Igazságügyi pszichiáter szerepe a büntetőeljárás rendőri szakában Kristóf Andrea
2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.
A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó ok: a kóros elmeállapot 17§: (1): Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.
Kóros elmeállapot-beszámítási képesség Nevezett képes-e: 1. a terhére rótt cselekmény idején -cselekménye veszélyességének felismerésére -a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására 2. a jelen vizsgálat idején: -a megfelelő felismerésre
Beszámítási képesség az embernek azon testi-lelki állapota, amelynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmi-erkölcsi értékelésben részesíteni (felismerési képesség) és ezen értékelésnek megfelelően cselekedni (akarati képesség).
Hatályos Btk Nem nevesíti a kóros elmeállapotot megalapozó rendellenességeket (gyengeelméjűség, szellemi hanyatlás, tudatzavar, elmebetegség, személyiségzavar) a cselekmény tényállásszerű és társadalomra veszélyes, azonban a kóros elmeállapotú személy bűnössége hiányzik A korlátozottan beszámítható elkövető beszámítható és a bűnösen elkövetett büntetendő cselekménye bűncselekmény, de enyhíthető a büntetése
Igazságügyi elmeszakértői kérdés Ki követte el a bűncselekményt? Az egyén, vagy a betegsége? Pszichiátriai betegség, vagy zavar esetén van-e ok- okozati összefüggés?
Hogyan vizsgál az igazságügyi elmeszakértő? Iratok -kellő kritikával: tanúvallomások! -különös figyelemmel motiváció! Orvosi dokumentációk Személyes vizsgálat: -teljes, részletes pszichiátriai vizsgálat -testi vizsgálat -sz.e. pszichológus bevonásával
Lelki állapot összetevői Általános megjelenés Magatartás Pszichomotilitás, mimika Kognitív funkciók (tudatállapot, tájékozottság, figyelem, észrevevés, felfogás, emlékezés, általános ismeretek, intelligencia) Gondolkodás Érzelmi és hangulati élet Betegségérzet, betegségbelátás
Pszichiátriai betegség/zavar Tünetek, melyek kriminalisztikai események elszenvedőivé, vagy elkövetőivé tehetik Sértett: gyengeelméjűség, szellemi hanyatlás, személyiségzavar (pl. dependens), szenvedélybetegségek Elkövető: személyiségzavar (pl. disszociális/antiszociális), tébolyállapotú (pszichotikus-nem schizophren!), tudatzavar
INTÉZKEDÉS: kényszergyógykezelés 78. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni: ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.
Nincs pszichiátriai betegség/zavar-nem állapítható meg korlátozottság Van pszichiátriai betegség/zavar- nem állapítható meg korlátozottság (szenvedélybetegség!) Van pszichiátriai betegség/zavar-megállapítható korlátozottság (betegség tünetei és cselekmény között ok-okozati összefüggés van!) Van pszichiátriai betegség-kizárt a beszámíthatóság (tébolyállapotok)
Kompetencia Szavahihetőség Megtörtént-e és hogyan a cselekmény Ittasság, vagy kábultság foka toxikológiai vélemény nélkül Kompetencia
„Igazolható-e igazságügyi elmeszakértői szempontból, hogy a baleset úgy következett be,hogy az illetőre ráomlott a föld?”
„Igazolható-e szakértői szempontból, hogy a gyanúsított a kihallgatása során elhallgatott valamit és ha igen, akkor mit?”
Köszönöm a figyelmet! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!