Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MUNKAJOG – 9. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MUNKAJOG – 9. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."— Előadás másolata:

1 MUNKAJOG – 9. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

2 Mai témáink A munkabér Az alapbér A munkabér védelme Költségtérítés Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

3 Egy kis ismétlés… Mt. 42.§ (2) bekezdés: A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Mt. 45.§ (1) bekezdés: A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (Megj.: az alapbér nem szükségképpen egyezik meg a munkabérrel, de erről később.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

4 Mi a munkabér? 1. A törvény nem definiálja. Különböző jogszabályokban eltérő fogalmai lehetnek. A bírósági gyakorlat alapján annak megítélésekor, hogy mi a munkabér, az egyes juttatásoknak nem az elnevezése számít hanem a tényleges tartalma, rendeltetése. Munkabérnek minősül minden juttatás, ha „ a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta.” /BH / Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

5 Mi a munkabér? 2 Munkabér munkavégzés ellenében illeti meg a munkavállalót. Ha a juttatás a végzett munka anyagi elismerésének minősül, akkor az munkabér, függetlenül az elnevezésétől. Összefoglalva: Munkavégzésért munkabér jár. Minden juttatás tehát munkabérnek minősül az Mt. alapján, amit a munkájáért (a munkavégzés fejében) kap a munkavállaló. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

6 A munkabér védelme (Mt §) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

7 A munkabér védelmének lényege A munkabér a törvény erejénél fogva megilleti a munkavállalót, ha munkát végzett (illetve bérpótlék esetén megfelel a bérpótlékra vonatkozó törvényi feltételeknek is.) Mivel a munkabér kifizetése az egyik legalapvetőbb kötelezettsége a munkáltatónak, és a munkájáért az egyik legmarkánsabb joga a munkavállalónak, a törvény extra garanciákat ír elő a munkabér elszámolásával és kifizetésével kapcsolatosan. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

8 A munkabér védelmének fontosabb törvényi szabályai A munkabérről a munkavállaló egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. A levonásmentes munkabér nem engedményezhető, és abba nem lehet beszámítani más követelést. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

9 A munkabér elszámolásának szabályai A munkáltató köteles a munkabérrel elszámolni. A munkáltatónak utólag, legalább havonta egyszer, a következő hónap 10-ig írásos elszámolást kell készítenie a kifizetett munkabérről, és az elszámolást eddig kell átadni a munkavállalónak, tájékoztató formában. Az elszámolásról tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

10 És ha „nem jó” az elszámolás? Előfordulhat, hogy az elszámolást valamilyen oknál fogva korrigálni kell. Akár, mert hibás (és ez kiderül), Akár, mert valami történt az elszámolás elkészítése után, ami miatt az eredeti elszámolás már nem állja meg a helyét. (Pl. utólag behozott táppénzes papír, hónapon átnyúló munkaidőkeret, stb.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

11 Az elszámolás módosítása Mt. 155.§ (4) bek. „A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.” DE: Mt. 164.§: „A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.” – ez nem szükségképpen lesz előleg. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11

12 A munkabér kifizetése 1. Forintban kell megállapítani és kifizetni (kivéve a külföldi munkavégzést); A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig ki kell fizetni. A munkabért készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott bankszámlára utalással kell kifizetni. A munkabért a munkavállalónak (vagy meghatalmazottjának) kell kifizetni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

13 A munkabér kifizetése 2. Pénzben kell kifizetni (utalvány, más „helyettesítő” munkabérként tilos. Pl. az Erzsébet utalvány nem munkabér, és nem is helyettesíti.) A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki. A munkabér fizetés nem okozhat többletköltséget a munkavállalónak. (Kivéve a külföldre utalást.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13

14 A munkabér kifizetése 3. Készpénzben történő munkabér fizetés esetén, ha heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esne a bérfizetés, akkor az előtte levő utolsó munkanapon kell kifizetni. (Ugyancsak a szabadság előtti utolsó munkanapon, vagy a jogszerű távollét esetében.) Teljesítménybéres vagy teljesítménybért is tartalmazó bérnél előfordulhat, hogy a teljesítménybér alapja csak az elszámolási időszakot követően válik ismertté. Az alapbér felét ilyenkor is ki kell fizetni előlegként a tárgyhónapra. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

15 A munkabér idő és teljesítmény alapú meghatározása a munkaszerződésben Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

