Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése a gyakorlatban Dr. Knyihárné Gaika Judit - Molnárné Ditzendy Judit gyógypedagógusgyógypedagógus mb. igazgató.

Az előadások a következő témára: "Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése a gyakorlatban Dr. Knyihárné Gaika Judit - Molnárné Ditzendy Judit gyógypedagógusgyógypedagógus mb. igazgató."— Előadás másolata:

1 Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése a gyakorlatban Dr. Knyihárné Gaika Judit - Molnárné Ditzendy Judit gyógypedagógusgyógypedagógus mb. igazgató szakmai vezető 2009. április 2. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

2 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága HELYZETKÉPHELYZETKÉP  Magyarországon az egyik legnagyobb az iskolák közötti társadalmi-gazdasági szegregáció (OECD PISA 2003).  A 15 éves diákok 23 százaléka gyakorlatilag a funkcionális analfabéta szinten teljesít ( PISA 2000).  Túl korai az iskolai szelekció; iskolai szegregációs mechanizmusok működnek.  Évente újratermelődik egy 20 százaléknyi tömeg, aki nem képes 8 osztálynál magasabb végzettséget szerezni.  Hazánkban magas a fogyatékosnak minősítettek aránya, köztük túlreprezentáltak a roma gyermekek. EU  2-2,5 %; HU  6;7 %

3 „Az integráció az emberi együttélés formája, éppen ezért nem annak az alkalmazását kell indokolni, hanem az ettől való eltérést.” /Muth/ Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

4 Integráció Inklúzió A struktúra változatlan Homogén tanulócsoportok Versenyszellem A szervezet is átalakul Heterogén tanulócsoportok Tanulók közötti kooperáció Feltétel: Differenciált oktatás Tanítás a tanulók egyéni szükségleteihez igazítva

5 Sajátos nevelési szükséglet Az OECD meghatározása szerint speciális nevelési szükségletű az a gyerek, akinek a többiekétől eltérő, megemelt szintű személyi és tárgyi megsegítése szükséges. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

6 Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek/tanuló Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a)testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. [1] [1] Kt. 129. § (1) 29. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

7 A sajátos nevelési igény kifejezi a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét

8 Az SNI a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget.

9 Megfelelés az alapdokumentumok szintjén Alapító okirat tartalmazza a feladatot [Kt. 37. § (5)] Pedagógiai program tartalmazza a feladat megvalósításának módját [nevelési program, helyi tanterv; Kt. 48. § (1) a), b)] A helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához alkalmazkodó fejlesztő programot [Kt. 50. § b)] A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására vonatkozó tantervi irányelvek [2/2005. (III. 1.) OM rendelet] figyelembe vétele a helyi tanterv készítésénél [Kt. 8/B § (3)] Személyi és tárgyi feltételek biztosítása [Kt. 121. § (1) 28.] Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

10 Együttnevelésről törvényi szinten I. A helyi önkormányzatok ellátási kötelezettségéről Kt. 86. § (1)-(2): ▫ óvodai nevelés, általános iskolai oktatás ▫ a kötelezettség magában foglalja az SNI gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók Kt. 30. § (2): az SNI tanuló nevelése-oktatása a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban is történhet Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

11 Együttnevelésről törvényi szinten II. A fogyatékos személyek jogairól és az esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 13. § (2): „Abban az esetben, ha az – az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint – a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt – azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban – vesz részt.” Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

12 Együttnevelésről rendeleti szinten A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 14. § (1) h) szerint a szakértői bizottság véleményének tartalmaznia kell: a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő ▫ óvodára, csoportra, ▫ általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra, (kijelölt iskola), ▫ diákotthonra, kollégiumra vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,… A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 14. § (1) d) szerint a szakértői bizottság véleményének tartalmaznia kell: ▫ a gyermek, tanuló csak az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban ▫ vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

13 Integráló intézmény hiányában szükséges intézkedések [14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 14. § (4)] Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének. A polgármester intézkedik, hogy a megfelelő nevelési- oktatási intézmény rendelkezésére álljon, továbbá szükség esetén megkeresi a fővárosi, megyei főjegyzőt, hogy biztosítsa - a közoktatási törvény 88. §-ának (1) bekezdésében szabályozott megyei, fővárosi fejlesztési tervben foglaltak szerint - az utazó szakember hálózatból a szükséges gyógypedagógust (terapeutát) vagy más szakembert. A polgármester harminc napon belül tájékoztatja intézkedéséről a szakértői és rehabilitációs bizottságot.

