Tények és érvek az egészségügyi szakdolgozók munkakörülményének javítása érdekében Babonits Tamásné – Botos Katalin – Vágány Tamásné Ápolásszakmai Kollégium

Cél: A 24. órában jelezni az egészségpolitikusok és döntéshozók felé az egészségügyi szakdolgozók rendkívüli fizikai és szellemi leterheltségét. Hipotéziseink: Feltételezzük, hogy az életkor összefüggésben van a mozgásszervi betegségek kialakulásával (2-14. kérdésre adott válaszok) Feltételezzük, hogy az egészségi állapot megítélése összefüggésben van az egészségügyben eltöltött évek számával (5-11. kérdésre adott válaszok) Feltételezzük, hogy az ápolást segítő eszközellátottság szoros összefüggésben van a mozgásszervi betegségek kialakulásával (14-17. kérdés) Feltételezzük, hogy a szellemi-fizikai kimerültség (hatás) összefüggésben an a munkakörben betöltött tevékenységek megítélésével (Burnout gyorsteszt 1-10.)

Kutatásunk módszere: Célcsoport: kérdőíves felmérés, mely 24 zárt és 1 nyitott kérdésből állt. Célcsoport: az egészségügyi ellátást végző egészségügyi szakdolgozók.   Adatgyűjtésünk az ország valamennyi egészségügyi ellátó intézményét érintette. Használt szoftver: SPSS v 14.

Mindösszesen 1462 szakdolgozó töltötte ki a kérdőívet, 40 egészségügyi ellátást végző intézményből A kérdőív a következő témákkal foglalkozott: demográfia szakképesítés munkakörülmények egészségkárosító kockázata prevenció Burnout-gyorsteszt

Értékelés-elemzés A szakképesítésre adott válaszokból kiderül, hogy 61%-uk rendelkezik ápolói, felnőtt szakápolói végzettséggel, 11% Bsc ápoló, de csak 1% Msc okleveles ápoló. Az adott válaszokból az is kiderül, hogy a szakdolgozók közel 30%-a rendelkezik több szakképesítéssel. Az 5. kérdés – mely az egészségügyben eltöltött évek számát vizsgálja – egyértelműen bizonyítja, hogy a megkérdezettek köre több évtizede foglalkozik betegellátással (11-20 év 26%; 21-30 év 31%; több mint 30 év 21%).

Foglalkozás-egészségügy Vizsgáltunk a kézi anyagmozgatást, a fokozott baleseti beszélyt, a kényszertesthelyzetben (görnyedés-guggolás) végzett munkavégzést az ülést, állást, járást a munkaidő egy részében, ill. teljes egészében a munkahelyi klímát, világítást, zajt, ionizáló sugárzást, helyileg ható vibrációt, az ergonómiai tényezőket, gázok, gőzök, porok jelenlétét. Választ kaptunk a gyógyszerekkel, vegyszerekkel történő érintkezések gyakoriságáról, a fertőzésveszély a munkaidő egy részében vagy teljes egészében történő előfordulásáról. A fenti kérdésekre adott válaszok alapján munkatársaink 25%-a naponta több 100 kg súlyt emel folyamatosan, kényszertesthelyzetben 49%-uk végzi feladatát, 51%-uk jelöltbe be az állást teljes munkaidőben és a járást a munkaidő egy részében. Gyógyszerhatásban 44% dolgozik, fertőzésveszélyről 64%-uk számol be. A válaszoló 1462 szakdolgozó 72% fokozott pszichés megterhelés alatt áll, 69%-uk (1004 fő) szoros munkatempóban, erős stressz-állapotban dolgozik. A kérdőívek kitöltők 50%-a változó műszakban dolgozik, 44%-uk pedig éjjeli műszakban. A kérdezettek 36%-a vallja, hogy rendelkezésre állnak megfelelő védőeszközök. A munkavédelmi szabályokat teljes mértékben 41%, részben pedig 56%-a tudja betartani.

A dolgozók 63%-a évente vesz részt szűrővizsgálaton, foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton pedig 96%. Saját egészségi állapot szubjektív megítélése tekintetésben 1462 egészségügyi szakdolgozóból 551 (37%) nem érzi magát egészségesnek. Ennek ellenére 64%-uk csak akkor fordul orvoshoz, ha „nagyon kifejezettek a tünetek és ha akadályozza a munkavégzésben”, illetve nem fordul orvoshoz, mert „nagyon kevés a táppénz”. A 13. kérdés a krónikus megbetegedések előfordulását vizsgálja. A kérdőívet kitöltök 46%-ánál fordul elő krónikus megbetegedés, 29%-nál egy, 11%-nál kettő, 4%-nál három, 2%-nál háromnál több betegségről van szó. A legtöbb esetben: szív- és keringési problémák 289 fő (20%) csont és ízületi rendszert érintő betegségek 281 fő (19%) hormonális eredetű 130 fő (9%) táplálkozási és emésztőrendszeri rendellenesség 133 fő (9%) A gyógyszerszedési szokások esetében (15. kérdés) „ritkán, csak indokolt esetben” vesz be gyógyszert a válaszolók 42%-a, az öngyógyszerelést 203 fő (14%) választotta, és orvos által előírt gyógyszert 290 szakdolgozó (19%) szed. Az elmúlt 12 hónapban (16. kérdés) a válaszadók 25%-a volt beteg, de „félt elmenni betegállományba”, 15%-uk „beteg volt, de a helyettesítése nem volt megoldható”, ezért nem ment betegállományba.

Rekreáció A rekreációs programokon való részvétel lehetőségét 49%, az „időnkénti olvasás”-ban jelöli meg, a kirándulást mindösszesen 35% jelölte be, az időnkénti utazást 18%, üdülni 14 %, azaz 204 fő jár, a 1462 egészségügyi szakdolgozó közül. De rendszeresen csak 4% utazik és 2% üdül!!!   Havonta mennyi időt tud rekreációra fordítani? 18% semennyit, nincs rá lehetőségem 33% 10 óránál kevesebbet 24% 10-20 óra között. Van-e tudomása arról, hogy intézete szervez rekreációs programokat? 11% válaszolt igennel, 44%-uk egyértelműen jelezte, nem tud ilyen lehetőségről.

Megbecsülés, elismertség A népegészségügyi programokban páciensként való részvételt a szakdolgozók 91%-a tartja fontosnak. Véleményük szerint emelné az egészségügyi szakdolgozók társadalmi elismertségét. 23.a) Emelné-e Ön szerint az egészségügyi dolgozók presztízsét, társadalmi elismertségét a szűrőprogramokban való részvétel, mint páciens? „Igen, mert ezzel példát mutatok” 23.b) Emelné-e Ön szerint az egészségügyi dolgozók presztízsét, társadalmi elismertségét a szűrőprogramokban való részvétel, mint dolgozó? „Igen, mert ezzel konkrétan segíteni tudok” A szakdolgozók elismertségének és megbecsülésének javítására a legfontosabbként a béremelést jelölték meg 1234-en, ezen kívül a cafetéria-rendszere, utazási költségtérítés, munkaruházat, felújított nővérszállók, intézeti óvoda, bölcsőde került még megjelölésre.

Burnout teszt Fáradtnak és kimerültnek érzi magát a válaszolók 40%-a Munkájával kapcsolatosan 16%-nak támadnak negatív gondolatai Gyakran érzi úgy, hogy kollégái nem értik, nem becsülik meg Önt? 23% soha 39% ritkán 23% néha 7% gyakran Gyakran érzi úgy, hogy nincs kivel megbeszélni problémáit? soha 43%. ritkán 29%, néha 18%, gyakran 7%, nagyon gyakran 3%, Saját eredményességét a válaszolók 49%-a ítéli meg negatívan. A siker megítélésében a válaszolók 53%-a rendkívül pesszimista. Ennek ellenére nem érzik úgy, hogy nem megfelelő helyen vagy szakmában dolgoznak. Mindösszesen csak 9% érzi gyakran, és 4% nagyon gyakran, hogy egy ilyen jellegű kérdésre igennel tudna válaszolni

Burnout teszt Munka közbeni frusztráció érzése 8%-nak van a válaszadók közül, ritkán és néha 54%-uk érzi frusztrálnak magát. Összesen 388-an (31%) vannak, akik soha ne érzenek feszültséget. A bürokráciát valamennyi válaszoló soknak tartja, 81% érzi úgy, hogy akadályozza eredményei elérésében. 41% gyakran érzi úgy, hogy sokkal több a munka, mint amennyit el tud végezni. Az idővel történő gazdálkodást a válaszolók 25% érzi elégtelennek, és 28% nem tud annyi időt tervezni a munkavégzésre, mint szeretne.

Következtetések 1. hipotézis: 2. hipotézis: 3. hipotézis: A várt és kapott gyakoriságok viszonyából látható, hogy az idősebbeknél gyakoribbak a mozgásszervi megbetegedések, mint a fiatalabbaknál. 2. hipotézis: Negatív irányú, de nagyon gyenge kapcsolat van az egészégügyben eltöltött évek és a saját egészség szubjektív megítélése között. Eszerint az egészségügyben eltöltött több idő a saját szubjektív egészségérzet alacsonyabb szintjével jár együtt. 3. hipotézis: azok, akiknek van hozzáférésük az eszközökhöz kisebb arányban szenvednek mozgásszervi megbetegedésektől, mint a megfelelő eszközökkel nem rendelkező kollegáik. 4. hipotézis: nem igazolódott be, hogy a szellemi-fizikai kimerültség összefüggne a munkakörben betöltött tevékenységek megítélésével, annak ellenére, hogy az egészségügyi szakdolgozók több mint 40%-a nyilatkozott szellemi-fizikai kimerültségről. Úgy érzik, hogy megfelelő munkakörben végzi betegellátóm tevékenységüket.

Mozgásszervi megbetegedés Mintában megfigyelt értékek 1. hipotézis Mozgásszervi megbetegedés Várt értékek Korcsoport 18-30 év között 31-40 év között 41-50 év között 51-60 év között 61-70 év között Nem 129,38 300,38 389,66 248,17 17,40 Igen 41,62 96,62 125,34 79,83 5,59 Mintában megfigyelt értékek 162 352 350 207 14 9 45 165 121 Eltérések 6,19 7,09 -5,09 -6,03 -1,67 -6,19 -7,09 5,09 6,03 1,67

3. hipotézis Eszközök rendelkezésre állása Várt értékek 1 2 3 4 Nem Mozgásszervi megbetegedések 1 2 3 4 Nem 65,99 308,75 89,51 374,74 Igen 21,00 98,25 28,49 119,26 Mintában megfigyelt értékek 52 278 03 406 35 129 15 88 Eltérések -3,65 -4,48 3,07 4,42 3,65 4,48 -3,07 -4,42

Javaslatok Egy átfogó felmérést követően intézményi szinten az ápolási eszközök folyamatos pótlása történjen meg. A szakdolgozók munkavégzésének érdekében nővérpihenő-öltöző kerüljön megvalósításra. Védőruha, védőcipő rendszeres biztosítása a biztonságos munkavégzéshez. Pályázatok kiírása ápolást segítő eszközök beszerzésére – A kórházakat érintő projektekből sorra kimaradtak az ápolást érintő eszközök és bútorzat. Az elmúlt években ápolási eszközöket érintő pályázat nem került kiírásra. Megfelelő infrastruktúra biztosítása. Az ápolók munkakörnyezetének javítása. A nyitott kérdésre a következő javaslatok érkeztek: több dolgozó biztosítása, dokumentálási kötelezettség csökkentése informatikai rendszer korszerűsítése ebédidő biztosítása festés, nyílászárók javítása, cseréje, vizesblokkok korszerűsítése, „csótány nélküli” tisztálkodási lehetőség szellőzővel ellátott, működő ágytálmosók mind erkölcsi és anyagi megbecsülés, hogy ne kelljen túlórázni és másodállást vállalni jobb minőségű anyag beszerzése, ágymatracok cseréje, ágynemű biztosítása a dolgozók megaláztatásának kiküszöbölése megfelelő európai uniós bérezés és juttatás (187 javaslat) pszichés alkalmasság mérlegelése a munka elvégzéséhez „nem látok lehetőséget a közeljövőben” 6. Lehetőség biztosítása a prevencióban történő munkavégzésre

Köszönöm a figyelmet!