Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kényszerintézkedések

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kényszerintézkedések"— Előadás másolata:

1 A kényszerintézkedések
Be. NYOLCADIK RÉSZ Tóth Mihály

2 A kényszerintézkedések csoportosításának lehetőségei, alkalmazásuk általános elvei
Az eljárás céljával vagy rendjével kapcsolatosak-e Az érintett jog tartalma, terjedelme alapján, Az elrendelésre jogosult alapján. Elvek: szükségesség és arányosság, fokozatosság, a szükségtelen hátrányok elkerülése

3 Kényszerintézkedések
Személyi szabadságot érint Más, elsősorban vagyoni viszonyokat érint Őrizet Távoltartás Bűnügyi felügyelet letartóztatás Kutatás Motozás Lefoglalás Zár alá vétel Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele

4 Az elrendelő általi csoportosítás
Csak bíró (nyomozási bíró) * letartóztatás * távoltartás * bűnügyi felügyelet, * előzetes kényszergyógykezelés * zár alá vétel (100 m. Ft-ig és vagyonelkobzás érdekében ügyész és nyom hat is) * elektronikus adat ideigl. hozzáférhetet- lenné tétele (A többit nyomozó és ügyész is)

5 Az őrizetbe vétel A rendőrség és az ügyészség nyomozó hatósági jogkörében alkalmazható legfeljebb 72 óráig tartó kényszerintézkedés az őrizetbe vétel (Be §). ami a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonását jelenti. E határidő nem hosszabbítható meg, lejártakor a terheltet vagy szabadlábra helyezik, vagy elrendelnek vele szemben bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedést. A kényszerintézkedés feltétele, hogy - szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény megalapozott gyanúja megállapítható legyen, továbbá - tettenérés esetén szem. azonossága nem állapítható meg, - valószínűsíthető bírói kényszerintézkedés szükségessége - a tárgyaláson rendzavarást követett el. A bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni. (Be §)

6 A személyi szabadságot érintő bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedések I. Általános feltételek
a) tartalmi feltétel: * a törvény a cselekményt szabadságvesztéssel (is) fenyegesse, kizárólag elzárással fenyegetett bűncselekmények esetén tehát nem kerülhet sor letartóztatásra. Fiatalkorú esetében további feltétel a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya. * a terhelt terhére megalapozott gyanú megállapítható legyen, vagy ellene vádat emeltek, * álljanak rendelkezésre a büntető eljárás megindításához szükséges okok, ne hiányozzék pl. a magánindítvány, b) eljárási feltétel: * nyomozás elrendelése, * ügyészi indítvány, * indokolt bírói döntés

7 II. Különös feltételek érdekében, (szökés elrejtőzés, vagy ennek
A A terhelt jelenlétének biztosítása érdekében, (szökés elrejtőzés, vagy ennek megalapozott veszélye) B a bizonyítás meghiúsításának, megnehezítésének elkerülése miatt (befolyásolás, meghamisítás, vagy ennek megalapozott veszélye) C a bűnismétlés megakadályozása érdekében (bűnismétlés, vagy ennek megalapozott veszélye)

8 A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések révén elérendő és elérhető cél
Jelenlét biztosítása Kollúzió megakadályozása Bűnismétlés megakadályozása Távoltartás nem igen Bűnügyi felügyelet részben letartóztatás Előzetes kényszergyógy-kezelés 8

9 A letartóztatás tartama
* a vádirat benyújtása előtt : legfeljebb a tárgyalás előkészítéséig, de - járásbíróság (nyomozási bíró) : 1 hónapra rendeli el majd további 3-3 hónappal hosszabbíthat, legfeljebb 1 évig, - utána ugyanő további 2-2 hónappal. * a vádirat benyújtása után: az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, II. és III. fokon az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a korábban kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart. Abszolút határidő: Ügydöntő határozatig 1 év (legfeljebb 3 éves fenyegetettség) 2 év (legfeljebb 5 éves fenyegetettség) + fk. súlyosabbnál is 3 év(5-10 éves fenyegetettség) DE Nincs felső határ 10 évnél magasabb vagy életfogyt. fenyegetettség stb. esetén

10 Előzetes kényszergyógykezelés
301. § (1) Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása jogerős határozat nélkül. Előzetes kényszergyógykezelésnek akkor van helye, ha megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a terhelt kényszergyógykezelését kell elrendelni. [Btk. 74. § - személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó bcs., - kóros elmeállapot, - újabb hasonló bűncselekmény veszélye, - 1 évnél súlyosabb büntetés kiszabásának elvi lehetősége]