14 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága Alapító okirat tartalmáról I. Költségvetési tv. [1]: a közoktatási célú hozzájárulások jogszerű igénylésének feltételeit pontosítja A hozzájárulás akkor igényelhető, ha az alapító okirat meghatározza az ellátott gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényét megalapozó fogyatékosság típusát is. Az ellátásában részt vevő intézmények alapító okiratainak áttekintése szükséges 2008. szept. 1-ig. [1] 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú melléklete, „Kiegészítő szabályok” 10. c) pont

15 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága Alapító okirat tartalmáról II. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető-oktatható: testi, érzékszervi (látássérült, hallássérült), értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása. A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése.

16 Az SNI gyermek/tanuló különleges gondozás keretében történő ellátásra jogosult [Kt. 30. § (2)] A jogosultágot az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság állapítja meg. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

17 A szakértői bizottságok tevékenységi körei Szakértői tevékenység: a fogyatékosság szűrése, vizsgálata, felülvizsgálata. Rehabilitációs tevékenység: javaslattétel a vizsgálati eredmények alapján a gyermek/tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára, helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Rendszerfejlesztő tevékenység: a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétének vizsgálata. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

18 A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG VIZSGÁLATÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE I. 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet: A szülő által: A SNI fennállásának vizsgálata a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul. Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti. [12. § (1)-(2)] A családvédelmi intézmény által: Behívja a szülőt, és az indok közlésével javasolja a szakértői vizsgálaton való részvételt. Köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításával kapcsolatos jogairól.[ 12. § (3)] Szigorítás: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége vagy enyhe értelmi fogyatékosság vélelmezése esetén csak akkor kezdeményezhető az SZRB vizsgálata, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára a nevelési tanácsadás keretében már sor került. [12. § (3)]

19 A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG VIZSGÁLATÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE II. A tankötelezettségnek kijelölt iskolában való teljesítéséhez: szakértői javaslat elkészítését a szülő december 15-ig kérheti, illetőleg a szülőnek december 15-ig javasolható, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton. A Kt. 30. §. (9) alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható: az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán január 3l-ig szükség szerint bármikor, illetve annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte. A nevelési tanácsadó (NT) március 31-ig javasolhatja a szülőnek, hogy értelmi, beszéd- és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének - organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető - tartós és súlyos rendellenességének megállapítása vagy kizárása céljából gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton. Kivéve, ha a gyermek, a tanuló későbbi időpontban jelentkezett vizsgálatra. A fentieket nem kell alkalmazni, ha az ott megjelölt időpont után vált ismertté, hogy szakértői vélemény elkészítésére van szükség. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

20 A szakértői bizottság eljárásának megindításához szükséges nyomtatványok Kontroll vizsgálat iránti kérelem (SZB honlapjáról letölthető) Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez, az iskolai felkészítés elősegítésére [Orvosi adatlap; 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 5. sz. melléklet] szükséges a vizsgálati kérelemhez az egybehangzó vélemény kialakítása érdekében A Kt. 30. § (9) bekezdése alapján indított kérelem esetében, ha a megadott időponttól eltérő, későbbi időpontban indítják, csatolni kell az érintett iskola igazgatójának egyetértő nyilatkozatát. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

