Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 5. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 5. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."— Előadás másolata:

1 MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 5. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

2 A mai témáink Térjünk vissza egy kicsit a múlt óra egyik kérdéséhez! Versenytilalmi megállapodás A munkaszerződés teljesítése, ismérvei A munka díjazása Alapbér, bérpótlékok A munkabér védelme Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

3 Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – a közigazgatásban évi CXCIX. törvény 10.§ (2)-(3) bek. – kicsit más, mint az Mt. A közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére. A közszolgálati tisztviselő köteles megtartani a minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

4 A versenytilalmi megállapodás (Mt. 228.§) 1. (1) A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

5 A versenytilalmi megállapodás 2. (3) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat. (Megj: 78.§ (1) bek: a munkaviszony munkavállaló általi azonnali hatályú felmondása esetén) (4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak. (5) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

6 Kulcsszavak a versenytilalmi megállapodáshoz 1. (Az általános magatartási követelményeknél) láttuk, hogy a munkavállaló a munkaszerződés tartama alatt köteles a munkáltatója jogos gazdasági érdekét védeni, azt nem sértheti, veszélyeztetheti. – Ez a követelmény a törvény erejénél fogva áll fenn. Ezzel szemben: A versenytilalmi megállapodás – ha ilyent kötnek a felek – az azt követő időről szól, hogy megszűnt a munkaszerződést. A volt munkavállaló ekkor már nem a törvény erejénél fogva, csak a kifejezetten ebben történt megállapodás esetén köteles védeni a volt munkáltatója jogos gazdasági érdekét. Ezért pedig ellenérték illeti őt meg. Fontos: az üzleti titok megtartására vonatkozó szabályok pl. a munkaviszony megszűnését követően is kötelezőek. Akkor is, ha nincs versenytilalmi megállapodás! Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

7 Kulcsszavak a versenytilalmi megállapodáshoz 2. A munkáltató jogos gazdasági érdeke védelmében köthető. DE: ez konkrét gazdasági érdek lehet. Nem jelenthet aránytalan sérelmet, nem lehetetlenítheti el a munkavállalót. Vagyis nem szólhat arról, hogy az „úgy általában” megszerzett munkatapasztalatot, szakmai tapasztalatokat ne használhatná máshol. Nem zárhatja ki „úgy általában” a munkavégzést, amely megfelel a munkavállaló képzettségének, végzettségének, gyakorlatának. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

8 Kulcsszavak a versenytilalmi megállapodáshoz 3. Legfeljebb két évre köthető. Megfelelő ellenérték - nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra irányadó alapbér egyharmada. Ez nem munkabér! (Olyan nem lehet, hogy úgy állapodnak meg, hogy ezt a munkabér már tartalmazza. A munkabér az munkabér, a versenytilalmi megállapodás ellenértéke meg más. (Olyan lehet, hogy azt mondják, hogy a munkabér x%-ában határozzák meg, de ez akkor is különbözik a munkabértől.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

9 Kulcsszavak a versenytilalmi megállapodáshoz 4. A megállapodás megsértésének szankciója: visszafizetés, és ha kikötötték, kötbér (kárátalány), illetve ezen felüli kár esetén kártérítés is. Ha nem kötöttek ki kötbért, akkor visszafizetés és kártérítés. Csak munkaviszonyban lehet versenytilalmi megállapodást kötni. (Közszférában nem.) Viszont a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban lehet, csak némileg eltérnek a szabályai. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

10 ??? https://www.profession.hu/cikk_munkatorvenykonyve/ /ho gyan-vallalhatok-masodallast/3076 Mi a hiba benne? Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

11 A munkaszerződés teljesítése (a munkaviszony „tartalma”) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11

12 Alapvető munkáltatói kötelezettségek 1. (Mt. 51.§) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12 Foglalkoztatási kötelezettség A munkáltató „dolga”, hogy a munkakörébe tartozó feladattal lássa el a munkavállalót. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása Tárgyi, személyi, információ, irányítás, utasítás, ellenőrzés, stb. a tárgyi feltételek esetén lehet eltérő megállapodás, pl. távmunka esetében Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása Pl. foglalkozás egészségügy védőruha, védőeszköz, stb. Költségek megtérítése Köteles a munkavállaló igazolt és indokolt, a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült költségei megtérítésére.

