Óvodai nevelés országos alapprogramjáról KPSZTI, 2013.02.07. Óvodavezetői értekezlet Készítette: Grolyóné Szabó Éva

a kormány 363/2012. (xii.17.) korm. rendelete az óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az 1. melléklet (a továbbiakban: Melléklet) tartalmazza az Óvodai nevelés országos alapprogramját. 2. § A Melléklet VI. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép „3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.” 3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A 2. § 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A Melléklet rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. nevelési évtől kell alkalmazni. (4) Hatályát veszti az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet.

miben változott az alapprogram ? Hangsúlyozza az óvodai nevelés hátránycsökkentő szerepét, Kiemeli a mozgás jelentőségét Beépítésre került az óvodai nevelés általános feladatai közé az erkölcsi nevelés, közösségi nevelés. Még hangsúlyosabban megfogalmazódik, hogy az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, valamint az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Megfogalmazódott, hogy a gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik.

miben változott az alapprogram ? folytatás Megfogalmazásra kerültek a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődését támogató keretkövetelmények. Bekerült a programba, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését igényli. Átvezetésre került a nemzetiségi törvényből eredő terminológia (nemzetiség – a nemzeti, etnikai kisebbség helyett). A nevelési program kifejezés pedagógiai programra változott. A köznevelési törvény 8.§ (2) bekezdése és az azt hatályba léptető 95.§ (4) bekezdése értelmében, miszerint 2014. szeptember 1. után az óvodába járás három éves kortól általánosan kötelezővé válik, ezért szakmailag is indokolttá vált az óvodai pedagógiai munka hosszú távú átgondolása.

Az új alapprogram tartalmi elemei, változásai i. bevezetés Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatáro- zásánál abból indul ki, hogy   a.) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b.) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be; c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia,…oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesül- hessen színvonalas nevelésben.

i. bevezetés Az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézete- inek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesü- lését Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. 2. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni a.) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel.

II. gyermekkép, óvodakép 1. Az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2. Az óvodai nevelés gyermekközpontú,… biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

II. gyermekkép, óvodakép 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. 3. Az óvodai nevelés célja 4. Az óvodai nevelés alapelvei 5. Az óvodai nevelésben az alapelvek megvalósítása 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése 7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekek nevelése

III. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: – az egészséges életmód alakítása (bekerült a pihenés és a környezettudatos magatartás megalapozása) – az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés (amelyben az erkölcsi nevelés és a közösségi nevelés is helyet kapott a és bekerült az állandó értékrend , és az alkalmazotti közösség és a gyermekek kapcsolata kifejezés, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek elnevezés) – az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (változatlan maradt, csak egy-egy szó került be pl. a gyermek egyéni érdeklődésére, valamint a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak rendszerezése).

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek (négy pontja hat pontra bővült) Megfogalmazódott, hogy a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, hogy az óvodapedagógus személyisége meghatározó a gyermek számára és jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos, valamint, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Tárgyi feltételek A pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek Az óvodaépület, udvar, kert, berendezés kialakítása (bekerült, hogy feleljen meg a gyermek változó testméretének). Tegye lehetővé a gyermek mozgás- és játékigényének kielégítését Az óvoda biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvodai élet megszervezése Napirend, hetirend A játék kitüntetett szerepe A gondozásnak is kiemelt szerepe van Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg. A teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműkö-désével.

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvoda kapcsolatai Óvoda – Család (együtt, szoros együttműködés ) Óvoda – Intézmények Kapcsolat az érintett nemzetiségi önkormányzatok- kal, szervezetekkel.

v. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék (a játék kiemelt jelentőségének meg kell mutatkoznia a napirendben, időbeosztásban, továbbá a játékos tevékenység- szervezésben) Verselés, mesélés (címe változott) Ének, zene, énekes játék, gyermektánc (beépült a gyermektánc) Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka (beépült a festés) Mozgás (teljesen átdolgozásra került, nagyobb hangsúlyt kapott) A külső világ tevékeny megismerése (beépült a környezettudatos magatartásformálás alapozása, alakítása) Munka jellegű tevékenységek (kikerült az „önként” kifejezés) A tevékenységekben megvalósuló tanulás (az óvodai tanulás elsődleges célja átfogalmazódott, kiegészült)

VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú át- menetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség Összegzés Az új Alapprogramban hangsúlyosabban megfogalmazott, kiemelt területek indokoltak, jól szolgálják az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit, és segítik az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai nevelést.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!