A rendvédelmi, rendészeti szervek tagjaival kapcsolatos tudnivalók

Az előadások a következő témára: "A rendvédelmi, rendészeti szervek tagjaival kapcsolatos tudnivalók"— Előadás másolata:

1 A rendvédelmi, rendészeti szervek tagjaival kapcsolatos tudnivalók
4. foglalkozás

2 Fő kérdések; 1. A rendvédelmi, rendészeti szerv tagjává válás általános lehetőségei, követelményei és a felvételi eljárás menete. 2. Az egyes rendvédelmi, rendészeti szervekre vonatkozó sajátos követelmények, eltérések, szociális és társas kompetenciák. 3. Alakiság, valamint a szolgálati érintkezés szabályai. 4. Az egyes rendvédelmi, rendészeti szervek állományának szolgálatellátással összefüggő jogai, kötelességei, etikai követelményei. 5. Az egyes rendvédelmi, rendészeti szervek személyi állományának járandóságai, juttatásai, valamint karrierlehetőségei. 6 Az egészségvédelem és az elsősegélynyújtás alapjai.

3 A ht. Szolgálati jogviszony.
1. A rendvédelmi, rendészeti szerv tagjává válás általános lehetőségei, követelményei és a felvételi eljárás menete. Alap: „A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló” évi XLII. törvény. A ht. Szolgálati jogviszony. Hivatásos állományúvá válás lehetőségei, követelményei. A felvételi eljárás menete.

4 A ht. szolgálati jogviszony
A szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

5 Hivatásos állományúvá válás lehetőségei, követelményei
önként jelentkező legyen, cselekvőképes, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, legalább 18. életévét betöltötte, életkora a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatáránál (amely jelenleg megegyezik a hivatásos szolgálat felső korhatárával) legalább 10 évvel kevesebb. A hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének további kötelező erejű törvényi feltétele: a tervezett szolgálati beosztáshoz megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való megfelelés, a beosztás ellátásához feltételként rendelt iskolai végzettség és szakmai képzettség közokirattal történő igazolása, a Nemzeti Védelmi Szolgálat kifogástalan életvitelt megállapító határozata. A jelentkezőnek írásban kell elfogadnia – az új Hszt.- ben rögzítettek szerint megvalósuló – egyes alapvető jogainak korlátozását,valamint hozzájárulnia a szolgálati viszony fennállása alatt kifogástalan életvitele ellenőrzéséhez, illetve jogszerű szolgálat ellátásának ellenőrzésére szolgáló megbízhatósági vizsgálat tudta és beleegyezése nélkül történő folytatásához.

6 Alapvető jogok korlátozása:
Az alapvető jog más alapvető jog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az Alaptörvény rendelkezései tehát garanciális szabályként rögzítik az alapvető jogok korlátozhatóságának általános kereteit. Ilyen jogkorlátozásokkal jár szükségképpen együtt a hivatásos szolgálatteljesítés is. Ha a korlátozások között választási lehetőség van, úgy – az Alaptörvény rendelkezéseiből adódóan – azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a legkisebb sérelemmel jár.

7 Részleteiben; A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása A véleménynyilvánítás szabadsága Gyülekezési jog Egyesülési jog Az anyanyelv használata Választójog A munka és foglalkozás szabad megválasztás Összeférhetetlenség. A tulajdonjog gyakorlásának korlátozása. A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a) a szolgálati időn kívüli sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését, b) gazdasági társaságban – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelőbizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony létesítését. Nem kell engedélyeztetni vagy bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

8 Kifogástalan életvitel
A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója, valamint tanulója életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja, az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.

9 Képesítési követelmények;
A képzettségi követelményeket négy csoportba oszthatjuk: 1. állami iskolai végzettség, 2. rendvédelmi szakképzettség, szakképesítés, 3.szakbeosztás ellátásához szükséges egyéb szakképzettség, szakképesítés, 4.egyéb rendvédelmi képzettség (pl. szakvizsga, vezetővé képző tanfolyam).

10 2. Az egyes rendvédelmi, rendészeti szervekre vonatkozó sajátos követelmények
A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok Különleges foglalkoztatási állomány A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok. 327. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagjai szolgálatot teljesíthetnek a megyei, fővárosi és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál is. A hivatásos állománynak a védelmi bizottsághoz vezényelt tagja esetében a 62. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem alkalmazható. 328. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagjának szolgálati helye illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagja szolgálati helyének illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet nem végezhet. A szolgálati hely illetékességi és működési területén kívüli, tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi. (3) Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagjának kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenység végzésére irányuló jogviszonyának létesítését, fenntartását.

11 3. Alakiság, valamint a szolgálati érintkezés szabályai
A hierarchia szó, mint fogalomlényegileg rangsort jelent. Jelen olvasatban azonban jelenti az egymás fölé-, illetve alárendelt hivatalok, tisztségek, rendfokozatok szigorúan megállapított és betartott sorát. A rendőrök a szolgálati hierarchiából adódóan elöljárók vagy alárendeltek lehetnek. Az, hogy ki melyik kategóriába kerül, elsősorban a beosztása, a jogszabályban meghatározott döntési jogosultsága, kötelezettsége és rendfokozata határozza meg. Parancs, Utasítás fogalma. A jelenleg hatályos jogi szabályozás sem használja következetesen és megfelelően a parancs és az utasítás fogalmát, gyakran keveredik a két fogalom. A szabályozásból azonban kitűnik, hogy - főként a büntetőjogi megítélés kapcsán –van különbség a két fogalom között. „Értettem!” A tiszteletadás az alaki fegyelem, az elöljáró, feljebbvaló, alárendelt egymás iránti kölcsönös tiszteletének, megbecsülésének és udvariasságának megnyilvánulása.

12 4. Az egyes rendvédelmi, rendészeti szervek állományának szolgálatellátással összefüggő jogai, kötelességei, etikai követelményei A hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles: Az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni, ezt az állapotot a szolgálat teljes ideje alatt fenntartani és feladatát teljesíteni, valamint e célból rendelkezésre állni. Szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén a veszély vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani. Munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az – kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár – más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő. A számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, A rábízott, a szolgálat ellátásához biztosított eszközt, felszerelést megóvni, rendeltetésszerűen használni, Munkatársaival az emberi méltóság és a függelmi viszonyok tiszteletben tartásával érintkezni.

13 Tovább: A járőr- vagy őrszolgálatba vezényelt rendőr köteles szolgálati helyén a részére meghatározott időpontban, ápolt külsővel, az előírt tiszta ruházatban és karbantartott felszereléssel, szolgálatra alkalmas állapotban, pihenten megjelenni, elöljárójánál jelentkezni; A biztonságos szolgálatellátás követelményei miatt: hajzata, arcszőrzete ápolt és olyan legyen, hogy a közterületi szolgálat ellátása során az intézkedés alá vont személy támadása esetén abban megkapaszkodni ne tudjon, az egyenruha méltóságát különböző divatirányzatok ne sértsék. Szolgálaton kívüli magatartási szabályok; a hivatásos állomány tagja köteles a szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani. A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei; a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.

14 5. Az egyes rendvédelmi, rendészeti szervek személyi állományának járandóságai, juttatásai, valamint karrierlehetőségei Az illetmény az alábbi elemekből áll: beosztási illetmény, szolgálati időpótlék, hivatásos pótlék alapilletmény egyéb pótlékok (összesen 5), teljesítményjuttatás. éjszakai pótlék, idegennyelv-tudási pótlék,veszélyességi pótlék: nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka, készenléti pótlék,preferált település pótléka. A teljesítmény elismerése az évi egyszeri teljesítményértékelés alapján–a régi Hszt. illetményeltérítésre vonatkozó szabályozásától eltérően –évi két alkalommal kifizethető teljesítményjuttatás formájában történik.

15 Juttatások (pl. jutalom, választható juttatás)
Az egyes rendvédelmi, rendészeti szervek személyi állományának járandóságai, juttatásai Juttatások (pl. jutalom, választható juttatás) Költségtérítések (utazás) Kedvezmények, támogatások.(előleg, üdülési tám.) Érdemek elismerése.

16 Lehetséges juttatások.
Jubileumi jutalom (A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult szolgálati viszonyban töltött ideje alapján.) Napidíj. Távolléti díj Természetbeni ellátás(A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a rendvédelmi szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és –a jogszabályban meghatározott esetben –élelmezéssel.) Választható juttatások (cafetéria) Vezetői juttatások Költségtérítések Kedvezmények és támogatások (üdülési-, családalapítási-, szociális támogatás, az illetményelőleg a tanulmányi ösztöndíj, a képzési és továbbképzési támogatás.) Lakhatási támogatás Érdemek elismerések Címelismerések.

17 Életpályamodell 3 pillére;
1. Új előmeneteli rendszer. Új illetményrendszer. 2. Lakhatás támogatásának rendszere. 3. Megtakarítás-célú biztosítási konstrukció.

18 Az előmeneteli rendszer elemei;
Az új előmeneteli rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a rendfokozati rendszer átalakult, szerepe jelentősen megváltozott, a rendfokozatok az egyes szolgálati beosztásokhoz kötötten kerülnek meghatározásra. Alapja:  az állománycsoport,  a betöltött szolgálati beosztás besorolása,  a fizetési fokozat. .

19 Az előmenetel általános feltételei,
Általánosságban elmondható, hogy az előmenetelhez a törvényben társított feltételek a tapasztalat, a megfelelő tudás és a teljesítmény meglétét vizsgálják. Az új Hszt. tételesen meghatározza (120. §): az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése, a jogszabályban meghatározott, elvárt teljesítményszint, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, az előírt fizetési várakozási idő kitöltése, a magasabb szolgálati beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák, pályázat útján betölthető szolgálati beosztás esetén pályázat benyújtása. A hivatásos állomány tagja előmenetelének formái: beosztási kategórián belül (horizontálisan), magasabb beosztási kategóriába (vertikálisan)

20 6. Az egészségvédelem és az elsősegélynyújtás alapjai
Az egészségnevelés célja: az egészség kulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az egészségnevelés a személyiségre irányul. Az egészségnevelés feladata: az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló sokoldalú nevelőtevékenység. Ez magában foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek, valamint szokások kialakítását. A fő feladata, hogy az egyén interiorizálja mindezeket. Ez a primer-, a szekunder-, és a tercier prevencióban nyilvánul meg.

21 A ht. állományra vonatkozóan:
A szolgálati törvény előírja, hogy csak olyan személlyel létesíthető hivatásos szolgálati jogviszony, aki hivatásos szolgálatra – egyéb meghatározott feltételek megléte mellett – egészségi, pszichikai és fizikai szempontból is alkalmas. Ennek értelmében a hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által megállapított egészségi, pszichikai és fizikai követelményeknek, amelyeket az életkor és a beosztás figyelembevételével határoztak meg. Az alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell, amelyen a megjelenés kötelező. A hivatásos állomány tagjainak alkalmasságát – a szolgálati követelmények megvalósítása érdekében – a szolgálati viszony létesítését megelőzően és a szolgálati viszony fennállása alatt is rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell

22 Elsősegélynyújtás Mi az elsősegélynyújtás? Az a beavatkozás, amellyel, a balesetet szenvedett embertársunknak segítünk addig is, amíg az orvosi ellátás megkezdődik. Ebből következik, hogy az elsősegélynyújtás nem tévesztendő össze a gyógykezeléssel, ami az orvos feladata.   Az elsősegélynyújtás főbb általános szabályai:   Legyen az elsősegélynyújtó fellépése határozott és nyugodt, Gondoskodjunk a sérült és saját magunk biztonságáról és nyugalmáról, A beavatkozásunk legyen a lehető legkíméletesebb és emberséges, felesleges szenvedést ne okozzunk, Több sérült esetén a súlyosság sorrendjében nyújtsunk elsősegélyt.

23 ????? Még beszélhetnék sok másról is, de itt a tanév vége e tantárgy tananyagát illetően! Van-e benne valami???