A köznevelési törvényről

Az előadások a következő témára: "A köznevelési törvényről"— Előadás másolata:

1 A köznevelési törvényről
„Az apostolok így szóltak az Úrhoz: Növeld a hitünket!” Lk 17,5. A köznevelési törvényről Budapest, RPI 2012. február 20.

2 Feladatellátás Feladatellátási hely: az a cím, ahol a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátása történik Székhely: az alapító okiratban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található, Telephely: a székhelyen kívül működő feladatellátási hely Intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el, Tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el

3 Feladatellátás Országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevõk legalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fõvárost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebb öt különbözõ megyébõl (fõvárosból) élõk közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó köznevelési intézménybõl legfeljebb három mûködik az országban; továbbá, ha nemzetiségi nevelés, oktatás feladatait látja el, vagy vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fõvárosban egy kerületben mûködik, Térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban – az intézmény székhelyét leszámítva – kettõnél több megyében, vagy a fõváros határain kívül élõk veszik igénybe.

4 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

5 Fogalmak Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége, szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége,

6 Köznevelési intézmény
Nevelési – oktatási intézmény Pedagógiai szakszolgálati intézmény Pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény Óvoda Iskola Kollégium Alapfokú művészeti iskola Általános iskola Középfokú iskola Szakképző iskola Középiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

7 Fenntartók Állami Önkormányzati Egyházi Magán Kormányhivatalok
Minisztériumok Önkormányzati Helyi önkormányzati Nemzeti-etnikai kisebbségi Egyházi Magán

8 Hatálybalépés 2012. szeptember 1.– Törvény. Testnev.
2012. december 31. – HPP. 10 MK. 2013. január 1. – Állami fenntartás. AOI 2013. szeptember 1. – Humánerőforrás 2014. szeptember 1. – 3 éves kor 2015. augusztus 31. – NyEK, 2 TNy 2016. január – Új vizsgaszabályzatok 2017. augusztus 31. – 6, 8 oszt. kritérium

9 2013. január 2013. szeptember Állami fenntartásba kerülés 8 gyerek
16 óráig 32 óráig Életpályamodell és bérezés Létszámok (vez., ped, segítők, kieg.) Új finanszírozás, csoportszámok 2 H, 3 H Etika, PSzSz, Tankönyv

10 2013. január 2013. szeptember Állami fenntartásba kerülés 8 gyerek
16 óráig 32 óráig Életpályamodell és bérezés Létszámok (vez., ped, segítők, kieg.) Új finanszírozás, csoportszámok 2 H, 3 H Etika, PSzSz, Tankönyv

11 Gyermekek, tanulók finansz- heti fogl. időkerete
KNT 6. mell.

12 Pedagógus munkaidő, óraszám
62. §. (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

13 Pedagógus munkaidő, óraszám
Heti teljes munkaidejének 40 óra nyolcvan százaléka: 32 óra A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százaléka: óra A kötött munkaidő fennmaradó része: 6-10 óra A pedagógus nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

14 A pedagógus előmenetele (64. §)
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján

15 A pedagógus előmenetele (64. §)
(6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik. (7) A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

16 A pedagógus előmenetele (64. §)
(8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg.

17 A pedagógus előmenetele (64. §)
Alkotói szabadság Csökkentett munkaidő védett korban

18

19 Pedagógus továbbképzése [65. § (2)]
7 évente legalább egy alkalommal Fokozat: 9 év. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Nem: 55 év felett. 7 év szakvizsga után. A külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott.

20 61. § A nevelõ és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetõk, pedagógusok, valamint a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõk körét az 1–3. melléklet határozza meg.

21 A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

22 A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

23 A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

24 44. §. (3) A KIR mûködtetõje oktatási azonosító számot ad ki annak,
a) aki óvodai jogviszonyban áll, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai elõadó vagy pedagógiai szakértõ munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak

25 42. §. A pedagógust, a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazottat, továbbá azt, aki közremûködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetõen, amelyrõl a gyermekkel, tanulóval, szülõvel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszûnése után is határidõ nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelõtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlõdésével összefüggõ megbeszélésre.

