2014.06.17. Mérlegképes kötelező továbbképzés SZÁMVITEL 2015 Beszámoló-készítés aktuális kérdései (90 perc) Szervező: Novitax Kft. www.novitax.hu

kamarai tag könyvvizsgáló Előadó: Egri-Retezi Katalin kamarai tag könyvvizsgáló katalin.retezi@correct.hu

Tartalomjegyzék ■ Beszámoló típusok, áttérési lehetőségek és kötelezettségek ■ Speciális beszámolási időszakok – tevékenység záró beszámoló ■ Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó beszámoló készítési, számviteli feladatok ■ Közbenső mérleg ■ Beszámoló készítés devizában ■ Beszámoló alátámasztása leltárral

Tartalomjegyzék ■ Jelentős összegű hiba fogalmára vonatkozó megváltozott előírások hatásának bemutatása és azok számviteli elszámolása gyakorlati példák alapján

Tartalomjegyzék Az ellenőrzés és megállapításainak kezelése Az önellenőrzés és az ellenőrzés értelmezése az Art-ben, kapcsolata a számviteli törvénnyel Az ellenőrzés, önellenőrzés szankciói Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése Az ellenőrzés és önellenőrzés hatásai Az ellenőrzés és önellenőrzés hatásainak megjelenése a beszámolóban A hibajavítás menete Háromoszlopos mérleg Háromoszlopos eredménykimutatás Jelentős összegű hiba megjelenése a kiegészítő mellékletben

Tartalomjegyzék ■ Beszámoló elfogadása ■ Közzététel ■ Beszámoló megőrzésének szabályai ■ Beszámolóval kapcsolatos felelősségi szabályok; szankciók ■ Gyakorlati példák ■ Konzultáció, kérdések-válaszok

Beszámolótípusok Egyszeres könyvvitel Kettős könyvvitel Egyszerűsített beszámoló Kettős könyvvitel Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló

Beszámolótípusok Szt. 9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. (2)   Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Beszámolótípusok – Egyszerűsített éves Szt. 9. § (3) Kivételek (nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót): NYrt., az anyavállalat, Tőzsdei cégek

Értékhatárok számítása Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál (ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak): - a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni. SZTV. 9.§(5)

Beszámolótípusok - Mikro Szt. 9. § (6)  Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Beszámolótípusok – Mikroról visszatérés Szt. 9. § (8)-(9) Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a (6) bekezdés szerinti feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. A (6) bekezdés szerinti mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától - a (8) bekezdés kivételével - leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.

Mentesítés (konszolidált beszámoló) értékhatárai 2014-től 117. § (1)  Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Mentesítés - konszolidált beszámoló Mutatóértékek meghatározása: az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt összesített adatai alapján (közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni). Nincs mentesítési lehetőség: a hitelintézeti, a biztosítói anyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra, továbbá ha az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei/üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Üzleti év ~ speciális beszámolási időszak FA, VA, KT -tól: előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól -ig: a felszámolás, a végelszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig Ha a FA vagy VA úgy fejeződik be, hogy a vállalkozás nem szűnik meg, akkor az eljárás befejezését követő üzleti év: -tól: a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól -ig: a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig

Üzleti év ~ speciális beszámolási időszak FA, illetve a KT eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a KT eljárás lefolytatása során FA eljárás kerül elrendelésre, a FA időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja. Ha a VA 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a VA üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.

Kényszertörlés (kényszer végelszámolás helyett) A cégtörvény alapján bizonyos esetekben kényszertörlési eljárásra kerülhet sor >>> felszámolási eljárásba fordulhat át. Nem lehet visszafordítani (Cégbíróság sem!) Lezárulhat: Nincs vagyon, követelés Van követelés, de nincs elegendő vagyon Van elegendő vagyon a felszámolási költségekre: átmegy felszámolásba Ha felszámolásba fordul: egyezségnek nincs helye

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege Szt. 136.§(8) kiegészült bekezdése 2015-től A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni ,azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka , valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni .

Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás Szt. 136.§(10) kiegészült bekezdése 2015-től Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell. Korábbi szöveg: Ha a kiválásra úgy kerül sor, hogy a társaságtól megváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével más, már működő társaság(ok)hoz csatlakozik (csatlakoznak), akkor a kiválásban az átvevő társaság(ok) is részt vesz(nek) és e tekintetben a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

Passzív időbeli elhatárolás Szt. 45.§(4) módosult szövegrész 2015-től  A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.

Közbenső mérleg -tól: legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év a vállalkozó által meghatározott fordulónapra -tól: legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap -ig: közbenső mérleg fordulónapja Szt. beszámolóra vonatkozó szabályok szerint fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredmény-kimutatással alátámasztottan,

Közbenső mérleg utólag is ellenőrizhető módon, leltárral alátámasztott módon (eszközökre – forrásokra) terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalék-képzés, időbeli elhatárolások – számítások alapján az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, folyamatosan vezetni kell Ha a vállalkozónál könyvvizsgálat kötelező, ez a közbenső mérlegre is vonatkozik.

Közbenső mérleg érvényessége Szt. 21.§(7) új bekezdés 2015-től A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására .”

Közbenső mérleg érvényessége Szt. 21.§(7) új bekezdés 2015-től INDOKA: Az új Ptk. több helyen hivatkozik a saját tőke évközi megállapítására,ugyanakkor nem szabályozza egyértelműen, hogy a beszámolót, közbenső mérleget mennyi ideig lehet figyelembe venni.

Saját tőke és a közbenső mérleg 2014-től Szt. 21§ (6)  Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegf ordulónapra elkészített (1)–(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.

Új ptk. 3:186. § [Az osztalékelőleg] (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Új ptk. 3:186. § [Az osztalékelőleg] (2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. (3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. 3:187. § [Az eltérő szabályozás tilalma] Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

Új ptk. 3:174. § [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.   3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.

Beszámolókészítés devizában Kötelező devizában készíteni devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak) európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet Lehetősége van devizában készíteni: bármely vállalkozó, aki …

Beszámolókészítés USD-ben is 2014-től USD, EUR – ha: döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, és létesítő okiratban ezt jelölte meg. e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.

Beszámolókészítés bármely devizában ha: funkcionális pénznemben van a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel.

Beszámolókészítés bármely devizában Szt. 20.§(5a) új bekezdés 2015-től Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót devizában készíti el, az alkalmazás feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által Az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.”

Beszámoló alátámasztása leltárral A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot. SZTV. 14.§.(5)

Beszámoló alátámasztása leltárral A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen: a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is, SZTV. 150.§.(2)

Beszámoló alátámasztása leltárral Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben szabályozott esetek kivételével - egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható. SZTV. 46.§.(3)

Beszámoló alátámasztása leltárral …..a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. …..a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. Ha ….folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt……. leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, SZTV. 69.§.(1)-(3)

Beszámoló alátámasztása leltárral illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. SZTV. 69.§.(3)

Beszámoló alátámasztása leltárral Ha a vállalkozó …. mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor …. leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. SZTV. 69.§.(4)

Beszámoló alátámasztása leltárral …… az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. A vállalkozó nem alkalmazhatja a fentieket, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet. SZTV. 69.§.(6)-(6)

Az ellenőrzés, önellenőrzés jogszabályi háttere SZÁMVITELI szempontból: 2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.) ADÓZÁSI szempontból: 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)

Ellenőrzés fogalma a 2000. évi C. törvény alapján Szt. 3. § (3) 1. pont Jóváhagyott beszámolóval lezárt üzleti év(ek)adatainak: - a gazdálkodó (önellenőrzés), illetve - az adóhatóság általi utólagos ellenőrzése

Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján Szt. 3. § (3) 2. pont A hibák/hibahatások: az eszközöket és/vagy forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintik, a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak.

Ellenőrzés fogalma a 2000. évi C. törvény alapján Szt. 3. § (3) 2. pont 2015-től Ellenőrzés megállapítása: A beszámolóval lezárt üzleti évvel kapcsolatos hibák és hibahatások kiegészülnek: Szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti év(k)et érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása

Hibák nagyságrend szerinti csoportosítása Nem jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pont), Jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pont) A feltárt hibák és hibahatások minősítése: Az ellenőrzött üzleti év összes hibája és azok összes hibahatásai együttes összege alapján

Jelentős összegű hiba A Szt. 3. § (3) 3. pont alapján jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege: A) meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt.

Jelentős összegű hiba B) Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Minta példa a jelentős hibahatárra Kis cég Nagy cég 2013-ig: Mérleg főösszeg: 5.000 eFt 26.000.000 eFt 2 % 100 eFt 520.000 eFt Jelentős hibahatár 100 eFt 500.000 eFt 2013-tól: Mérleg főösszeg: 5.000 eFt 26.000.000 eFt 2 % 100 eFt 520.000 eFt Jelentős hibahatár 1.000 eFt 520.000 eFt

„ jelentőség” vizsgálata Hibák és hibahatások „ jelentőség” vizsgálata Jelentőség vizsgálat alatt a továbbiakban azt a számviteli feladatot értjük, amely során a beszámolóval lezárt időszakhoz kapcsolódóan feltárt összes hibát és azok hibahatásait minősítjük, abból a szempontból, hogy azok jelentősek-e vagy sem.

Hibahatások Milyen okok miatt keletkezhet hibahatás? a hibával érintett eszközök és források értékében egy későbbi időpontban olyan változás következik be, amelynek eredmény hatása van, a hiba, illetve a hibahatás költségvetési kapcsolatot keletkeztet. FONTOS! A feltárás évében jelentkező hibahatás javítása egyszerű stornózással történik.

Hibák és hibahatások elkülönítése Nem megfelelő elszámolás, nyilvántartás, bevallás Az eredeti hiba által okozott újabb hiba Jelentkezhet: a hibázás évében a hibázást követő időszakban a hibafeltárás időszakában ez nem tartozik az ellenőrzések számvitelébe, mert nem beszélhetünk beszámolóval lezárt időszakról

Ellenőrzések az időszak lezártsága szerint Stornó: következmény nélküli hibajavítás. A vállalkozás havi ÁFA bevalló! Számviteli beszámolóval le nem zárt időszak Számviteli beszámolóval lezárt időszak Adózási időszak le nem zárt Adózási időszak lezárt Adózási időszak le nem zárt Adózási időszak lezárt Hiba kelte 2015. 01. 05 2015. 01. 05. 2015. 01. 05. Javítás kelte 2015. 01. 27. 2016 .01. 06. Ilyen nem lehet! M é r l e g k é s z í t é s u t á n Számvitelben Stornó Stornó Ellenőrzések számvitele!!! Adózásban Stornó Önellenőrzés

Összege az Art-ben meghatározott Ellenőrzések fajtái, terhei Önellenőrzés (önrevízió) Adóellenőrzés (adórevízió) Számviteli (és adózási) nyilvántartások saját hatáskörű felülvizsgálata Számviteli (és adózási) nyilvántartások adóhatósági felülvizsgálata Tágan értelmezve: helyi adó, vám, TB is. Önellenőrzési pótlék Késedelmi pótlék Adóbírság Mulasztási bírság Összege az Art-ben meghatározott Kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető A szankciókat a hiba feltárásának időszakában egyéb ráfordításként kell elszámolni! Az önellenőrzési pótlék kivételével adóalap növelő tétel!

ELLENŐRZÉS (Feltárás) ÉVE Feltárt hibák és az általuk okozott hibák (hibahatások) és azok HELYESBÍTÉSÉNEK folyamata ELLENŐRZÖTT ÉV (ÉVEK) „KÖVETŐ” IDŐSZAK(OK) ELLENŐRZÉS (Feltárás) ÉVE HIBA HIBAHATÁSOK HELYESBÍTÉS + Jogkövetkezmények

Hibák és hibahatások rendszerezése a számviteli kezelés szempontjából NAGYSÁGREND alapján TARTALOM Beszámoló szintű megjelenítés Helyesbítés módszertana A HIBÁK ÉS HIBAHATÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA

Hibák (és hibahatások) csoportosítása TARTALOM szerint NAGYSÁGREND szerint Csak adóbevallási hibák Nyilvántartási és bevallási hibák Csak nyilvántartási hibák Jelentős Nem jelentős Nincs helyesbítő könyvelés, de van bevallás és lehet pénzügyi rendezés Helyesbítő könyvelés van, ami lehet Nem lényeges Lényeges Költségvetés Megszűnt a lényeges hiba fogalma, így az ismételt közzétételi kötelezettség is! E/F K/R/B

Lényeges hiba (2013-tól) Hatályon kívül helyezték (Sztv-ben) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló közzétételi kötelezettséget. De: más fogalom a lényeges hibára a Btk-ban!

Lényeges hiba a Btk szerint hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege: meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel 20 %-át és mérlegfőösszeg 20 %-át is, minden esetben, ha meghaladja az ötszázmillió forintot.”

A helyesbítést befolyásoló tényezők a hiba nagysága, a hiba keletkezésének időpontja, a hiba feltárásának időpontja, és a hiba megjelenésének helye (adóbevallásban és/vagy a könyvviteli nyilvántartásban előforduló hiba)

Csoportosítás tartalom alapján Hibák (és hibahatások) a TARTALOM szerint „A” típus Csak adóbevallási hiba „C” típus Csak nyilvántartási hibák „B” típus Nyilvántartási és bevallási hibák NEM ÉRINT SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁST SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁST ÉRINT

Hibák (és hibahatások) minősítése Az előjeltől független összeg Jelentős összegű hiba Ha évenként és együttesen – az eredményre, saját tőkére gyakorolt hatásának előjeltől független összege - meghaladja a számviteli politikában rögzített mértéket, értéket, de a rögzített érték nem lehet nagyobb a mérlegfőösszeg 2 %-ánál, illetve 1 millió forintnál. Következmény El nem számolt bevétel +1000 El nem számolt adóráfordítás -160 Saját tőkét érintő hatás +840 Összesített hatás 2000 Elkülönítés Az előjeltől független összeg értelmezése Ezt kell viszonyítani a mérlegfőösszeghez! Beszámolóban Könyvvitelben 3 oszlopos mérleg és eredménykimutatás (Középső oszlop adatokat tartalmaz) Szintetikában Analitikában A KM-ben évenkénti részletezés Szintetikában és analitikában

Tekintsük a következő esetet! Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások nagyságát „jelentőség” vizsgálat esetén Tekintsük a következő esetet! Ellenőrzés éve: 2015. év Ellenőrzött év: 2010. év Hiba: el nem könyvelt 1 000 bevétel Hibahatás: 1 000 * 16 % = 160 adóhiány Mekkora a hiba és a hibahatás nagysága a „jelentőség” vizsgálat esetén?

Hiba nagyság (érték) az eredmény kimutatásban: „érintett” bevétel soron = 1 000 adófizetési kötelezettség soron = 160 ÖSSZESEN az EK-ban = 1 000 + 160 = 1 160 Hiba nagyág (érték) a mérlegben Saját tőke eltérítés értéke = 840 ÖSSZESEN a mérlegben = 840 ÖSSZESEN = 1 160 + 840 = 2 000

Ellenőrzések számviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Hibák (és hibahatások) minősítése Nem jelentős összegű hiba Ha nem minősül jelentős összegűnek Következmény Két oszlopos mérleg és eredménykimutatás A tárgyév adatai között szerepel az előző év(ek) hatása is Eredményre gyakorolt hatás esetén adóalap korrekció kapcsolódik hozzá! Célszerű az elkülönített nyilvántartás a korrekciós tételek könnyebb megállapítása érdekében

Ellenőrzések számviteli elszámolása, beszámolóban való szerepeltetése Kérdés Nem jelentős összegű hiba esetén az eredménykimutatás melyik sorában kell szerepeltetni a társasági adóhiányt vagy adótöbbletet? Válasz Adóhiányt/adótöbbletet az adófizetési kötelezettség sorban kell szerepeltetni!

Az adózó érdeke, hogy minél hamarabb benyújtsa! Az önellenőrzés és ellenőrzés számviteli és art elszámolásának kapcsolata Az önellenőrzés és az adóellenőrzés időbeli kapcsolata X nap 15 nap A hiba észlelése Nyilvántartásba vétel A hiba bevallása, továbbá az adóhiány és az önellenőrzési pótlék megfizetése Az önellenőrzési pótlékot a benyújtás napjáig kell számítani. Csak az adóellenőrzés megkezdése előtti napon benyújtott bevallás esetén jogszerű az önellenőrzés! Nem lehet önellenőrzéssel helyesbíteni az adóbevallás késedelmes benyújtását adózó adóbevallási szisztéma szerinti választását Vámhatóság miatt tévesen kivetett ÁFÁ-t adóhatóság által ellenőrzött időszakot

Az önellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat elvégezni (feltárás napja). Amennyiben az önellenőrzésnek adó (támogatás) vonzata is van: a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell venni, majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell benyújtani és a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell.

Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni,

Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni).

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése Kérdés: mikor és hogyan könyveljünk? Mikor??? Adóellenőrzéskor a határozat jogerőssé válásának napján Önellenőrzés esetén a nyilvántartásba vétel napján Ha a fenti időpontok a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közé esnek a fordulónapra számoljuk el a gazdasági eseményeket Hogyan könyveljünk??? a beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó megállapításokat a jogkövetkezményeket

Az adóhatósági határozatok számviteli elszámolásának rendszerezése a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (Ezzel a határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. Elsőfokú határozat esetén b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (Így a határozat még nem jogerős). A határozat megállapításait és következményeit nem szabad könyvelni. a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. Másodfokú határozat esetén b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. Bíróság

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése Könyvelés – feltárás évében !!! Előző évek megjelenítése (munkaszám, főkönyvi számhoz csatolt év) Helyes javítás >>> megfelelő előjellel megfelelő mérleg és eredményszámlákra Szankciók könyvelése: - egyéb ráfordításként (bírság, késedelmi kamat, önrevíziós pótlék), - Tao. fizetési kötelezettségként (adókülönbözet)

Nem jelentős összegű hiba a Tao tv. szerint [7. § (1) bekezdés u) pont, 8. § (1) bekezdés p) pont), 8. § (8) bekezdés 2014-től a társasági adóhatását önellenőrzéssel nem kötelező helyesbíteni, ha az adózó javára mutatkozik az eltérés és a hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Ebben az esetben tehát nem szükséges önellenőrzéssel helyesbíteni a korábbi évek adóalapját, így nem merül fel adóalap-korrekciós tétel sem.

1b) Önellenőrzési jegyzőkönyv A hibajavítás menete 1a) Mérleg fordulónapig befejezett adóellenőrzés: jogerős határozata, illetve mérlegkészítés időpontjáig elismert, nem fellebbezett jegyzőkönyve, határozata 1b) Önellenőrzési jegyzőkönyv 2. A hiba írásos megfogalmazása 3. A helyes és a hibás könyvelés kijelölése/szembeállítása évenként külön-külön 4. A hibák és hibahatások, jogkövetkezmények tételes és összegszerű megállapítása, és ezek írásos rögzítése 5. A hibák és hibahatások jelentőség vizsgálata 6. Az ellenőrzött évekhez kapcsolódó hibák és hibahatások rendezése, az ellenőrzés évére áthúzódó hibahatások korrigálása, illetve a jogkövetkezmények tárgyévre történő könyvelése

A hibafeltárás és hibajavítás folyamata Önellenőrzés analitikus nyilvántartás tartalma: Eredeti bevallás Art szerinti határnapja Helyesbítés időpontja Adónem megnevezése Adónem alapja, összege Szöveges indoklás Pótlékszámítás (időszak, pótlék mértéke, összege) Pénzügyileg rendezendő összeg

Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (a) Egy társaságnál 2015. évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés 1.) - amely kizárólag a 2012. évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott – feltárt hiba: el nem számolt kamatbevétel 1 000 eFt Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által 2012. évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eFt kapott engedmény. Kiegészítő információk: társasági adó 10 %, a 2012. év társasági adóalapja pozitív volt, a 2012. év mérlegfőösszege 176 000 eFt.

Hiba és hibahatások hibaértéke Előjeltől függetlenül Megoldás (a) eset A jelentős összegű hiba határa = 176 000 eFt * 2 % = 3 520 eFt adatok eFt -ban Eredmény-kimutatás Hiba és hibahatások hibaértéke ERKIM MÉRLEG Előjelesen Előjeltől függetlenül Hiba 1 Hiba 2 Egyéb bevételek - 500 500 Kapott kamatok - 1 000 1 000 Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség - 100 - 50 100 50 150 Adózott eredmény (MSZE) - 900 - 450 900 450 1 350 A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen 1 650 3 000 A hiba minősítése: 3 000EFt < 3 520 eFt, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen NEM JELENTŐS összegű hibának minősülnek.

Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (b) Egy társaságnál 2015. évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés 1.) - amely kizárólag a 2012. évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott – feltárt hiba: el nem számolt kamatráfordítás 2 000 eFt Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által 2012. évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eFt kapott engedmény. Kiegészítő információk: társasági adó 10 %, a 2012. év társasági adóalapja pozitív volt, a 2012. év mérlegfőösszege 176 000 eFt.

Hiba és hibahatások hibaértéke Előjeltől függetlenül Megoldás b) eset adatok eFt - ban Eredmény-kimutatás Hiba és hibahatások hibaértéke ERKIM MÉRLEG Előjelesen Előjeltől függetlenül Hiba 1 Hiba 2 Egyéb bevételek - 500 500 Fizetett kamatok - 2 000 2 000 Adózás előtti eredmény + 2 000 Adófizetési kötelezettség + 200 - 50 200 50 250 Adózott eredmény (MSZE) + 1 800 - 450 1 800 450 2 250 A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen 2 750 5 000 A hiba minősítése: 5 000 eFt > 3 520 eFt, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen JELENTŐS összegű hibának minősülnek, a bevétel és ráfordítás jellegű hibák adóhatásai is kumulálódnak.

A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése – Szt. 19. § (3) Amennyiben az ellenőrzés/önellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredmény-kimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredmény-kimutatás tárgyévi adatainak

A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése A hibák és hibahatások „összes hiba értéke” JELENTŐS NEM JELENTŐS „Három oszlopos” mérleg és eredmény-kimutatás „Két oszlopos mérleg és eredmény-kimutatás”, mert a hibákat és hibahatásokat tárgyévi adatként kell kimutatni

Ellenőrzések beszámolóban való szerepeltetése adatok E Ft Sor- szám   A tétel megnevezése 2014. év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 12 D. Saját tőke 13 I. JEGYZETT TŐKE 14 II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 15 III. TŐKETARTALÉK 16 IV. EREDMÉNYTARTALÉK X 17 V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 18 VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 19 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY X  20 E. Céltartalékok 21 F. Kötelezettségek 22 HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 23 HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 24 RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 25 G. Passzív időbeli elhatárolások 26 Források összesen Három oszlopos mérleg és eredménykimutatás esetén a mérleg tárgyév oszlopa tartalmazza, az eredménykimutatás tárgyév oszlopa pedig nem tartalmazza a középső oszlopban szereplő adatokat. Zárás előtt a középső oszlopban szereplő mérleg szerinti eredményt ne felejtsük átvezetni az eredménytartalékba!

A „Három oszlopos” mérleg és eredmény-kimutatás Mérleg és eredmény-kimutatás tételei Előző év A lezárt évekre vonatkozó megállapítások Tárgyév Mérleg Eszközök Források Eredmény-kimutatás Hozamok Ráfordítások Mérleg szerinti eredmény előző évi adatok (letétbe helyezett, jelentősen hibás adatokkal!), előző év(ek) korrekciója („csak” a jelentősen hibás évek hibái és hibahatásai) tárgyévi adatok (az előző év(ek) nem jelentős hibák és hibahatásokkal együtt) a mérlegben, míg az eredménykimutatásban azok nélkül!

Megjelenítés a KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETBEN Szt. 88. § (5) bekezdése alapján a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt hatását a mérlegben, az eredmény-kimutatásban a megfelelő tételeknél több tételt szétbontva évenkénti megbontásban.

Beszámoló elfogadása Jogosult testület (Könyvelő csak segít!) Döntés az eredményről Osztalék Csak abban a devizában, amiben beszámoló Osztalékkorlát Osztalékelőleg figyelembe vétele Eredménytartalékba helyezés Veszteség pótlására Későbbi törzstőke emelésre lehetőség Lekötés

Javasolt tájékoztató levél a cég tulajdonosainak (tőke probléma esetén) Tisztelt Tulajdonosok! Beszámolójuk adatai alapján felhívjuk a figyelmet cégük tőkehiányos helyzetére, illetve az ebből eredő cégjogi intézkedési kötelmükre az új Ptk szerinti paragrafusok alapján: 3:133§ általános szabály 3:189§ Kft-kre vonatkozó külön szabály 3:270§ Rt-kre vonatkozó külön szabály

Javasolt tájékoztató levél a cég tulajdonosainak (tőke probléma esetén) Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a pótbefizetés intézménye csak abban az esetben alkalmazható, ha a társaság alapítói okiratában határoztak annak lehetőségéről. Amennyiben a törvény adta lehetőségekkel nem él a társaság, úgy a cégbíróság felügyeleti jogköre alapján eljár (kényszertörlést is kezdeményezhet). A fenti jogszabályokkal kapcsolatos döntéseket az ügyvezetésnek kell meghoznia, ennek hiányából eredő kárt cégünk kártérítési kötelezettsége körében nem téríti meg.

1. Az üzleti év és a vagyon megjelenítése, közzététele Fordulónap Elfogadás Közgyűlés, taggyűlés összehívása Mérlegkészítés napja A vagyon megjelenítése (mérleg) A vagyon kommunikálása (beszámoló) A vagyon nyomon követése (könyvvitel) Törvényben meghatározott időpontig

Könyvvizsgálati kötelezettség Szt. 155. §  (2)(3)(4)(5) (3)…. nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és… átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 155§ (5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.

Könyvvizsgálati kötelezettség Szt. 155/C. 2015-től Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.”

Szt. 154/B. § (3) új bekezdés 2015-től Közzététel Szt. 154/B. § (3) új bekezdés 2015-től Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni

Könyvvizsgálati kötelezettség IFRS 10.§(5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját - e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel.

Beszámoló összeállítása IFRS szerint 10.§(6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.

Beszámoló közzététel ??? Kinek a feladata – könyvelői szerződés!!! Közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezményei szigorodtak Art. Szabályok szigorodása 15 nap felszólítás >>> 60 nap adószám felfüggesztés >>> kényszer-végelszámolás a CB-tól. 1. felszólítás 500 eFt mulasztási bírsággal 2. felszólítás 1.000 eFt mulasztási bírsággal NAV – előzetes adószám-felfüggesztés nélkül – adószámot törli Átadja a CB-nak kényszertörlésre

Iratőrzés Beszámoló, üzleti jelentés, leltár, értékelés, főkönyvi kivonat megőrzése 8 év Art. 2013. 01. 01 nappal kiegészült egy 47/A paragrafussal, amely kimondja: „Az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.”

Felelősség Szt. 8 §(5) „A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy az éves beszámoló … valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvény előírásainak megfelelően történjen.” Szt. 20 §(6): „Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.”

Felelősség – Gt. Gt.26. § (2) „A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.” A rendelkezést az új Ptk nem tartalmazza, de…

Felelősség Art .172. § - Számviteli fegyelem megsértése  ”(1)  A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha e)   jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el

Felelősség Art .174/A. § - a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó nem pótolja, 60 napos határidővel, mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót ismételt felhívásban sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. 

közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. Helyette – 2012.01.01-től: a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók.

Btk.(1978: IV. tv.) A számvitel rendjének megsértése   289. § „(1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámoló-készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 

289. § „(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. (6) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el.”

Btk. (2012: C. tv. ) >>> 2013. 07. 01 Btk.(2012: C. tv.) >>> 2013.07.01. A számvitel rendjének megsértése  403. § „(1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a)  a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, (*) vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.”

„(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.”

(4)  ”E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel 20 %-át és mérlegfőösszeg 20 %-át is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.”