Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam II. Előadás: Kockázat és hozam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam II. Előadás: Kockázat és hozam."— Előadás másolata:

1 Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam II. Előadás: Kockázat és hozam

2 Tartalom 2. I. Harry Markowitz és a portfólió elmélet születése 2.2. Portfóliók kialakítása részvényekből 2.3. A hitelnyújtás és felvétel lehetősége 2.4. A tőkepiaci árfolyamok modellje A CAPM feltevései A CAPM következtetései A Béta még egyszer Mi történik ha egy részvény nem fekszik az érték-papír piaci egyenesen

3 Tartalom 2.5. Alternatív elméletek Fogyasztói béta versus alternatív béta Az arbitrált árfolyamok modellje (APT) 2.6. Feladatok 3. Tőkeköltségvetés és kockázat 3.1. Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a várható hozamot? 3.2. Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a bétát?

4 2. I. Harry Markowitz és a portfólió elmélet születése A korábbi előadás legtöbb gondolata H.M ben írt (Portfolió Selection) tanulmányából fakad: pontosan megmutatta, hogyan csökkentheti a befektető a portfólió hozamának szórását olyan részvények kiválasztásával, amelyek nem mozognak teljesen együtt. Markowitz azonban továbblépett is kidolgozta a portfóliók kialakításának az alapelveit.

5 2. I. Melyik portfóliót válasszuk? A fenti ábra két befektetés hozamainak eloszlását ábrázolja. Mindkettő 10% körüli várható hozamot igér, de az A befektetés esetében a szórás nagyobb (30%), mint a B esetében (10%).

6 2. I. Melyik portfóliót válasszuk? Két másik befektetés eloszlása esetén most mindkettő szórása megegyezik. De a várható hozamot a C befektetés esetében a nagyobb (20%), mint a D esetében (10%).

7 Hatékony portfóliók görbéje Az ugyanakkora kockázati szint mellett elérhető portfóliók közül a legnagyobb hozamú portfólió Az ugyanakkora hozamszint mellett elérhető portfóliók közül a legkisebb kockázatú portfólió

8 2.2. Portfóliók kialakítása részvényekből

9

10 2.3. A hitelnyújtás és felvétel lehetősége

11 Minimális kockázatú portfólió (T pont) „X” részvény„Y” részvény Várható hozam, E(r)18 %24 % Szórás,  4.8 %5.6 % Korreláció,  AB = -0.4 Portfólió részarányai 50 % Portfólió hozama0.5·18+0.5·24 = 21 % Portfólió varianciája0.5 2 · · ·0.5 2 ·(- 0.4)·4.8·5.6 = = 8.224

12 Minimális kockázatú portfólió (T pont)

13 1.Az előző portfóliók egy egyenesen helyezkednek el a ( , E(r)) koordinátarendszerben. 2.Ez az ún. CAL: tőkeallokációs egyenesek 3.Ebből CML a hatékony portfóliók halmazának az érintője. 4.Az egyenesek a függőleges tengelyt a kockázatmentes ráta értékénél metszi: r f -nél. 5.Az egyenes meredeksége: a portfólió kockázati prémiuma / a portfólió szórása: Maximális hozamú portfólió (S pont)

14 Maximális hozamú portfólió (P pont) CML = CAL(P) CAL Elvárt hozam A hozam szórása

15 Maximális hozamú portfólió (P pont) Legyen A és B két kockázatos pénzalap, és adott a kincstárjegy, mint befektetési lehetőség: Várható hozamSzórás A10 %20 % B30 %60 % Kincstárjegy5 %0 %

16 Maximális hozamú portfólió (P pont) Az A-t és B-t tartalmazó lehetséges portfóliók közül ki kell választani azt, amelynél az egységnyi kockázatra jutó kockázati prémium (többlethozam) maximális „A” alap optimális részaránya:

17 Maximális hozamú portfólió (P pont) Az A-t és B-t tartalmazó lehetséges portfóliók közül ki kell választani azt, amelynél az egységnyi kockázatra jutó kockázati prémium (többlethozam) maximális „A” alap optimális részaránya:

18 Maximális hozamú portfólió (P pont) Behelyettesítve az előző képletbe: „A” alap optimális részaránya: 0.68, azaz 68 % „B” alap optimális részaránya: 0.32, azaz 32 % Az így képzett P portfólió hozama és szórása:

19 Maximális hozamú portfólió (P pont) A „P” pont és a kincstárjegy által meghatározott optimális CAL, azaz CML egyenes meredeksége Az egységnyi kockázatra jutó hozamprémium optimális értéke, tehát:

