Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dinamikus tényezők a viselkedésszabályozásban

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dinamikus tényezők a viselkedésszabályozásban"— Előadás másolata:

1 AZ AROUSAL SZEREPE A KOGNITÍV FOLYAMATOKBAN, HATÁSA A TELJESÍTMÉNYRE ALVÁS és ÁLOM

2 Dinamikus tényezők a viselkedésszabályozásban
Homeosztatikus regulációs elmélet Hiányállapot – egyensúlyi állapot felborul, amit a szervezet vagy belső erőforrásból vagy viselkedéses úton megpróbál megszüntetni  egyensúlyi állapot visszaáll, akkor a viselkedés megszűnik Opponens folyamatok elmélete érzelmi semlegességre törekszünk – érzelmek fellépése után ellensúlyozó motívumok lépnek fel az emocionális alapszint visszaállítására BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

3 Dinamikus tényezők a viselkedésszabályozásban
Arousal-elmélet Aktuális agyi aktivitás szint – arousal Aktuális arousal szint befolyásolja, hogy mennyire hatékonyan viselkedünk feladathelyzetekben. Optimális arousal szint elérésére törekszünk- ekkor teljesítünk a legjobban. Túl alacsony és a túl magas arousal szint sem jó. (fordított U alakú összefüggés) Túl magas – szorongás (iskolai példa: számonkérés, vagy a számonkéréstől való félelem hatása az arousal szintre) Túl alacsony – unalom BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

4 A teljesítmény és az arousalszint összefüggései
A teljesítmény – aktivációs szint összefüggés függ a feladat jellegétől Egyszerű, rutinszerű feladat: magasabb aktivációs szint az optimális. Összetettebb, bonyolultabb feladat: alacsonyabb aktivációs szint az optimális. Az optimális arousal szint fenntartása az órán: valami „új következik” beállítódással való kezdés Izgalmas kérdésfeltevések, érdekes mozzanatok beiktatása Tananyag megfelelő ütemezése, megfelelő módszerek, eszközök használata BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

5 Arousal és a személyiség
Stabil személyiségtulajdonságok összekapcsolhatóak az arousal rendszer működésének egyéni különbségeivel. Extraverzió – Introverzió Extravertált: alacsonyabb az arousal alapszintjük, nehezebben aktiválható. Eltérő környezet és tanulási feltétel az optimális számukra a teljesítmény szempontjából. Szenzoros élménykeresés: változatos, új, komplex és intenzív érzések élmények keresésére való tendencia. Negatív kapcsolat az iskolai teljesítménnyel BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

6 Fáradás és oktatásszervezés
Fáradtság: olyan élettani állapot, amely a végzett tevékenység következményeként lép fel és eredményeként a teljesítőképesség csökken. Objektív fáradtság - Szubjektív fáradtság A fáradtság mértéke nem mutat szoros összefüggést a teljesítmény nagyságával. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

7 A fáradtság tünetei Viselkedési problémák
Rosszabb mozgáskoordináció, aluszékonyság, vagy túlmozgásosság. Megismerési folyamatok és funkciók pontatlanná válása Figyelemkoncentráció, memória, gondolkodás romlik, pontatlanabb észlelés. Érzelmi tünetek Szorongás, vagy unalom: rossz közérzet Kóros fáradtság Alvászavarok, kóros szorongás, ingerlékenység, beszédzavar, depresszió. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

8 A fáradás csökkentése az iskolában
Ne legyen túl sok az átadott anyag Ne legyen rendszertelenség a tanításban Ne legyen túlzott tanulmányi versengés Ne legyen túl sok házi feladat A pedagógus is legyen kipihent Hétkezdés (hétfő) és a hét utolsó napja (péntek) ne legyen nagyon nehéz. Ne kerüljenek nehéz tárgyak a nap kezdetére, illetve a végére. Fontosak a megfelelő időtartamú, gyakoriságú és tartalmú szünetek. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

9 Alvás közben is gondolkodunk Alvás közben emlékképeket is kialakítunk.
Alvás és ébrenlét Közös vonások: Alvás közben is gondolkodunk Alvás közben emlékképeket is kialakítunk. Az alvás nem teljesen nyugodt: vannak, akik járkálnak álmukban. Az alvó nem teljesen érzéketlen a környezetére sem. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

10 Alvásminták Miért van szükség alvásra?
A csecsemő teljes alvásideje az első hat hónapban 16 óráról 13 órára csökken. Alvásigény változása az életkorral. A felnőttek átlagosan 7,5 órát alszanak naponta (nagy egyéni különbségek, pl. 3 óra) „Pacsirták” és „baglyok”. Napszaki ritmus: testi funkciók ciklikus (24 órás) mintázata által képzett biológiai óra. Környezeti jelzések szerepe (vak napszaki ritmus 24,9 óra) „jet lag”- időzóna váltás és a műszakozás miatt felboruló napszaki ritmus. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

11 Alvásszakaszok Az alvás során ötféle szakasz fordul elő:
az alvás négyféle mélységi szintje, és a gyors szemmozgásos REM szakasz-álmok. Szakaszok az éjszaka folyamán váltakoznak. Az alvásciklusok mintázata az életkorral is változik. Újszülött: 50 % REM Ötéves: 20-25% Idős: 18% Az öregedéssel egyfajta természetes álmatlanság is jár. BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

12 az alvás mennyiségével vagy minőségével való elégedetlenség
Alvászavarok Ha az alvásképtelenség károsodott nappali teljesítményt vagy túlzott álmosságot eredményez. INSZOMNIA az alvás mennyiségével vagy minőségével való elégedetlenség NARKOLEPSZIA kóros aluszékonyság, REM epizódok betörése a nappali órákban APNOÉ alvási légzészavar BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

13 Álom Olyan tudatmódosulás, amelyben az emlékezeti képek és a képzeleti képek időlegesen össze-keverednek a külső valósággal. Mindenki álmodik, csak nem mindenki tudja felidézni álmait. Miért nehéz felidézni az álmainkat? Az álomban zajló események nagyjából ugyanannyi időt vesznek igénybe, mint a való életben. Az emberek megtaníthatóak arra, hogy felismerjék, mikor álmodnak. Álmok tartalmának befolyásolása. Sugallhatnak-e az álmok értékes megoldásokat, ötleteket? BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék


Letölteni ppt "Dinamikus tényezők a viselkedésszabályozásban"

Hasonló előadás


Google Hirdetések