A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE TAKÁCS GÁBOR dr.takacs.gabor@gmail.com

KÖVETELMÉNYEK MIRŐL SZÓL A MUNKAJOG? – TÁRGYA 3. MIT JELENT A MUNKAJOGVISZONY – TERMÉSZETE 4. HOGYAN TAGOLHATÓ A MUNKAJOG? – RENDSZERE

TANANYAG 2012. évi I. törvény - Mt. Előadások (nem a vázlat) Gyulavári Tamás (szerk.): Munkajog. Eötvös Kiadó, 2013 Munkajogi feladatok és jogesetek. Eötvös Kiadó, 2013

Vizsgakövetelmény Írásbeli + szóbeli vizsga Kérdések típusai Tételsor a honlapon

MI A MUNKAJOG TÁRGYA?

A MUNKAJOG TÁRGYA SZŰK ÉRTELEMBEN Csak a munkaviszonyok Minden munkavégzésre irányuló jogviszony?

MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOK - munkaviszonyok - közalkalmazotti jogviszony - Közszolgálati tisztviselői jogviszony - szolgálati jogviszonyok - polgári jogi jogviszonyok - speciális foglalkoztatási jogviszonyok

MUNKAVISZONY Munkaszerződéssel jön létre, amely alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása alatt munkát végezni, a munkáltató pedig őt foglalkoztatni és munkabért fizetni

A MUNKAVISZONY FAJTÁI Tipikus v. atipikus : - határozatlan és határozott idős, - teljes és részmunkaidős, - munkaerő-kölcsönzés, Távmunka Új típusok

KÖZSZFÉRA Közalkalmazotti jogviszony Közszolgálati tisztviselői jogviszony Szolgálati jogviszonyok

POLGÁRI JOGI JOGVISZONYOK megbízási jogviszony vállalkozási jogviszony elhatárolása a munkaviszonytól!

MI ALAPJÁN VÁLASZTANAK JOGVISZONYT? MUNKÁLTATÓ Legolcsóbb Legkevesebb korlátozó/védel-mi szabály MUNKAVÁLLALÓ amihez hozzájut - kényszer Legtöbb védelem - munkaviszony

Jogeset Lézerné Ultra Ibolya megbízási szerződés alapján a Kft. munkaviszonyban dolgozó főkönyvelője által meghatározott feladatokat teljesíti, és felé kell elszámolnia a végzett tevékenységgel, amit rendszeresen, heti 1-2 alkalommal, havi 10-20 órában, fix díjazásért, részben saját lakásán, részben a Kft. telephelyén végez, mivel ott vannak a könyveléshez szükséges számítógépek.

FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONYOK 3.900 ezer munkát végző - Munkaviszony – domináns Közszolgálat Atipikus foglalkoztatás Színlelt polgári jogi szerződések Fekete és szürke foglalkoztatás Speciális foglalkoztatási formák Közfoglalkoztatás

Versenyképesség és/vagy szociális jogok? Régiós dilemma: Olcsóbb foglalkoztatás = több munkahely? Rugalmas szabályozás = kiszolgáltatott munkavállaló? EGYENSÚLY = MUNKAJOG

2. A MUNKAVISZONY „TERMÉSZETE”

A MUNKAJOG TÁRGYA Munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyok, de csak: munkáltató érdekében és irányításával, munkaszerződés alapján, díjazás ellenében.

MÁS RÉSZÉRE VÉGZETT MUNKA ÖNÁLLÓTLAN ALÁRENDELTSÉGBEN VÉGZETT FÜGGŐ MUNKAVÉGZÉS

KÉTFÉLE MUNKAVÉGZÉS ÖNÁLLÓTLAN ÖNÁLLÓ A „szolgáltatás” maga a munkatevékenység Munkaviszony, közszolgálati, szolgálati jogviszony. ÖNÁLLÓ Munkával létrehozott dolog vagy szolgáltatás, másnak. Megbízás, vállalkozás

GAZDASÁGILAG FÜGGŐ MUNKAVÉGZÉS ÖNFOGLALKOZTATÁS EURÓPAI MEGKÖZELÍTÉS MUNKAVISZONY GAZDASÁGILAG FÜGGŐ MUNKAVÉGZÉS ÖNFOGLALKOZTATÁS

MUNKAJOGVISZONY JELLEMZŐI Tartós jogviszony Személyes viszony Vagyoni viszony Egyenlőtlen helyzetű felek Keret jellegű szabályozás

3. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS RENDSZERE

A MUNKAJOG HÁRMAS TAGOZÓDÁSA Magyarországon: Versenyszféra: Mt. Közalkalmazottak: Kjt. és Mt. Közszolgálati tisztviselők: Kttv.

Legfontosabb jogszabályok 2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 2011. évi CXCIX. a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.)

INDIVIDUÁLIS ÉS KOLLEKTÍV MUNKAJOG INDIVIDUÁLIS MUNKAJOG Egyedi munkaviszony KOLLEKTíV MUNKAJOG Kollektív munkaügyi kérdések: érdekegyeztetés, kollektív szerződés stb.

MT. SZERKEZETE I. rész – Általános rendelkezések II. rész – Munkaviszony III. rész – Munkaügyi kapcsolatok IV. rész – Munkaügyi vita V. rész – Záró rendelkezések

KÖZJOGI ÉS MAGÁNJOGI ELEMEK A MUNKAJOGBAN KÖZJOGI ELEMEK - Közszolgálati jog - Kollektív munkajog Korlátozott önrendelkezés MAGÁNJOGI ELEMEK - Magán-munkajog (Mt.) - Individuális munkajog Szerződési szabadság

A MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK RENDSZERE

MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK 2. JOGRFORRÁSI HIERARCHIA

I. MUNKAJOGI JOGFORRÁSOK

JOGFORRÁS FOGALMA - olyan jogi aktus, amely jogokat és kötelezettségeket állapít meg a jogalanyokra. - mindenkire nézve kötelező, absztrakt, általános magatartásszabály

A MUNKAJOG JOGFORRÁSAI 1. Alkotmány 2. Jogszabályok 3. Kollektív megállapodások 4. Külső jogforrások: nemzetközi és közösségi jog

1. ALKOTMÁNYOS SZABÁLYOK Jogok : közvetlen és közvetett összefüggés a munkajoggal Alkotmánybíróság gyakorlata Bírói jogalkalmazás?

Alkotmányos szabályok a munkajogban Diszkrimináció tilalma Pihenéshez, szabadidőhöz, rendszeres fizetett szabadsághoz való jog Sztrájkjog Jogállamiság követelménye

2. JOGSZABÁLYOK A munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket: törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály szabályozza

LEGFONTOSABB TÖRVÉNYEK 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről (Mt.) 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 2011. évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselők jogállásáról (Kttv.)

MT. – KJT. – KTV. KAPCSOLATA Munkaviszony: csak az Mt. Közalkalmazotti jogviszony: Kjt. + Mt., ha a Kjt. nem zárja ki Közszolgálati tisztviselői jogviszony: csak a Kttv.

TOVÁBBI TÖRVÉNYEK - munkavédelemről - 1993. évi XCIII. - munkaügyi ellenőrzésről - 1996. évi LXXV. - foglalkoztatás elősegítéséről - 1991. évi IV. - sztrájkról - 1989. évi VII. - egyenlő bánásmódról - 2003. évi CXXV.

„EGYÉB” JOGSZABÁLYOK Munkaviszonyra vonatkozó rendeletet alkothat: a Kormány és miniszter A rendeleti szintű jogalkotás kevésbé jellemző mint a törvényi Közszférában: rendeleti jogalkotás jellemzőbb

BÍRÓI JOG Precedens rendszer Állandó bírói gyakorlat

A BÍRÓI JOGÉRTELMEZÉS ESZKÖZEI Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai (Magyar Közlönyben): bíróságok számára kötelező Korábban: Legfelsőbb Bíróság kollégiumi állásfoglalásai (MK) - bíróságok számára kötelező

Elvi bírósági határozatok (EBH): nem kötelező Legfelsőbb Bíróságnak a Bírósági Határozatokban közzétett eseti döntései (BH) – nem kötelező

3. KOLLEKTÍV MEGÁLLAPODÁSOK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLY! 3. Egyeztető Bizottság kötelező határozata 2. ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS 2 a) nem munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy 2 b) munkaviszonyra vonatkozó szabály,

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Munkajogi jogforrás Munkaviszonyra vonatkozó szabály Nem jogszabály Jogforrási hierarchiában betöltött szerepe

ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS - az Üzemi Tanács jogosítványai gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintő kérdések határozhatók meg KSZ lehet!

4. KÜLSŐ JOGFORRÁSOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK: UNIÓS JOG: Pl. ILO Egyezmények UNIÓS JOG: irányelvek, Európai Bíróság ítéletei.

ILO Egyezmények A nemzetközi szerződés csak külön kihirdetéssel válik a magyar jog részévé. ILO Egyezmények – kihirdetés, beépítve az Mt.-be és más jogszabályokba ILO Egyezmények v. Uniós jog

Uniós jog forrásai Római Szerződés – közvetlen hatály Rendeletek - közvetlen hatály Irányelvek - jogharmonizáció Európai Bíróság ítéletei – jogharmonizáció és bírói jogalkalmazás

EU munkajog területei Szabad mozgás joga Egyenlő bánásmód Munkavédelem Munkavállalók jogainak védelme

5. Nem jogforrás, de… MUNKASZERZŐDÉS BELSŐ SZABÁLYZATOK

MUNKASZERZŐDÉS Egyedi munkaviszonyra szabályok forrása Nem jogforrás: absztrakt? általános? Nem munkaviszonyra vonatkozó szabály

BELSŐ SZABÁLYZATOK, GYAKORLAT Egyoldalú jognyilatkozatok szabályai helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik Munkaviszonyra vonatkozó szabály keretei között Módosítás, visszavonás?

II. JOGFORRÁSI HIERARCHIA

MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Üzemi Megállapodás Egyeztető Bizottság kötelező határozata JOGSZABÁLY: törvény, törvényi felhatalmazás alapján rendelet

Mt. - KSZ, ÜM ÁTALÁNOS SZABÁLY: SZABAD AZ ELTÉRÉS 2. ÉS 3. RÉSZTŐL Kivéve: 1. Kógens szabály 2. Csak a munkavállaló javára 2. Korlátozott eltérés Mt. fejezetei felsorolják ezeket

KÓGENCIA ÉS DISZPOZITIVITÁS DISZPOZITÍV SZABÁLY: Abszolút diszpozitivitás Korlátozott abszolút diszpozitivitás Relatív diszpozitivitás KÓGENS SZABÁLY: Nem lehet érvényesen eltérni

Kollektív szerződések szintjei szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól csak a munkavállaló javára térhet el. Kivétel!

FELEK MEGÁLLAPODÁSA Munkaszerződés Egyéb megállapodás: pl. tanulmányi szerződés, konkrét kérdésben megállapodás (pl. munkaidő)

Munkaszerződés eltérése az Mt.-től Mt. második részétől Csak a munkavállaló javára Kivéve: Kógens szabály Mt. megengedi az eltérést a hátrányára is

MUNKASZERZŐDÉS ELTÉRÉSE KSZ.-TŐL A munkaszerződés csak akkor térhet el a kollektív szerződéstől, ha a munkavállalóra annál kedvezőbb feltételt állapít meg.

MELYIK A KEDVEZŐBB SZABÁLY? Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.

A jogszabályba ütköző RENDELKEZÉS MI A JOGKÖVETKEZMÉNY? A fenti szabályok megsértésének következménye: ÉRVÉNYTELENSÉG A jogszabályba ütköző RENDELKEZÉS SEMMIS

AZ MT. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

1. ÁLTALÁNOS ELVEK

a) ELVÁRHATÓSÁG Felróhatósági mérce: úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható Vétkesség is szerepet kap (kárfelelősség)

b) EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG Jogok gyakorlása/kötelezettségek teljesítése során - a munkáltató, - a munkavállaló, - az üzemi tanács, és - a szakszervezet a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni

c) MÉLTÁNYOS MÉRLEGELÉS Egy vagy két külön rendelkezés? Csak a teljesítés módjának egyoldalú meghatározásánál? Csoportos létszámcsökkentés – szociális mérlegelés?

d) JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások: - jogos érdekének csorbítására, - érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, - zaklatására, - véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

e) INFORMÁCIÓK KÖZLÉSE A munkavállalóról tényt, adatot, véleményt: törvényben meghatározott esetben a munkavállaló hozzájárulásával, - statisztikai célra.

f) SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK VÉDELME Munkavállaló személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le sérelem esetén Ptk. szabályait kell alkalmazni sérelemdíj Munkáltató ellenőrzési joga?

g) MUNKÁLTATÓ JOGOS GAZDASÁGI ÉRDEKEI MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA ALATT MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN

MUNKAVISZONY ALATT a munkavállaló nem veszélyeztetheti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit Csak veszélyeztetés, nem kell konkrét munkáltatói érdeksérelem.

MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS Max 2 évig Megfelelő ellenérték: minimum egyharmad alapbér

Jogeset Búvár Benő búvároktatóként dolgozik az egyiptomi utazásokat szervező Insallah Travel irodánál. Elhatározza, hogy saját céget alapít, és önállóan folytatja az oktatást. Ennek érdekében kilép munkahelyéről, és be is indítja vállalkozását. Néhány hónappal később levelet kap, amelyben volt munkáltatója perrel fenyegeti, mivel az utazási iroda ügyfélkörét elvonva, az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva törekszik haszonszerzésre.

h) Egyenlő bánásmód 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról „Ágazati” törvények: Mt., Ptk.

HOVÁ LEHET FORDULNI? FÓRUMVÁLASZTÁS: BÍRÓSÁG EBH

BIZONYÍTÁSI TEHER Ebktv. 19. § ALPERES: NEM DISZKRIMINÁLT, vagy KIMENTETTE MAGÁT FELPERES: TULAJDONSÁG HÁTRÁNY

Jogeset A bíróság megállapította, hogy a Kekec Bt. határozatlan idejű cafeteriaszabályzata sérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel a szabályzat szerint nem jár cafeteria (étkezési utalvány, bérlet stb.) annak a munkavállalónak, aki 2 napnál tovább van keresőképtelen állományban. A munkáltató ennek következtében a teljes szabályzatot visszavonta, arra hivatkozva, hogy inkább senkinek nem fizet, ha nem határozhatja meg szabadon, kinek ad juttatást és kinek nem.

2. JOGNYILATKOZATOK MEGTÉTELE

ÁLTALÁNOS SZABÁLY: SZÓBELISÉG A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni KIVÉTELESEN: ÍRÁSBELISÉG

KIVÉTEL: ÍRÁSBELISÉG Munkaviszonyra vonatkozó szabály, megállapodás A munkavállaló kérésére

3. ÉRVÉNYTELENSÉG

A) SEMMISSÉG Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik. Ha a semmisség a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható, a semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

B) MEGTÁMADHATÓSÁG Tévedés Megtévesztés Jogellenes fenyegetés

MEGTÁMADHATÓ egyoldalú jognyilatkozat és megállapodás. feltételes érvénytelenség. Csak az „érintett” támadhatja meg megtámadás határideje harminc nap, illetve 6 hónap.

AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYE Főszabály: a részleges érvénytelenség Kivételes szabály: a nyilatkozat csak akkor érvénytelen, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!