Számviteli változások, aktualitások 2015 Alcím

Számviteli változások 2015 2014-es üzleti évre is alkalmazhatók

Ellenőrzés megállapítása fogalmának módosítása Eddig: az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak

fogalmat kiegészítik azzal, hogy ilyen hibának és hibahatásnak minősülnek a szerződések, megállapodások, a számviteli bizonylatok utólagos módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet (éveket) érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is

Pénzügyi lízing (Ptk) Használat időtartama eléri vagy meghaladja a lízingtárgy élettartamát, és A lízingbevevő a szerződés megszűnésekor a lízingtárgyat ellenérték nélkül vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron megszerezheti, vagy A fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét

Pénzügyi lízing (Htv., Szt.) a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),

d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

Devizában készült beszámoló a számviteli törvény több szabályát is Ft-ban meghatározott értékhatárokhoz köti devizában beszámolót készítő vállalkozásoknak rögzítik, hogy az értékhatárokat milyen árfolyamon számítsák át MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon

Közbenső mérleg Az új Ptk. számos esetben hivatkozik a saját tőke évközi megállapítására,ugyanakkor nem szabályozza, hogy a beszámolót, közbenső mérleget mennyi ideig lehet figyelembe venni. A szabályozás egységességét az új Pkt-ban kellett volna megoldani, ehelyett A számviteli törvényben került szabályozásra, hogy a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérlegfordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Eszközök átsorolása A számviteli törvény előírása szerint, ha egy eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert a tevékenységet, a működést már tartósan nem szolgálja, vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az átsorolást a használat, a rendeltetés megváltozásakor kell végrehajtani.

Tőketartalék növekedése A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor, illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg – annak részeként – helyezhet vagyont Megjegyzem ez eddig is így volt Ptk továbbra sem szabályozza az „ázsió” mértékét

Pótbefizetés Új Ptk szerint nemcsak pénzben teljesíthető Apportképes eszköz átadásával is teljesíthető Számviteli törvény szerint értékesítésként kell elszámolni az átadást Áfa tv. szerint is értékesítés az eszközátadás Eszköz bekerülési értéke a tulajdonosok által elfogadott piaci érték

Tulajdonosnál az elszámolás: = értékesítés elszámolása T 31- K 91-97, 467 (piaci érték) T81-86 – K 1-3 (könyv szerinti érték) = pótbefizetés átadásának elszámolása T 413-414 – K 31

Átvett pótbefizetés elszámolása, átvételkor, az elfogadott értéken = probléma: vannak nem osztható eszközök Visszaadás elszámolása T 31- K 91-97, 467 (piaci érték) T81-86 – K 1-3 (könyv szerinti érték) = pótbefizetés visszaátadásának elszámolása T 414 – K 31

Bizalmi vagyonkezelés Bizalmi vagyonkezelés esetén is a bizalmi vagyon tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből is teljesíthető hozamfizetés. A bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyonra szóló tartós követelés értékvesztésének, illetve annak visszaírásának elszámolása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni (nemcsak az induló vagyont, tartalékot, mérleg szerinti eredményt).

Devizás követelések-kötelezettségek átértékelése A törvénymódosítás pontosítja, hogy a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, valamint a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan át kell értékelni (megjegyzem, hogy eddig is át kellett az időbeli elhatárolásokat értékelni).

Értékesítés nettó árbevétele A törvénymódosítás új előírása szerint az áfa törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértékét nettó árbevételként kell elszámolni (a vevő pedig ezt a többletértéket mutatja ki üzleti vagy cégértékként).

Közvetetten, utólag adott engedmények A törvénymódosítás új előírása szerint egyéb bevételként/egyéb ráfordításként kell kimutatni az áfa törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó), adott (fizetendő) engedmény összegét (eddig az ilyen jogcímen adott-kapott engedményeket, mint pénzeszköz végleges átadás/átvételt a rendkívüli bevételek, rendkívüli ráfordítások között kellett elszámolni).

Egyéb társaságjogi változások (rendkívüli tételek) Az új Ptk. az átalakulás fogalmába nem érti bele az egyesülést, szétválást, így ezt a számviteli törvényen keresztül kellett vezetni (tartalmi változást az eddigi gyakorlathoz viszonyítva azonban nem jelent). A betéti társaság, közkereseti társaság vagyoni betéteire utaló elnevezéseket az új Ptk. miatt meg kellett változtatni egyéb társasági részesedére (tartalmi változást az eddigi gyakorlathoz viszonyítva azonban ez sem jelent).

Könyvvizsgálói jelentés visszavonása a közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót a könyvvizsgálói jelentése visszavonására, illetve új könyvvizsgálói jelentés kibocsátására a vállalkozás a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni

Exportértékesítés nettó árbevétele Hatályon kívül helyezve az, hogy az exportértékesítés nettó árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség. Fuvarszámlát igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni (a fuvarszámlát nem kell megbontani). Hatása, hogy több iparűzési adót kell fizetni.  

Fizetendő késedelmi kamat Az új Ptk. szabálya alapján a késedelmi kamat fizetési kötelezettség a késedelembe esés napján beáll, így azt kötelezettségként kell kimutatni, ezért a passzív időbeli elhatárolások közül a fizetendő késedelmi kamat hatályon kívül helyezésre került.

