OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői Az emberi tudás hatékony átadása.

Az előadások a következő témára: "OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői Az emberi tudás hatékony átadása."— Előadás másolata:

1 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői Az emberi tudás hatékony átadása – oktatás, képzés – a tanár, a mester részéről egyaránt megköveteli az évszázadok alatt felhalmozott tapasztalatok ismeretét és tudatos alkalmazását. Az oktatáselmélet (didaktika) az alábbi kérdésekkel foglalkozik: Mit tanítsunk? Azaz a megtanulandó tartalom - amely például lehet egy szöveg, egy kép, egy mozdulat - behatárolása, kijelölése. Hogyan tanítsunk? Azaz milyen módon szervezzük meg a megtanulandó tartalom átadását. Ez történhet szóban, képpel, írásban, valóságos tárgyak bemutatásával. Kit tanítsunk? Azaz ki alkalmas a tudás elsajátítására. Ez többek között felveti a pályaalkalmasság, az intelligencia, az előzetes tapasztalatok és előzetes végzettség kérdéseit. Ki tanítson? Azaz ki alkalmas a tudás átadására. Milyen személyi feltételei vannak az eredményes tanításnak?

2 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői Az oktatáselmélet tárgya:  az iskolai (általános és középiskola), valamint a szakmai gyakorlatok (tanműhelyek, munkahelyek) keretében zajló;  rendszeres, azaz időben ismétlődő – hétről-hétre, napról-napra végrehajtott;  tervszerű, azaz előre megtervezett, dokumentumokkal alátámasztott;  tudatos, azaz az ismert elméleti és gyakorlati szabályokat figyelembe vevő, átgondolt módon megszervezett tanítás (a tanár feladata) és tanulás ( a diák tevékenysége ).

3 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői PEDAGÓGIA A pedagógia szó a nevelés elméletének és gyakorlatának megjelölésére szolgál. NEVELÉS A nevelés a társadalom alapvetően fontos funkciója. A nevelés jellemző sajátosságai. A nevelés a személyiségfejlődés irányítása. A nevelés célirányos, tervszerű és szervezett tevékenység. Közvetlen és közvetett nevelő hatások. A nevelés értékközvetítés. A nevelés módszerei: követelés, gyakorlás, meggyőzés, mintaadás, ellenőrzés és értékelés, elismerés és büntetés.

4 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői A nevelés különösen nehéz feladat a 14-18 éves korosztály esetében:  ekkor a kortárscsoportok (osztálytársak, barátok) érték- és viselkedésmintája válik a meghatározóvá (jó és rossz minták);  a nevelés nehézségét fokozza, hogy direkt módon (pl.: azt mondja a szülő és az oktató, hogy „ne dohányozz”) alig lehet eredményeket elérni, különösen akkor, ha a tanuló éppen a hirdetett elvek ellenkezőjét tapasztalja (pl.: a szülő és az oktató szenvedélyes dohányos);  ebből következik, hogy a nevelés alapvető eszköze a helyes, hiteles példamutatás. A nevelés néhány időszerű problémája:  a kulturált viselkedés elsajátíttatása (köszönés, udvariasság, stb.);  az agresszivitás kezelése;  a káros szenvedélyek elleni fellépés (dohányzás, drog, stb.);  a munkakultúra fejlesztése;  a környezet és a természet védelme;  az együttműködés (kooperativitás) elsajátítása;  felkészítés az önképzésre (az egész életen át történő tanulás: LLL).

5 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői OKTATÁS Az oktatás nem más, mint a tanulás (a diák tevékenysége) rendszeres, tervszerű irányítása a tudás megszerzése érdekében. Az oktatás során a tanár által közvetített tananyagtartalomnak meghatározó jelentősége van. Az oktatás nem csak megismerő tevékenység, hanem feltételezi a tanuló személyes részvételét és a hatékonyság érdekében a diák gyakorlati tevékenységét is.

6 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői Az oktatás feladatai:  a tanulás tervezése;  a tanulás szervezése;  a tanulás szabályozása;  a tanulás értékelése. Az oktatási folyamat összetevői (didaktikai feladatok):  motiváció;  ismeretközlés, ismeretszerzés;  rögzítés, megszilárdítás;  alkalmazás;  ellenőrzés és értékelés.

7 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői KÉPZÉS A képzés a nevelés irányultsága. Az általános képzés esetében a cél az általános műveltség alapjainak és az általános képességeknek a kialakítása. A szakmai képzés esetében a cél a szakmai műveltség alapjainak és a szakmai képességeknek a kialakítása. Megkülönböztetünk:  elő-;  utó-;  ki-;  át-;  és továbbképzést.

8 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői TANÍTÁS A tanítás a tanulás meghatározott módon történő irányítása az ismeretek elsajátítása, a jártasságok és készségek kialakítása érdekében. A tanítás és tanulás két elválaszthatatlan tevékenység. A tanítás és tanulás folyamata olyan egységes rendszer, ahol a tanítás az irányító, a tanulás az irányított elem.

9 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői TANULÁS Az a folyamat, ahol az élőlény viselkedése tapasztalatai hatására megváltozik. A tanulás olyan aktív tanulói tevékenység, amely a tartós viselkedés változásaként mutatkozik meg. Direkt tanulás célja, hogy ismereteket szerezzünk. Indirekt tanuláskor nem cél az ismeretek megszerzése, de mégis történik tanulás.

10 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői TANULÁS A tanuláshoz szükséges legfontosabb pszichikus funkciók:  az érzékelés;  az észlelés;  a figyelem;  az emlékezet;  a képzelet;  az akarat;  és a gondolkodás.

11 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői TANULÁS A tanulás típusai:  szövegekkel kapcsolatos tanulás (fogalmak, jelek, képek);  mozgásos feladatok tanulása a legtöbb szakma szempontjából kiemelkedő jelentőségű (írás, ecset vezetése, fűrész kezelése, stb.);  szociális tanulás az embertársainkhoz fűződő kapcsolatok (vezető és vezetett; szeretet, elutasítás, stb.) megismerését jelenti. A tanulás eredményessége nagyban függ:  a tanulásra (tanításra) fordított idő hosszától;  a tanuló érdeklődésétől, motiváltságától.

12 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői A tanulás eredményeként alakul(-hat) ki a tudás. A tudás néhány eleme: az ismeret, a jártasság és a készség. TÉNYEK Tények a valóság visszatükröződései az ember tudatában (belső képek, elsődleges tapasztalatok). Ekkor ún. „belső fényképek” alakulnak ki az egyes ingerek (kép, hang, tapintás, stb.) hatására. A valóság megismerése során a visszatükröződés lehet:  helyes, pontos (mert jók az érzékszervek, más korábbi tapasztalatok segítenek, helyesen irányította a megismerést az oktató);  hibás, pontatlan (mert nem volt elegendő a hangerő, a fényerő, stb.).

13 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői ISMERET A tudás kialakításának kötött a sorrendje: TÉNY FOGALOM ÖSSZEFÜGGÉS KONKRÉT (valóság) SZABÁLY (szimbólum) Az ismert közmondás alapján: „a szekér nem hagyhatja el a lovakat.”

14 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői ISMERET A tudás fontos jellemzője az aktiválhatóság (egy feladatnak vagy problémának a megoldása a megszerzett tudás segítségével). A gyakorlás, az ismételt végrehajtás hatására kialakulhat:  a jártasság szintű;  a készség szintű tudás.

15 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői JÁRTASSÁG A jártasság szintű tudás akkor alakul ki:  ha bizonyos begyakorlottsági szint már kialakult (ismételt végrehajtás eredményeként);  de az alkalmazás során időről-időre fel kell idézni a tanult ismereteket.

16 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői JÁRTASSÁG Jártasság szintű tevékenység jellemzői:  folyamatos a tevékenység, a tanuló alig követ el hibákat;  nincs egyetlen megoldási algoritmus (vagy nem ismerjük), a hiányzó elemeket próbálgatással lehet megkeresni;  gyakran fel kell idézni a korábban megismert tevékenységet;  külön energiát emészt fel annak a felidézése, hogy MIT és HOGYAN kell elvégezni;  egy nyitott program, amely például hosszúsága, összetettsége miatt teljesen nem is automatizálódhat.

17 OKTATÁSELMÉLET 1. AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI 1.1 Az oktatáselmélet fogalma, tárgya 1.2 Alapfogalmak 1.3 A tudás összetevői KÉSZSÉG A készség a tudatos tevékenység automatizált komponense, amely:  szintén gyakorlással alakítható ki;  gyors, tökéletes, biztos (automatikus) végrehajtást eredményez;  automatizált jellege tehermentesíti a tudatot;  gyakran egy (összetett) tevékenység része;  hosszú, bonyolult tevékenységek egésze soha sem automatizálódhat. Jártasság szintjéig fejleszthető a gépjármű vezetése forgalmi szituációkban. Készség szintjéig fejleszthető a sebességváltás.

18 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái AZ OKTATÁS FOLYAMATA A tanítási-tanulási folyamat összetevői (más néven didaktikai feladatok):  a motiváció;  az ismeretközlés, ismeretszerzés;  a rögzítés, megszilárdítás;  az alkalmazás;  az ellenőrzés és értékelés. A didaktikai feladatok a tanítási-tanulási folyamat során megoldandó célok és feladatok rendszerét jelentik, jellemzően a tananyag elsajátításának aktuális állapotához kapcsolódnak.

19 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái MOTIVÁCIÓ A tananyagtartalom sikeres és hatékony feldolgozásához a tanuló figyelmét a tanárra és az általa közölni kívánt információra kell irányítani. Úgy kell előadni, beszélni, szemléltetni, hogy az a tanuló számára érdekes, felhívó jellegű legyen. Hogyan tudunk motiválni:  szóbeli előadással általában NEM lehet;  színes képek, mozgó képek bemutatásával;  különleges eredeti darabok (új, hibás);  új, modern, különleges szakmai tananyagtartalmak;  a motiváció eszköztára mindenkor életkorfüggő;  háziverseny szervezésével;  a tanulók által készített munkadarabokból bemutató szervezésével. A motiváció hatása, eredménye.

20 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái ISMERETKÖZLÉS Az ismeretközlés (itt a tanulói tevékenység az ismeretszerzés) az új tartalmak közvetítésekor történik. Az ismeretközlés jellemzői:  mindig a korábban tanított tartalmakra (tudásra) kell építeni;  csak a már rögzített tudáshoz lehet újat kapcsolni;  a fogalmak (előzetes) ismerete meghatározó;  a tananyag feldolgozható indukció és dedukció segítségével.

21 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái RENDSZERZÉS, RÖGZÍTÉS, MEGSZILÁRDÍTÁS A rögzítés során a megismert és a diákok által kipróbált műveleteket újra és újra elvégeztetjük. A célunk az, hogy:  a megismert tartalmak ne felejtődjenek el (megmaradjanak az emlékezetben);  a gyakorlati műveletek egyre pontosabbak, gyorsabbak legyenek (kialakuljanak a jártasságok és a készségek). A rögzítés eszköze az ismételt végrehajtás (ismétlés, gyakorlás). Az ismétlés, gyakorlás során el kell kerülni a monoton tevékenységeket. Rendszerezéssel a tanult információkat egységes egésszé alakítjuk.

22 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái ALKALMAZÁS Minden tanulási tevékenység végső célja az, hogy a tanuló a korábban megszerzett tudását egy feladat megoldásához fel tudja használni. Az alkalmazás mindig önálló tanulói tevékenységet feltételez. Az alkalmazás alapvető célja a tanulói önállóság fejlesztése. Alkalmazás során az oktató feladata elsősorban a felügyelet és a végeredmény ellenőrzése.

23 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái ALKALMAZÁS Az alkalmazás és gyakorlás különbségei:  a gyakorlás elsősorban tanulást jelent, ekkor még a tanuló segítséget igényel, gyakran megakad, hibákat követ el;  az alkalmazás során elvárás az önálló munkavégzés, a minőségileg kifogástalan munka;  a gyakorlás elsősorban sok hasonló (azonos) művelet elvégzése;  az alkalmazás olyan feladat megoldását jelenti, amely több paraméterében is eltér minden eddigi gyakorlási szituációtól.

24 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS Egyetlen tevékenység sem nélkülözheti a hatékonyság, pontosság, megbízhatóság állandó elemzését. Az oktatási-képzési folyamatot az ellenőrzés és értékelés eszközeinek a segítségével vizsgálhatjuk. Az ellenőrzés – értékelés célja:  információ gyűjtése a tanulóról (ellenőrzés);  a tanulói teljesítmény összevetése a követelményekkel (értékelés);  az értékelés számszerűsítése (például osztályozás). Az ellenőrzés-értékelés a jelenlét ellenőrzésétől a szakmunkásvizsgáig terjedő tevékenységek rendszerét jelenti.

25 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái MÓDSZEREK Oktatási módszer alatt a didaktikai feladatok megoldása során alkalmazott eljárásokat értjük. Az oktatáselmélet „HOGYAN TANÍTSUNK” kérdéseire a megfelelő módszerek kiválasztásával lehet adekvát, hatékony megoldást találni. Az oktatásra fordítható idő mindig korlátozott (lásd: tanterv), ezért meghatározó a helyes, hatékony módszer(-ek) kiválasztása. A módszerek megválasztását többek között befolyásolják:  a tanítandó tananyag jellemzői;  az oktatásra rendelkezésre álló idő;  a tanulók előzetes tudása, életkori jellemzői;  a tanár tudása, tapasztalata.

26 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái BEMUTATÁS Bemutatásról beszélünk, ha:  az oktató konkrét, látható, érzékszervekkel felfogható információkat közvetít a tanulók számára (megmutat egy szerszámot, anyagot);  az oktató egy munkaműveletet demonstrál (elvégez) a diákok előtt. Önmagában a bemutatás nem biztosítja a megértést, ezért mindig ki kell egészíteni szóbeli ismeretközléssel.

27 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái BEMUTATÁS A bemutatás során többek között:  KÉP;  HANG (a berendezés helyes működése, hibajelenségek zajhatásai);  ÍZ (sikerült-e az étel, kenyér, sütemény);  TAPINTÁS (milyen a tárgy felülete) információkat közvetíthetünk. A bemutatás során a tanulók figyelmét irányítani kell.

28 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái KÍSÉRLET Összetett jelenségek, folyamatok megismerése akkor hatékony, ha a tanuló a valóságot ismerheti meg, „első kézből” szerezhet tapasztalatokat. Ekkor a tanár legfontosabb feladata a megfelelő tanulási környezet kialakítása:  eszközök biztosítása (pl.: rugó);  feladat meghatározása;  megfigyelési szempontok rögzítése;  kísérlet lefolytatása;  tapasztalatok összegzése.

29 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái SZÓBELI ISMERETKÖZLÉS A szóbeli ismeretközlés alapja az anyanyelv és a szakmai szókincs helyes alkalmazása. Az oktató:  leírással a konkrét látható és állandó jellemzőket közli;  elbeszéléssel a változó jellemzőket közvetíti;  magyarázattal a szabályokat, elveket, törvényeket tanítja. A szóbeli módszereket ki kell egészíteni:  képpel, rögzített hanggal, azaz taneszközök alkalmazásával;  kérdésekkel, illetve a tanulók tevékenykedtetésével.

30 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái GYAKORLÁS A gyakorlás során a diákkal ismételten végrehajtatjuk a korábban megismert elméleti vagy gyakorlati tevékenységet. Gyakorlás hatására fejlődik a diák tudása (kialakulnak a jártasságok és a készségek). Gyakorláskor az oktató elsődleges feladata a diákok munkájának az előkészítése:  a megfelelő munkakörnyezet kialakítása;  a konkrét feladat kijelölése;  a tanuló munkavégzésének folyamatos ellenőrzése, azaz felügyelet;  a munkatevékenység végeredményének a tanulóval történő közös ellenőrzése és értékelése.

31 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS Az ellenőrzés-értékelés módszerének alapkérdései:  Vajon a tanulói tevékenység milyen jellemzőit kell vizsgálni?  A kijelölt terület milyen módszerekkel elemezhető? Az ellenőrzés történhet:  megfigyeléssel (mit tapasztalt, látott az oktató?);  kérdésekkel (a tanulói válaszok alapján dönthető el a tanuló tudásszintje);  írásos, rajzos feladatok megoldatásával (a helyes és a hibás megoldások arányát elemezzük);  gyakorlati munkatevékenység kijelölésével (elemezzük a tanuló munkaütemét, munkamorálját és a munka minőségét).

32 OKTATÁSELMÉLET SZÓBELI ELLENŐRZÉS A szóbeli ellenőrzés alapja a tanári kérdésekre adott tanulói válaszok elemzése. A tanár adjon időt a válasz végiggondolására. MINDENKI a KÉRDÉSRE, majd a VÁLASZRA, végül az ÉRTÉKELÉSRE FIGYELJEN. Szóbeli módszerek esetén alapvető fontosságú: a beszédstílus, a hangerő, az érthető beszéd, a szavak és kifejezések szabatos használata. 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái

33 OKTATÁSELMÉLET ÍRÁSBELI ELLENŐRZÉS Az írásbeli ellenőrzés során a diák önállóan ír, rajzol. Az írásos módszerek esetében ügyelni kell arra, hogy a feladat kiosztása után már nem szabad beavatkozni a munkába. Az írásbeli ellenőrzés irányulhat szöveges információkra, rajzokra, számítási eljárások végrehajtására. Egy gyakorlati tevékenység (előkészítése) esetében is elképzelhető írásbeli ellenőrzési eljárás. 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái

34 OKTATÁSELMÉLET GYAKORLATI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE A gyakorlati tevékenység vizsgálatához biztosítani kell az anyagot, az eszközöket, a gépeket, a dokumentációt, a biztonságos munkakörnyezetet. Az ellenőrzés-értékelés részei:  a munka előkészítése (tervezés, felkészítés, felkészülés);  a munkafolyamat ellenőrzése;  az eredmény ellenőrzése;  a tapasztalatok összegzése. 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái

35 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái TANESZKÖZÖK A taneszközök minden olyan helyzetben segítik a tanár munkáját, ahol nem elegendő a beszéd vagy a munkafogások gyakorlati bemutatása. A taneszközök egyes helyzetekben a „tanárt helyettesítik”.

36 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái KÉZIKÖNYV A szakmával kapcsolatos alapvető információkat tartalmazza (súly, méret, szín, alkatrész, beállítás, típus, összetétel). Általában olyan adatokat tartalmaz, amelyeket nem kell megtanulni, de nagyon fontosak (pontosság, nagy mennyiségű adat, stb.). Szükséges lehet a német, angol, stb. szakmai nyelv ismerete.

37 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái MŰSZER Minden szakmának vannak különösen fontos mérőműszerei. A tanulókat meg kell tanítani mérni. A mérés lépései:  előkészítés, azaz miért, mit, hogyan mérünk;  eszköz kiválasztás, csatlakoztatás, skálák, mennyiségek;  kapott eredmény értelmezése, nagyságrendek.

38 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái TÁBLA Mit figyeljünk meg? A táblára kerül:  a tananyag rövid vázlata;  rajzok;  szövegek;  táblázatok, stb. A tanuló ezeket a füzetébe rögzíti, otthon tanulási segédletként használhatja. Szerkesztési feladatok tanítása során lépésről-lépésre készítjük el a táblán a rajzot.

39 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái FALIKÉP A faliképek tartalmazhatnak rajzokat, függvényeket, adatokat. A faliképek állandóan hozzáférhetők, egyszerre többen is megfigyelhetik őket.

40 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái EREDETI TÁRGY Az eredeti munkadarab a legfontosabb szemléltető eszköz, mert a szakmai valóságot tükrözi (méret, súly, nagyságrend, arányok, kialakítás, stb.). Alkalmazás célja:  jelzi, hogy a szakma gyakorlati művelése során honnan, hova szeretnénk eljutni;  szét- és összeszerelhető, segítségével a szakma munkafogásai megfigyelhetők, gyakorolhatók;  bonyolult, érdekes tárgyakkal könnyű motiválni; egyszerű tárgyakkal könnyű ismeretet közölni.

41 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái SZÁMÍTÓGÉP A számítógép bemutat, szimulál, mér, diagnosztizál, adatokat rögzít, rendszerez, nyomtat, stb. Az alkalmazás tipikus lehetőségei:  számítógép-vezérlésű mérőműszerek, szerszámgépek;  adatbázisok (beállítás, összetétel és típusadatok);  videofelvételek, prezentációk (PP), szimulációk, képek, stb. A tanuló feladata (általában) a számítógép kezelése és nem a programozás !

42 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái VIDEÓFELVÉTEL Bemutatás:  szakmaelmélet órán a fúrási művelet szemléltetése;  szerszám és a munkadarab bemutatása;  a forgácsképződés folyamata;  a forgács jellege. Ha nincs esztergagép, fúrógép a teremben (iskolai tanterem). A figyelem irányítása.

43 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS MUNKAFORMÁI Az oktatás és képzés során a tanulókat – a feladat jellege, a tudásszintjük szerint – más és más módon lehet feladattal, munkával ellátni. A tanítási-tanulási folyamat osztálykereten belüli megszervezésének típusait munkaformáknak nevezzük (frontális, egyéni, csoportmunka).

44 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái FRONTÁLIS FOGLALKOZTATÁS Frontális foglalkoztatás során a tanár közvetlenül irányítja az összes tanuló tevékenységét és ezalatt a diákok azonos tananyagot dolgoznak fel.

45 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái Mit figyeljünk meg?  mindenki előre néz a tábla, a tanár irányába;  a tanár az információforrás (beszél, szemléltet, kérdez, stb.). Hatásai:  mindenki azonos információt kap, de nem biztos, hogy mindenki azonos ütemben tud haladni;  gyakran nehéz fegyelmezni (mert van aki unatkozik, van aki nem érti az anyagot, stb.);  könnyen elfáradnak a tanulók. FRONTÁLIS FOGLALKOZTATÁS

46 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái EGYÉNI MUNKA Az egyéni munka során a tanuló más diákoktól függetlenül, a tanár közvetlen beavatkozása nélkül tanul, dolgozik. Az egyéni munka esetében a tanár, oktató legfontosabb feladatai:  a munkafeladat megtervezése és az eszközök biztosítása;  a tanulók folyamatos ellenőrzése vagy felügyelete.

47 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái Mit figyeljünk meg?  mindenki önállóan dolgozik;  itt mindenki azonos feladatot végez;  a munkát egy írásos segédlet irányítja (munkafüzet, munkalap vagy feladatlap);  a tanár kiadja a feladatot, majd felügyel, végül értékel. EGYÉNI MUNKA

48 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái CSOPORTMUNKA A csoportmunka két vagy több tanuló együttes munkáját feltételezi. A csoportmunka megszervezése segítheti az oktató munkáját is. A csoportban végzett munka jelentős nevelési lehetőségeket is hordoz.

49 OKTATÁSELMÉLET 2. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA 2.1. A tanítási-tanulási folyamat összetevői 2.2. Módszerek és taneszközök alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban 2.3. Az oktatás és képzés szervezeti és munkaformái Mit figyeljünk meg?  a tanulók csoportban közösen dolgoznak (együttműködnek);  a csoportok azonos vagy különböző feladatot végeznek;  a munkát egy írásos segédlet irányítja (munkafüzet, munkalap vagy feladatlap);  a tanár kiadja a feladatot, majd felügyel, végül a csoportok beszámolói alapján értékel. CSOPORT MUNKA