21 Felülvizsgálat I. SZB: enyhe ért. fogyatékosság, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanuló esetében első vizsgálatot követő első tanév eltelte után a tanuló tizenkét éves koráig minden második azt követően minden harmadik tanévben [14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet alapján] A szakértői javaslatok adott tanévek végéig érvényesek! Az óvoda, iskola minden év június 30-ig megküldi az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság (nevelési tanácsadó) részére azon gyermekek, tanulók nevét – a szakvélemény számával, keltével együtt – akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. Az SZB a munkatervének összeállításához szükséges, nem egyenértékű a kontroll kérelemmel. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklete 4. e)]

22 Felülvizsgálat II. ÚJ! A felülvizsgálat időpontjáról és helyéről a szakértői bizottsággal történő egyeztetés alapján az intézmény értesíti a szülőt, legalább egy héttel a felülvizsgálat időpontja előtt. [14/1994. (VI. 24.) MKM r. 20. § (6)]

23 A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelmet a családvédelmi intézmény megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. [12. § (4)] A szakértői vizsgálat megkezdéséhez - a szülő jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül – jogosult mindvégig jelen lenni.[13. § (2)]

24 Államigazgatási eljárás megindításának szabályai: A gyermek, tanuló érdekében a Kt. 30. § (4),(6) bekezdése alapján államigazgatási eljárás megindítását kezdeményezi: A családvédelmi intézmény, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá. A szakértői és rehabilitációs bizottság, ha a szülő gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg, vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet. A kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be, nem viszik el. A szülő, ha szakértői véleményben foglaltakat nem fogadja el, az önkormányzat jegyzőjénél a szakértői vélemény felülvizsgálata céljából eljárást kezdeményezhet. [14/1994. (VI. 24.) MKM rend. 18. §, ill. 14. § (1) l)] Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

25 Ellátási formák, felelősök Tanulási korlátok SNI a) organikus SNI b) nem organikus BTM Tanulási nehézség Tanulási gyengeség Kt.121. § (1) 29) a) Kt.121. § (1) 29) b) különleges gondozás fejlesztő foglalkoztatás korrepetálás, Kt. 30. § (1) Kt. 30. § (7) felzárkóztatás eü. és ped. célú rehab. foglalkoztatás órakeret: Kt.56. § (6) b) Kt.52. § (7), (11) c) megszervezéséért: int. vezető felel gyógypedagógiai feldatellátás Szakértői Bizottság Nevelési Tanácsadó (vizsgálat, kontroll) (vizsgálat, kontroll) ellátást NT segíti ellenőrzés: Kt. 35. § (4) van kijelölt int.nincs kijelölt int. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

26 A szakvéleményekkel kapcsolatos igények változásai Törvény Fenntartó önkormányzatok Szülők Pedagógusok Szakma Nevelési Tanácsadók Ellenőrzés (OH) Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

27 A szakértői vélemény tartalma I. követelmény 14/1994. (VI. 24.) MKM r. 14. § (1)a)-l) A gyermek adatai A vizsgálat rövid leírása, fogyatékosság megállapítása vagy elvetése A korai gondozásra való jogosultság és annak módja Szegregált vagy integrált formában történjen-e a gyermek ellátása Tankötelezettség teljesítésének módja (iskolába járással, magántanulóként) A fejlesztő felkészítésre való jogosultság és annak módja Az ellátásra kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölése Sajátos követelmények a gyermek ellátásával kapcsolatban (pl.: mentesítések, pedagógiai kedvezmények, segédeszközök, méltányosság stb.) Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

28 A szakértői vélemény tartalma II. Továbbá: A gyermek, tanuló fejlesztendő képességeire, készségeire vonatkozó megállapítások A fejlesztés jogcíme, órakerete (ill. óraszámra tett javaslat) Csoport/osztálylétszám számításnál figyelembe veendő szempontok Nevelésre-oktatásra, fejlesztésre vonatkozó tárgyi, személyi feltételekre való utalás [ld.:35. §(4), 121. § (1) 28.] Felülvizsgálat időpontja