16 Munkabér a munkaszerződésben Időalapú - időbér Ha kizárólag időbérben határozzák meg a munkabért, akkor megegyezik az alapbérrel, nem kell külön rögzíteni, hogy időbér. A legegyszerűbb és leggyakoribb. Ha a munkavállaló a teljes munkaidőt maradéktalanul teljesíti, akkor mekkora bér illeti meg. Teljesítményalapú - teljesítménybér Idő- és teljesítményalapú bér vegyesen. Az utóbbi kettőnél a munkaszerződésnek az alapbért is tartalmaznia kell. Az alapbér azonban ezeknél csak számítási alap. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

17 Az alapbér (Mt. 136.§) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

18 Alapbér – 1. Az alapbért a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. (Ld. munkaszerződés kötelező elemei – 3. előadás) Az alapbér időalapú. Nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér, vagy garantált bérminimum). Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

19 Alapbér – 2. Meg kell állapítani az alapbért minden munkaszerződésben akkor is, ha teljesítménybérezésben, vagy vegyes bérezésben /idő- és teljesítménybérezésben/ állapodnak meg a felek, de nem szükségképpen az alapbér lesz a kifizetésre kerülő munkabér. A munkaszerződésben rögzített alapbérnek a nem tisztán időbéres munkabérnél leginkább a bérpótlékoknál van jelentősége. Ezeknek az alapbér képezi a számítási alapját. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

20 Teljesítménybér Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

21 A teljesítményt figyelembe vevő munkabérezések ( §) 1. „Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.” A felek megállapodhatnak teljes egészében, vagy csak részben teljesítménybérben. Az utóbbi esetben az időbér lehet alacsonyabb az alapbérnél. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21

22 A teljesítményt figyelembe vevő munkabérezések ( §) 1. A kizárólag teljesítménybérben meghatározott munkabérről a munkaszerződésben meg kell állapodni. Ezt a megállapodást a munkaszerződésnek külön tartalmaznia kell, a már ismert kötelező kellékeken felül. Ha kizárólag teljesítménybérben állapodtak meg, akkor a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell a garantált bért is. Ez nem lehet kevesebb, mint az alapbér fele. Akkor is kötelező a munkaszerződésben megállapodni a teljesítménybér alkalmazásában, ha a munkabér időbér alapú része kevesebb, mint az alapbér. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék22

23 A teljesítménybér alkalmazásának feltételei (Mt. 138.) 1. A munkáltató – ha teljesítménybér alkalmazásában állapodott meg – teljesítménykövetelményt köteles megállapítani. Teljesítmény követelményt és a teljesítmény-tényezőt előre, írásban kell közölni a munkavállalóval. (Emlékeztető a jognyilatkozatoknál mondottakra: a teljesítménykövetelmény és a teljesítménytényező írásbeli közlésének minősül, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék23

24 A teljesítménybér alkalmazásának feltételei (Mt. 138.) 2. A munkáltató a teljesítménykövelményt olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. Csak olyan teljesítménykövetelmény állítható, amelyről ennek következtében igazolható, hogy rendes munkaidőben (nem túlórában) 100%-ban teljesíthető. „A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára.” Vita esetén a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a követelmény teljesíthető. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék24

25 A teljesítménykövetelmény fontosabb szempontjai: A teljesítmény-tényező a teljesítménykövetelmény „szorzója”. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék25

26 Kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum Az Mt. felhatalmazza a kormányt, hogy ennek mértékét állapítsa meg. Jelenleg hatályos: 454/2015. (XII.29.) Korm. r. Minden munkáltatóra és minden munkavállalóra hatályos. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék26

27 454/2015. (XII.29.) Korm. r. a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 5940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék27

28 Minimálbér / garantált bérminimum teljesítménybérnél (3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos, és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege január 1-jétől forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege január 1-jétől forint. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék28

29 Díjazás harmadik személytől Mt. 52.§ (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (3) A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (4) A (2) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék29

30 A költségtérítés Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék30

31 Mt. 51.§ (2) bekezdés - emlékeztető „ A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.” Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék31

32 A költségtérítés A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása (és költségei) főszabály szerint a munkáltatót terhelik. Akár úgy, hogy ő szerzi be közvetlenül, amit kell, és adja át a munkavállalónak. Akár úgy, hogy a munkavállalónak megtéríti a munkavállalónál felmerült költséget (a munkavállaló megelőlegezi a kiadást). Akár úgy, hogy a munkavállalónak előleget ad, az beszerzi és kifizeti, amit kell, és a kiadással elszámol a munkáltató felé – viszi a számlát, igazolást, más bizonylatot. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék32

33 Már beszéltünk róla, csak emlékeztető: A felmerült költségnek közvetlen összefüggésben kell lennie a munkaviszony teljesítésével. Indokoltnak kell lennie. Nincs mindig egyetértés abban, hogy mi az indokolt. A meglepetések elkerülése végett ajánlott előre egyeztetni. Fontos az igazolhatóság (számvitel, adózás) A költségtérítés a munkáltató és a munkavállaló oldalán is eltérő közterheket visel a munkabérhez képest. A költségtérítés általában nem visel a munkabérekhez kapcsolódó adóterhet, ha jogszerűen alkalmazták (általában tételes költségelszámolás mellett). Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék33

34 A költségtérítés sajátosságai – 3. A költségtérítés az esetek nagy részében konkrét. Egy konkrét felmerült, a munkavállaló által kifizetett tétel megtérítése. Korlátozottan előfordul költségátalány is. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék34

35 Emlékeztető az előzőkből: A munkabér és a költségtérítés elhatárolása során „nem a juttatás elnevezésének, hanem a juttatás tényleges tartalmának van jelentősége. Ha a munkavállaló a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapta az munkabérnek minősül, míg a munkavégzéssel összefüggésben felmerült költségeinek fedezetére kapott összeg költségtérítésnek.” (BH ) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék35

36 A költségtérítés adózása 2. A költségtérítésekről, mértékükről, feltételeikről a legmegbízhatóbban az adótörvények adnak eligazítást. Az adótörvények írják elő – esetünkben elsősorban a személyi jövedelemadó törvény -, hogy egy költségtérítés mely feltételek mellett minősül adózási szempontból is költségtérítésnek, az ehhez tartozó adózási következményekkel. (Ami adóterhet nem visel, az járulékalapot képező jövedelemnek sem minősül.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék36

37 A költségtérítés fogalma a személyi jövedelemadó törvényben Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék37

38 Néhány tipikus költségtérítés fajta Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék38

39 Hivatali, üzleti utazás költségei 1. Az Szja tv. szerint a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan nem tartozik az adóalapba (nem minősül jövedelemnek) pl. a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is –, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék39

40 Hivatali, üzleti utazás fogalma A magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék40

41 További gyakori költségtérítés fajták (Szja. Tv.) 1. Helyközi munkába járás költsége: helyközi tömegközlekedési eszközök esetében a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében minimum 86%-ig (39/2010. (II. 26.) Korm. Rendelet) Gépjárművel munkába járás csak kivételes esetben. Saját gépkocsi hivatali célú használata: A kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék41

42 További gyakori költségtérítés fajták (Szja. Tv.) 2. Napidíj: külföldi kiküldetés esetén a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg (jelenleg napi 15 EUR, kivéve a gépkocsivezetők – 50 EUR); a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 100 ezer forintot meg nem haladó kiadás. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék42

43 Jogeset – Micsoda cirkusz! Mfv.II /2013/10.szám Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék43

44 Tényállás – 1. A felperesek március 19-től október 7-ig határozott idejű munkaviszonyban álltak az I. rendű alperes alkalmazásában. Az I. rendű alperes képviselője elektronikus levelet küldött a munkaszerződés megkötését megelőzően a felperesek részére, amely azt tartalmazta, hogy az I. rendű alperes a évi szezonra, március 19-től november 14-ig alkalmazza a felpereseket fligendé, kerék, levegő karika számokkal. Megjelölésre került, hogy a felperesek milyen egyéb tevékenységet kötelesek ellátni. Rögzítette, hogy a cirkusz hozzájárul a megbeszéltek szerint a Róma és Budapest közötti üzemanyag költséghez, melyet a szezon végén fizet meg. Megállapításra került, hogy az artisták havi bére ,- Ft. Ezen okiratot sem a felperesek, sem az alperesek nem írták alá. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék44

45 Tényállás – március 3-án az I. rendű alperes képviselője újabb okiratot küldött a felpereseknek, melyben a határozott idejű szerződés időtartama, a felperesek neve, illetve az általuk ellátandó feladat megegyezett a korábbi okiratban foglaltakkal, az üzemanyag költségekhez történő hozzájárulás tekintetében azt rögzítették, hogy az a megbeszéltek szerint történik (fele az érkezéskor), és „a cirkusz garantál havi 16 napot". E megállapodásban nem szerepelt a felperesek munkabérének mértéke. Az okiratot mind az I. rendű alperes, mind a felperesek aláírták. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék45

46 Tényállás – 3. Az I. rendű alperes április 12-én kezdődő jogviszonnyal jelentette be a felperesekkel létesített munkaviszonyt a NAV felé, jövedelmet azonban csupán április hónapra vallott be, felperesenként ,- Ft mértékben. Ennek alapjául a április 12-én kelt munkaszerződést tekintette, amely tartalma szerint a közöttük létrejött jogviszony 90 napos próbaidő kikötése mellett határozatlan időre, heti 20 órás munkavégzésre, ,- Ft személyi alapbér megfizetésével létesült. (Megj.: a minimálbér 2010-ben ,- Ft/hó volt.) E munkaszerződést az I. rendű alperes képviselője aláírta, azonban a felperesek nem, a munkaszerződésen szereplő aláírások nem tőlük származtak. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék46

47 Tényállás – 4. A felperesek első munkavégzési napja március 19-e volt, majd ezt követően március én, március 25-től 28-ig, április 2-től 5-ig, április 8-tól 11-ig, április 21-től 25-ig, illetve április 29-től május 2-ig léptek fel, a határozott idő leteltéig azonban több esetben nem május 2-án az I. rendű alperes képviselője és a II. rendű alperes szóban közölte a felperesekkel, hogy munkaviszonyukat megszüntetik, s a munkavégzési hely elhagyására szólították fel őket. Az I. rendű alperes képviselője útján május 12-én kelt levelében tájékoztatta a felpereseket arról, hogy az I. rendű alperes a április 14-én kelt munkaszerződéssel létesített munkaviszonyukat május 2-án azonnali hatállyal felmondási idő nélkül megszüntette, figyelemmel a kikötött 90 napos próbaidőre. Ez ellentétes tartalmú volt a munkáltató által május 2-án kiadott munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolással, melyben a munkaviszony megszűnési módjaként közös megegyezést jelöltek meg. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék47

48 Igények, követelések, ellenkérelem A felperesek június 4-én keresetet terjesztettek elő, melyben előadták, hogy március 19-től október 17-ig tartó határozott idejű munkaszerződést kötöttek az I. rendű alperessel, munkájukat teljesítették, ennek ellenére május 3-án az I. rendű alperes szóban szüntette meg munkaviszonyukat, erről írásbeli dokumentumot nem kaptak. Többször módosított keresetükben személyi alapbérüket havi ,- Ft-ban megállapítva elmaradt munkabér, továbbá az Mt. 88. § (1) bekezdése alapján határozott idejű munkaviszonyból még hátralévő részre járó bér megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperest, figyelemmel arra, hogy jogviszonyuk jogellenesen került megszüntetésre. Igényeltek továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (Mt.) 177. § (1) bekezdésére alapítva ,- Ft útiköltség megtérítést. Az alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozva, hogy a április 12-én kelt munkaszerződésben próbaidőt kötöttek ki és ennek hatálya alatt került megszüntetésre a jogviszony. A felmondás napjáig járó még meg nem fizetett munkabért felperesenként ,- Ft-ban jelölte meg az I. rendű alperes, amelynek megfizetésére kötelezettséget vállalt. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék48

49 Első fokú bíróság A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy a felperesek március 19-től október 17-ig határozott idejű munkaviszonyban álltak az I. rendű alperessel, munkaviszonyuk május 2-án a (régi) Mt. 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint szűnt meg. (Ie: a régi Mt. szerint a határozott idejű munkaviszonyt a munkáltató megszüntethette, a munkavállalót azonban egyévi, vagy ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti. A felek közötti munkaviszony a március 3-i keltű munkaszerződéssel jött létre, melyben rögzítésre került a felek neve, munkaköri feladata, a garantált 16 napi munkavégzés. A felperesek nem tudták bizonyítani, hogy az alperes által megjelölt ,- Ft-nál magasabb összegű munkabérben állapodtak meg. Mivel próbaidő bizonyítottan nem került kikötésre, az I. rendű alperes jogellenesen szüntette meg a felperesek munkaviszonyát, ezért őket az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján a határozott időből még hátralévő időtartamra járó munkabér illette meg. Havi 20 ezer Ft üzemanyag költséget megítélt még költségtérítésként. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék49

