Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Dr. Knyihárné Gaika Judit igazgató. Pedagógiai szakszolgálati intézményrendszerről Forrás: Csepregi András; Műhelymunka a diagnosztikus ellátórendszerben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Dr. Knyihárné Gaika Judit igazgató. Pedagógiai szakszolgálati intézményrendszerről Forrás: Csepregi András; Műhelymunka a diagnosztikus ellátórendszerben."— Előadás másolata:

1 1 Dr. Knyihárné Gaika Judit igazgató

2 Pedagógiai szakszolgálati intézményrendszerről Forrás: Csepregi András; Műhelymunka a diagnosztikus ellátórendszerben érintett intézmények és szakemberek számára ea.

3 3 A diagnosztikus ellátórendszer megújulása A LAPÉRTÉKELÉS óvodák/iskolák fejlesztőpedagógusok F EJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE járási tanácsadók/bizottságok SNI- VEL KAPCSOLATOS ÉRTÉLEKÉSEK / ELLÁTÁS ELLENŐRZÉSE megyei szakértői bizottságok

4 4 A diagnosztikai munka tartalmi megújítása Kutatás-fejlesztés TÁMOP / „ Koncepció kialakítása a diagnosztikus ellátó rendszer intézményi struktúrájának megújítására; és koncepció kidolgozása diagnosztikus módszertani protokollok egységes átfogó alkalmazására; Diagnosztikus kézikönyv elkészítése.”

5 Diagnózis helyett a probléma összefoglalása  az iskolai pályafutást és az aktuális tanulási feltételeket elemzik,  áttekintik a korábbi fejlesztés és más segítség jellegét, gyakoriságát és eredményességét,  megállapítják, hogy milyen tényezők teszik szükségessé a gyógypedagógiai ellátást,  mérlegelik, hogy milyen keretfeltételek között lehet ezeket a gyógypedagógiai fejlesztéseket megvalósítani,  megvizsgálva a gyermek pedagógiai környezetének pedagógiai, személyi, szervezeti, tárgyi és anyagi feltételeit döntést hoznak az iskolai képzésre és fejlesztésre vonatkozóan. Késleltetett diagnózis Torda Ágnes nyomán

6 Diagnosztikai protokollok kézikönyve Bevezető a protokolláris diagnosztikus működés alapelvei Autizmus ADHD Beszédfogyatékosság Értelmi (enyhe, súlyos és halmozott)fogyatékosság Hallásfogyatékosság Látásfogyatékosság Mozgásfogyatékosság Specifikus tanulási zavarok BTMN

7 Pedagógiai szakszolgálat Nkt. 7. § (1) i) alapján a pedagógiai szakszolgálati intézmény a köznevelési rendszer intézménye. Nkt. 18. § (1)A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (2) Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység *, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. *a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység helyett Nkt. 15. § (2)-(5) 15. § (2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, attól az évtől kezdődően, hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban, b) otthoni ellátás keretében, c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. Ellátása szeptember 1-től kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető. [Nkt. 97. § (5)] A korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés január 1-jéig bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében is ellátható.

8 Az Nkt. 4. § (1) q) alapján a pedagógiai szakszolgálati feladat alapfeladat. Alapfeladat továbbá: p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt

9 A gyermeknek tanulónak joga, hogy  állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és  életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. Nkt. 46. § (3) g)

10 (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (Eljárásrendje: R. terv §)

11 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 4.§ 3., 13., 25. pont Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Az a k ü l ö nleges b á n á sm ó dot ig é nylő gyermek, tanul ó, aki a szak é rtői bizotts á g szak é rtői v é lem é nye alapj á n mozg á sszervi, é rz é kszervi, é rtelmi vagy besz é dfogyat é kos, t ö bb fogyat é koss á g egy ü ttes előfordul á sa eset é n halmozottan fogyat é kos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

12 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 31. § (2) Az Nkt. 96. § a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: (8) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon január 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell. (9) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt  a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,  b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell.

13 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása I. Nkt. 47. § (1)-(10) (1)A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés- oktatása, továbbá kollégiumi nevelés  az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy  a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógia nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési- oktatási intézmény) történhet.

14 Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása II. Nkt. 47. § (1)-(10) Sajátos nevelési igény A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési- oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. [Nkt. 47. § (5)] Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. [Nkt. 47. § (8)] Új heti foglalkoztatási időkeret szeptember 1-től lép hatályba.

15 Nkt. 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 17. § A Kt. 30 § (9) bekezdés mentesítési lehetőségei helyébe a következő lép

16 Méltányossági elvek Nkt. 51. § (5):A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. R. tervezet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 33. §(3) Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. Az igazgató a kérelemről döntését határozat formájában hozza meg. Az igazgató döntésében a vizsgázó számára biztosíthatja az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközöket, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbítását, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentést. Bővebben: Pedagógiai kedvezmények érvényesítésének szabályai vizsgahelyzetben R. terv 68. § (4)-(5), 71. § (3)-(4).

17 Feladatok SNI, BTM(N) ellátással kapcsolatban a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról EMMI rend. előterjesztés alapján: R. terv.  Iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából szakértői bizottsági vizsgálat kezdeményezése szülő, óvoda, iskolaigazgató által. [R. terv. 21. § (2)-(4)]  Speciális szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet. [R. terv. 28. § (5)]  Az SNI és BTM(N) tanulók pedagógiai kedvezményeinek vizsgahelyzetben való alkalmazásának részletes szabályai [R. terv 68. § (4)-(5), 71. § (3)-(4)].  SNI, BTM(N) tanulók esetében a szakvélemények feltüntetési módja a felvételi és mulasztási, ill. beírási naplóban, törzslapon. [R. terv 90. § (4), 95. § (5), 99. § (4)]  Felterjesztési kötelezettség felülvizsgálatra minden év június 30.-ig. [R. terv 95. § (6)]

18 Vonatkozó jogszabályok  évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról  évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)  4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról  11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről  EMMI rendelet-előterjesztés: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2/2002. (III. 1.) OM. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  EMMI rendelet-előterjesztés: a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról


Letölteni ppt "1 Dr. Knyihárné Gaika Judit igazgató. Pedagógiai szakszolgálati intézményrendszerről Forrás: Csepregi András; Műhelymunka a diagnosztikus ellátórendszerben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések