Távmunka irányzatok, Szervezetek, Függetlenek, Önfoglalkoztatók A távmunka –végzés néhány jogi kérdése Déri Tamás Távmunka Programiroda © 2004 Egy előadás könnyen vitára ösztönözheti a hallgatóságot. A PowerPoint bemutatók használatával azonban megfelelő mederbe terelheti a hozzászólásokat. Vetítés közben nyomja le a jobb oldali egérgombot Válassza a Jegyzőkönyvvezetőt Válassza a Műveletek lapot Gépelje be a hozzászólásokat az elhangzás sorrendjében Az OK gombbal a panel kikapcsolható A vetítés végén önműködően létrejön egy Műveletek című kocka, ami a beírt hozzászólásokat tartalmazza.

Összefoglaló Az Internet társadalmi forradalmasítása Az Internet hatása a fejlett ipari országok munkaerőpiacára A foglalkoztatási –szerkezet változása Magyarországon Az Internet elterjedése párhuzamosan indítja el a jogi, gazdasági és humán folyamatokat. Helyzetkép: –Munkaerő felesleg –Magas működési költségek (infrastruktúra, járulékok, bérleti díjak) –Elavult szemlélet –Rossz szerződéses fegyelem, bizalmatlanság

A Távmunka fejlődése „E-lancerek” –Egy részük később munkaadóvá válik –Más részük közösségi helyről dolgozik (teleházak, telekuckók, szomszédirodák) –Outsource távmunka –Spontán szervezetfejlesztés Munkaadók Alkalmazottak –Jutalmazás –Költségmegtakarítás –Szervezetfejlesztés –Rugalmas, piacérzékeny, ügyfélközpontú vállalatok (Magyarországon nagyon rövid idő alatt, szinte egymással párhuzamosan következnek be a folyamatok. A fejlett gazdasággal rendelkező államokban ezek kiforrott, egymásra épülő egységek.)

Jelenlegi törvényi szabályozás I. Fontosabb törvények a távoli helyről történő munkavégzés szabályozásában –2004. évi XXVIII. Törvény 192/C.§ A távmunkát végző munkavállaló munkaviszonyára e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 192/D.§ (…)E törvény alkalmazásában távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.

Jelenlegi törvényi szabályozás II. Fontosabb jogszabályi hivatkozások –2003. évi XX. törvény ( Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról) –1992. évi XXIII. törvény módosítása a köztisztviselők jogállásáról –1993. évi XCIII. törvény módosítása a munkavédelemről –1996. évi LXXV. törvény módosítása a munkaügyi ellenőrzésről

Jelenlegi törvényi szabályozás III. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása (I.): A Munka Törvénykönyvének a távmunka-végzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint (…) a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben a munkavállaló a következő, igazolt ki-adás(ok) alapján számolhat el költséget: a) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges (…) számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meg nem haladó kiadás,

Jelenlegi törvényi szabályozás IV. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása (II.): b) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges (…) számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33% leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg; c) az internet-használat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat), d) a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e ki-adás(oka) t a távmunka-végzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m 2, m 3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni. "

Jelenlegi törvényi szabályozás V évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi LXXX. törvény A jogi segítségnyújtásról évi XXIX. törvény A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény módosításáról évi CI. Törvény a felnőttképzésről 1.§ Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.

Szabályozásra, vagy értelmezésre szoruló fontosabb kérdések I. A távmunka-végzés fogalmának értelmezése, és kötelmi viszonyok meghatározása a Mt. v. a KJT. hatálya alá nem tartozó, a Ptk. Szerint megkötött vállalkozói szerződések esetében. (Az idő túlhaladta a jelenlegi szabályozást.) A „független” távmunkás munkavállalók és munkaadóik jogai. A közösségi helyről történő, de munkaviszony keretei között végzett munkavégzés (Ki és milyen módon felelős a távmunkás által használt szoftverek jogtisztaságáért, ellenőrizheti –e a munkaadó közösségi helyen a távmunkás munkavállalót, van –e lehetősége beleszólni a közösségi távmunkás munkahelyek specifikumainak meghatározásába?) Költségek vállalása közösségi munkahelyeken, vagy otthoni munkakörnyezetben több munkaadó számára végzett munka esetén (Részmunkaidő)

Szabályozásra, vagy értelmezésre szoruló fontosabb kérdések II. Az otthoni munkakörnyezettel szembeni elvárások meghatározása. (zavartalan munkavégzés, eszközbiztosítás, betörésvédelem) A munkavégzésre alkalmas állapot fogalmának értelmezése távmunkás munkavégzés során. Az önfoglalkoztatás fogalmának meghatározása: Jogszabály nem határozza meg egyértelműen a fogalmat(…)”Minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről az erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.”

Szabályozásra, vagy értelmezésre szoruló fontosabb kérdések III. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői milyen módon állhatnak alkalmazásban a társasággal, amennyiben saját maguk rendelkeznek a munkáltatói jogok gyakorlásával? Ügyvezetői munkaszerződések, -ügyvezetői távmunkás munkaszerződések A Mt. És a Gt. Viszonya Az (Mt.) csak utal a Gazdasági (Gt.)-re, de nem határozza meg általánosságban egyértelműen a két törvény egymáshoz való viszonyát. A jelenlegi szabályozás egyik sajátossága, hogy nem az Mt-ből, hanem a Gt-ből derül ki, hogy ki, illetve mely szerv a munkáltatói jogok elsődleges gyakorlója. Az Mt. ezt a kérdéskört érdemben nem rendezi. (Gt. 28.§ és Mt. 74. §).

Feladatok A legsürgetőbb változtatások áttekintése Szakmai állásfoglalások megjelenítése Egységes értelmezési gyakorlat a közreműködő szervezetek között A jogok és kötelezettségek köztudatban történő tudatosítása Etikai kódex, normarendszer kidolgozása Választott bíróságok Törvényi változtatások –Kerülendő a túlszabályozás! (A munkavégzés feltételrendszerének rugalmasnak kell maradnia!) Esélyegyenlőség biztosítása szakmai megítélés alapján! KÖZTÁRSASÁGI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

Köszönöm a Figyelmet! Déri Tamás BMIK Távmunka Programiroda Tel: 0630/