Sérelmi díj Az új Ptk. előírása alapján a törvénymódosítás szabályozza, hogy a fizetendő/kapott sérelmi díjat is a kártérítésekhez hasonlóan kell elszámolni (egyéb bevétel, egyéb ráfordítás)  Mérlegkészítés időpontjáig befolyt összeg egyéb bevétel Mérlegkészítés időpontjáig fizetendő sérelmi díj egyéb ráfordítás

Az új Ptk-val kapcsolatos számviteli kérdések

Jegyzett tőke emelése tulajdonosi követelés apportálásával a tagi követelésnek a társaság rendelkezésére bocsátása T 36 – K 332 - tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzés alapján:  = a jegyzett tőke emelése T 332 – K 411 = a tőketartalékba-helyezés könyvelése T 332 – K 412 Valójában a tulajdonos a társasággal szembeni követelését átengedte a társaságnak - így a társaságnak önmagával szemben lesz követelése (36) - és önmagával szemben van kötelezettsége (45), tehát összevezetendők: T 45 – K 36

Jegyzett tőke emelése saját tőke terhére a jegyzett tőkén felüli vagyon (eredménytartalék, tőketartalék) terhére feltételei az új Ptk. szerint pl. kft.-nél = háromnegyedes taggyűlési határozat, létesítő okirat módosítása = a felemelt törzstőke nem haladja meg a saját tőkét = van törzstőkén felüli vagyon, amit a beszámoló, a közbenső mérleg igazol (hat hónapos szabály)

Feltételei az Szt. szerint a beszámoló, közbenső mérleg szerint a mérleg szerinti eredmény, szabad tőketartalék, eredménytartalék fedezi a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg = a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét könyvelése a jegyzett tőke emelésének a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával: T 412, 413 – K 411

Értékelési tartalék, lekötött tartalék terhére nem lehet jegyzett tőkét emelni = értékelési tartalék=értékhelyesbítés = lekötött tartalék a lekötés jogcíme szerint oldható fel Lekötött tartalékból egy esetben: ha megelőző években volt feltételes tőkeleszállítás jövőbeni veszteség fedezetére és azt nem használták fel

Átalakulás betéti társasággá Lehetséges, de az Szt. vagyonmérleg összeállítására vonatkozó szabályok betartásával Fontos: a jogutód vagyonmérlegében negatív saját tőkeelem nem lehetséges = ha azt másik tőkeelemből nem lehet kinullázni, akkor vagyoni hozzájárulás kell a tulajdonosnak teljesíteni

Osztalékelőleg Osztalékelőleg fizetése jellemzően a közbenső mérleg alapján (feltételei, mint az osztaléknál) Ptk szerint csak közbenső mérleg alapján, éves beszámoló nem lehet a fedezetvizsgálat dokumentuma Gt. ismerte a hathónapos szabályt, az új Ptk.-ban nincs ilyen (Szt. szabályozza) Nem kell a társasági szerződésben rendelkezni róla

Osztalék kifizetése Ha a jóváhagyott osztalék kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Feltétele (Gt.) - társasági szerződésben kell rendelkezni róla Új Ptk: = kft-nél nincs ilyen szabály = rt-nél továbbra is alapszabályban rendelkezni kell róla

Osztalék kifizetése ha az osztalék nem pénzben kerül „kifizetésre”, akkor = az egyéb eszközt az értékesítés szabályai szerint a könyvekből ki kell vezetni T 31-36 – K 91-97, 467 és T 81-87 – K 1,2,3 (az eszközök értékesítése piaci értéken) = majd be kell számítani a követelést: T 4792 – K 31-36 = az eszközökben történő „kifizetés” csak az szja- val, eho-val csökkentett összegig terjedhet, ha a magánszemély az szja-t, az eho-t külön nem fizeti be

Saját részesedés megszerzése (Ptk) Kft Saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna (tőketartalék nem lehet fedezet) A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapítása (beszámoló vagy közbenső mérleg hat hónapos szabály).

Rt Saját részvényét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. Nincs a fedezet dokumentálására külön szabály!

Jegyzett tőke befizetése Új Ptk. szerint adózott eredményből is feltölthető a jegyzett, de be nem fizetett tőke Számviteli tv. nem szabályozza ennek elszámolását, tv. módosítás szükséges Ptk szabályából hiányzik a fedezetvizsgálat

Tőkevédelmi szabályok (Ptk) „Lassú”, folyamatos tőkevesztés Ha a társaság az egymást követő két üzleti évben nem rendelkezik a társasági formához tartozó előírt jegyzett tőke összegének megfelelő saját tőkével, akkor a társaság tulajdonosai kötelesek a 2. év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a saját tőke pótlásáról gondoskodni. Ha ezt elmulasztják, akkor 60 napon belül megszűnik a társaság, vagy át kell alakulnia olyan társasággá, amely követelménynek eleget tesz.

A Gt-ben a közgyűlés, taggyűlés időpontját legfeljebb három hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel lehetett dokumentálni, hogy a saját tőke helyreállt, ezért nem kell tulajdonosi intézkedést hozni. Ptk nem tartalmaz ilyen szabályt Ptk nem teljes üzleti évre hivatkozik!

Hirtelen tőkevesztés kft a saját tőke felét, rt a saját tőke egyharmadát elveszíti

Köszönöm a figyelmüket