A gazdasági társaságok megszűnése Kereskedelmi jog II. VIII. Előadás A gazdasági társaságok megszűnése

A gazdasági társaságok megszűnése A jogutód nélküli megszűnés A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság, ha a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését; a társaság tagjainak száma egyre csökken, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik; a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti; jogszabály így rendelkezik.

A gazdasági társaságok megszűnése A tagok felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén Korlátlan felelősségű tag esetén Korlátolt felelősségű tag esetén

A gazdasági társaságok megszűnése A jogutóddal történő megszűnés Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén. Társasági formaváltásnak számít, ha a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. Gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással.

A gazdasági társaságok megszűnése Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével - két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. Az átalakulás szabályainak alkalmazása szempontjából az egyesülés (XI. fejezet) gazdasági társaságnak minősül. Az egyesülés és a szétválás során az eddigi formától eltérő másik társasági forma is választható.

Gazdasági jog Végelszámolás

A végelszámolás A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor.

A végelszámolás A végelszámolás elhatározása A cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót.

A végelszámolás A végelszámolás lefolytatása A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

Fizetésképtelenségi jog A csőd- és a felszámolási eljárás Kereskedelmi jog II. Fizetésképtelenségi jog A csőd- és a felszámolási eljárás

Fizetésképtelenségi jog A csőd- és a felszámolási eljárás Definíciók Csődeljárás: A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Felszámolási eljárás: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Megj.: Jogszabály jelentős változása! Hatályos szabályok ismerete elvárt!

Fizetésképtelenségi jog A csőd- és a felszámolási eljárás A csődtörvény hatálya Gazdálkodó szervezetek adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van; a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette; vagyon: A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

Fizetésképtelenségi jog A csődeljárás Megj.: Jogszabály jelentős változása! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A csődeljárás fogalma A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot (moratórium) kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Eljárás Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. Korábbi csődeljárás jogerős befejezésétől 2 évnek el kell telnie 60 napon belül egyezségi tárgyalás Meghívó 8 munkanappal korábban hitelezők meghívása Hirdetmény közzététele 8 munkanappal korábban 2 országos napilapban (Cstv. 17. §)

Fizetésképtelenségi jog A csődeljárás Megj.: Jogszabály jelentős változása! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A fizetési haladék (moratórium) Az adós a csődeljárási kérelem benyújtásával kvázi egyidejűleg az eljárás alá vont vállalkozás azonnali fizetési haladékot kap. (új szabály! 2009. szept. 1-től) Ez azt jelenti, hogy - bizonyos kivételekkel - az adóssal szemben hitelezői követeléseket nem lehet érvényesíteni, illetve az adós is csak meghatározott keretek között teljesíthet kifizetéseket. Amennyiben a bíróság jóváhagyja a csődkérelmet és elrendeli a (végleges) fizetési haladékot, az adósnak 90 nap áll rendelkezésre, hogy egyeztessen hitelezőivel és megpróbálja reorganizálni vállalkozása működését és hitelezőivel megkötni a csődegyezséget. A fizetési haladék egészen egy éves időtartamra meghosszabbítható a hitelezők hozzájárulásával.

Fizetésképtelenségi jog A csődeljárás Megj.: Jogszabály jelentős változása a tankönyvköz képest! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A csődegyezség Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Kényszeregyezség Új szavazati szabályok (!) Az egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt a szavazatok többségét külön-külön megkapta.

Gazdasági jog Végelszámolás

A végelszámolás A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor.

A végelszámolás A végelszámolás elhatározása A cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót.

A végelszámolás A végelszámolás lefolytatása A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

A felszámolási eljárás Gazdasági jog A felszámolási eljárás

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás Megj.: Jogszabály jelentős változása a tankönyvköz képest! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A felszámolási eljárás fogalma A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése kapcsán a hitelezői igényeket törvényben meghatározottak szerint elégíti ki. Az adós fizetésképtelensége esetén felszámolási eljárást kezdeményezhet: maga az adós, a hitelező, a végelszámoló, illetve a cégbíróság.

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás Megj.: Jogszabály jelentős változása a tankönyvköz képest! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A fizetésképtelenség vizsgálata A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet, A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy az adós a korábbi csődeljárást megszüntette,vagy az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás Megj.: Jogszabály jelentős változása a tankönyvköz képest! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A felszámolási eljárás lefolytatása Felszámoló kirendelése Felszámolás alatt (f.a. toldat) a cégnévben Hitelezői igények bejelentése A hitelezők a felszámolás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 40 napon belül kötelesek az adóssal szembeni követeléseiket a felszámolónak bejelenteni.  Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha a törvényben rögzített sorrend szerinti tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Az igénybejelentésre nyitva álló egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (folytatás a következő dián...)

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás Megj.: Jogszabály jelentős változása a tankönyvköz képest! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A felszámolási eljárás lefolytatása Hitelezői választmány összehívása 75 napon (!) belül Egyezségi tárgyalás Felszámoló felméri a társaság vagyonát A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető. (folytatás a következő dián...)

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás Megj.: Jogszabály jelentős változása a tankönyvköz képest! Hatályos szabályok ismerete elvárt! A felszámolási eljárás lefolytatása A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja Igényeit érvényesíti Vagyonát értékesíti (pályázat vagy árverés útján) A felszámoló a felszámolási eljárás befejezésekor zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít, ezeket megküldi a bíróságnak

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás A hitelezői rangsor (A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni) a felszámolás költségei, a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított követelések a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak, egyéb követelések, a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás Felszámolási költségeknek tekintendő az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek, az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás, a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek, az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek, a felszámoló díja, amely tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben felmerült kiadásokat.

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás Az egyszerűsített felszámolás Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását a csődtörvényben rögzített kielégítési sorrend szerint, valamint az adós megszüntetését

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás befejezése A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz A bíróság elrendeli a felszámolás befejezéséről szóló jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét

Fizetésképtelenségi jog A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás befejezése A felszámolással a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik Felelősség a ki nem elégített követelésekért A közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a társasági törvény szabályai szerint felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel. A csődeljárás és a felszámolási eljárásrendjének betartását a büntetőjog is védi (csődbűntett)

Köszönöm a figyelmet... © Dr. Szuchy Róbert PhD – 2012