület  a) a pedagógiai program elfogadásáról,  b) az SZMSZ elfogadásáról,  c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,  d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,  e) a továbbképzési program elfogadásáról,  f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,  g) a házirend elfogadásáról,  h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,  i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,  j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,  k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt

32 Kormányhivatalok  A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek:  a szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, és gyámügyi feladatok ellátására,  az építésügyi hivatal az állami főépítészi feladatok és az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására,  az igazságügyi szolgálat a pártfogó felügyeli, jogi segítségnyújtási, és áldozatsegítési feladatok ellátására,  a növény- és talajvédelmi igazgatóság a növényvédelmi, talajvédelmi, növénytermesztési és növényi termékek esetében élelmiszer-biztonsági hatósági és zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatok ellátására,

33 Kormányhivatalok  az erdészeti igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatok ellátására,  a földművelésügyi igazgatóság a mezőgazdasági igazgatási, vadászati és halászati hatósági feladatok ellátására,  élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési,  takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatok ellátására,  a földhivatal az ingatlanügyi feladatok ellátására,

34 Kormányhivatalok  az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az egészségbiztosítási pénztári feladatok ellátására,  a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a nyugdíjbiztosítási és a hatáskörébe tartozó más pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására,  a munkaügyi központ a foglalkoztatási, munkaügyi, munkaerőpiaci feladatok ellátására,  a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelmi feladatok ellátására,  a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására,

35 Kormányhivatalok  a kulturális örökségvédelmi iroda a kulturális örökségvédelmi feladatok ellátására,  a népegészségügyi szakigazgatási szerv a népegészségügyi feladatok ellátására,  a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok ellátására,  a közlekedési felügyelőség a közlekedési hatósági feladatok ellátására.

36  11. § (1) 4 A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében a törzshivatal koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, a törzshivatal és a szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális feladatokat lát el. 4  (2) 5 A megyei kormányhivatal közreműködhet a kormánymegbízottnak a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott feladatai ellátásában 5

37 A Kormányhivatal vezetése  A főigazgató a Kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője, vezeti a törzshivatal szakmai munkáját  a törzshivatal Pénzügyi, Koordinációs- és Szervezési, Humánpolitikai és Informatikai főosztályvezetői útján ellátja a szakigazgatási szerveknek a a szakmai feladataikhoz kapcsolódó funkcionális feladatai irányítását  távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti a kormánymegbízottat. E minőségében megilleti a kiadmányozási jog gyakorlása.  A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti. (Betöltése márciusától várható)

38 A Kormányhivatal ágazati szakigazgatási szervei  A szakigazgatási szervek vezetői megyénkben augusztus 31. napjáig kaptak megbízást  Szakmai önállóság, funkcionális feladatok (pénzügyi gazdasági, humánpolitikai, informatikai) ellátása a törzshivatal részéről (kettős irányítás)  Megyei szakemberek a megyében élő emberekért  Megváltozott osztálystruktúra  Heti jelentés minden hét péntekig  Szakmai segítség a jegyzők részére

39 A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése

40  az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 41-41/D. §-ai értelmében az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságainak egyes feladatai január 1- től az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalhoz kerültek át.  Az Oktatási Hivatal nem szakigazgatási szervként, hanem főosztályként integrálódott hivatalunkba:

41 Az Oktatási Főosztály jogszabály által meghatározott feladatai január 1-től  az Országos Képzési Jegyzék alapján az oktatásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések esetén a szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában való közreműködés [41/A. § (4) bek.],  elsőfokú döntés meghozatala az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti, a közoktatásról szóló LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 95/C. § (1) bekezdése szerinti megállapításáról [41/C. § (1) bek. a) pont],  elsőfokú döntést meghozatala a Kt. 95/C. § (2) bekezdése szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről [41/C. § (1) bek. b) pont],  elsőfokú döntést meghozatala az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezéséről [41/C. § (1) bek. c) pont],

42 Az Oktatási Főosztály jogszabály által meghatározott feladatai január 1-től  elsőfokú döntést meghozatala a Kt § (16) bekezdése szerinti, az osztályindítási tilalom alóli felmentésről [41/C. § (1) bek. d) pont],  elsőfokú döntést meghozatala az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a Kt § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában [41/C. § (1) bek. e) pont],  a nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátása [41/C. § (2) bek. c) pont],  a Kt. 88. § (6) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása [41/D. § a) pont], ( független szakértő kijelölése!!!)  a Kt § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátása [41/D. § b) pont]. ( osztályozó vizsga elnökének kijelölése )

43 Oktatási Hivatal  számon tartja a felső-, és a közoktatási intézményeket, a diákotthonokat, valamint a kollégiumokat,  nyilvántartásba veszi ezek „polgárait” is: a diákokat, a hallgatókat, illetve a tanárokat.  diák- és pedagógusigazolványok.  a felvételi eljárás lebonyolítása a köz- és a felsőoktatásban: nyilvántartja a jelentkezőket és adataikat, valamint széles körű tájékoztatással segíti a felvételizőket  A külföldön szerzett fokozatok és képesítések elismerésével a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása. Hazai végzettség elismertetése  A pedagógus-továbbképzések és a nyelvvizsgák akkreditációjáért felel  Engedélyt ad a nyelvvizsgaközpontok működtetésére.

44 Oktatási Hivatal  Az érettségi vizsgák előkészítése és megszervezése.  Megtervezi és figyelemmel kíséri az országos méréseket, elkészíti az azokról szóló jelentéseket is.  Koordinálja az oktatási intézményekben lezajló szakmai ellenőrzéseket, nyilvántartja az értékelések eredményeit, és tájékoztatja arról az iskolafenntartókat.  Ennek keretein belül minden évben egy adott problémakör feltárásában segíti az oktatási minisztériumot.  A Hivatal szervezi az országos közoktatási tanulmányi versenyeket, így a legrangosabbnak számító Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV).  Az iskolarendszeren kívüli képzésekkel is foglalkozik: a szakképzések elindításához ide kell benyújtani a kérelmeket.

45 S. D. G.


Letölteni ppt "A köznevelési törvényről  „Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket!” Lk 17,5. Budapest, RPI 2012. február 20."

Hasonló előadás


Google Hirdetések