Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek2.

Az előadások a következő témára: "Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek2."— Előadás másolata:

1 Irwin/McGraw Hill VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

2 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek2

3 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek3 Az APV leegyszerűsíti a helyzetet: –saját tőkéből történő megvalósítás sajáttőke költsége –CAPM A hitelezés önálló tevékenység. 95 VI. Üzleti projektek tőkeköltsége

4 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek4 CAPM –Hatékony (piaci) tulajdonosi portfólió –Menedzseri és tulajdonosi szerepek elválása 95

5 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek5 VI.1. Releváns kockázatmentes hozam Visszafizetés kockázata –Állampapírok hozamait vesszük alapul. Infláció kockázata –Infláció becslés vagy infláció indexelt állampapír. –A devizakockázat diverzifikálható. Újrabefektetés kockázata –Kamatszelvény nélküli kötvények Csak egyetlen kifizetés a futamidő végén. Éves hozama: 95-96

6 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek6 Hozamgörbe –Olyan függvény, amely minden egyes lejárathoz hozzárendeli az adott lejárathoz tartozó éves hozamot. –Ezeknek nincs szabályos alakja, de ha nem vízszintes, akkor a különböző jövőbeli időszakokra más-más hozamvárakozásokat kapcsol a piac. Kamatszelvény nélküli hozamgörbék: 96

7 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek7 Kamatszelvényes kifizetési szerkezet –Lejáratig hátralévő hozam (yield to maturity). A kötvény pillanatnyi ára és a hátra lévő kifizetései alapján számított belső megtérülési ráta (IRR). 97-98

8 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek8 Kamatszelvényes kifizetési szerkezet –Azonos lejáratig hátralévő hozamok mellett a kamatszelvényes kötvények lejárata hosszabb a zéró-kupon kötvények lejáratánál. A kamatkifizetések miatt egyre kisebb alapösszeg kamatozik tovább. –Az átlagos lejárati idővel (duration) megadhatjuk a tetszőleges kifizetési szerkezetű kötvény lejáratig hátralévő hozamával megegyező hozamú zéró- kupon kötvény lejárati idejét. 98

9 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek9 Az eltérő kifizetési szerkezetű eszközök (projektek, kötvények stb.), amelyeknek azonos az átlagos lejárati ideje, lejáratig hátralévő hozamaik (belső megtérülési rátáik) alapján összehasonlíthatókká válnak. –A duration segítségével adhatjuk meg, hogy a kamatszelvényes kötvény lejárata milyen (zéró- kupon kötvény) lejáratnak felel meg. 98

10 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek10 VI.1.2. Releváns kockázatmentes hozamok Az igazán korrekt az lenne, ha minden időtávra meghatároznánk a kockázatmentes hozamokat és az így számított tőkeköltségekkel diszkontálnánk a projekt pénzáramait. 98

11 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek11 Kompromisszumos megoldásként a projekt lefutási idejével harmonizáló (hasonló duration-ú) állampapírok lejáratig hátralévő hozamával számolhatunk. A kockázatmentes reálhozam rendszerint 1- 3% közé esik. http://www.federalreserve.gov/releases/h15/data.htm http://www.ecb.int/stats/money/yc/html/index.en.html 99

12 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek12 Amerikai zéró-kupon állampapírhozamok (2008. december) 99

13 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek13 Amerikai infláció-indexelt zéró-kupon állampapírhozamok (2008. december) 99

14 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek14 VI.2. Az átlagos piaci kockázati prémium meghatározása Egy átlagos kockázatú befektetésért a kockázatmentes hozam fölött elvárt várható hozamtöbblet. –A globális részvényindex várható hozamának és a kockázatmentes befektetés hozamának a különbségéből számítandó. Pl. MSCI ACWI és USA nominális állampapírok. 100

15 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek15 Azonos valutára kell értelmezni a két tényezőt. –(USD) A várható érték becslésére múltbeli adatokat használunk. –Milyen messzire nyúljunk vissza az időben? –Milyen kockázatmentes értékpapírt válasszunk? Egy pont olyan lejárati szerkezetű (de most nem infláció- indexelt) állampapír elmúlt években mutatott hozamaival számoljunk, mint amilyet a kockázatmentes hozam megadásához figyelembe vettünk. Gyakorlat: a vizsgált projekt lefutásához illeszkedő, 5, 10 vagy 20 éves lejáratú állampapír hozamadatait használjuk. –Milyen átlag, számtani vagy mértani? 100-101

