 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA SZERZŐI JOG. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA  Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak.

Az előadások a következő témára: " AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA SZERZŐI JOG. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA  Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak."— Előadás másolata:

1  AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA SZERZŐI JOG

2 SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA  Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban?  három módozat:  alapjogviszonyok  a létrehozás jogviszonyai  a felhasználás jogviszonyai

3 SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Alapjogviszonyok: a szerzői alkotás, a találmány, a védjegy, az ipari minta, védjegy stb. jogviszonyai  azokat a vagyoni és nem vagyoni jellegű kizárólagos jogokat fogják magukban, amelyek útján a szellemi alkotás és az alkotó védelme megvalósul  kizárólagos jogi pozíció teremtése: az oltalom kiépítése a tulajdonhoz hasonlóan abszolút szerkezetű jogviszonyok keretében valósul meg  az abszolút oltalom a törvény (szerzői jog) vagy előzetes hatósági vizsgálat (szabadalom, ipari minta, védjegy) áll be 

4 SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A létrehozás jogviszonyai: az alapjogviszonyokat megelőzően jönnek lére, az alkotó az új gondolatok létrehozására való ösztönzését szolgálják  relatív szerkezetű jogviszonyok, a felek mindegyike aktív magatartásra köteles  jellemzően szerződéses eszközök (kutatási szerződés, kiadói szerződés)

5 SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A felhasználás jogviszonyai: ugyancsak relatív, szerződéses szerkezetűek és pozitív tartalmúak  az alapjogviszonyokra épülnek és a már fennálló jogi oltalomból fakadó kizárólagos jogosultságok érvényre juttatását hivatottak biztosítani  a felhasználási szerződésekkel nyílik meg az alkotás hasznosításának és a szerző díjazásának lehetősége

6 SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA az új gondolatokat tartalmazó szellemi termékek létrehozásával és felhasználásval kapcsolatos szabályok A szellemi alkotások védelmének jogi alapja:  személyhez fűződő jogok védelme (névviselés)  az alkotó tevékenységet végző ember az alkotáshoz fűződő személyes kapcsolátank, teljesítménéynek elismerése, védelemben részesítése, rendelkezési jog biztosítása

7 SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA két fő területe:  SZERZŐI JOG: az irodalom, a tudomány és a művészet körébe tartozó alkotások létrehozásának, felhasználásának sajátos szabályait foglalja magában  individualitás, az alkotó és műve kapcsolatában a szubjektív elemek dominanciája  homogénebb, egy alapvető törvény által szabályozott  IPARJOGVÉDELEM: műszaki-gazdasági természetű szellemi alkotások védelme  inkább a vagyoni vonatkozásn van a hangsúly, mint az alkotó-alkotás kapcsolaton  kevésbé homogén, több jogterület is érintett (vállalati- és árujelzők joga, versenyjog, stb.)

8 SZERZŐI JOG

9  1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról  A jogvédelem abszolút feltételei:  a gondolat legyen emberileg felfogható, értehető (minimálkövetelmény)  egyéni és eredeti  rögzítettség (egyes műfajoknál lehetnek kivételek)

10 SZERZŐI JOG Tárgyi hatály: a szerzői jogi védelem tárgya  1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.  (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez, a díszlet és azok terve, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

11 SZERZŐI JOG Korlátok:  NEM SZERZŐI MŰVEK  Szjt. 1. § (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek  Szjt. 1. § (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben (e rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet)  A VÉDELEMBŐL KIZÁRT ALKOTÁSOK: Szjt. 1. § (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá  a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei,  a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a  jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések

12 SZERZŐI JOG  A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

13 SZERZŐI JOG A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta  egy személy műve  több személy műve  az egyes részek nem használhatók fel önállóan (a díj egyenlő arányban oszlik meg) – közös mű, szerzőtársak (együttesen létrehozott mű: kezdeméyezőt vagy irányítót illeti meg a jog)  önállóan felhasználhatók (összekapcsolt mű, társszerzők)  gyűjteményes mű: a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg (az egyes szerzők jogait azonban nem sértheti)  filmalkotás: a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a rendező, és azok, akik a film egészének kialakításához alkotó módon árulnak hozzá  építészeti alkotások, egyéb műszaki teljesítmények: a tervező  műszaki alkotás: az épület forgalmi körébe nem tartozó műszaki teljesítmény (a jogvédelem feltétele itt is az egyéni, eredeti jelleg)  Név nélkül, vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű: a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra

14 SZERZŐI JOG Személyhez fűződő jogok  időben korlátlanok  forgalomképtelenek  nem lehet lemondani róluk  a szerzőt életében illetik meg  a védelmi idő leteltéig gyakorlására más személyt jogosulttá tehet  a védelmi idő letelte után is van fellépési lehetőség (szerző emlékének megsértése)  főszabályként: nem ruházhatók át  azokról lemondani nem lehet  a törvényben meghatározott esetekben átruházhatók, átszállnak

15 SZERZŐI JOG Az egyes személyhez fűződő jogok  a nyilvánosságra hozatal joga  a visszavonás joga (erga omnes, pro futuro)  a név feltüntetésének joga  az integritáshoz (a mű egységének védelme) való jog

16 SZERZŐI JOG Vagyoni jogok  a szerzőt kizárólagos jog illeti meg a mű bármilyen felhasználására; ezek a jogok azonban átruházhatók Egyes vagyoni jogok (nem taxatív)  többszörözés  terjesztés  nyilvános előadás  átdolgozás  kiállítás

17 SZERZŐI JOG A védelmi idő  szerző életében  halálától számított 70 éven át  a szerző halálát követő első napjától kezdődik  egyes esetekben (pl. ismeretlen szerző) esetében speciális szabályok  a védelmi idő felemelése visszaható hatállyal érvényesül

18 SZERZŐI JOG A törvény hatálya:  a szerzői jogi törvény hatálya: a védelem territorialitásához igazodva - elsősorban a Magyarország területén nyilvánosságra hozott művekre terjed ki. Külföldi szerző művére a törvény védelme akkor terjed ki, ha az először hazánkban jelenik meg, itt jut először nyilvánosságra.  ha a mű először külföldön került nyilvánosságra, külföldi szerzőjét csak nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján illeti meg a védelem.  a magyar állampolgárságú szerzőt azonban akkor is mindenképpen megilleti a törvény szerinti védelem, ha műve először külföldön került nyilvánosságra.  irányadó jog: Abban a kérdésben, hogy a külföldi szerzőt vagy a szerzői jog egyéb külföldi jogosultját megillető védelemre melyik nemzeti jog az irányadó, külföldi elemet tartalmazó tényállásról lévén szó, annak az országnak a nemzetközi magánjoga az irányadó, amelyben a védelmet igénylik, vagyis amelynek területén a szerzői jog léte, védelme és érvényesíthetősége kérdésessé válik.

19 SZERZŐI JOG Azokban a kérdésekben, amelyeket az Szjt. nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni  a rendelkezés indoka: a szerzői jogi törvény azért nem szabályoz bizonyos kérdéseket – amelyekre tárgyuknál fogva egyébként kiterjedhetne a szerzői jogi szabályozás –, mert azokról a Ptk. már rendelkezik. A Ptk-t azokban a kérdésekben kell alkalmazni, amelyeket a szerzői jogi törvény nem szabályoz, bár tárgykörükre figyelemmel elvileg szabályozhatna.

20 VAGYONI JOGOK  A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.  A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.  A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is (merchandising)  A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétell

21 VAGYONI JOGOK Általában a szerző a vagyoni jogok alanya, de vannak alkotások, ahol a rendelkezési jog biztosítása érdekében vélelmeket állít a tv.  együttesen létrehozott mű  akinek  kezdeményezésére  irányítása alatt létrehozták  saját nevében nyilvánosságra hozta  munkaviszony: az átadással a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg (szerződés rendelkezhet másként) A szerző vagyoni jogai örökölhetők, a megörökölt szerzői jogok tovább örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet  a törvényes öröklés tárgyát képezik  róluk végrendeletben (dologi és kötelmi), hagyomány és meghagyás útján is rendelkezni lehet  szerződéses végintézkedés tárgyát képezhetik

22 VAGYONI JOGOK A szerzőt díjazás illeti meg:  vagyoni jogai átruházása és a felhasználás engedélyezése esetén  a munkáltató a szerző által rendelkezésére bocsátott jogot másra átruházza  a felhasználásra adott engedély fejében kapott díjazásnak főszabályként a felhasználáshoz kapcsolódó bevételekkel kell arányban állnia  a díj nem jelent kockázatmegosztást (de a szerződésben rendelkezhetnek erről) és főszabályként veszteség esetén is jár  a díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le  a díjazás különleges esetei: „mechanikai jogdíjak”, üres kazetta jogdíj, reprográfiai díj  a bevétel fogalma: az ellenérték (szerzői díj) törvényes alapját képezi, kiterjed a felhasználáshoz kapott szponzori és egyéb támogatásra is

23 VAGYONI JOGOK  TÖBBSZÖRÖZÉS Minden olyan rögzítés, amely a művet közvetve vagy közvetlenül érzékelhetővé teszi; anyagi hordozón való közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges rögzítést jelent > már egy másolat előállítása többszörözésnek tekinthető Többszörözés különösen:  nyomtatással megvalósuló mechanikai rögzítés, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, sugárzás vagy vezeték útján a nyilvánossághoz való közvetítés céljára való rögzítés  a mű tárolása digitális formában, elektronikus eszközön, számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában előállítása  az építészeti alkotások tervben rögzített kivitelezése és utánépítése A többszörözést főszabályként csak a szerző jogosult engedélyezni > kivétel: a hangfelvétel-előállító

24 VAGYONI JOGOK  NYILVÁNOSSÁGHOZ KÖZVETÍTÉS Sugárzás: a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és más technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével  a felhasználás: a vétel lehetővé tétele  a sugárzott műsort a műsorsugárzó szervezet állítja össze Műholdas sugárzás: ha az így sugárzott műsor a nyilvánosság számára közvetlenül fogható (Föld  műhold  Föld, megszakítatlan közvetítés) Kódolt sugárzás: a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, ha a műsorhordozó jelet az erre megállapodással feljogosított közvetítő szervezet a nyilvánosság számára vételre alkalmassá teszi (dekódolja) Ismételt suárzás: az ezt lehetővé tevő rögzítésben a szerző külön engedélye szükséges, a szerzőnek minden egyes ismétlés után díj jár Vezetékes nyilvánossághoz közvetítés: a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell „On demand” hozzáférhetővé tétel: a szerző kizárólagos joga, hogy művét (másként, mint sugárzással vagy vezeték útján) a nyilvánosság hoz közvetítse, s erre másnak engedélyt

25 MUNKAVISZONYBAN LÉTREHOZOTT MŰ  Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.  (érintheti némelyik személyhez fűződő jogot is)

26 REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT MŰ  A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra átruházhatók.  E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.

27 SPECIÁLIS SZABÁLYOK: SZOFTVER  Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására - ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.  A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.  Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.

28 SPECIÁLIS SZABÁLYOK: SZOFTVER  A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy  e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;  az együttes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említett személyek számára nem vált könnyen hozzáférhetővé;  e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együttes működtetés biztosításához szükségesek.  Az így megszerzett információ  nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli célra;  mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi;  nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével járó bármely más cselekményhez.

29 A SZERZŐI JOG KORLÁTAI A szerzői jog a szerző részére a személyhez fűződ és vagyoni jogok formájában kizárólagos alanyi jogokat biztosít > e jogokat jogszabály korlátozhatja  tényleges gazdasági monopóliumok létrejöttének megakadályozása  „össztársadalmi” érdekek indokolják Alapvető korlátok a vagyoni jogok körében: a szerzői jog  területi jellege  időbeni korlátozottsága  közös jogkezelés: megvonja a szerzőtől művei felhasználására vonatkozó szerződéskötés szabadságát  a kizárólagos jog a díjigényre szorítása  törvényi engedély  munkaviszonyban alkotott mű  jogkimerülés: a terjesztési jog korlátozása  szabad felhasználás

30 SZABAD FELHASZNÁLÁS Lényege: a már nyilvánosságra hozott művek elismert célra, nem közvetlen haszonszerzésre irányuló, az Szjt-ben taxatív jelleggel felsorolt felhasználási módozatok, ahol nincs szükség szerzői hozzájárulásra, és a szerzőt díjazás sem illeti meg > a szabad felhasználás mindig díjtalan Esetei: idézés, átvétel, magáncélú másolat, járulékos időleges többszörözés, ideiglenes rögzítés (...) Meghatározott célú cselekények mint a szabad felhasználás estei  iskolai célú felhasználás  tömegtájékoztatás  tudományos és ismeretterjesztési célú felhasználás > nem közvetlen haszonszerzésre irányuló felhasználás: közvetlenül nem irányulhat

