A közoktatás és az OKKR Dr. Horváth Zsuzsanna és Ütőné Dr. Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A közoktatás szabályozórendszerének jellemzői Az oktató-nevelő munka folyamatszabályozás alapú: Nemzeti alaptanterv → akkreditált kerettantervek az iskolák tanterveit tartalmazó helyi pedagógiai programok. 2. A kimeneti szabályozás: Csak egy ponton, a középiskolát lezáró kétszintű érettségi vizsga jogszabályban rögzített követelményeiben Tervezett: alapműveltségi vizsga (a szabályozásból való törléséről oktatáspolitikai döntés született)

A közoktatás szabályozórendszerének jellemzői A közoktatás minőségbiztosítási rendszere: Alapja: a 2000-ben elindult COMENIUS program 2002 óta minden közoktatási intézmény kötelező jelleggel folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet végez, melyet 2003 óta intézményi minőségirányítási programjában rögzít (IMIP). Fenntartói értékelés

Lehetséges kimeneti pontok Az iskolaszerkezet jellemzőiből, a közoktatást szabályozó dokumentumokból adódóan – a társadalmi-gazdasági elvárásokat is figyelembe véve – elméletileg az alábbi pontokon: 4. évfolyam vége 6. évfolyam vége 8. évfolyam vége 10. évfolyam vége 12. évfolyam vége vagy az érettségi

Érvek és ellenérvek 1. Hagyományos és új szakaszhatárok, tantervi dokumentumok – 4., 6., 8., 10.,12. Váltási lehetőségek – 4., 6., 8. Belső szakaszhatárok (kapcsolat a szakképzéssel) – 10. Bizonyítvány – 8., 12.

Érvek 2. Országos mérések – 4., 6., 8., 10. (Alapvizsga) – 10. Érettségi vizsga – két szint

Mi a tanulási eredményességet jelző kvalitatív skála? Az oktatás teleologikus, céltételező jellegéből adódó állítások, felszólítások szövedéke a tudásszerveződés növekvő komplexitásáról Az oktatási kimenetek (tanulási eredmények) strukturált leírása HA a jellemző és általánosan megragadott kimenetek konstrukciójaként tekintünk az oktatásra

Óvoda  Iskola- érettségi vizsgálat Bevezető szakasz Kezdő szakasz Fejlesztő szakasz Az általános műveltséget megszilárdító szakasz Az általános mű- veltséget elmé- lyítő, pályavá- lasztási szakasz DIFER Szöveges értékelés IEA PIRLS szövegértés 4. évfolyam IEA TIMSS matematika, természettudomány OKM kerettantervi javaslat: A továbbhaladás feltételei, kritériumai OKM kerettantervi javaslat: A továbbhaladás feltételei, kritériumai Az érettségi vizsga követel- ményei közép- és emelt szint Az írásbeli vizsgadolgo- zatok javítási- értékelési útmutatói Az emelt szintű szóbeli vizsgák javítási- értékelési útmutatói Országos kompetencia- mérés 6. évfolyam szövegértés, matematika Országos kompetencia- mérés 8. évfolyam szövegértés, matematika Országos kompetencia- mérés 8. évfolyam szövegértés, matematika IEA TIMSS matematika, természet- tudomány OECD PISA szövegértés, mate- matika, természet- tudomány A tanulási kimenetet jelző kvalitatív skálák a közoktatásban előíró, valamint visszajelző funkcióban

Az oktatási eredményesség visszajelzési mintái A szintleírások nyelvi felépítése Tud, képes: a mentális tevékenységek megnevezése (pl. felismer, következtet, értelmez, adott műveletet elvégez) Mit tud: a mentális cselekvés tárgyai (a feladatjellemzőktől függően pl. meghatározott háttértudás- elemek, szövegjellemzők) Milyen a megoldási attitűdje (pl. reflektál) E három szövedékéből alakul ki a szint leírása,: a milyen mértékben tud, képes A szinteket elkülönítő tényezők: a sikeres mentális tevékenységek megléte, illetve az ezek közti fokozatok a tevékenységek tárgyának összetettsége a tevékenységek tárgyának ismerete az attitűdök fokozatai

A teljesítményszintek közötti különbségtétel néhány releváns, azonosítható kritériuma (Országos kompetenciamérés; szövegértés, matematika) az információk azonosítása, megtalálása, kezelése, összekapcsolása (pl. átlátja a szövegben a szembetűnő, hasonló információkat, képes a kért információ azonosítására, valamint annak kikövetkeztetésére, hogy mely infor- máció tartozik relevánsan a feladathoz); a tanultak (ismertnek feltételezett eljárások) alkalmazása (pl. jól begyakorolt számítások elvégzése, a műveletek végrehajtása és a legalapvetőbb matematikai tények, tulajdonságok felidézése); az értelmezésre, reflexióra, értékelésre való képesség (pl. képes a szöveg egy jellemző tartalmi vagy formai jegyének értékelésére); a problémamegoldási stratégia (pl. a tanuló képes bizonyos szituációk matematikai értelmezésére, kiválasztják és alkalmazzák a probléma megoldásához a megfelelő stratégiát); a háttértudás, „világismeret” alkalmazása (pl. háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy-egy jellemzőjének értékelésére; tud reflektálni a szövegre saját tudása, tapasztalata és gondolata alapján;).