Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek utáni normatív hozzájárulások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek utáni normatív hozzájárulások."— Előadás másolata:

1 Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek utáni normatív hozzájárulások

2 „Mi emberek különbözőek vagyunk, de emberi minőségünkben egyenlőek.” Illyés Sándor

3 I. Ellenőrzési tapasztalatok

4 Az SNI ellenőrzés tárgya Budaörs Kistérség Többcélú Társulása valamennyi önkormányzata minden közoktatási intézményében a sajátos nevelési igényű gyermekek tanügyigazgatási dokumentációjával kapcsolatos ellenőrzés, különös tekintettel a közoktatási normatív állami hozzájárulások igénybevételének jogosságára.

5 Az ellenőrzött kör és időszak A vizsgálat Budaörs Kistérség Többcélú Társulása valamennyi önkormányzatára kiterjedt, helyszíni vizsgálatot azonban csak azokban az oktatási intézményekben végeztünk, ahol előzetes felmérésünk alapján olyan információkat kaptunk, hogy foglalkoznak sajátos nevelésű igényű gyermekek/tanulók nevelésével-oktatásával. A vizsgálat a 2008/2009. és a 2009/2010. tanévekre terjedt ki.

6 Az ellenőrzés célja Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a közoktatási intézményeknél a sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) után járó normatív támogatás dokumentációja megfelelő-e, az igénylés jogosságát alátámasztja-e.

7 Mit vizsgáltunk? Az ellenőrzés során megvizsgáltuk  az intézmények alapító okiratát,  a szakértői bizottságok szakvéleményét,  a illetve évi októberi statisztikákat, valamint  az egyes tanulókra vonatkozó egyéni fejlesztési terveket és azok nyilvántartását.

8 Miből indultunk ki? A sajátos nevelési igény fogalmát a közoktatásról szóló évi LXXI. törvény (közoktatási törvény) vezette be. A sajátos nevelési igény azoknál a gyermekeknél áll fenn, akik olyan mértékben korlátozottak fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeikben, hogy eredményes fejlesztésükhöz gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai támogatás szükséges.

9 Az SNI megállapítása Az SNI A-s és SNI B-s tanulók diagnózisát csak szakértői bizottság állapíthatja meg. Ezek a gyermekek – a közoktatási törvény 52. § (6) szerint – oktathatók integráltan, de rehabilitációs célú foglalkoztatásra is jogosultak (a közoktatási törvény az adott évfolyamra meghatározott óraszám 15 %-ában határozza meg a rehabilitációs órák számát), amelyet kizárólag gyógypedagógus végezhet.

10 A rehabilitáció A rehabilitációs órákat egyéni fejlesztési terv alapján, minden órát dokumentálva, a kötelezően előírt óraszámon felül kell megkapniuk ezeknek a gyermekeknek, tehát az intézményeknek többletóra ellátási, az önkormányzatoknak többletfinanszírozási kötelezettségük keletkezik.

11 Mi az a BTM? A különleges ellátást igénylő gyermekekhez tartoznak a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek is (BTM), akiknél a diagnózist a nevelési tanácsadó állapítja meg és az ellátás specifikumait is meghatározza. Ezek a gyermekek/tanulók ugyanúgy fejlesztő foglalkozásra jogosultak, amit ugyancsak a tanítási órákon felül kell megkapniuk, a szakvéleményben meghatározott óraszámnak megfelelően.

12 Mit kell nyújtani a BTM-es gyermekeknek? Ezeknek a gyermekeknek a fejlesztéséhez a közoktatási törvény nem határoz meg külön végzettséget, mégis kívánatos, hogy ezeket a foglalkozásokat speciális felkészültségű, fejlesztő pedagógus tartsa meg.

13 Hogyan és hol dokumentáljuk a sajátos helyzetet? A költségvetési törvény (2009. és évi is) 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10.c) pontja értelmében a hozzájárulások kizárólag olyan intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe, amely intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot meglapozó tevékenység szerepel, sajátos nevelési igényű tanulók után akkor, ha az intézmény alapító okirata meghatározza a fogyatékosság típusát is.

14 Mi az általános helyzet? I.  A helyszínen vizsgált intézmények mindegyikének alapító okiratában szerepel az SNI gyermekek integrált oktatása, a szükséges fejlesztő foglalkozások biztosítása, de a megfogalmazások szövegszerűen egy esetben sem egyeztek meg a közoktatási törvény 121. §-a 29. pontja szerinti megfogalmazással;  minden nyilvántartott gyermek/tanuló rendelkezik azonosító számmal és szakértői véleménnyel;  a szakértői bizottságok által előírt fejlesztő foglalkozásokat megfelelő óraszámban, megfelelő végzettségű szakemberek végzik, dokumentált egyéni fejlesztési terv alapján.

15 Mi az általános helyzet? II.  Budaörs Kistérség Többcélú Társulása önkormányzatai oktatási intézményei összességében megfelelnek ezeknek a feltételeknek.  Némely településen és több intézményben egyáltalán nem tartanak számon és nem látnak el sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat.

16 Mi az általános helyzet? III.  A szakértői bizottságok időközönként (általában 3 évente) kontrollra hívják a gyermekeket, hogy megvizsgálják, a korábban megállapított diagnózis ugyanúgy fennáll-e, ugyanolyan fejlesztésre szorul-e a gyermek. A kontroll időpontját mindig feltüntetik a kiadott szakvéleményen.  Már ezelőtt az időpont előtt az intézmény kérelmezi a gyermek felülvizsgálatát, de sok esetben ennek ellenére nem, vagy csak nagy késéssel hívják be vizsgálatra. Emiatt előfordult, hogy nem találtunk aktuális szakvéleményt, csupán az intézmény kérelmét a vizsgálatra.

17 Mi az általános helyzet? IV.  Több intézményben gondot okoz az SNI A és SNI B kategóriák különválasztása.  Problémát jelent az októberi statisztika és a normatíva-igénylés eltérő struktúrája. (októberi statisztika oktatásszervezési szempontból kéri a bontást, addig a normatíva-igénylésben az organikus, illetve nem organikus okokra visszavezethető fogyatékosság szerint).  Gondot okozott az októberi statisztika időpontját követő változások kezelése.

18 Mi az általános helyzet? V. Megítélésünk szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy több oktatási intézményben nem különítik el az SNI A és SNI B kategóriákat, ami azért is helytelen, mert anyagi vonzata van: más-más összeg, illetve más arányok járnak a különböző fokozatú sajátosságokra a költségvetési törvény 3. sz. melléklete pontja szerint.

19 Mi az általános helyzet? VI. Kategóriák Változás (fő) 2009/2008 (%) SNI A ,0 SNI B ,8 Kategóriákba sorolt együtt 76 _100,0 El nem különített kategóriákban ,0 Összesen ,9 Az SNI gyermekek, tanulók száma Budaörs Kistérség önkormányzatainál a vizsgált időszakban:

20 Mit javasoltunk? I.  Az oktatási intézmények alapító okiratában a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók nevelésére-oktatására vonatkozóan a közoktatási törvény 121. §-a 29. pontja szerinti megfogalmazást kell alkalmazni.  Az oktatási intézmények  kapjanak tájékoztatást a megfelelő gyakorlat kialakításával kapcsolatban,  különítsék el az SNI A és SNI B kategóriákat és a normatíva- igényléshez szükséges információkat eszerint adják meg.  A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók létszámának pontos felmérésére, szükség esetén az adatbázisok ennek megfelelő pontosítására a Kistérség oktatási intézményeit ismételt tájékoztatással, illetve intézkedésekkel célszerű ösztönözni.

21 II. Az SNI hozzájárulás feltételei (összefoglalás, rendszerezés)

22  A testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén a halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége  A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége Az SNI fogalma [Közokt.tv § (1) 29. pont]

23 Közokt. tv. kategória SNI Nem SNI elnevezés „A megismerés és viselkedés fejlődésének rendellenessége.” „Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség.” (BTM) „Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség.” (BTM) jellemzőkrendellenesség zavar (hosszantartó,súlyos) vélhetően biológiai kóreredet, markáns maradványtünetek nehézség nehezen tisztázható kóreredet,nincs feltűnő fejlődési eltérés, súlyos környezeti ártalom, enyhe maradványtünetek, részterületeket érintő iskolai eredménytelenség gyengeség környezeti ártalom, átmeneti következmény a tanulásra diagnózisViselkedészavarok (BNO: F 90 - F 98) Specifikus és általános tanulási zavarok (BNO: F 80 – F 83) BNO: nincs

24 Közokt. tv. kategória SNIrendellenesség Nem SNI (BTM) nehézség gyengeség nehézség gyengeség szolgáltatás óraszámok rehabilitációs célú órakeret terhére sérülésspecifikus ellátás:fejlesztő terápiák, pszichológiai gondozás, felzárkóztatás fejlesztő terápiák, pszichológiai gondozás, felzárkóztatás fejlesztés, felzárkóztatás szakember- szükséglet rehabilitációs célú órakeret terhére szervezett foglalkozásnál: pszichológus, gyógypedagógus /terapeuta, konduktor felzárkóztatásnál: a gyermeket tanító pedagógus, fejlesztő pedagógus pszichológus, gyógypedagógus /terapeuta, konduktor, fejlesztő pedagógus, tanító, szaktanár fejlesztő pedagógus, tanító, szaktanár

25 Közokt. tv. kategória SNIrendellenesség Nem SNI (BTM) nehézség gyengeség nehézség gyengeség diagnosztikaTKVSZRBNev.tan./TKVSZRBNev.tan.

26 Mi a normatív hozzájárulás alapja? Az SNI A, SNI B és BTM diagnózisú gyermekek finanszírozási szempontból akkor tekinthetők ellátottnak, és akkor igényelhető ellátásukra a költségvetési törvény 3. sz. mellékletében meghatározott normatív hozzájárulás, ha  szakvéleménnyel rendelkeznek,  megfelelő végzettségű szakember látja el őket,  törvényben szabályozott óraszámban, megengedett szervezési formában történik az ellátásuk,  az intézmény alapító okiratában a közoktatási törvény 121. § 29. szerinti megfogalmazásban szerepel, hogy ellátnak sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat.

27 Közoktatási kiegészítő hozzájárulások Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása nevelése, oktatása Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában Ft/fő/év Korai fejlesztés, gondozás Ft/fő/év Fejlesztő felkészítés Ft/fő/év

28 Az igénylés általános feltételei  Az intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenységnek szerepelnie kell + OM azonosító.  SNI hozzájárulásnál az intézmény alapító okiratának meg kell határoznia a - Közokt. tv §-ának 29. pontja szerinti - fogyatékosság típusát is (organikus, nem organikus ok).

29 Az igénylés sajátos feltételei a jogcím esetében  a. Magántanuló / TKVSZRB vélemény / 5/2003.ESzCsM. Rend. legalább heti 8 tanítási óra egyéni fejlesztés 5/2003.ESzCsM. Rend. legalább heti 8 tanítási óra egyéni fejlesztés  b. 60% visszahelyezett tanulók, valamint a folyamatos figyelemmel kísérés alatt lévők folyamatos figyelemmel kísérés alatt lévők 2 évig jár a hozzájárulás 2 évig jár a hozzájárulás  c. 160% jár a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogy., autista, halmozottan fogy. értelmi fogy., autista, halmozottan fogy. SNI után SNI után

30 Az igénylés sajátos feltételei a jogcím esetében  d. 80% jár a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, viselkedésében organikus okokra fogyatékos, viselkedésében organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI miatt SNI  e. 60% jár a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI rendellenessége miatt SNI

31 Köszönjük a megtisztelő figyelmet! Dr. Printz János, ügyvezető igazgató, belső ellenőrzési vezető Dr. Printzné Kenyeres Katalin, oktatási szakértő Dr. Lantos Ottó, vizsgálatvezető Dr. Printz és Társa Nemzetközi Könyvvizsgáló Kft.


Letölteni ppt "Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek utáni normatív hozzájárulások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések