Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkajogi alapismeretek 2015/2016. 1. félév 5. hét Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkajogi alapismeretek 2015/2016. 1. félév 5. hét Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba"— Előadás másolata:

1 Munkajogi alapismeretek 2015/ félév 5. hét Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba

2 A versenytilalmi megállapodás 228. § (1) A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. (3) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat. (Megj: 78.§ (1) bek: a munkaviszony munkavállaló általi azonnali hatályú felmondása esetén) (4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak. (5) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó. 2

3 Kulcsszavak a versenytilalmi megállapodáshoz 1. Korábbi órán (általános magatartási követelményeknél) láttuk, hogy a munkavállaló a munkaszerződés tartama alatt köteles a munkáltatója jogos gazdasági érdekét védeni, azt nem sértheti, veszélyeztetheti. Ezzel szemben: A versenytilalmi megállapodás az azt követő időről szól, hogy megszűnt a munkaszerződést. A volt munkavállaló ekkor már csak a kifejezetten ebben megállapodás esetén köteles védeni a volt munkáltatója jogos gazdasági érdekét. Ezért pedig ellenérték illeti őt meg. Fontos: az üzleti titok megtartására vonatkozó szabályok pl. a munkaviszony megszűnését követően is kötelezőek. Akkor is, ha nincs versenytilalmi megállapodás! 3

4 Kulcsszavak a versenytilalmi megállapodáshoz 2. A munkáltató jogos gazdasági érdeke védelmében köthető. DE: ez konkrét gazdasági érdek lehet. Nem jelenthet aránytalan sérelmet, nem lehetetlenítheti el a munkavállalót. → Vagyis nem szólhat arról, hogy az „úgy általában” megszerzett munkatapasztalatot, szakmai tapasztalatokat ne használhatná máshol. Nem zárhatja ki „úgy általában” a munkavégzést, amely megfelel a munkavállaló képzettségének, végzettségének, gyakorlatának. 4

5 Kulcsszavak a versenytilalmi megállapodáshoz 3. Legfeljebb két évre köthető. Megfelelő ellenérték - nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra irányadó alapbér egyharmada. Ez nem munkabér! (Olyan nem lehet, hogy úgy állapodnak meg, hogy ezt a munkabér már tartalmazza. A munkabér az munkabér, a versenytilalmi megállapodás ellenértéke meg más. (Olyan lehet, hogy azt mondják, hogy a munkabér x%-ában határozzák meg, de ez akkor is különbözik a munkabértől.) 5

6 Kulcsszavak a versenytilalmi megállapodáshoz 4. A megállapodás megsértésének szankciója: ha kikötötték, akkor kötbér (kárátalány), illetve ezen felüli kár esetén kártérítés is. Ha nem kötöttek ki kötbért, akkor visszafizetés. Csak munkaviszonyban lehet versenytilalmi megállapodást kötni. (Közszférában nem.) 6

7 Eset: Munkaerő kölcsönzős eset Mfv.II /2014/4.szám 7

8 A tényállás: Felperes: a volt munkáltató Alperes: a volt munkavállaló Az alperes szeptember 1-től állt munkaviszonyban a felperessel bolti eladó, majd kiskereskedelmi értékesítő munkakörben. A munkaszerződésben rögzítették, hogy egymással versenytilalmi megállapodást kötnek. 8

9 Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy munkaviszonyának bármely okból történő megszüntetését követően annyi időn belül nem létesít munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a munkáltatójával azonos tevékenységet végző, és a munkáltatójával éles konkurenciaharcban álló más gazdálkodó szervezettel, ahány hónapon keresztül a munkáltató a versenytilalmi megállapodásban rögzített ellenértéket kifizetett a számára a munkaviszony megszűnésének napjáig. Ezt az időtartamot a felek maximum két évben jelölték meg. A felperes az alperesnek összesen forint versenytilalmi ellenértéket fizetett ki. Az alperes munkaviszonya rendes felmondása folytán augusztus 13-án megszűnt a felperesnél. 9

10 A munkavállaló ezt követően, augusztus 17-én munkaerő-kölcsönzés céljából határozatlan idejű munkaviszonyt létesített a J. Kft.-vel. A munkaszerződésben rögzítették, hogy az alperes e naptól határozatlan ideig a Sz. Kft. kölcsönvevőnél végez munkát, és a kikölcsönzés időtartama alatt vele szemben a kölcsönvevő részéről a Sz. Kft. ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogkört. A felperes és a Sz. Kft. éles konkurenciaharcban álltak egymással. Az alperes a kölcsönbevevő Sz. Kft. munkáltatónál gépkocsivezetőként dolgozott. A munkakörébe nem tartozott raktározási és értékesítési tevékenység. A volt munkáltató követelte vissza a kb. 650 EFt versenytilalmi díjat, majd ennek eredménytelensége okán fordult bírósághoz, hogy állapítsa meg a jogsértést. Az alperes azzal érvelt, hogy az ő munkaviszonya nem az Sz. Kft-nél (a konkurensnél) áll fenn, hanem a J. Kft-vel. 10

11 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban: Az alperes annak ismeretében vállalta az ilyen feltételekkel történő munkavégzést, hogy az őt ténylegesen foglalkoztató Sz. Kft. éles konkurencia harcban állt a felperessel, illetve az alperes az általa kötött versenytilalmi megállapodásban kötelezettséget vállalt arra, hogy nem létesít munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt a felperessel azonos tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel. Helytállóan hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felperessel történő munkaviszonya megszűnését követően nem a Sz. Kft.-vel, mint kölcsönvevővel, hanem a J. Kft.-vel, a kölcsönbeadó munkáltatóval létesített munkaviszonyt munkaerő-kölcsönzés céljából. Az adott ügyben azonban nem lehet értékelés nélkül hagyni azt a körülményt sem, hogy e megállapodás megkötésekor a felek eltértek az Mt. általános rendelkezéseitől és már a munkaszerződésben rögzítették, hogy a munkavégzésre határozatlan ideig kizárólag a felperessel éles konkurenciaharcban álló munkáltatónál kerül sor és az alperes felett valamennyi munkáltatói jogkört a kölcsönző munkáltató vezetője fogja gyakorolni. A felek ezen atipikus munkavégzésre irányuló háromoldalú megállapodása így az alperes által kötött versenytilalmi megállapodásba ütközött, annak valós célját hiúsította meg. Megállapítható, hogy az alperes megszegte a felperessel kötött versenytilalmi megállapodást, ezért köteles visszafizetni a számára az annak ellenértékeként kifizetett összeget. 11

12 A munkakör és a munkaköri leírás 12

13 A munkakör Ismétlés az előző óráról: A munkaszerződés kötelező eleme a munkakör meghatározása. A munkakör az ellátandó feladatcsoportot határozza meg (pl. gazdasági elemző, jogtanácsos, gazdasági ügyintéző, technikus, tervező mérnök, stb.) Általánosan, keretjelleggel, összefoglalóan adja meg a munkakör célját. A munkakör azon munkafeladatok összessége (egy tevékenység- csoport), amelyek ellátására a munkavállaló a munkaszerződése alapján köteles. Általában rendszeresen előforduló, ismétlődő jellegű, az adott munkavállaló által ellátott feladatok összességét tekintjük munkakörnek. 13

14 A munkaköri leírás 1. Az előző órán bemutatott munkáltatói tájékoztató listán láttuk, hogy a munkáltató köteles munkavállalót írásban tájékoztatni a munkakörbe tartozó feladatokról. (Emlékeztető: Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót d) a munkakörbe tartozó feladatokról, h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.) A d) pontos tájékoztatás maga a munkaköri leírás. (Célszerű és szokásos egyben a munkáltatói jogkör gyakorlóját is közölni.) Csak a munkakör céljába tartozó feladatköröket lehet beleírni. A munkaköri leírás a munkakörbe tartozó feladatok bővebb, részletezőbb leírása (de még mindig általánosító jelleggel.) A munkakörtől eltérő foglalkoztatásra csak korlátozottan, rövid, átmeneti időre van lehetősége a munkáltatónak. Ha a munkáltató ettől el kíván térni huzamosabban, akkor abban meg kell állapodni a munkavállalóval. 14

15 A munkaköri leírás 2. A munkakör (és az abba tartozó, a munkakör céljának megfelelő – munkaköri leírásban körülírt munkafeladatok) módosítása egyúttal a munkaszerződés módosítása is, vagyis kötelező az írásbeliség. Gyakori – bár érvénytelen és emiatt hibás – a szóbeli módosítás, ráutaló magatartással elfogadással. De: Emlékezzünk vissza az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozatoknál mondottakra: „Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.” Problémája: későbbi vita esetén bizonyítási nehézségek a megállapodás pontos tartalmáról. 15

16 A konkrét munkafeladat meghatározása A munkakörbe tartozó feladatokon belül az egyes konkrét végzendő munkafeladatokat a munkáltató – utasítási jogánál fogva - jogosult meghatározni, de csak a munkakör célján, keretein belül. 16

17 A munkaszerződés teljesítése (a munkaviszony „tartalma”) 17

18 Alapvető munkáltatói kötelezettségek 1. (Mt. 51.§) Foglalkoztatási kötelezettség (a munkáltató „dolga”, hogy a munkakörébe tartozó feladattal lássa el a munkavállalót); A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása (a tárgyi feltételek esetén lehet eltérő megállapodás, pl. távmunka esetében – a feltétel nem csak tárgyi lehet. Lehet személyi feltétel is, információ, utasítások, stb.); Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása; A munkavállaló igazolt és indokolt, a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült költségei megtérítése. 18

19 Alapvető munkáltatói kötelezettségek 2. (Mt. 51.§) 51. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. (3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. (5) A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról. 19

20 Alapvető munkavállalói kötelezettségek 52. § (1) A munkavállaló köteles a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni. 20

21 Színlelt munkaszerződések 21

22 Ismétlés a 2. óráról 27. § (2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. (3) … A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. 22

23 Mikor színlelt egy szerződés? Ha a felek (valamennyiük) valódi akarata más, mint amit szerződésben leírtak. „Minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejezendő akarat a nyilatkozó valódi akaratától eltér - színlelt szerződés.” [ 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv] „A szerződés jogi minősítése során nem annak elnevezéséből vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni.” [BH ]. 23

24 Színlelt szerződések folyt. A szerződéseket a valós tartalmuk alapján kell megítélni. A szerződés típusa szempontjából mindegy pl., hogyan nevezik el, a (valós szándék szerinti) jogi tartalma a lényeg, aszerint minősítik. Ha bebizonyosodik, hogy mást írtak a szerződésbe, mint amire a felek szándéka irányult valójában („leplezett szerződés”), akkor a leplezett szerződés szabályai lesznek az alkalmazandók a semmisség reparálása során. Színlelt szerződések leggyakoribb tipikus indoka: anyagi. Pl. a másik szerződéstípus esetén kevesebb adó, kevesebb közteher, kevesebb adminisztráció, felelősség. De: erre is igaz, hogy a „kevesebb több”, Így pl. ha egy munkaügyi vagy egy NAV ellenőrzés során bizonyosodik be a színleltség, az drága és komoly következményei vannak (akár büntetőjogi is – költségvetési csalás). 24

25 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról A különböző típusú jogviszonyoknak eltérő jellemzői vannak. Más feltételekkel és jellegzetességekkel történik a munkavégzés (mások a karakterisztikus jellemzői pl. a munkaviszonynak, a megbízási szerződésnek és a vállalkozási szerződésnek – ez utóbbi kettő polgári jogi jogviszony. Az a közös, hogy van bennük munka, csak más jogi feltételek mellett.) „A munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a szerződés típusának minősítésekor - összességében kell vizsgálni.” – kétség esetén: mely ismertetőjegyei vannak túlsúlyban. „Az ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható.” 25

26 A munkaviszony fontosabb karakterisztikus jellemzői az FMM-PM együttes irányelvben 26

27 Elsődleges minősítő jegyek (önmagukban meghatározóak lehetnek a minősítésnél) 1. A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás Folyamatos, ismétlődő feladatok rendszeres ellátása – munkakör. Nem a konkrét feladat, hanem a munkakör meghatározott a munkaszerződésben. (Kivéve pl. a konkrét feladatra létesített határozott idős munkaszerződést) A polgári jogi szerződéseknél (megbízási, vállalkozási) konkrét, egyedileg azonosítható feladat van. Általában a adott konkrét tevékenységre, munkára vállal kötelezettséget az egyik fél, behatárolt időben. A személyes munkavégzési kötelezettség (Nem teljesen egyértelmű, általában más minősítő jegyekkel együtt értelmezik.) Munkaviszonyban nem értelmezhető, hogy a munkavállaló a tevékenységet ne személyesen lássa el, hanem valaki mást „küldjön” maga helyett. A polgári jogi szerződéseknél nem kizárt az alvállalkozó igénybe vétele (vállalkozási szerződéseknél), vagy a helyettes állítása (pl. megbízási szerződéseknél). Ugyanakkor ennek mind a jogszabályok, mind a szerződések állíthatnak korlátokat, amikor kötelező a személyes közreműködés. (Pl. szerzői művek létrehozására irányuló szerződéseknél.) 27

28 Elsődleges minősítő jegyek 2. Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása A munkavállalót a munkáltató köteles munkával ellátni, a munkavállaló pedig a munkaidejében köteles munkára képes állapotban munkavégzés céljából rendelkezésre állni (jelenlét). A polgári jogi jogviszonyokban az adott feladat, tevékenység ellátása, az elvárt eredmény határidőben létrehozása a meghatározó kötelezettség. Ehhez nem szükségképpen kell a folyamatos jelenlét. Alá-fölérendeltségi viszony A munkaviszony hierarchikus kapcsolat, a munkáltató szervezeti rendje határozza meg. Széleskörű, a munkavégzés részleteibe menő utasításadási jog illeti meg a munkáltatót. Polgári jogviszony két, a jogviszonyban egyenrangú, egymás mellé rendelt fél között, amelyben az egyik termék/szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget. 28

29 Másodlagos minősítő jegyek (más minősítő jegyekkel együtt igazolják a munkaviszonyt, nem kizárólagosan ) Az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása A munkavégzés helye Az elvégzett munka díjazása A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása Írásbeliség 29

30 Eset: Jogi és számviteli asszisztens Mfv.II /2014/7.szám 30


Letölteni ppt "Munkajogi alapismeretek 2015/2016. 1. félév 5. hét Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba"

Hasonló előadás


Google Hirdetések