16 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek16 Kockázati prémium adatok (1928-2005) 103 Számtani átlagok Kockázati prémium IdőszakRészvényekÁllam-kötvényKincstár-jegy Részvény – Államkötvény Részvény – Kincstárjegy 1928-200511,72%5,23%3,89%6,48%7,83% 1965-200511,53%7,42%6,01%4,11%5,52% 1995-200513,02%7,67%3,91%5,35%9,11% Mértani átlagokKockázati prémium IdőszakRészvényekÁllamkötvényKincstárjegy Részvény – Államkötvény Részvény – Kincstárjegy 1928-20059,79%5,01%3,84%4,78%5,95% 1965-200510,26%7,07%5,98%3,19%4,29% 1995-200511,28%7,36%4,21%3,92%7,07%

17 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek17 104 „Beárazott” kockázati prémium –A világ rövid és hosszú távú növekedési üteme – kockázatmentes kamatláb várakozások. Érintett szereplők várakozásai

18 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek18 Összefoglalva A globális tőzsdeindex dollárban kifejezett éves hozamának az adott évi 5, 10 vagy 20 éves USA állampapír hozama feletti múltbeli adatsorának mértani átlagát szokás alapul venni. –Az osztalékokkal korrigálni kell a nyers árfolyam adatokat! Tízéves időtávra hozzávetőleg 5%-ra szokás becsülni a piaci átlagos kockázati prémiumot. www.msci.com – Word Index; www.standardandpoors.com 104

19 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek19 VI.3. Projektbéták becslése Feltételezzük, hogy a befektetők ténylegesen a piaci portfóliót tartják, azaz maximálisan diverzifikálnak. Ez esetben releváns kockázatuk megragadására minden alappal használhatjuk a CAPM béta paraméterét. –Így a projekt (tulajdonosa számára jelentkező) releváns kockázata a projekt piaci portfólióra vonatkozó bétájával lesz jellemezhető. 104

20 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek20 Egy projekt bétája a projekt üzleti eredményeinek érzékenységét mutatja a piaci portfólió eredményességének alakulására. Az érzékenység két tényezőre vezethető vissza: –Projekt piaci mozgásokra való árbevétel-érzékenységre. Azt mutatja, hogy a gazdaság egészének állapotára az eladás volumene mennyire érzékenyen reagál. –A „nélkülözhetetlenség szintje” –Költségoldali reagáló-képességet jellemző működési áttételre. A fix költségek arányát mutatja a teljes költségekhez viszonyítva. –A magas működési áttétellel bíró vállalatok érzékenyen reagálnak az eladások változására. Egy-egy iparágra jellegzetes bétaértékek vonatkoznak. 104

21 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek21 Iparági bétákból indulunk ki: –A részvényeket 100-300 iparág szerint csoportosítjuk. –Az iparági hozamadatokból iparági bétákat számolunk. –A nem iparágra jellemző hatások „kiátlagolódnak”, így az iparágat hűen jellemző mutatót kapunk. A vizsgált projekt üzleti tevékenységével harmonizáló iparági bétával számolunk. 105-106 VI.3.1. Iparági béták

22 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek22 1 βiβi riri rMrM εiεi A β-k egyszerű statisztikai mérés eredményei –Általában 5 év, havi adatokkal 106

23 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek23 A részvénybéták mérhetők, de még tőkeáttételt is tartalmaznak! A hitelek kockázatát tekintsük nullának: Az egy iparághoz tartozó β V -ket átlagoljuk. 16

24 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek24 IparágakSúly (%)Béta Világ [DOW] 1000,94 Alapanyagok [BSC] 4,460,84 Fogyasztói termék (ciklikus) [CYC] 14,621,05 Fogyasztói termék (nem ciklikus) [NCY] 8,250,57 Energia [ENE] 6,830,77 Pénzügy [FIN] 23,830,82 Egészségügy [HCR] 10,910,50 Ipar [IDU] 11,331,03 Technológia [TEC] 11,162,53 Távközlés [TLS] 5,050,89 Közművek [UTI] 3,550,26 Iparági béták 107

25 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek25

26 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek26 VI.3.2. Átlagostól eltérő esetek Világgazdasági kockázat –globális portfólió és CAPM Nemzeti kockázat –nemzeti befektetési lehetőség (nemzeti tőzsdei index) és CAPM Ágazati kockázat –ágazat egészét tekintjük piaci portfóliónak és CAPM Vállalati kockázat –a teljes (total) béta ágazatokra vetített adatai és CAPM Projekt-specifikus kockázat –a projekt hozama szórásának – pl. számítógépes szimulációval – történő meghatározása, majd ennek a szórásnak a megfelelően kiválasztott piaci portfólió szórásával történő elosztása. –Ezzel a műveletsorral egy a (total) bétához hasonló értéket kapunk, és a CAPM-be helyettesíthetjük. 109

27 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek27 A kérdés az, hogy mely kockázatok jelentkeznek diverzifikálhatatlanul a vizsgált projekt tulajdonosai számára. A vállalatoknak akkor, és csak akkor szabad e kockázatok bármelyikének is az eliminálására törekednie, ha ezt gazdaságosabban megtehetik, mint tulajdonosaik! A vállalatok kockázatainak tudatos (és költséges) csökkentése csakis akkor lehet indokolt, ha ezáltal – például a kiegyensúlyozottabb üzletmenetnek köszönhetően – a vállalat (projektjei) várható pénzáramlásait növelhetjük. Ebben az esetben viszont a kockázatcsökkentés célja a várható érték növelése, és nem a tulajdonosok „idegeinek kímélése”. 109

28 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek28 A gyakorlatban döntően csak kétféle megoldás közül szokás választani. –Vagy az ágazatra vonatkozó „sima” bétával számolunk, –vagy az ágazati teljes (total) bétával. „Normális” esetekben az előbbit választjuk, diverzifikálatlanul tartott vállalat esetén (pl. magánvállalat) az utóbbit. 109

29 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek29 Totál-béta: Olyan bétát keresünk ilyenkor, ami akkora releváns kockázatot ad, mint amekkorát teljes kockázatként diverzifikálatlanul elviselünk, elviselnénk. –Egy részvényt egyedüliként tartva, az átlagos piaci kockázat hányszorosát kellene elviselnünk. –R 2 az ún. determinációs együttható, ami azt mutatja meg, hogy a részvény teljes szórásnégyzetéből hány %-nyi magyarázható a piaci mozgásokkal. A korrelációs együttható négyzeteként számítható. 109

30 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek30 VI.4. O rszág-kockázat figyelembe vétele A várható pénzáramok becslése és a kockázat figyelembevétele elválik a gazdasági elemzésekben. –A kockázatosság kezelése a tőkeköltség meghatározásánál történik. –A pénzáramlások becslésénél azok várható értéke szerint adjuk meg az értékeket. Az ország-kockázatot külön is vizsgálhatjuk. –A várható pénzáramlásoknál figyelembe vesszük az ország-kockázatot. Ekkor a tőkeköltségnél ezzel már nem foglalkozunk. –A tőkeköltség becslésekor korrigálunk az ország- kockázattal. Pl.: „projekt import” esetén 110

31 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek31 OrszágMinősítésÁllampapírok kockázati felára Anglia Aaa0,00% Argentína B312,75% Ausztria Aaa0,00% Brazília B211,25% Bulgária Ba26,00% Chile A11,50% Ecuador Caa111,25% Görögország A11,50% Hollandia Aaa0,00% Honduras B211,25% Hongkong A11,50% Jamaica Ba26,00% Japán A21,88% Kína A21,88% Magyarország A21,88%

32 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek32 Azt kell mérlegelni, hogy a projektre (vállalatra) mennyiben sugárzik ki az egész országot érintő kockázat. –Az ország minden projektjét egyformán érinti: –A vállalatok egyéb kockázatuk arányában részesülnek az ország-kockázatból is: 110-111

33 Dr. Tóth TamásVállalati pénzügyek33 Egy hűtőgépeket gyártó multinacionális vállalat jelenleg hullámpapírlemezekbe csomagolja termékeit. Vajon a hullámpapír magas ára miatt gazdaságos lenne-e átállni a zsugorfóliás módszerre? –A csomagolást előreláthatóan 5 éven keresztül kell megoldani. –Az új technológia beruházási költsége 420 mFt + áfa, a jelenlegi technológiánk eszközeit ma 35 mFt + áfa értéken tudnánk értékesíteni (könyv szerinti értékük 35 mFt). A jelenlegi gyártósorunk már felújításra szorul: ha nem vezetjük be az új technológiát, két gépet le kell cserélni, melynek összes költsége 20 mFt + áfa. –„A” terméken évente 39 mFt + áfa, „B” terméken 25 mFt + áfa, „C” terméken 16 mFt + áfa költségcsökkentés érhető el, továbbá a kisebb csomagméret miatt a szállítási költség 20 mFt-tal csökkenthető évente. –Az új gyártósoron egy ember munkája feleslegessé válik. Bére járulékokkal együtt 4 mFt évente. A zsugorfóliás technológia gépeinek piaci értéke az utolsó évben 20 mFt + áfa. –A csomagolás technológia bétája: 0,77. Iparűzési adó: 1%. Technológia-váltás projekt - esettanulmány -