A szerzői jog

A szellemi termékekkel kapcsolatos jogi szabályozás két nagy területet ölel fel: Az ipari jogvédelem A szerzői jogvédelem A szerzői jog a személyiséghez szorosan kapcsolódó jogok egyike.

Alapfogalmak 1999. Évi LXXVI. tv. A Szerzői jogról A szerzői jogvédelem tárgya maga az alkotás. A jogvédelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől.

A szerzői jogvédelem alá esik: Az irodalmi mű A nyilvánosan tartott beszéd A számítógépi programalkotás és a a hozzá tartozó dokumentáció akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A színmű, zenés színmű, a táncjáték és a némajáték A zenemű szöveggel vagy anélkül A műszaki létesítmény neve

A szerzői jog Az alkotás védelmének jogi eszköze, személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége, amely a mű létrejöttével keletkezik. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet alkotta (szerző).

Egy művön több szerző joga is fennállhat: Átdolgozott mű Együttes mű Összekapcsolt mű Gyűjteményes mű Név nélkül, vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű

Személyhez fűződő jogok: A mű nyilvánosságra hozatalának joga A név feltüntetésének joga A mű egységének védelméhez való jog

Vagyoni jogok: A vagyoni jogok a mű felhasználásával függnek össze. A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználásra és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

A többszörözés joga: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét töbszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. A terjesztés joga A nyilvános előadás A nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként Az átdolgozás joga

A védelmi idő A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

Szabad felhasználás A felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon. A szerző megnevezésével bárki idézhet. Magáncélra bárki készíthet a műről másolatot. A könyvként kiadott mű egyes részei többszörözhetők oktatási célból. Díszletként szabadon felhasználható pl. a fotóművészeti alkotás.

A felhasználási szerződések A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A szerződést írásba kell foglalni

Az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések Az új szerzői jogi szabályozás- az egyes műfajok sajátosságainak megfelelő –különös szabályokat is megállapít: A számítógépes programalkotásra Az adattárakra A reklámozás céljára megrendelt művekre A filmalkotásokra és más audiovizuális munkára A képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti alkotások, műszaki létesítmények terveire

A számítógépes programalkotás Az eredeti programnyelvről más programnyelvre való átírás szerzői jogot sért A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók A szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra Biztonsági másolat készíthető

A szerzői jogsértés következményei Polgári jogi szankciók: - Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása - Jogsértés abbahagyására kötelezés és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől - Elégtétel adása - Jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése a szerző részére - Sérelmes helyzet megszüntetése - Kártérítés a polgári jog szabályai szerint (tényleges kár, elmaradt haszon) Büntetőjogi szankciók

Szabadalmi jog, ipari jogvédelem

Az iparjogvédelem tárgyai Találmány – Szabadalom (patent) Használati minta Formatervezési minta (design) Mikroelektronikai termékek oltalma (topográfia) Védjegy (brand) Földrajzi árujelzők

Jogszabályok 1995. évi XXXIII. törvény, a találmányok szabadalmi oltalmáról 1991. évi XXXVIII. törvény, a használati minták oltalmáról 2001. évi XLVIII. törvény, a formatervezési minták oltalmáról 1991. évi XXXIX. törvény, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról 1997. évi XI. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet, a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

A szabadalmi jogviszony alanya a feltaláló. A szabadalmi jogviszony alapja egy olyan találmány, amelyet a törvény jogi oltalomban részesít. Az oltalmi idő 20 év. A szabadalmi jogviszony alanya a feltaláló. A jogviszony tárgya a szabadalmazható találmány: Új szellemi alkotás Műszaki jellegű megoldás Gyakorlatban alkalmazható, azaz a termék reprodukálható.

Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban: Gyógyszer Vegyi úton előállított termék Emberi vagy állati élelmezésre előállított termék Hasznosítása jogszabályba, erkölcsi normába ütközik Szervezési, oktatási eljárások, kutatási módszerek.

A védjegy Védjegy áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló olyan jelzés, melynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg. A védjegy az árujelzők csoportjához tartozik.

A védjegy funkciói: Megkülönböztető funkció Információs és reklámfunkció Minőséget garantáló funkció Verseny funkció

A védjegy két legfontosabb fajtája: Áruvédjegy Szolgáltatási védjegy A védjegy oltalmi ideje 10 év

Földrajzi árujelzők Származási jelzés: az árunak egy földrajzi egységhez való kapcsolódását jelzik, minden olyan megjelölés lehet, amely meghatározott földrajzi területről való származásra utal, a jelzés használatára elvileg bárki jogosult, aki az adott földrajzi egység területén fejti ki gazdasági tevékenységét (pl. magyar bor) Eredetmegjelölés: konkrét tájegységre utal, másrészt az áru sajátos minőségére is (pl. tokaji bor) Védelem: be kell jelenteni, korlátlan ideig tart, használatára bárki jogosult, aki az adott területen a feltüntetett terméket előállítja (de csakis ők)

Mikroelektronikai termékek oltalma Mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem és összekötéseinek térbeli elrendezése Eredeti, ha saját szellemi alkotómunka eredménye, és megalkotásakor nem szokásos az iparban Védelme: bejelentéshez kötött, 10 évig tart

Földrajzi árujelzők Származási jelzés: az árunak egy földrajzi egységhez való kapcsolódását jelzik, minden olyan megjelölés lehet, amely meghatározott földrajzi területről való származásra utal, a jelzés használatára elvileg bárki jogosult, aki az adott földrajzi egység területén fejti ki gazdasági tevékenységét (pl. magyar bor) Eredetmegjelölés: konkrét tájegységre utal, másrészt az áru sajátos minőségére is (pl. tokaji bor) Védelem: be kell jelenteni, korlátlan ideig tart, használatára bárki jogosult, aki az adott területen a feltüntetett terméket előállítja (de csakis ők)

Magyar Szabadalmi Hivatal A szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, amely a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk 23. §-a alapján jött létre 1896-ban. Jogállására, gazdálkodására, feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes, jelenleg hatályos szabályokat a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) XIV/C. fejezetének 115/D-115/L. §-ai, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) tartalmazza. A Kormány irányítja, felügyeletét a gazdasági és közlekedési miniszter látja el. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Két helyettesét az elnök javaslatára a felügyeletet gyakorló miniszter nevezi ki és menti fel. Működését saját bevételeiből fedezi, bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel és azok - az államháztartásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - más célra nem vonhatók el.

Magyar Szabadalmi Hivatal II. Feladat- és hatáskörébe tartozik az Szt. 115/G. §-a alapján: a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása; b) a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása; c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén; d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel; e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása; f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása. Feladat- és hatáskörének részletes kifejtése a Hivatal Alapító Okiratában, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatában található meg.