13 Alapvető munkavállalói kötelezettségek (Mt. 52.§) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13 Megjelenés Köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. Rendelke- zésre állás Köteles a munkaideje alatt – munkavég- zés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezé- sére állni. Munkavégzés Köteles a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelem- mel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. Megfelelő magatartás Köteles a munkaköré- nek ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani. Együtt- működés Köteles a munkatár- saival együttmű- ködni.

14 Miről ismerjük fel a munkaviszonyt? (Színlelt szerződések) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

15 Ismétlés a 2. óráról – érvénytelenség témakörben 27. § (2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. (3) … A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

16 Mikor színlelt egy szerződés? Ha a felek (mindkettejük) valódi akarata más, mint amit szerződésben leírtak, a szerződés semmis. „Minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejezendő akarat a nyilatkozó valódi akaratától eltér - színlelt szerződés.” [ 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv] „A szerződés jogi minősítése során nem annak elnevezéséből vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni.” [BH ]. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

17 Mi a következménye, ha színlelt egy szerződés? A szerződéseket a valós tartalmuk alapján kell megítélni. A szerződés típusa szempontjából mindegy pl., hogyan nevezik el, a (valós szándék szerinti) jogi tartalma a lényeg, aszerint minősítik. Ha bebizonyosodik, hogy mást írtak a szerződésbe, mint amire a felek szándéka irányult valójában („leplezett szerződés”), akkor a leplezett szerződés szabályai lesznek az alkalmazandók a semmisség reparálása során. Színlelt szerződések leggyakoribb tipikus indoka: anyagi. Pl. a másik szerződéstípus esetén kevesebb adó, kevesebb közteher, kevesebb adminisztráció, felelősség. De: erre is igaz, hogy a „kevesebb több”, Így pl. ha egy munkaügyi vagy egy NAV ellenőrzés során bizonyosodik be a színleltség, az drága és komoly következményei vannak (akár büntetőjogi is – költségvetési csalás). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

18 A munkaviszony fontosabb karakterisztikus jellemzői a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv alapján Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

19 A különböző típusú jogviszonyok elhatárolásának szempontjai 1. A különböző típusú jogviszonyoknak eltérő jellemzői vannak. Más feltételekkel és jellegzetességekkel történik a munkavégzés a különböző jogviszonyokban. Mások a karakterisztikus jellemzői pl. a munkaviszonynak, a megbízási szerződésnek és a vállalkozási szerződésnek – ez utóbbi kettő polgári jogi jogviszony. Az a közös, hogy van bennük munka, csak más jellemző jogi feltételek mellett. Munkajogi alapismeretek 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

20 A különböző típusú jogviszonyok elhatárolásának szempontjai 2. „A munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a szerződés típusának minősítésekor - összességében kell vizsgálni.” – kétség esetén: mely ismertetőjegyei vannak túlsúlyban. „Az ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható.” Munkajogi alapismeretek 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

21 A munkaviszony elsődleges minősítő jegyei (önmagukban meghatározóak lehetnek a minősítésnél) 1. A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat- meghatározás A személyes munkavégzési kötelezettség Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása Alá-fölérendeltségi viszony Munkajogi alapismeretek 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21

22 Másodlagos minősítő jegyek (más minősítő jegyekkel együtt igazolják a munkaviszonyt, nem kizárólagosan) Az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása A munkavégzés helye Az elvégzett munka díjazása A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása Írásbeliség Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék22

23 Jogeset: Munkaviszony vagy színlelt szerződés? Jogi és számviteli asszisztens Mfv.II /2014/7.szám Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék23

24 Tényállás 1. Egy ügyvéd és párja 2008 márciusában élettársi kapcsolatot létesítettek. Majd áprilisában munkaszerződést kötöttek. Alapbér havi bruttó Ft, munkakör jogi és számviteli asszisztens. Az ügyvéd április, május, június hónapokban átutalással fizette a munkabért. A pár augusztusában más helységben, mint az ügyvédi iroda, nagy értékű ingatlant vásárolt, de az ügyvédi iroda székhelye maradt az eredeti helyen még novemberig október 30-án közös megegyezéssel megszüntették a munkajogviszonyt, mert a hölgy máshol vállalt munkát. Az élettársi kapcsolatuk januárjában ért véget. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék24

25 Tényállás 2. A felperes ekkor fordult bírósághoz, és követelte elmaradt munkabére kifizetését, július-október hónapokra, összesen Ft-ot. A felperes azt állította, hogy a bérlapot (elszámolást) ugyan ő is aláírta, de a munkabérét a munkáltatója sem átutalással, sem készpénzben nem fizette meg. Az alperes ezzel szemben először elismerte, hogy a volt párja általános adminisztrátor munkakörben nála dolgozott, de azt állította, hogy azzal, hogy aláírta a bérlapokat, elismerte a munkabér felvételét is, ő pedig készpénzben fizetett. A közös megegyezésben pedig megállapodtak, hogy a munkaviszonyból eredően (a szöveg szerint „a rendezetteken felül”) igényük egymással szemben nincs. A per során tanúként hallgatták meg a könyvelőt is, aki azt állította, hogy látta a felperes aláírását a számlatömbön, és a postakönyvben, és látta is munkát végezni. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék25

26 Tényállás 3. Később, a per során az alperes viszontkeresetet terjesztet elő és követelte a kifizetett munkabér visszafizetését. Azzal indokolta az igényét, hogy a munkaszerződés színlelt volt, mert valójában csak a felperes ingatlanvásárlásához szükséges banki hitelfelvételhez kellett a párjának rendszeres jövedelmet igazolni, és a munkaszerződés csak ezt a célt szolgálta. Ezt támasztja alá szerinte az is, hogy az augusztusi költözést követően a volt párja már nem is járt be a másik városban levő ügyvédi irodába sem, és nem dolgozott. A munkabér fizetésére vonatkozó álláspontját úgy változtatta meg, hogy munkabért formálisan nem fizetett, mert vagyonközösségben éltek, közösen gazdálkodtak. Úgy nyilatkozott, hogy „érzelmi alapokon nyugvó munkaszerződést” kötöttek. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék26

27 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban A felperes követelése megalapozott. A felek között április 24-étől fennálló munkaviszony alapján a felperes az alperes ügyvédi irodájában végzett adminisztrációs tevékenységet, a munkaviszony pedig a felek közötti megállapodás alapján október 31. napjáig fennállt. Az alperes „ellentmondásos” nyilatkozatokat tett a munkabér kifizetését illetően. (Először elismerte, aztán a színleltség miatt tagadta.) A felperes kétségtelenül végzett munkát (tanú is igazolta). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék27

28 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – folyt. A perben az alperest terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy július, augusztus, szeptember és október hónapban a felperes részére a munkaszerződésben foglalt munkabérét megfizette. A becsatolt munkabérjegyzékeken szereplő adatok és dátumok eltérése miatt - a felperes következetes állításával szemben - a bérjegyzékek önmagukban nem igazolták a kifizetés tényét. Annak megtörténtét egyébként az alperes azon nyilatkozata is cáfolta, amely szerint az élettársi közösségre tekintettel gazdasági életközösségben éltek, ezzel hallgatólagosan azt állította, hogy a munkabér tényleges kifizetésére, a felperes részére történő átadására nem került sor. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék28

29 Idézetek az első- és másodfokú bíróságok indokolásaiból: Az első fokú bíróság …„A jogviszony megítélése szempontjából ezen tényeknek (i.e. munkaszerződés, munkavégzés ténye) tulajdonított jelentőséget, és nem annak, hogy az élettársi közösség miatt a munkaviszonyra vonatkozó szigorú alá-fölérendeltség, függőség és utasítási rendszer nem voltak a jogviszony jellemzői. Ez a körülmény pedig a munkabér fizetési kötelezettség alól nem mentesítette a munkáltatót.” „A bérjegyzékek aláírása kizárólag akkor szolgál a munkabér kifizetésének okirati alapjául, ha a bérjegyzékre a pénz átvételére utaló szövegrészt is rávezették.” A másodfokú bíróság szerint „az alperes fizetési kötelezettségét nem érintette, hogy nyarától már Cs.-n éltek, ezért munkavégzésre ténylegesen nem került sor, mert a munkáltató érdekkörében felmerülő akadály miatt az alperesnek állásidőre járó munkabért kellett fizetnie.” Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék29


Letölteni ppt "MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 5. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések