 Egyszerűsödnek és jobban igazodnak a civil szervezetek működési sajátosságaihoz a megszüntetés, illetve az átalakulás szabályai  Egyszerűbb lesz a civil szervezet megszűnéséhez kapcsolódó eljárás, ugyanakkor hitelezőket védő garanciák is megjelennek a szabályozásban.  Adminisztratív könnyítés, hogy közhasznúsági mellékletet a jövőben nem kellene készíteni.  A közhasznú jogállású szervezetek felügyelőbizottság kötelező létrehozására vonatkozó bevételi értékhatár ötmillióról ötvenmillió forintra nő.  Lehetőség:a gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytató civil szervezetek a számviteli beszámolójuk letétbe helyezésével tegyenek eleget a társaságiadó-bevallási kötelezettségüknek

 Cél: több évre tervezhetőség  Költséghatékonyság  Technikai azonosító  Visszaélések elkerülése

A Ptk. eddigi szabályaitól való főbb eltérések  Egyesület definíciójából az önkéntességet és az önkormányzást – mint a polgári jogban magától értetődőt – kihagyja  Vagyona: tagoktól elkülönült, minimális mértékéről a törvény nem rendelkezik. Nem osztható fel a tagok között és az egyesület a tagoknak nyereséget sem juttathat Elegendőnek kell lennie az egyesület működésének biztonságos megkezdéséhez.  Nem szükséges alakuló közgyűlést tartani  Megszűnése:az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 Tagdíj: az új Ptk. a tagdíjfizetésről nem rendelkezik, a tagdíjról való rendelkezést az alapszabályra bízza  Tagsági jogviszony  Egyesület szervei: jóval részletesebb szabályozás: Döntéshozó szerv: közgyűlés Vezető tisztségviselő Felügyelőbizottság  Jogi személyiség  Az egyesület vezető tisztségviselői kártérítési felelősségének szabályozása  Más típusú jogi személlyé nem alakulhat át  Végelszámolás

 Az új Ptk. helyreállította a magánalapítvány intézményét  A csak kiegészítő jelleggel folytatható gazdasági tevékenységet szorosabban húzza meg, mint az eddigi szabályozás  Alapítványi vagyon juttatása  Többes alapítás  Az új Ptk. változatlanul fenntartja az alapító és az alapítvány elvi elkülönülését, ugyanakkor egyértelműen növeli az alapítói jogokat  Alapítvány létrejötte  Alapítói jogok átruházása  Az új Ptk. jelentősen leegyszerűsíti az alapítványi célvagyon kezelő szervét. Az alapítvány ügyvezető szerve a testületi jellegű kuratórium vagy az egyszemélyes ügyvezető kurátor.  Az alapítvány kurátoraira is vonatkoznak az egyesületnél már ismertetett felelősségi szabályok

 Felügyelőbizottság, állandó könyvvizsgáló  Alapítvány más típusú jogi személlyé nem alakulhat át és csak alapítványokkal egyesülhet, illetve alapítványokká válhat szét  Új szabály, amely szerint megszűnik az az alapítvány, amely három éven át nem folytat érdemleges tevékenységet.

Köszönöm szépen a figyelmet!