11 Bűnügyi felügyelet 281. § (1) A terhelt mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozza Formái: Meghatározott hely, körzet elhagyásának tilalma Meghatározott helyek látogatásának tilalma Jelentkezési kötelezettség 4 hónap (4 havonta hosszabbítandó)

12 Távoltartás 280. § (1) A távoltartás a terhelt szabad kapcsolattartását, és ennek érdekében a mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A távoltartás hatálya alatt álló terhelt a bíróság határozatában megállapított szabályok szerint köteles a) a meghatározott lakást elhagyni, és onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni, b) a meghatározott személytől, illetőleg e személy lakó- és munkahelyétől, az e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani, c) tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. 4 hónap (4 havonta hosszabbítandó)

13 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról
A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség 72 órára rendeli el.

14 Óvadék 284. § (1) Az óvadék a bíróság által meghatározott pénzösszeg, amelynek célja a távoltartás illetve a bűnügyi felügyelet megatartási szabályainak megtartása, a terhelt jelenlétének elősegítése Óvadék letétele esetén a) letartóztatás helyett távoltartás, bűnügyi felügyelet, vagy távoltartás és bűnügyi felügyelet rendelhető el, b) bűnügyi felügyelet helyett távoltartást rendelhető el, c) bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén a bűnügyi felügyeletet megszüntethető, vagy d) bűnügyi felügyelet, vagy bűnügyi felügyelet és távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályok írhatók elő.

15 Óvadékok száma (2003-2010) Kérelmek: 1340 Elutasított 760
Elfogadott: 580 Nyolc év alatt kb letartóztatás (évi átlag 5500) – óvadék melletti szabadság: 1,3 %) Várható a növekedés !

16 Kutatás,szabályok, kivételek
149. § (1) A kutatás a lakás, egyéb helyiség a bekerített hely, továbbá a jármű átkutatása. A kutatás információs rendszer vagy ilyen rendszer illetve adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet. Házkutatásnak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy az a) a bűncselekmény elkövetőjének elfogására, b) a bűncselekmény nyomainak felderítésére, c) bizonyítási eszköz, megtalálására d) elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezethet. Önkéntes együttműködés szabályai Speciális helyszínek

17 Lefoglalás: Speciális szabályok:
- közjegyzői, ügyvédi iroda, egészségügyi Intézmény - iratok (tanúzási mentességgel összefüggésben) Megszüntetése esetén a sorrend: * tulajdonát igazoló tulajdonos, * alaposnak látszó igényt bejelentő, * akitől lefoglalták Előzetes értékesítés: * gyorsan romló, huzamos tárolásra alkalmatlan, * aránytalan költség * várható értékcsökkenés

18 Motozás Elkobzás vagy vagyonelkobzás érdekében,
Elrendelője: ügyész és nyomozó hatóság is, Tárgya: személy, ruházata, teste, Végrehajtása: nem történhet szeméremsértő módon

19 Zár alá vétel Bíróság (kivételesen, 100 millió Ft-ig, vagy vagyonelkobzás érdekében ügyész és nyom. hat. is) rendeli el, Vagyonelkobzás vagy polgári jogi igény biztosítására, Minden vagyonra (számlapénzre, elektronikus pénzre, vagyoni értékű jogra, ingatlanra is), Jogegységi döntések: 4/2009 BJE - polgári jogi igény biztosítására csak felelősségre vont gyanúsított vagyona zárolható , 2/2008 BJE - vagyonelkobzás érdekében ismeretlen vagy felelősségre nem vont személy vagyonára is!

20 Zár alá vétel feltételei (Be. 324. §)
Vagyonelkobzás vagy követelés ZÁR meghiúsításának Alá veszélye VÉTEL polgári jogi igény sértetti indítvány

21 Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
335. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. (2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges. (3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.

22 Rendbírság (általában tanú, védő, szakértő)
a) nem természetes személlyel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer forinttól egymillió-ötszázezer forintig, b) védővel, jogi képviselővel, tolmáccsal vagy szakértővel, szakértői szervvel vagy testülettel szemben kiszabott rendbírság esetén húszezer forinttól egymillió forintig, c) egyéb esetben ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. Gyakoribb esetei: * alaptalan kizárási indítvány, * idézéssel szembeni mulasztás, * kutatás akadályozása, * szakértő késedelme, * lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, távoltartás szabályainak megszegése, * tárgyalás rendjének megzavarása


Letölteni ppt "A kényszerintézkedések"

Hasonló előadás


Google Hirdetések