20 2.4. A tőkepiaci árfolyamok modellje A CAPM összefüggést teremt egy pénzügyi eszköz kockázata és várható hozama között Segítséget nyújt a piaci forgalomba még nem került eszközök várható hozamának becsléséhez. Bár empirikusan vita tárgyát képezi, de – sok kiterjesztett változatához képest is – kielégítő pontossággal működik. Lényegesen leegyszerűsíti a befektetői magatartás vizsgálatát, egységes modellbe rendezi azt

21 2.4. A tőkepiaci árfolyamok modellje

22 A CAPM feltevései 1. Sok befektető, vagyonuk az összvagyonhoz képest kicsi, árelfogadók. (Mikroökonómia, tökéletes verseny) 2. Az összes befektető azonos időszakra tervez. 3. Befektetések: tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszközök + kockázatmentes kölcsönfelvétel és hitelnyújtás lehetősége (rögzített kockázatmentes kamatláb mellett)

23 A CAPM feltevései 4. A befektetők a hozam után nem fizetnek adót és az értékpapír ügyleteknek nincsenek tranzakciós költségei. 5. Racionális várható hozam-variancia optimalizálás; Markowitz-féle portfólió kiválasztási modell alkalmazása. 6. Homogén várakozások (azonos elemzési módszerek, azonos becslési eredmények)

24 A CAPM következtetései Minden befektető olyan arányban választ kockázatos eszközöket a saját portfóliójába, amilyen arányban azok a piaci portfolióban szerepelnek. A piaci portfolió az összes forgalomban levő kockázatos eszközt tartalmazza. A piaci portfolió hatékony. (Nincs vele azonos kockázatú, és nagyobb hozammal rendelkező, elérhető portfólió.) Minden piaci szereplő a vagyonát a piaci portfolió és a kockázatmentes befektetés között osztja meg, amennyiben lehetőség van hitelfelvételre.

25 A CAPM következtetései A várható kockázati díj arányos a béta értékével. Tehát minden egyes befektetés az ún. értékpapír-piaci egyenes (SML) mentén helyezkedik el. Pl.: Ha egy befektetés bétája 0,5 akkor a befektetés várható kockázati dija fele a piacénak. Amennyiben a béta 2 akkor pontosan a kétszerese. Ez a kapcsolat a következőképpen írható fel:

26 A CAPM következtetései A CAPM szerinti várható hozam: azaz az értékpapír piaci egyenes (SML) egyenlete  i : az értékpapír szisztematikus kockázata

27 A Béta még egyszer A  i az i. értékpapír hozzájárulása (érzékenysége) a piaci portfolió teljes kockázatához (a szisztematikus kockázat mértéke) Azt méri, hogy mennyire mozog együtt a részvény hozama a piaci hozammal Méri, hogy a befektetők várakozása szerint az i. értékpapír hozama mennyivel változik a piaci hozam 1%-os változása esetén:

28 Mi történik ha egy részvény nem fekszik az érték-papír piaci egyenesen Mindig igaz a következő állítás: egy hatékony portfólióban mindig lineáris összefüggés van a részvények várható hozama és a portfólió kockázatához való hozzájárulása között. Fordítva is igaz ha nem létezik lineáris kapcsolat a portfólió nem hatékony. Vagyis a CAPM akkor és csak akkor érvényes ha a piaci portfólió hatékony. (Mindenki azonos információkkal rendelkezik róla.)

29 Mi történik ha egy részvény nem fekszik az érték-papír piaci egyenesen

30 Egy befektető mindig megszerezheti a β (r m -r f ) nagyságú várható kockázati díjat, ha a piaci portfólió és a kockázatmentes kölcsön megfelelő keverékét választja. De mi van a másik esetben, amikor magasabb várható kockázati díjat ígérnek? Ez sem fordulhat elő és belátható, hogy minden egyes várható hozam/ kockázat kombinációnak az egyenesen kell lennie.

31 Az SLM és az alfa (  ) Egy értékpapír tényleges és a CAPM által elvárt (méltányos) hozama közti különbséget alfával jelöljük (  ). Ha egy részvény jó vétel: - magasabb hozamot ígér, mint a CAPM szerinti hozam, - alacsonyabb áron elérhető, mint a CAPM szerinti méltányos ár, akkor az SML fölött van. Azaz   0! Ezek az alulárazott részvények.