50 Másodfokú bíróság A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta,, de részben más indoklás mellett. Helytállónak ítélte az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a felek között március 3-i keltezéssel jött létre munkaszerződés, melyet a szerződő felek aláírtak. Kifejtette, hogy a munkaviszony csupán a kisegítői tevékenység vonatkozásában jött létre, mivel el kell különíteni attól a felperesek által előadott produkciót, amelyet más polgári jogi jogviszony keretében láttak el. A produkció vonatkozásában a másodfokú ítélet indokolása szerint hiányoztak azok az ismérvek, amelyek a munkaviszony jellemzői. Az e feladatokra közöttük színlelt szerződés állt fenn, amely a szerződés részbeni érvénytelenségének megállapítását eredményezte. (más cirkuszoknak más jogviszonyban végezték ugyanazt, saját kosztümben léptek fel, a speciális felszerelésüket maguk biztosították, az irányítás nem volt meghatározó, stb.) A kisegítő munkák körében a másodfokú bíróság megállapította a határozott idejű munkaviszony létrejöttét. Jogi álláspontja szerint az I. rendű alperes sikeresen bizonyította, hogy a felperesek havi bruttó ,- Ft-os bérrel kerültek alkalmazásra, amely arányban állt az általuk végzett kisegítő munkákkal. Megalapozottnak ítélte az üzemanyag költség térítés vonatkozásában hozott elsőfokú érdemi döntést is. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék50

51 És a jó „megfejtés”: a Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban A felek között a március 3-ai keltezésű szerződéssel munkaviszony jött létre határozott időre, március 19-től október 17-ig tartó időtartamra. A felek megállapodásukban konkrét munkakört nem jelöltek meg, rögzítették azonban az ellátandó munkaköri feladatokat (fligendé, kerék, levegő karika artista számok és egyéb) A szerződés nem csak kisegítő feladatokra jött létre, a produkcióra vonatkozó rész nem színlelt a munkaszerződés. A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében. A munkakör adott volt. A személyi alapbér nem. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék51

52 Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – 2. Mivel a megállapodás nem tartalmazott rendelkezést arról, hogy a felperesek milyen mértékű személyi alapbér megfizetése mellett kötelesek munkát végezni az I. rendű alperesnek, vizsgálni szükséges azt a lényeges körülményt, hogy a munkavállalók teljes, vagy részmunkaidőben végezték tevékenységüket. Az Mt. szerint a munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. (Ez a régi Mt-ben is így volt.) Ennek megfelelően a Pp § (1) bekezdése alapján az alpereseknek áll érdekükben bizonyítaniuk azon állításukat, hogy a felpereseket csak napi 5 órás részmunkaidő keretén belül foglalkoztatták. Amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a felperesek foglalkoztatására az általános szabályoknak megfelelően teljes munkaidőben került sor. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék52

53 Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – 3. A díjazás vonatkozásában a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy a munkaviszony az erről történő rendelkezése hiányában állításuk szerint személyenként havi ,- Ft személyi alapbér megfizetése mellett jött létre. Amennyiben e bizonyítási kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni, úgy az Mt § (1) bekezdése szerint személyi alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege jár, a törvény e rendelkezéstől nem enged eltérést a feleknek. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, s a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a szükséges kioktatást követően a felek bizonyítási indítványa függvényében a bíróságnak le kell folytatnia a további bizonyítási eljárást a körben, hogy a felperesek foglalkoztatására teljes, vagy részmunkaidőben került-e sor, milyen mértékű személyi alapbérben, illetve költségtérítésben állapodtak meg. Ennek során a peres felek, illetve a tanúk szükséghez képest történő ismételt meghallgatása, szembesítése, illetve további okiratok beszerzése után kell megállapítani, hogy melyik fél milyen módon tett eleget bizonyítási kötelezettségének. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék53


Letölteni ppt "MUNKAJOG – 9. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések