A köztisztviselők jogállásáról… A fegyelmi és kártérítési felelősség

Mikor követ el a köztisztviselő fegyelmi vétséget? Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

Milyen fegyelmi büntetéseket lehet kiszabni? A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: megrovás; az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása; az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal; az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal; az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása; hivatalvesztés.

Hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt; mennyi ideig nem lehet a köztisztviselőt közigazgatási szervnél alkalmazni? 3 évig nem alkalmazható.

Milyen esetekben tartozik a köztisztviselő kártérítési felelősséggel? - közszolgálati kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért. Mértéke: gondatlan elkövetés esetén max. 3 havi illetmény.

Mikor tartozik a munkáltatói jogkör gyakorlója teljes kártérítési felelősséggel? -vétkességre tekintet nélkül -ha az illetmény megállapítása jogszabályba ütközik, és ezek alapján történt a kifizetés. Ha a kifizetést képviselő–testület jogszabálysértése hozta létre, akkor a tagokat egyenlő arányban terheli felelősség.

Mit nevezünk leltárhiánynak? Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járóveszteség mértékét meghaladó hiány.

Mikor lehet érvényesíteni a leltárhiányért való felelősséget? Az a köztisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént; A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a) a köztisztviselő kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét; b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént; c) a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselő olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.

Mikor fordulhat a köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz? KÖZSZOLGÁLATI JOGVITA A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat. A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselő bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.

a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással, a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival, a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal, a kinevezés egyoldalú módosításával, a fizetési felszólítással, vezetői pótlék csökkentésével kapcsolatban.

Mi a közszolgálati alapnyilvántartás célja? A közigazgatási szerv a köztisztviselőről nyilvántartást vezet. A közszolgálati alapnyilvántartás célja: a közszolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása a közszolgálati jogviszony alanyai számára.

Az illetményszámfejtő a közszolgálati nyilvántartás mely adatköreibe tekinthet be? A kt. Illetményének számfejtése, illetve ellenőrzése céljából összefüggésben. A nyilvántartásba betekinthető személyek és szervek listája tankönyv 110 oldalán megtalálható. (pl. felettes, minősítést végző vezető, per esetén bíróság.)

Hogyan kell besorolni az ügykezelőt? Közszolgálati idejének megfelelő fizetési fokozatba kell besorolni.

Mennyi időn belül kell az ügykezelőnek ügykezelői alapvizsgát tennie? Jogviszony keletkezésétől számított 6 hónapon belül. Különben jogviszonya megszünik.

Fontos! Nem kell ügykezelői alapvizsgát tenni, ha Közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán végzett vagy Közigazgatási alap vagy szakvizsgával rendelkezik.