31 SZABAD FELHASZNÁLÁS Általános szabályok:  nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására  nem érintheti hátrányosan a szerző, ill. a szomszédos jog jogosultjainak törvényes érdekét  kizárólag a tisztességes gyakorlat határán belül valósulhat meg  kizárólag a felhasználás szabaddá tételét szolgáló cél érdekében valósulhat meg, és az ahhoz szükséges mértékben  társadalmilag elismert célhoz igazodó mértékben  a szabad felhasználás körébe eső jogokat nem lehet kiterjedően értelmezni > s kört nem lehet analógiákkal, egyedi kivételekkel, méltányosság alapján bővíteni

32 SZABAD FELHASZNÁLÁS A szabad felhasználás joga nem terjed ki meghatározott felhasználási módokra  nyilvánossághoz való közvetítés sugárzással, vagy másként sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánosság felé továbbközvetítés  átdolgozás Magáncélú másolatkészítés körében nem szabad felhasználás, ha a másolatot  építészeti műről, műszaki létesítményről, szoftverről, számítógépes eszközökkel működtetett adattárról készítik, ill.  a mű nyilvános előadásának kép-és hanghordozóra való rögzítéséről van szó

33 SZABAD FELHASZNÁLÁS További megkötések:  tilos, ha a műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot  teljes könyv, folyóirat egésze magáncéllal csak kézzel, írógéppel másolható  oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, szórakoztató előadás felhasználásához, beszédek kiadásához a szerző hozzájárulása szükséges  díszlet, jelmez céljaira készült művek televíziós műsorszolgáltatáshoz való felhasználáshoz a szerző engedélye, neve feltüntetése  haszonkölcsönbe adni nem lehet: szoftver, számítástechnikai eszközökkel működtetett adattár

34 SZERZŐI JOG  A védelmi idő elteltével a vagyoni jogok többé nem érvényesíthetők.

35 SZOMSZÉDOS JOGOK  Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei a törvényben meghatározott védelemben részesülnek.

36 SZOMSZÉDOS JOGOK A szomszédos jogok alapján a védelem arra vonatkozik

37 SZOMSZÉDOS JOGOK

38 Különleges előírások: előadás hangfelvétele esetén az előadóművész hozzájárulása is szükséges A FELHASZNÁLÁSÉRT DÍJAZÁS JÁR, A SZERZŐK ÉS ELŐADÓMŰVÉSZEK DÍJIÉNYÜKET KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK ÚTJÁN ÉRVÉNYESÍTHETIK a hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe és bérbe adásához A SZERZŐI HOZZÁJÁRLÁSON KÍVÜL A HANGFELVÉTEL ELŐÁLLÍTÓJÁNAK engedélye is szükséges

39 SZOMSZÉDOS JOGOK

40 KÖZÖS JOGKEZELÉS  KÖZÖS JOGKEZELÉS  nagyszámú felhasználó, nagyszámú jogosult  minden egyes felhasználásra egyedi szerződéssel nem lehet engedélyt adni  a díjigényeket nem lehet egyedileg érvényesíteni  az ilyen típusú felhasználások száma a műszaki fejlődéssel megsokszorozódik  A közös jogkezelő szervezet  saját tevékenységi körében rendszeres időközönként az egyes felhasználási módok tekintetében megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit  A díjszabást  a miniszter hagyja jóvá  előtte véleményt kér a jelentős felhasználóktól és azok érdekképviseleti szervezeteitől  jóváhagyás után a Magyar Közlönyben a közös jogkezelő szervet saját nevében nyilvánosságra hozza  a felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni

41 KÖZÖS JOGKEZELÉS

42 FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS - Fogalma: felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni - Alakiság: kötelező írásbeliség (kivétel napilapban, folyóiratban közzétett mű) - Tartalma: a felek szabadon állapíthatják meg: az Szjt. vagy más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályoktól eltérhetnek PTK  A LÉNYEGES KÉRDÉSEKBEN MEG KELL ÁLLAPODNI mű azonosítása felhasználási mód megjelölése a felhasználás ellenértéke vélelem: a felhasználás nem kizárólagos jellegű

43 FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS

44

45