Nemzetközi magánjog 1. Nemzetközi kollíziós magánjog 2012/2013

Kötelező irodalom Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. HVGORAC, 2011.

Kötelező jogforrások (!) Brüsszel I. rendelet: 44/2001/EK rendelet Brüsszel II. rendelet: 2201/2003/EK rendelet Róma I. rendelet: 593/2008/EK rendelet Róma II. rendelet: 864/2007/EK rendelet Róma III. rendelet: 1259/2010/EK rendelet Magánjogi Kódex: 1979. évi 13. törvényerejű rendelet A tankönyvben nevesített összes jogeset történeti tényállása és jogkérdése. A jogesetek elérhetők a következő honlapon: www.sze.hu/~gjudit

A félév menete Szorgalmi időszak: 2012. december 8-ig Aláírás feltétele: Órai jelenlét Évközi ZH teljesítése legalább 50%-os eredménnyel. Időpontja: október 17. Aki ezt nem teljesíti: ‚aláírás megtagadva’ Évközi ZH anyaga: TK 17-46, 149-200.o., Brüsszel I. rendelet

A félév menete… Szeptember 19: Kari Napok, az előadás elmarad November 21: TMDK, az előadás elmarad December 5: elővizsga, eredménye: megajánlott jegy. Az elővizsga nem számít bele a 3 vizsgalehetőségbe.

Kedvezmények, mentességek Tanulmányi kirándulás: UNICITRAL, a tanév során 2 alkalommal 9 óra lesz a félévben, ebből 7 alkalommal a részvétel kötelező, igazolásnak helye nincs! TDK-kedvezmény

A nemzetközi magánjogi probléma A belföldi ügyekhez képest többletkérdések merülnek fel: Melyik államban kell megindítani az eljárást? (joghatóság) Melyik állam vagy államok jogát kell alkalmazni az ügyben? (alkalmazandó jog) Ha megszületett a határozat, hogyan válthat ki joghatásokat egy másik államban? (végrehajtás) Igénybe vehető-e más állam hatóságainak közreműködése? (jogsegély)

A nemzetközi magánjog fogalma Kollíziós jog: egy meghatározott, lényeges külföldi elemmel bíró jogi kérdésben melyik állam jogát kell alkalmazni Nemzetközi polgári eljárásjog: melyik állam hatóságainak van joga egy ügy elbírálására, és milyen eljárásrend szerint vált ki joghatásokat

A nemzetközi magánjog forrásai Nemzeti vs. Nemzetközi jogforrások 1979. évi 13. tvr. – Magánjogi Kódex 2004-es EU-csatlakozás döntő változást hozott Joghatóság tekintetében: Brüsszel I. és II. Alkalmazandó jog tekintetében: Róma I-III. Áttekintés / ajánlott irodalom: Palásti – Vörös (szerk) Nemzetközi kollíziós kötelmi jog

Források… kis értékű követelések európai eljárása 861/2007/EK rendelet 1896/2006/EK rendelet az európai fizetési meghagyásos eljárásról Előkészületben: Róma IV-VI. (öröklés, házassági vagyonjog, tartási kötelezettség. Jelenleg ajánlások, zöld könyvek formájában)

Források… Nemzetközi polgári eljárásjog vonatkozó szabályai: Kézbesítési rendelet Bizonyítási rendelet Fizetésképtelenségi rendelet Tartási rendelet

Nemzetközi kollíziós probléma Az előző tankönyv szóhasználata: „lényeges külföldi elem” Kódex: polgári, családi és munkaügyekben „több állam joga lenne alkalmazható” Róma I: „különböző országok joga között kell választani” Róma II - III: „több állam jogához kapcsolódnak”

A nemzetközi kollíziós norma Nincs „katarzis”, nem tudjuk meg a felek jogvitájának eredményét Utaló norma, közvetett jogrendezés Elemek: hipotézis (jogintézmény), diszpozíció (kapcsoló elv) (szankció: parancs arra nézve, hogy a jogvitát mely jog alapján kell megítélni)

Következő hétre felkészülés Ingmar-ügy: C-381/98. sz. Eco Swiss vs Benetton-ügy: C-126/97. sz.

A minősítés problémája A tényállási elemek jogi fogalom alá rendezése, absztrahálása ? Milyen jog alapján kerüljön sor a minősítésre ? lex fori lex causae Eltérő szerkezeti besorolás az egyes államok jogrendjeiben (anyag – eljárási kérdés, családi jogi – öröklési jogi…)

Boys vs Chaplin (1971) House of Lords …minősítés… Forum shopping – a kedvezőbb jog választása Jogeset: Boys vs Chaplin (1971) House of Lords Tényállás: fegyveres erők tagjai mindketten, angol állampolgárok, akik Máltán állomásoztak Boys elismerten gondatlan járművezetése miatt Chaplin súlyos sérüléseket szenvedett A máltai jog alapján jogellenes károkozás esetén csak a ténylegesen felmerült károk téríthetők meg (53 fontra becsült) – lex loci delicti A brit jog alapján viszont vagyoni és nemvagyoni kártérítés is követelhető (2.250 fontra becsült) Chaplin az eljárást angol bíróság előtt kezdeményezi Jogkérdés: Elbírálható-e az ügy Nagy-Britanniában? A kártérítés összege anyagi vagy eljárási kérdés?

Visszautalás - renvoi A kollíziós szabályok külföldi jog alkalmazásához vezetnek. Kérdés: milyen terjedelmű az utalás? Szűk: csak az anyagi Tág: a jogrendszer jogra utal egészére utal (problémás lehet)

…renvoi… Vissza- és továbbutalás, mint jogi megoldások Tankönyvi jogeset: Forgo-ügy Tényállás: Franciaországban élt, ott elhalálozott bajor állampolgár, aki jelentős ingó vagyont hagyott maga után Jogkérdés: Milyen jog alapján lehet az örökséget megszerezni? A francia jog alapján az örökhagyó állampolgárságának joga irányadó, vagyis a bajor jog alkalmazandó. A bajor kollíziós jog szerint a hagyaték fekvése szerinti jog alkalmazandó, visszautal a francia jogra.

A vissza- és továbbutalás megoldási lehetőségei A vissza- és továbbutalás tilalma (pl. Róma I r.) Az utalások számának korlátozása A visszautalás megengedett, a továbbutalás tilalmazott (pl. Kódex) Az utalás szűk értelmezése, csak az anyagi jogra való hivatkozás

Külföldi jog alkalmazása Minta jogeset a felmerülő kérdésekre: Győri Ítélőtábla Gf.II.20.304/2005/4. Ténykérdés vagy jogkérdés? Alapelv: iura novit curia. Kinek a terhére essen a külföldi jog tartalmának megállapítása? Magyar megoldás: az igazságügyért felelős miniszter (jelenleg: KIM) nyújt tájékoztatást a külföldi jog tartalmáról, de a bíróság igénybe vehet szakértőt, figyelembe veheti a felek beadványait.

Külföldi jog alkalmazásának mellőzése 1. Közrend A külföldi jog tartalmának eltérése a hazai jogtól tolerálhatatlan mértékű (pl. többnejűség, halálbüntetés, a gyengébb fél védelmének hiánya) Megjelenési helyek: Közrendi záradék: nem alkalmazható a külföldi jog, ha az sérti a fórum közrendjét (nyilvánvalóan ellentétes a lex fori alapvető elveivel és értékeivel) Imperatív szabályok: feltétlen alkalmazást követelő normák a fórum közrendjében (szűkebb kör, mint a ius cogens!) – mandatory rules

…közrend… Kódex: 7.§ (1) közrendi záradék 7.§ (2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető önmagában azért, mert a külföldi állam társadalmi- gazdasági rendszere a magyartól eltér. (1979!) 7.§. (3) a mellőzött külföldi jog helyett a magyart kell alkalmazni Az EU közrendje? Ingmar-ügy Benetton-ügy

Ingmar-ügy Tényállás: angol bíróság előtt felmerült ügy, előzetes döntéshozatali kérdés. Ingmar GB Ltd (székhely: UK) és Eaton Leonard Technologies Inc. (székhely: Kalifornia, USA) közötti kereskedelmi képviseleti szerződés felmondását követő fizetési igény - 86/653/EK tanácsi rendelet szabályozza a kereskedelmi képviselő és megbízója közötti jogviszonyt az EU területén Annak 17 és 18. szakasza szerint a felmondott ügynöki szerződés bizonyos eseteiben az ügynököt kompenzáció illeti meg A felek a szerződésre a kaliforniai jogot rendelték alkalmazni Jogkérdés: Alkalmazhatók-e az irányelv rendelkezései akkor, ha a megbízó nem-Eus tagállam, és a felek a szerződésben nem EU-tagállami jog alkalmazását kötötték ki? Válasz: Mivel a rendelet célja a kereskedelmi képviselők védelme, annak kötelező jellege nem vitatható. Így egy nem-EU tagállambeli megbízó nem hagyhatja figyelmen kívül ezen szabályokat egy jogválasztási klauzula alkalmazásával.

Eco Swiss China Time vs. Benetton Tényállás: holland székhelyű Benetton licencia- szerződést kötött a hongkongi székhelyű Eco Swiss- szel és az new yorki Bulova Watch társasággal, hogy azok Benetton by Bulova jelzéssel karórákat gyártsanak és értékesítsenek. A szerződésből eredő jogvitákat a Holland Választottbírósági Intézet joghatósága alá utalták a holland jog alkalmazásának kikötésével. A Benetton a szerződés lejáráta előtt 3 évvel felmondta a szerződést, a választottbíróság egy jogerős közbenső határozattal kártérítésre kötelezte, a jogerős határozattal pedig meghatározott összeg megfizetésére kötelezte a Benettont. Benetton: a megkötött licencia-szerződés semmis, mert ellentétes a közösségi joggal. Erre csak a bíróság előtt hivatkoztak, a választottbírósági eljárásban nem!

Benetton… Jogkérdések: Megtámadható-e a jogerős választottbírósági ítélet? A Római Szerződés 85. cikkére (EUMSz 101.) hivatkozással megsemmisíthető-e egy választottbírósági ítélet? A választottbíróság vonatkozó döntése olyan mértékben sérti-e a tagállam jogát, hogy az ellentétes lesz így a közrenddel? Válasz: A választottbírósági határozatok felülvizsgálata során a nemzeti bíróság megvizsgálhat olyan kérdést is, amely a vb.i eljárásban nem merült fel. A RSZ 85. cikkét (EUMSz 101.) úgy kell tekinteni, mint egy közrendre vonatkozó rendelkezést De: a közösségi jog nem kötelezi arra a nemzeti bírót, hogy hagyja figyelmen kívül a nemzeti eljárási jogi szabályokat, hogy ti. a fellebbezési határidő letelte után nem semmisítheti meg a jogerős választottbírósági ítéletet (itt: a közbenső határozat)

2. Csalárd kapcsolás Def: a jogválasztás visszaélésszerű gyakorlása, amikor a jogvitára egyébként alkalmazandó jog megkerülésének szándéka vezeti a feleket a jogválasztásban. Az üzleti megfontolásból, célszerűségből vagy kényelemből tett jogválasztás érvényes marad (Palásti, 2008, 215.o. ) a jogválasztással nem csalás, jogellenes befolyás vagy a tárgyalási pozíciókban meglévő feltűnő aránytalanság miatt éltek a felek (Palásti, 2008, 216.o.)

Csalárd kapcsolás… A lényeges külföldi elem hiányában választott külföldi jog: jogirodalmi álláspont szerint csalárd kapcsolás Kapcsolódó jogeset: francia gabonaimportőr és francia vevő közötti adásvételi szerződésre alkalmazni rendelt Londoni Gabona Kereskedelmi Szövetség ászf-je és a külföldi jog kikötés a mintaszerződésben: van-e szerepe annak, hogy az egyik szerződő fél importőr? A gyengébb fél pozíciójával való visszaélés: célja nyilvánvalóan az, hogy a szerződési feltételeket diktáló, erőfölényben lévő fél számára lehetővé váljon a jogválasztás

A csalárd kapcsolás szabályozása Kódex: 8.§. „…az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából – mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elem…” Ha a felek a csalárd kapcsolás alkalmazásával külföldi jog alkalmazására törekszenek. Ebben az esetben a jogviszonyra egyébként irányadó jogot kell alkalmazni.

3. Külföldi jog alkalmazásának mellőzése Kódex 9.§. A külföldi jog alkalmazásának mellőzését a felek közösen kérik, helyette a magyar jogot kell alkalmazni. Nem azonos a jogválasztással! Meddig lehet kérni: Legfelsőbb Bíróság (Pf. III.20 895/1992. sz) a fellebbvitel során is figyelembe vette

4. Viszonosság hiánya, megsértése Viszonosság: az államoknak egymással szemben tanúsított egyforma magatartása (Mádl-Vékás 112.o.) Főszabály: a külföldi jog alkalmazását általában nem lehet viszonosságtól függővé tenni A viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad kötelező nyilatkozatot

Kisegítő jog alkalmazása Esetkörök: A kérdéses külföldi jog tartalma a bizonyítási eszközök felhasználásával nem ismerhető meg Az irányadó jog nem tartalmaz rendelkezést a felmerült jogvitára Közrend.., mellőzés.., viszonosság hiánya.., csalárd kapcsolás esetén: az előzőekben tárgyaltak szerint.

Következő órára felkészülés Brüsszel I. rendelet hatályra vonatkozó szakaszai (Preambulum és 1. cikk) Kódex joghatóságra vonatkozó szakaszai (Nmj trv. 54-62/H.§§.)