29 Dokumentálás Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációt, a fejlesztő foglakoztatást központilag kiadott egyéni fejlődési lapon kell dokumentálni. Egyéni fejlődési lap: a legfeljebb négy tanéven át használható, az adatokat és a fejlesztés fő jellemzőit tartalmazó külívből (törzslap alapján osztályfőnök tölti ki), Tü. 356 r.sz.; a foglalkozások dokumentálását szolgáló belívből áll (fejlesztés végző kolléga tölti ki). Tü. 357 r.sz. A törzslapon, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni:a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Forgalmi naplót kell vezetni. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklete] Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

30 Gyakran előforduló kérdések: Értékelés-minősítés alóli mentestés Kt. 30. § (9): Egyéni fejlesztési terv alapján felzárkóztatás a Kt. 52. § (7), (11) c) órakeret terhére szaktanár vezetésével, cél az újra értékelhetővé tétel Az integráltan tanuló enyhe értelmi fogyatékos tanulók értékelése és tantárgyak (adaptált tanterv szerint, differenciált tanórai foglalkoztatással, szakkompetencia igénybevételével) Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

31 Az együttnevelés sikerkritériumai A pedagógusok, a szülők közösségének felkészítése az SNI tanulók fogadására. A különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülés-specifikusság” alkalmazkodást jelent az SNI típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

32 Pedagógiai program A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztő programja ▫ A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai ▫ A részképesség zavarok korrigálása  Olvasás- és írási nehézségek, zavarok  Számolási zavar  A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar  Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési/kevert zavara, koordinációs zavar ▫ A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei: ▫ Alapelvek, célok:  a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,  a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében,  a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,  a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása,  az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Egyéni fejlesztési terv alapján (a szakértői véleményében megfogalmazottak figyelembevételével, a tanuló jelen állapotához igazítottan). ▫ A célok és feladatok megvalósításának ütemezése ▫ Visszacsatolás, ellenőrzés ▫ A megvalósulás színterei:  Tanórákon (differenciált foglalkoztatás)  Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon  Napközi, tanulószoba Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

33 A NAT alkalmazása Az egyéni sajátosságok figyelembevételével - lassabb haladási tempó, egyéni haladási ütem, - hosszabb felkészülési idő, - egyéni bánásmód, - differenciált feladatnyújtás, eszközhasználat, - számonkérés ( a sajátosságtól függően szóbeli vagy írásbeli számonkérés előnyben részesítése), értékelés, - speciális tanulási segédletek, eszközök, - speciális eljárás, módszer (tárgyi cselekvéses megismerés: manipuláció, képi szint a verbális mellett), - szociális képességek fejlesztése: tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése- Tantárgyi tartalmak módosulásai ▫ beszédészlelés, -értelmezés: szóbeli utasítások megértése; magyarázó, elemző szövegek, ábrák felfogása, ▫ passzív és aktív szókincsgazdagítás, a tanult nyelvi fordulatok alkalmazása, ▫ önismeret erősítése; véleménynyilvánítás, mások véleményének meg- hallgatása, ▫ információk gyűjtése a fejlettségnek megfelelő forrásanyagokból irányítottan, majd önállóan; ▫ szövegértő és -elemző képesség fejlesztése. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága

34 Sajátos nevelési igényűek együttnevelése Adatbank SNI ajánlások a kompetencia alapú programcsomagokhoz http://www.sulinovadatbank.hu Ajánlások sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez: 1. Matematika 2. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 3. Szövegértés-szövegalkotás 4. Óvodai nevelés 5. Idegen nyelv 6. Életpálya építés Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek, tanulók; beszédfogyatékos gyermekek, tanulók, értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók, gyengénlátó gyermekek, tanulók, hallássérült gyermekek, tanulók, mozgássérült gyermekek, tanulók, pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók, tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók, vak és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez.

35 Adaptációs kézikönyv Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához Tovább az akadálypályán Prevenciós lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók középiskolai lemorzsolódásának és idő előtti iskolaelhagyásának megelőzésére Educatio, Budapest, 2008 http://www.sulinovadatbank.hu

36 Köszönöm a figyelmet! Dr. Knyihárné Gaika Judit kecskemet@bkmszrb.sulinet.hu Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága