SZÁMVITEL B.Sc. képzés

Cél: információigény kielégítése  külső és belső érintettek Tulajdonosok, befektetők Hitelezők KözvéleményHatóságok Kormányzati költségvetési szervezetek Piaci partnerek munkavállalók vállalatvezetők érdekképviselet

Az információigény súlypontjai -vagyon  vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak -pénzügyi stabilitás  eszközök, és azok finanszírozása -jövedelmezőség  nyereséges működés A gazdasági egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adni az egységgel kapcsolatba kerülő minden érdekhordozó számára.

SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS Jogalkotók szerint lehet -közhatalmi funkció (hazánkban) -szakmai szervezetek feladata (US GAAP, IAS) Szabályozás tartalma szerint -tételes, minden gazdasági eseményt külön szabályozó, ún. rules-based (US-GAAP) -keret-jellegű, az alkalmazandó elveket tartalmazó, ún. principles-based (IAS, magyar szabályozás) A jogalkotás szintje szerint -nemzeti hatáskör -nemzetek fölötti hatáskör

HAZÁNK SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁSA előtt pénzügyminiszteri rendeletek  tételes szabályok január 1. – az első számviteli törvény hatályba lépése (1991. évi XVIII. tv.)  keret-jelleg Törvényelőkészítésre létrehozzák az Országos Számviteli Bizottságot Többször módosították -konszolidáció -átalakulás -értékhelyesbítés január 1. – az újrakodifikált számviteli törvény hatályba lépése  „EU-konform szabályozás”

 „Jogharmonizációs irányelv” (2003/51/EK) január 1. – kormányrendelet a standard-testületek felállításáról  Magyar Számviteli Standard Testület  Standard Előkészítő Testület  Standard értelmező Testület A koordinálási feladatokat az OSZB látja el. A három új magyar számviteli standard: -Számviteli politika -Lízing -Készletek

A számvitel feladata: Regisztrációs funkció: a vállalkozást érintő gazdasági események zárt rendszerben való rögzítése, feldolgozása és rendszerezése. Adatszolgáltatási funkció: adatot szolgáltatni strukturált formában a külső és belső érintettek számára A számviteli paradigma lényege a keret-jellegű szabályozás!  vállalatspecifikus szabályok a vállalkozások szintjén SZÁMVITELI POLITIKA -Általános rész -Eszközök-források értékelési szabályzata -Eszközök-források leltározási szabályzata -Pénzkezelési szabályzat -Önköltség-számítási szabályzat -Számlarend

Vállalati működés számviteli kezelése Társ. szerz. aláírása Bejegyzés Üzleti év vége Végelszámolás kezdete Tevékenység vége Fordulónap Mérlegkészítés időpontja

BESZÁMOLÁS Adatszolgáltatási funkció Adatot szolgáltatni strukturált formában... Információs igény kielégítése! Beszámoló részei -Mérleg -Eredménykimutatás -Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés: A vállalkozás saját elemzései a vállalkozás jelenbeli és jövőbeli működéséről, egyéb információk.  jövedelmi helyzet  vagyoni és pénzügyi helyzet  előbbiekhez tartozó kiegészítések

Beszámolási formák -Egyszerűsített beszámoló -részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés -pénzforgalmi szemlélet, egyszeres könyvvitel -naplófőkönyv, pénztárkönyv -csak „egyéb szervezetek” alkalmazhatják (pl. alapítvány) -Egyszerűsített éves beszámoló -részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet -teljesítés szemlélet, kettős könyvvitel -főkönyvi könyvelés -Három mutatóból kettő a határérték alatt (Mfőösszeg<500; Árbevétel<1000; Foglalkoztatottak<50) -Éves beszámoló -részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet (+ üzleti jelentés) -kettős könyvvitel -főkönyvi könyvelés -Konszolidált beszámoló -kettős könyvvitel -főkönyvi könyvelés

MÉRLEG -állományi szemléletű kimutatás (egy időpontra vonatkozik) -a vagyont mutatja, pénzértékben és összevontan -megjelenési forma szerint (eszközcsoportok) -eredet szerint (források) -elkülönítetten tartalmazza a tárgyidőszak eredményét is Összeállítási módozatok -részletezettség szerint: -éves beszámoló mérlege -egyszerűsített éves beszámoló mérlege -típus szerint -Mérlegszerű („A” típus) -Lépcsőzetes („B” típus)  a gyakorlatban tehát négyféle számviteli törvény szerint készített mérleggel találkozhatunk!

AZ „A” TÍPUSÚ MÉRLEG SZERKEZETE ESZKÖZÖKFORRÁSOK A mérleg két oldala Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Saját tőke Kötelezettségek Céltartalékok Passzív időbeli elhatárolások Mérlegfőcsoportok Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi e. Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Hátrasorolt kötel. Hosszú lej. kötel. Rövid lej. kötel. Jegyzett tőke Jegyzett, de be nem fiz. tőke (-) Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény

EREDMÉNYKIMUTATÁS -forgalmi szemléletű (adott időszak teljesítményét tükrözi) -a vállalkozás realizált hozamait és ráfordításait mutatja -tartalmazza a fizetendő adót és osztalékot -alátámasztja a mérlegbe kerülő eredményt Összeállítási módozatok -részletezettség szerint: -éves beszámoló eredménykimutatása -egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása -típus szerint -Lépcsőzetes („A” típus) -Mérlegszerű („B” típus) -költségelszámolás módja szerint -Összköltség típusú -Forgalmi költség típusú  a gyakorlatban nyolcféle eredménykimutatással találkozhatunk!

KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDOK Összköltség eljárás: -minden felmerülő költség- és ráfordítástényező megjelenik az eredménykimutatásban (Termelési költségek) -ami nem a tárgyidőszaki eredményt terheli, semlegesítendő egy speciális hozam-kategóriával  aktivált saját teljesítmény -Saját előállítású eszközök aktivált értéke -Saját termelésű készletek állományváltozása -a költségek kötelező csoportjai: -anyagi jellegű ráfordítások -személyi jellegű ráfordítások -értékcsökkenés

Forgalmi költség eljárás -megbontjuk a költségeket közvetlen és közvetett költségekre. -a közvetett költségek az eredmény terhére elszámolhatók -a közvetlen költségekből leválasztjuk azokat, melyek vállalaton belüli teljesítményt takarnak -a fennmaradó számolható el, mint értékesítési költség

AST Anyagi Személyi ÉCS Termelési költségek Értékesítés közvetett költségei Értékesítés közvetlen költségei

A SZÁMVITEL RENDSZER MŰKÖDTETÉSE Regisztrációs funkció A vállalkozást érintő gazdasági események rögzítése... Bizonylati elv: -gazdasági események rögzítése csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehetséges -minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani -minden lényeges bizonylatot rögzíteni kell a nyilvántartási rendszerben Gazdasági események rögzítése -készpénzt érintő eseményeket azonnal -bankszámlaforgalom esetén a kivonat megérkezésekor -egyéb pénzeszközök esetén a követő hó 15-éig -egyéb eszközöknél legkésőbb a negyedév végéig

BIZONYLATOK MEGJELENÉSE A BESZÁMOLÓBAN Gazdasági esemény Számviteli bizonylat Analitikus nyilvántartás Főkönyvi nyilvántartás BESZÁMOLÓ

KÖNYVVITELI NAPLÓK Céljuk a bizonylatok illetve a főkönyvi tételek megfelelő csoportosítása, megkönnyítve a későbbi visszakereshetőséget, illetve az adatok visszanyerését a főkönyvi rendszerből. Általánosan alkalmazott naplófajták: -Vevő napló – kimenő számlák (értékesítés) -Szállító napló – bejövő számlák (vásárlás) -Pénztár napló – készpénzforgalmat érintő tételek -Bank napló – bankszámlák forgalmi tételeit tartalmazza -Nyitó napló – nyitóegyenlegek felvitele -Záró napló – számlák technikai zárása -Vegyes napló – egyéb könyvelt tételek

MÉRLEGÖSSZEÁLLÍTÁS Komatsu targonca Idei eredmény TB-járulék Office XP Beruházási hitel Munkabér Előző évek nyeresége Árukészlet Pénztár 6 000PIE Társasági adó Személygépkocsi Készletre adott előleg adatok (Ft)Vagyonelemek Számítógép Diszkont kincstárjegy ÁFA-tartozás Jegyzett tőke Dolgozónak fiz. előleg Windows XP Szállítói kötelezettség Váltótartozás Bértámogatás adatok (Ft)Vagyonelemek Eszközök – félkövér Vevőkövetelés Elsz. betétsz AIE Befektetett eszközökSaját tőke eleme

Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK

ALAPFOGALMAK Gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény; Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé; Mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni;

KERET JELLEGŰ SZABÁLYOZÁS SZÁMVITELI ELVEK Vállalkozás folytatásának elve Tartalmi alapelvekFormai alapelvekKiegészítő alapelvek Teljesség elve Valódiság elve Összemérés elve Óvatosság elve Világosság elve Következetesség elve Folytonosság elve Bruttó elszámolás elve Egyedi értékelés elve Tartalom elsődlegessége Lényegesség elve Költség-haszon elv Időbeli elhatárolás TELJESSÉG ELVE A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. VALÓDISÁG ELVE A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. ÖSSZEMÉRÉS ELVE Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. ÓVATOSSÁG ELVE Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. VILÁGOSSÁG ELVE A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. KÖVETKEZETESSÉG ELVE A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. FOLYTONOSSÁG ELVE Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. EGYEDI ÉRTÉKELÉS ELVE Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a számviteli törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. LÉNYEGESSÉG ELVE Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. KÖLTSÉG HASZON ÖSSZEVETÉS ELVE A beszámolóban (a mérlegben, az eredmény- kimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvá- nosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. IDŐBELI ELHATÁROLÁS ELVE Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

GAZDASÁGI ESEMÉNYEK A gazdasági események azok az események, melyek hatást gyakorolnak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére. Két típusa: -Alapvető gazdasági esemény – csak a vagyon szerkezetét befolyásolja -Összetett gazdasági esemény – a vagyont és a jövedelmezőséget (tárgyidőszaki eredményt) is megváltoztatja. Alapvető gazdasági események fajtái: -Eszközkörforgás -Forráskörforgás -Tőkebevonás -Tőkekivonás Pl. hozzunk létre egy vállalkozást, kezdetben tisztán saját tőkéből, 1500 eFt-os pénzbeli betéttel, és 1500 eFt apporttal (pl. termelő gép)

Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK

Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK Vásároljunk 500 eFt. készpénzért alapanyagot.  készpénzkészlet lecsökken  készletek értéke ugyanennyivel nő ESZKÖZKÖRFORGÁS

Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK Vásároljunk átutalással eFt értékű tárgyi eszközt.  Tárgyi eszközök értéke megnő  Kötelezettségünk keletkezik TŐKEBEVONÁS

Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK A szállítói kötelezettség felét beruházási hitelből rendezzük.  Rövid lejáratú kötelezettség értéke lecsökken  Hosszú lejáratú kötelezettség nő FORRÁSKÖRFORGÁS

Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett p.ü. eszk. Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id. elhatárolás ESZKÖZÖK Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett de be nem f.t. Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredm. Céltartalékok Kötelezettségek Hátrasorolt köt. Hosszú lej. köt. Rövid lej. köt. Passzív id.elhatárolás FORRÁSOK A fennmaradó szállítói kötelezett- ségből 300 eFt-ot készpénzben rendezünk  Rövid lejáratú kötelezettség értéke lecsökken  Pénzeszközök értéke csökken TŐKEKIVONÁS

Összetett gazdasági események Az összetett gazdasági esemény hatást gyakorol a vagyonra és a jövedelmezőségre is. Két típusa: -Eredményt javító -Eredményt rontó események Eredményt javító gazdasági események: -eredmény nő, eszközök értéke nő Pl.: árbevétel kiszámlázás -eredmény nő, források értéke csökken Pl. elengedett kötelezettség Eredményt rontó gazdasági események: -eredmény csökken, eszközök értéke csökken Pl. káresemény -eredmény csökken, források értéke nő Pl. átvállalt kötelezettség

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Közös ismérv: tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit. Befektetett eszközök Immateriális javakTárgyi eszközökBef. pénzügyi eszk. Immateriális javak: Nem anyagi eszközök, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. Befektetett pénzügyi eszközök Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Közös ismérv: tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit. Befektetett eszközök Immateriális javakTárgyi eszközökBef. pénzügyi eszk. Immateriális javak: Nem anyagi eszközök, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. Befektetett pénzügyi eszközök Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Ingatlan Rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.  földterület, telek, telkesítés, épület, épületrész, egyéb építmény Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok  földhasználat, haszonélvezet, használat, bérleti jog, szolgalmi jog, hozzájárulások Telek Épület Erdő Földterület

Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök.

Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják.  egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, üzemkörön kívüli berendezések Irodai eszközök Besorolás!!! Különös jelentősége: -beszámoló információtartalma -adókapcsolatok (egyes kedvezmények)

Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek (szaporulat, stb.) vagy az egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését. Figyelem! A tartósság ebben az esetben másodlagos! Tej Szaporulat Gyapjú Őrzés Lovagoltatás Méz

Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a tárgyi eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, előbbi tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét. BeruházásFelújítás

Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek A beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. Tartalmában követelés, besorolása rendeltetése szerint, nem feltétel a tartósság!

Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése  ld. később, az értékelésnél

TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE Értékelési alapelv: „aktualizált bekerülési érték”  történeti elvű értékelés, (historic value) Lényege: Kiindulunk a bekerülési értékből (beszerzési árból), és azt módosítjuk az elhasználódásnak, avulásnak, esetleges káreseményeknek megfelelően. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS –TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS +TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA Az üzembehelyezésig felmerült minden felmerülő ráfordítást tartalmazza, beszerzési ár, szállítási költség, stb. Az üzembehelyezéskor megtervezett avulás, elhasználódás értéke, ahogy átadja az eszköz értékét a tevékenységnek. A váratlan események miatt bekövetkező értékcsökkenés. Kötelező elszámolni, az óvatosság elvének megfelelően. A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza lehet írni, ha annak okai már nem állnak fenn. =KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK)

TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS –TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS +TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA =KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS –TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS +TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA =KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK)

TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS –TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS +TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA =KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TARTALMA Az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege +Számlázott beszerzési ár +Nem levonható ÁFA +Szállítás, rakodás költsége +Vámterhek +Illetékek, közjegyzői, ügyvédi díjak +Az aktiválásig fizetett (vagy járó!) biztosítási díj +Az aktiválásig fizetett (vagy járó!) beru- házási hitelkamat, hitel egyéb költségei +Beruházáshoz kapcsolódó devizás hitel árfolyamvesztesége A bekerülési értéket növeli…A bekerülési értéket csökkenti… –Engedmény –Kapott kamat csökkent, de max. a fizetett kamatig –Devizás hitel árfolyamnyeresége – Próbagyártás során létrejött, értékesíthető készlet értéke

TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS –TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS +TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA =KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TARTALMA Példa: Gépbeszerzés én, számlázott ár:1500 eFt+ ÁFA Engedmény: 10% Szállítás, rakodás költsége:200 eFt+ ÁFA A gépre én megkötött biztosítási díj két hónapra100 eFt+ ÁFA Üzembe helyezés költsége50 eFt+ ÁFA Üzembe helyezés március 15-én. Megoldás:Beszerzési ár1 500 eFt –Engedmény – 150 eFt +Szállítás, rakodás200 eFt +Üzembe helyezés költsége50 eFt +Arányos biztosítási díj50 eFt =BEKERÜLÉSI ÉRTÉK1 650 eFt

TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS –TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS +TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA =KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TARTALMA TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Terv szerinti értékcsökkenés fogalma: Az eszköz a használat során elhasználódik, avul, értéke csökken.  összemérés elve: amíg az eszközt használjuk, fokozatosan számoljuk el költségként az értékcsökkenést. (Felosztjuk a bekövetkező elhasználódást a használat éveire.) Hasznos élettartam: az az időszak, ami alatt a tárgyi eszköz a vállalkozás érdekeit szolgálja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS –TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS +TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA =KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) Tegyük fel, hogy veszünk egy új autót. Az autó értéke ezer forint. Az autó üzembe helyezéséhez forgalomba helyezési illetéket kell fizetni 80 ezer forintot, valamint az érvényesítő címke további 20 ezer forint. Ezzel az autó bekerülési értéke 7 millió forint. Üzembe helyezéskor meghatározzuk, hány évig akarjuk használni, és a használat végén várhatóan mennyit fog érni.  használati idő legyen 5 év, a használati idő végén az autó értéke 4 millió.

TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS –TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS +TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA =KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) 0. év1. év2. év3. év4. év5. év A tárgyi eszköz értéke bekerüléskor A tárgyi eszköz értéke a használat végén Az összes értékcsökkenés a használat alatt 7 millió 4 millió 3 millióÉvente elszámolt értékcsökkenés

KÉSZLETEK: A vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, melyeket 1.értékesítési céllal szereztek be, változatlan formában maradnak 2.értékesítést megelőzően a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy elkészült állapotban értékesítésre várnak 3.Termeléshez, vagy szolgáltatás nyújtásához használják fel 4.Egyéb eszközök, melyek éven belül elhagyják a vállalkozást ANYAGOK: Melyet a vállalkozás a termelés, szolgáltatásnyújtás során használ fel (alapanyag, segédanyag, üzem- és fűtőanyagok), valamint azok az anyagi eszközök a használatbavételükig, melyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. (Szerszám, műszer, berendezés, védőruha, stb.) KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK Anyagok

KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK Anyagok Áruk ÁRUK: Melyeket a szokásos üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szerez be a vállalkozás, változatlan formában maradnak, bár értékük változhat.

Anyagok Áruk Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁS: A vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás. A vállalkozó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a vállalkozó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti. KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEG: Olyan csomagoló eszköz, amely többször is felhasználható, és amelyre vonatkozóan a kibocsátónak visszaváltási kötelezettsége van.

Befejezetlen termelésAnyagok Áruk Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek BEFEJEZETLEN TERMELÉS: Olyan saját termelésű készletek, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, további megmunkálásra várnak, és amelyeken már legalább egy munkaműveletet végrehajtottak. Ide sorolandó a mérleg fordulónapjáig elvégzett, ki nem számlázott szolgáltatás (többek között az építési-szerelési, technológiai szerelési szolgáltatás) is. KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK

Befejezetlen termelés Félkész termékek Anyagok Áruk Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK FÉLKÉSZ TERMÉKEK: az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülmentek, azonban készterméknek még nem minősíthetők.

Befejezetlen termelés Félkész termékek Késztermék Anyagok Áruk Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK KÉSZTERMÉKEK: Olyan saját termelésű készletek, amelyek már feldolgozott, elkészült, a vonatkozó előírásoknak (például műszaki, minőségi, szakmai szabványoknak, jogszabályoknak) megfelelő állapotban értékesítésre várnak.

Befejezetlen termelés Félkész termékek Késztermék Növendék, hízó és egyéb állatok Anyagok Áruk Betétdíjas göngyöleg Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek NÖVENDÉK, HÍZÓ ÉS EGYÉB ÁLLATOK: Amelyek a termelés (tartás) költségei eredményeként gyarapodnak, súlyuk növekszik. Akkor is, ha éven túl a vállalkozásnál maradnak! KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLT KÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK

VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK A raktárba történő beszállításig felmerült minden ráfordítást tartalmazza. Bekerülési ár tartalma: a)engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, b)raktárba történt beszállításig felmerült szállítási, rakodási költség, c)közvetítői díjak, d)bizományi díjak, e)beszerzéshez kapcsolódó vissza nem igényelhető adók, f)vámárut terhelő vámterhek, g)hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak (pl. környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), h)fizetett vagy fizetendő illeték, i)raktárba történő beszállításig (készletre vételig) terjedő időszakra elszámolt biztosítási díj j)bérmunkadíj (idegen vállalkozó által bérmunka szerződés alapján végzett tevékenység számlázott összege), k)készlet beszerzéséhez közvetlenül igénybevett hitelek, kölcsönök terhei

VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE Ha a vásárolt készletek bekerülési költsége várhatóan nem térül meg, értékvesztést kell elszámolni. Készletek értékvesztésének elszámolása Kötelező a készletre értékvesztést elszámolni: 1.A vásárolt készlet mérlegkészítéskor ismert piaci értéke (eladási ára) tartósan és jelentősen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél. 2.A vásárolt készlet a vele szemben támasztott előírásoknak (minőségi követelmények, szabványok stb.) nem felel meg, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik, ha megrongálódott, feleslegessé vált.

VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK –KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE +KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSÉNEK VISSZAÍRÁSA A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni, ha annak okai már nem állnak fenn. =KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK)

VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár

NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE A 2-es számlaosztályban, a készletek között csak megfelelő dokumentáltság mellett szerepelhetnek!  Évközi mennyiségi és értékbeni nyilvántartás vagy  Év végén, kötelező leltár alapján vezetjük a készletszámlákat! 1. NINCS ÉVKÖZI MENNYISÉGI ÉS ÉRTÉKBENI NYILVÁNTARTÁS Év közben nem vezetjük a 2-es számlaosztálybeli számlákat  minden beszerzés a megfelelő eredményszámlán történik (anyagok: 5 Anyagköltség, áruk: 8 ELÁBÉ)  a készletcsökkenéseket nem könyveljük  év végén, a leltár alapján korrigáljuk a nyilvántartási számlákat a helyes készletértékre.

NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár 2. VAN ÉVKÖZI MENNYISÉGI ÉS ÉRTÉKBENI NYILVÁNTARTÁS Év közben mind növekedés, mind csökkenés esetén a 2-es, nyilvántartási számlákra könyvelünk  Nyilvántartás tényleges beszerzési áron, VAGY elszámolóáron A.) NYILVÁNTARTÁS TÉNYLEGES BESZERZÉSI ÁRON A készletnövekedéseknél a nyilvántartási számlákon a tényleges beszerzési ár jelenik meg. A kapcsolódó egyéb, raktárba történő beszállításig felmerülő tételek növelik a beszerzési árat. A készletfogyás értékelése további kérdésként merül fel! A készletféleségből többször rendeltünk, eltérő áron.  melyiket használjuk fel először?

NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár Készletfogyás értékének a meghatározása: Készletértékelési modellek: FIFO (First in, first out): feltételezzük, hogy az első beszerzést használjuk fel először. LIFO: (Last in, first out): feltételezzük, hogy az utolsó beszerzést használjuk fel először. HIFO: a legmagasabb értékű készletet használjuk fel először LOFO: a legalacsonyabb értékű készletet használjuk fel először Csúsztatott átlagár: minden készletfogyáskor képezünk egy átlagos készletértéket, ami a készletfogyás alapja lesz.

NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár NYILVÁNTARTÁSI MÓDOK Nincs folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás FIFO HIFO LIFO LOFO Csúsztatott átlagár Időszaki átlagár Van folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás Tényleges beszerzési ár Elszámolóár B.) NYILVÁNTARTÁS ELSZÁMOLÓÁRON Az időszak elején meghatározzuk az egyes készletféleségek elszámolóárát.  a nyilvántartási számla értéke csak elszámolóáron változhat! Beszerzéskor elkülönítetten vezetjük az elszámolóár és a piaci ár közötti különbözetet. (KÉK: készletérték-különbözet) KÉSZLET MÉRLEGÉRTÉKE: +Nyilvántartási számla egyenlege –Értékvesztés számla egyenlege  Készletértékkülönbözet számla =Könyv szerinti érték A nyilvántartási számla és a KÉK számla összevont egyenlege mutatja a tényleges beszerzési árat!

VÁSÁROLT KÉSZLETEK NÖVEKEDÉSI JOGCÍMEI MegnevezésEsemény jellegeEredménykategória VásárlásAlapvető– Apportként átvételAlapvető– ÁtsorolásAlapvető– Követelés fejében átvételAlapvető– TöbbletÖsszetettRendkívüli Térítés nélküli átvételÖsszetettRendkívüli  ha a növekedés eredményt érint, el kell azt határolni a kivezetésig!

VÁSÁROLT KÉSZLETEK CSÖKKENÉSI JOGCÍMEI MegnevezésEsemény jellegeEredménykategória ÉrtékesítésÖsszetettELÁBÉ FelhasználásÖsszetettAnyagköltség HiányÖsszetettEgyéb ráfordítás KáreseményÖsszetettEgyéb ráfordítás Apportként átadásÖsszetettRendkívüli ráfordítás Térítés nélküli átadásÖsszetettRendkívüli ráfordítás ÁtsorolásAlapvető– Kötelezettség fejében átadásAlapvető–

SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK  Befejezetlen termelés, félkész termékek  Késztermékek  Növendék, hízó és egyéb állatok A vállalkozó saját teljesítménye.

SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK A saját termelésű készletek bekerülési értékének specialitása: A bekerülési ár a KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG: Azok a tételek, melyek – a termék előállítása során közvetlenül felmerültek – a termék előállításával szoros kapcsolatban voltak – a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók A bekerülési ár részét képezi ezen felül: – egyéb költségek olyan mértékben amilyen mértékben a készleteknek a jelenlegi helyükre és állapotukba kerüléséhez merültek fel, – a saját termelésű készletek adóraktárból saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállítása esetén esedékes fogyasztási adó és jövedéki adó

SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK Saját termelésű készlet aktivált értékének kezelése Legyen adott egy vállalkozás, melyben a tárgyidőszakban az alábbi bevételek és ráfordítások merültek fel („A” cipőgyártás és szolgáltatás): Értékesítés nettó árbevétele (szolgáltatás) eFt Anyagjellegű ráfordítás: eFt Személyi jellegű ráfordítás: eFt Értékcsökkenési leírás:5 000 eFt Tudjuk, hogy az 1000 darab „A” típusú férficipő érdekében felmerült a fenti ráfordításokból: Táblabőr, cérna, ragasztó2 000 eFt Két dolgozó munkabére, járulékok200 eFt Bőrfeldolgozó és varró gépek elhasználódása100 eFt Összes, „A” cipővel kapcsolatos ráfordítás:2 300 eFt Az összes cipő elkészül, raktárra vesszük  mint érték, a vállalkozásnál marad, így nem hathat az eredményre! (Amilyen értékben felhasználtunk az erőforrásokból, olyan értékű készlet jött létre!)

SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK Saját termelésű készlet aktivált értékének kezelése Eredeti Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készlet állományváltozása Anyagi jellegű ráfordítás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenés5 000 Üzemi eredmény A cipőgyártásból jövedelmünk nem keletkezett, de az eredményt rontja a cipőkkel kapcsolatos ráfordítás  az eredmény torz

SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK Saját termelésű készlet aktivált értékének kezelése A szolgáltatásból adódóan eFt ráfordítás, és eFt eredmény keletkezik.  ennyi eredményt kellene kimutatni a termelés esetén is! Eredeti Termelés nélkül Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készlet állományváltozása Anyagi jellegű ráfordítás (-2000) Személyi jellegű ráfordítás (-200) Értékcsökkenés5 000 (-100) Üzemi eredmény

SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK Saját termelésű készlet aktivált értékének kezelése Eredeti Termelés nélkül Készletre vétel Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készlet állományváltozása Anyagi jellegű ráfordítás (-2000) Személyi jellegű ráfordítás (-200) Értékcsökkenés5 000 (-100) Üzemi eredmény

SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK Saját termelésű készlet állományváltozása Fontos szabály az eredménykimutatásban szereplő STKÁV-ra: Saját termelésű készletek záró értéke a mérlegben –Saját termelésű készletek nyitó értéke a mérlegben =Saját termelésű készletek állományváltozása  A KÉSZLETVÁLTOZÁSKOR AZONOS ÖSSZEGGEL AZ STKÁV-T IS MÓDOSÍTANI KELL! Tehát: ha a saját termelésű készletek (befejezetlen, félkész, késztermék, növendék hízó és egyéb állat) értéke változik  az STKÁV is azonosan változik!