32 2.5. Alternatív elméletek A CAPM nem az Egyetlen Igazság. A CAPM tesztjei rámutattak arra, hogy az alacsony bétájú portfóliók kevésbé illeszkednek a modellhez a magasabbal szemben. A CAPM nem írja le a teljes igazságot ha pl. a vállalat mérete piaci/könyvszerinti értéke is számít. A tényleges helyett csak a várható hozamokat alkalmazza.

33 Fogyasztói béta versus alternatív béta Mit ér a vagyon ha nem tudjuk elkölteni? Douglas Breeden: kifejlesztett egy olyan (fogyasztási CAPM) modellt, amelyben az értékpapír kockázatát azzal méri, hogy mennyire érzékeny a befektető fogyasztásának változására. Vonzó tulajdonsága: nem kell definiálni a piaci portfóliót, mert a részvény várható hozam a fogyasztási bétával változik.

34 Fogyasztói béta versus alternatív béta

35 Fogyasztói béta versus alternatív béta (kritikák) A teljes fogyasztás becslése nehéz és durva, véletlenszerű feltételezéseken alapul. A részvényárfolyamokkal szemben a becsült aggregált fogyasztás folyamatosan változik. A fogyasztási béták a gyakorlatban túl kicsik és szabálytalan mozgásúak a múltbeli hozamok megmagyarázásához. A modell megvalóstásamég túl korainak tűnik.

36 Az arbitrált árfolyamok modellje (APT) Steve Ross: minden részvény hozama részben makroökonómiai változóktól (faktoroktól) részben olyan „zajoktól” függ, amelyek csak az adott vállalkozásra vannak hatással:

37 Az arbitrált árfolyamok modellje (APT) Ha minden b helyébe zérust helyettesítünk, akkor a kockázati díj is nulla. (Tehát olyan diverzifikált a portfóliónk, amely a változásokra érzéketlen.) Amennyiben a portfólió ennél magasabb hozamot ígér a befektető arbitrált (kockázatmentes) profitra tehet szert ha kölcsönből veszi meg. Fordított esetben, alacsonyabb profitnál, a kockázatmentes profitot úgy érhetjük el, hogy eladjuk a portfóliót és kincstári váltót veszünk.

38 Az arbitrált árfolyamok modellje (APT) Ha a diverzifikált portfólió kockázati díja egy faktortól függ, akkor ez arányos a portfóliónak erre a faktorra vonatkozó érzékenységével. Az arbitrázs lehetőség azonban csak jól diverzifikált portfóliókra érvényes, amelyekből az egyedi kockázatokat kiküszöbölték.

39 Az APT és a CAPM összevetése A piaci portfólió szerepe a CAPM-ben kulcsfontosságú. Az APT-ben azonban szerepe lényegtelen, néhány kockázatmentes eszköznél is alkalmazható a modell. A legnagyobb gond azonban, hogy semmit nem tudunk ezekről a faktorokról.

40 Az APT egy példán keresztül

41 2.6. Feladatok

42

43

44 3. Tőkeköltségvetés és kockázat A tőkeköltség mindenekelőtt a vállalat beruházási lehetőségeinek üzleti kockázatától függ. A részvényese: minél nagyobb a hitelek arányak és a hitelezők eltérő kockázatot vállalnak a vállalat finanszírozásában. (A részvényesek pénzügyi kockázatot is vállalnak, annál kockázatosabbak a részvények.)

45 3.1. Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a várható hozamot? A vállalati tőkeköltség a vállalat meglévő eszközeinek haszonáldozatának, alternatív költségének definiáljuk, amelyet olyan új eszközök értékelésekor használunk fel, amelyeknek ugyanakkora a kockázata, mint a meglévőeké volt. A vállalat tőkeköltségét (r A ), úgy képzelhetjük el mint egy képzeletbeli portfólió hozama (r A ), amelyet az idegen tőke (r D ), és a saját tőke (r E ) várható hozamának súlyozásával számíthatjuk.

46 3.1. Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a várható hozamot?

47 Mi történik akkor ha cég 10 egységnyi részvényt bocsát ki és azt az idegen források visszafizetésére fordítja. A saját tőke után megkövetelt együttes hozam (12.2%) nem változik, viszont a kevesebb adóság miatt a hitelezők kevesebb hozammal is megelégszenek (7.3%), így behelyettesítve a lenti képletbe: így (r E )=14.3%

48 3.2. Hogyan befolyásolja a tőkeszerkezet változása a bétát?

49

50 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam II. Előadás: Kockázat és hozam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések