Dialógus típusok és a kritikus vita forgatókönyve

dialógustípusok dialógus típus kiinduló helyzet a résztvevők céljaa dialógus célja meggyőzési (krit. vita) vélemény- különbség a másik meggyőzése véleménykülönb- ség feloldása vizsgálatnincs bizonyíték bizonyíték megta- lálása, ellenőrzése feltevés bizonyí- tása/ cáfolása üzleti tárgyalás érdek- ütközés érdek érvényesítése elfogadható megegyezés döntés- hozatal választási helyzet célok és eszközök koordinálása a legjobb cselek- vés kiválasztása veszekedésszemélyes konfliktus az ellenfél verbális kiütése a konfliktus gyökerét feltárni bírósági tárgyalás ?harmadik fél megnyerése ?

típusok és bonyodalmak A tényleges dialógusok besorolása gyakran nehéz: van amikor a párbeszéd menet közben típust vált (dialektikus váltás) amikor egyidejűleg több különböző típus jellegzetességeit mutatja amikor a részvevők más-más típusú dialógust akarnak folytatni. A dialektikus váltás olykor helyénvaló: ha dialógus célját szolgálja, ha a felek ideiglenes áttérnek egy másik típusra (beágyazás) ha a felek helyesen ismerik fel, hogy az adott szituációban inkább más típusú párbeszédet kell folytatni. A dialektikus váltás akkor hiba, ha nem szolgálja annak a helyzetnek a megoldását, amely a dialógust eredményezte. Ennek gyakori esete a dialógus típusának manipulálása, ti. amikor az egyik fél csak azért tér át egy másik típusra, hogy „nyerési esélyeit” növelje (azaz inkább elérje személyes céljait).

dialektikai modell A kritikus vita dialektikai modellje: ideális eljárás a véleménykülönbség racionális feloldására ideális = tiszta formában nem valósul meg fogalmakat kínál a tényleges viták leírására lehetőséget kínál a tényleges viták értékelésére (az eltérés az ideális eljárástól hiba!) A dialektikai modell részei: forgatókönyv szabályok

forgatókönyv Álláspont: kijelentés (leírás, előrejelzés, értékítélet, tanács), amelyben nincs egyetértés konfrontációs szakasz a felek tudatosítják álláspontjuk (vagy álláspontjaik) különbözőségét nyitó szakasz megállapodnak a vita tárgyában kijelölik a szerepeket (ki védi és ki vitatja az egyes álláspontokat) megállapodnak a közösen elfogadott kiindulópontokban megállapodnak az érvelés szabályaiban (mi számít bizonyítéknak, releváns szempontnak) érvelési szakasz az álláspont védelmezője mellette érvel aki vitat egy álláspontot, ellene érvel záró szakaszmegállapítják mely álláspontokat sikerül megvédeni melyeket nem

gyűlöletbeszéd

PD szabályok 1 A pragmadialektikai modell 10 szabálya 1. Szabadság szabály: A felek nem akadályozhatják meg, hogy új álláspontok vagy azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel. 2. Bizonyítási kényszer szabály: egy álláspontot elővezető félnek kötelessége azt megvédeni, ha a másik fél arra igényt tart. 3. Álláspont szabály: egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának támadása kell, hogy legyen. 4. Relevancia szabály: egy fél az álláspontját csak úgy védheti meg, hogy az állásponthoz kapcsolódó érveket ismertet. 5. Implicit premissza szabály: Nem utasíthatunk vissza álláspontunkban implicite felvállalt premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél érvelésében felhasznált implicit premisszákat.

PD szabályok 2 6. Kiindulópont szabály: Elfogadott kiindulási pontnak nem tekinthetünk nem elfogadott premisszákat, illetve elfogadott premisszákról nem állíthatjuk, hogy azok nem tekinthetők elfogadott kiindulási pontnak. 7. Érvelési séma szabály: Egyetlen álláspont sem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a védelem nem a megfelelő érvelési sémákat (és/vagy) nem a megfelelő módon használja. 8. Érvényesség szabály: az érvelésnek formálisan érvényesnek vagy az implicit premisszák hozzáadásával érvényessé tehetőnek kell lennie. 9. Lezárási szabály: Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív) megvédését pedig a fenntartások visszavonásának. 10. Használati szabály: Egyik fél sem használhat nem kellően tiszta és világos megfogalmazásokat, és mindkét félnek a lehető legfigyelmesebben és pontosabban kell a másik megnyilatkozásait értelmezni.

Tőzsér-Gébert Egy a feltétel nélküli alapjövedelem melletti cíkkből Vajon nem eredményezné az alapjövedelem bevezetése a lusták és henyélők társadalmát? Biztosan nem. Először is az emberek nagy része nem (csak) a megélhetéséért dolgozik, hanem a munkaköréből fakadó társadalmi elismerésért és státuszért is, vagy egyszerűen csak azért, hogy úgy érezze, hasznos tevékenységet végez. Az ilyen emberek akkor is keresni fognak munkát, ha a puszta megélhetésük más forrásból biztosított. Másodszor: az alapjövedelem valóban csak alapjövedelem, azaz kizárólag a létszükségleti cikkekre elegendő. Így az egyén nem tud belőle a kényelmét biztosító egyéb javakat, nyaralást, autót, társadalmi státuszt biztosító tárgyakat vásárolni. Ha a puszta megélhetésnél többre vágyik, akkor valamilyen rész- vagy teljes munkaidős állást kell találnia.

prédikátor 1 Egyetemista: Lénynek tekinti az ördögöt? Prédikátor: Lénynek? Definiálnia kell, hogy E: Hisz abban, hogy az ördög, rendben, létezik? P: Igen. E: És úgy gondolja, hogy …okos? Tud olvasni, és így tovább? P: Természetesen. E: Rendben, akkor HONNAN TUDHATNÁM, HOGY NEM MAGA AZ ÖRDÖG? P: Hogy én? Hogy maga honnan tudja? E: Úgy értem, Ha szembe megy a vallásommal, honnan tudjam, hogy nem maga az ördög? Úgy értem, nincs jogcíme. P: Meg tudja különböztetni Isten szavát az ördögétől, mert, tudja, ismernie kell a Bibliát. E: Ismerem a Bibliát. P: Ha nem ismeri az Bibliát, nem tudja. E: Én ismerem a Bibliát, de maga nem úgy értelmezi, ahogy én!

prédikátor 2 P: Ha nem ismeri … ha nem ismeri … ha nem ismeri a Bibliát, akkor lehetetlen megkülönböztetnie. És akkor összezavarodik. Még egy olyan perverznek is hinni fog, mint Sigmund Freud. Vagy valamilyen filozófusnak fog hinni, mint Jean-Paul Sartre. Vagy egy hamis prófétának fog hinni, mint Mahatma Gandhi, aki ráveszi az ohmmm-olásra vagy más nevetséges dolgokra. Ezért kell ismerni a Bibliát. És épp ezért követ el az ördög mindent azért, hogy távol tartsa ezt a generációt a Bibliától. Még az Egyesült Államok legfelső bíróságát is a Biblia ellen fordította, és arra késztette, hogy úgy korlátozzák, hogy a Bibliát majdhogynem kitiltották az állami iskolákból. Mert a Biblia leleplezi, hogy abból, amit a tantermekben tanulnak, milyen sok az ördögtől származó hazugság. Ha nem hisz Isten írott Igéjének, tévedni fog. E: De én ismerem az Igét. Csakhogy számomra nem azt jelenti, mint magának. Honnan tudhatnám, hogy nem csap be? P: Rendben, konkrétabbnak kell lennie. Mi olyasmit mondtam, ami ellentmond Isten írott Igéjének?

prédikátor 3 E: Mindenkit elítél. Azt mondja, mindenki a pokolra jut. De maga ezt nem tudhatja. P: Nem mondtam, hogy mindenki a pokolra jut. Épp az imént mondtam elég világosan, hogy akik felemelték a kezüket, és hitet tettek Jézus mellett, ha őszinték voltak, örök életük lesz. A menybe mennek. E: De akik, ő… rock and rollt hallgatnak, füvet szívnak, vagy paráználkodnak - ezeket mondta előbb -, azok pokolra jutnak. De mindenki ezt csinálja, tehát eddig mindenki pokolra jut. P: Már korábban mondtam, csak egyetlen bűn van, ami E: Maga lesz az egyetlen, ott fent… P: … ami pokolra juttatja az embert. Ha nem hisz Jézusban. E: Ez az egy, amit nem szabad csinálni? És minden mást szabad? P: A legtöbben itt biztosan füvet szívnak, isznak és paráználkodnak. Persze tudom, hogy az egyetlen dolog, amiért itt sokan még szüzek nem az, hogy nem akarják. Akarják. Csak nem kapják meg. Ha vétkezni akarsz, nem vétkezhetsz eleget, bűnös. E: Hisz az állam és az egyház szétválasztásában? P: Mi?

érv támadása támadási pontbizonyítási kényszer sikeres támadás eredménye premisszaelég kétségbe vonni (nincs bizonyításkényszer) az álláspontot nem sikerült megvédeni következtetéstámadásához érv kell (van bizonyításkényszer) az álláspontot nem sikerült megvédeni konklúzió (álláspont) támadásához érv kell (van bizonyításkényszer) patthelyzet: sem az álláspontot sem tagadását nem sikerült megvédeni (kivéve, ha a támadó érv erősebb a konklúziót támogatónál) Hogyan támadható egy érv?

elkötelezettség Az elkötelezettség szabályai 1. Ha az egyik fél elkötelezte magát bizonyos állítások mellett, és a másik megmutatja, hogy ezekből további állítások következnek, akkor az elkötelezettség ezekre is kiterjed. (továbbadódási elv) 2. Bármelyik fél feladhatja egy érv konklúziója melletti elkötelezettséget, de ebben az esetben vagy fel kell adnia valamelyik premissza melletti elkötelezettségét, vagy el kell ismernie, hogy az érv hibás volt. (visszaháramlási elv) 3. Ha ez egyik fél megmutatja, hogy a másik elkötelezettségei ellentmondanak egymásnak, a másik félnek valamelyik elkötelezettségét fel kell adnia. (konzisztencia elve)

osztályellenség (1) „Az anyagyilkosság a szocialista erkölcs szerint is bűn - kivéve, ha az anya osztályellenség” (egyetemi jegyzet a hetvenes évekből) Ellenvetés: Tehát, (2) ha egy nagytőkés anyja a munkásmozgalomhoz csatlakozik, nem bűn, ha a fia megöli. 1. szabály miatt: aki elfogadja (1)-et, el kell hogy fogadja (2)-t is. Ám a szoc. erkölcs híve szerint (3) egyetlen munkásmozgalmár sem ölhető meg munkásmozgalmárkodása okán. 3. szabály miatt: (2) és (3) közül valamelyiket fel kell adni. A szoc. erkölcs híve vélhetően (2)-t adná fel. 2. szabály miatt: (1)-et fel kell adnia, vagy vitatnia kell az (1) → (2) következtetés helyes voltát.