26 66. § A pedagógus, valamint a nevelõ és oktató munkát közvetlenül segítõ alkalmazott az óvodai nevelõmunka, az iskolai és kollégiumi nevelõ és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggõ tevékenységével kapcsolatban a büntetõjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

27 A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma
KNT 1. mell.

28 61. § A köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítõ és más alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítõ munkakörökben az ellátandó feladatoktól függõen ajánlott megoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben – a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelõs miniszter által alapított és fenntartott intézmények kivételével – gazdasági, ügyviteli, mûszaki, kisegítõ munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidõre számított létszámának húsz százaléka, szakközépiskolában harminc százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet.

29 A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei A B C 1 A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai / Nevelési-oktatási Intézmények Pedagógus-munkakör Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség 4 5–6. évfolyam tanár a tantárgynak megfelelő szakos tanár, tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító 5 7–8. évfolyam a tantárgynak megfelelő szakos tanár 6 9–12. évfolyam középiskolában/középfokú nevelés-oktatás középiskolai tanár egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár 25 Minden iskolatípusban és minden évfolyamon idegennyelv-tanár nyelvtanár KNT 3. mell., példák

30 Osztály- és csoportlétszámok
KNT 4. mell.

31 A nevelőtestület dönt a) a pedagógiai program elfogadásáról,
b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt

32 Kormányhivatalok A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek: a szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, és gyámügyi feladatok ellátására, az építésügyi hivatal az állami főépítészi feladatok és az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására, az igazságügyi szolgálat a pártfogó felügyeli, jogi segítségnyújtási, és áldozatsegítési feladatok ellátására, a növény- és talajvédelmi igazgatóság a növényvédelmi, talajvédelmi, növénytermesztési és növényi termékek esetében élelmiszer-biztonsági hatósági és zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatok ellátására,

33 Kormányhivatalok az erdészeti igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatok ellátására, a földművelésügyi igazgatóság a mezőgazdasági igazgatási, vadászati és halászati hatósági feladatok ellátására, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatok ellátására, a földhivatal az ingatlanügyi feladatok ellátására,

34 Kormányhivatalok az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az egészségbiztosítási pénztári feladatok ellátására, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a nyugdíjbiztosítási és a hatáskörébe tartozó más pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására, a munkaügyi központ a foglalkoztatási, munkaügyi, munkaerőpiaci feladatok ellátására, a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelmi feladatok ellátására, a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására,

35 Kormányhivatalok a kulturális örökségvédelmi iroda a kulturális örökségvédelmi feladatok ellátására, a népegészségügyi szakigazgatási szerv a népegészségügyi feladatok ellátására, a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok ellátására, a közlekedési felügyelőség a közlekedési hatósági feladatok ellátására.

36 11. § (1)4 A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében a törzshivatal koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, a törzshivatal és a szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális feladatokat lát el. (2)5 A megyei kormányhivatal közreműködhet a kormánymegbízottnak a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott feladatai ellátásában

37 A Kormányhivatal vezetése
A főigazgató a Kormányhivatal hivatali szervezetének vezetője, vezeti a törzshivatal szakmai munkáját a törzshivatal Pénzügyi, Koordinációs- és Szervezési, Humánpolitikai és Informatikai főosztályvezetői útján ellátja a szakigazgatási szerveknek a a szakmai feladataikhoz kapcsolódó funkcionális feladatai irányítását távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti a kormánymegbízottat. E minőségében megilleti a kiadmányozási jog gyakorlása. A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti. (Betöltése márciusától várható)

38 A Kormányhivatal ágazati szakigazgatási szervei
A szakigazgatási szervek vezetői megyénkben augusztus 31. napjáig kaptak megbízást Szakmai önállóság, funkcionális feladatok (pénzügyi gazdasági, humánpolitikai, informatikai) ellátása a törzshivatal részéről (kettős irányítás) Megyei szakemberek a megyében élő emberekért Megváltozott osztálystruktúra Heti jelentés minden hét péntekig Szakmai segítség a jegyzők részére

39 A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal szervezeti felépítése

40 az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23. ) Korm
az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 41-41/D. §-ai értelmében az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságainak egyes feladatai január 1-től az illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalhoz kerültek át. Az Oktatási Hivatal nem szakigazgatási szervként, hanem főosztályként integrálódott hivatalunkba:

41 Az Oktatási Főosztály jogszabály által meghatározott feladatai 2011
Az Oktatási Főosztály jogszabály által meghatározott feladatai január 1-től az Országos Képzési Jegyzék alapján az oktatásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések esetén a szakmai vizsgák központi írásbeli tételeinek, központi gyakorlati feladatainak, valamint azok megoldásainak szétosztásában való közreműködés [41/A. § (4) bek.], elsőfokú döntés meghozatala az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony létrejöttének egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatti, a közoktatásról szóló LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 95/C. § (1) bekezdése szerinti megállapításáról [41/C. § (1) bek. a) pont], elsőfokú döntést meghozatala a Kt. 95/C. § (2) bekezdése szerint a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve iskola kijelöléséről [41/C. § (1) bek. b) pont], elsőfokú döntést meghozatala az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tovább működtetésének engedélyezéséről [41/C. § (1) bek. c) pont],

42 Az Oktatási Főosztály jogszabály által meghatározott feladatai 2011
Az Oktatási Főosztály jogszabály által meghatározott feladatai január 1-től elsőfokú döntést meghozatala a Kt § (16) bekezdése szerinti, az osztályindítási tilalom alóli felmentésről [41/C. § (1) bek. d) pont], elsőfokú döntést meghozatala az egyházi szerv egyoldalú nyilatkozattételéhez való, a Kt § (9) bekezdése szerinti hozzájárulás megadása tárgyában [41/C. § (1) bek. e) pont], a nyugdíjas pedagógusok pedagógus igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátása [41/C. § (2) bek. c) pont], a Kt. 88. § (6) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása [41/D. § a) pont], (független szakértő kijelölése!!!) a Kt § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátása [41/D. § b) pont]. (osztályozó vizsga elnökének kijelölése)

43 Oktatási Hivatal számon tartja a felső-, és a közoktatási intézményeket, a diákotthonokat, valamint a kollégiumokat, nyilvántartásba veszi ezek „polgárait” is: a diákokat, a hallgatókat, illetve a tanárokat. diák- és pedagógusigazolványok. a felvételi eljárás lebonyolítása a köz- és a felsőoktatásban: nyilvántartja a jelentkezőket és adataikat, valamint széles körű tájékoztatással segíti a felvételizőket A külföldön szerzett fokozatok és képesítések elismerésével a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása. Hazai végzettség elismertetése A pedagógus-továbbképzések és a nyelvvizsgák akkreditációjáért felel Engedélyt ad a nyelvvizsgaközpontok működtetésére.

44 Oktatási Hivatal Az érettségi vizsgák előkészítése és megszervezése.
Megtervezi és figyelemmel kíséri az országos méréseket, elkészíti az azokról szóló jelentéseket is. Koordinálja az oktatási intézményekben lezajló szakmai ellenőrzéseket, nyilvántartja az értékelések eredményeit, és tájékoztatja arról az iskolafenntartókat. Ennek keretein belül minden évben egy adott problémakör feltárásában segíti az oktatási minisztériumot. A Hivatal szervezi az országos közoktatási tanulmányi versenyeket, így a legrangosabbnak számító Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV). Az iskolarendszeren kívüli képzésekkel is foglalkozik: a szakképzések elindításához ide kell benyújtani a kérelmeket.

45 S. D. G.