Bűncselekményekkel kapcsolatos alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Bűncselekményekkel kapcsolatos alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Bűncselekményekkel kapcsolatos alapismeretek
07. Tananyag A bűncselekmény fogalma, elemei, felosztása. A bűncselekmények elkövetői. Jogkövetkezmények. A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok.

2 Büntetőjog összetevői (összefoglaló megnevezés)
Anyagi büntető-jog (2012. évi C. tv.) Btk. Általános és Különös rész. Büntetőeljárási jog (Be évi XIX.tv.) Büntetés-végrehajtási jog (Bv évi II.tv. )

3 A büntetőtörvény hatálya
Időbeli hatály. Hatályba lépés: a kihirdetés napján; a jogszabály által megjelölt napon; külön jogszabály általi életbeléptetéssel.  Hatály megszűnése: hatályon kívül helyezés (abrogáció) útján; ugyanazt az életviszonyt szabályozó új jogszabály meghozatala (derogáció) útján. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Területi és személyi hatály.

4 Bűncselekmény fogalma, kategóriái
Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (minden elemnek meg kell lennie!) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét, vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség. A szándékosság Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A gondatlanság Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

5 A Bűncselekmény szakaszai;
A büntetőjog három stádiumát különbözteti meg a bűncselekménynek: A tudomány e vonatkozásban megkülönbözteti; az elhatározást, az előkészületet, a kísérletet és a befejezett bűncselekményt.

6 A bűncselekmény megvalósulási szakaszai
Befejezett cselekmény Kisérlet Előkészülte Elkövetés elhatározása Nincs következménye Mások számára is megismerhető A tényállás teljes egésze megvalósul Nem teljes körű megvalósítás

7 A kísérlet és az előkészület
Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja . Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

8 Bűncselekmény elkövetői
Tettes, Közvetett tettes Társ tettes Tettesek Felbujtó Bűnsegéd Részesek

9 Magyarázat: Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társ tettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek). Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. Társ tettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.

10 A büntethetőség akadályai általában
A büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka, f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i)a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetőséget megszünteti : a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása, e) a törvényben meghatározott egyéb ok.

11 A BÜNTETHETÕSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK
Az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f) a végszükség, g) a jogszabály engedélye, h) a törvényben meghatározott egyéb ok.

12 A TÉVEDÉS esete Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.

13 Jogos védelem és a végszükség
Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el, a lakásba, lakáshoz tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás. Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

14 BÜNTETÕJOGI FELELÕSSÉGRE VONÁS EGYÉB AKADÁLYAI
A büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza a) a magánindítvány, b) a feljelentés hiánya. A büntetések CÉLJA: a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

15 A törvényben meghatározott egyéb okok;
Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

16 A BÜNTETHETÕSÉGET MEGSZÜNTETÕ OKOK
A büntethetőséget megszünteti; a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok.

17 Bűncselekményi szankciók (A büntetések CÉLJA: a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.) Büntetések a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, i) a kiutasítás Intézkedések (hátrébb részletesebben!!!!!) a) a megrovás, b) a próbára bocsátás, c) a jóvátételi munka, d) a pártfogó felügyelet, e) az elkobzás, f) a vagyonelkobzás, g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, h) a kényszergyógykezelés, i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.

18 Magyarázat a büntetésekhez:
Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.

19 A szabadságvesztésről;
A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt vétség miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt a) bűntett miatt szabták ki, vagy b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha a) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést különféle dolog miatt szabtak ki. Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.

20 Az elzárásról és a közérdekű munkáról
Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra.

21 A pénzbüntetésről A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget. Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.

22 Intézkedések a) a megrovás, b) a próbára bocsátás,
c) a jóvátételi munka, d) a pártfogó felügyelet, e) az elkobzás, f) a vagyonelkobzás, g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, h) a kényszergyógykezelés, i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.. A megrovás, a próbára bocsátás és a jóvátételi munka önállóan, büntetés helyett alkalmazható. A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható. Kiutasítás mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet. Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható.

23 Bűncselekményi (törvényi) tényállás
Bűncselekményi tényállás: azon magatartásoknak és körülményeknek az összessége, melyek teljesítésével, avagy éppen nem teljesítésével a bűncselekmény megvalósul. Ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni a törvényi tényállás fogalmát, akkor azt mondjuk, hogy az nem más, mint az adott bűncselekmény törvényi ismérveinek az összessége. (Az alábbi közös elemeket ismerjük: A bűncselekmény tárgya; A bűncselekmény tárgyi elemei; A bűncselekmény alanya; A bűncselekmény alanyi eleme.) Többféle szempontból osztályozható; minősítése szerint- alapeseti, minősített, privilegizált konkrétsága szerint- történeti, különös és általános. Törvényi tényállás: a törvényhozó által bűncselekménynek nyilvánított társadalomellenes cselekmény törvényi ismérveinek összessége. Tehát a törvényi tényállás nem foglalja magában a bűncselekmény összes ismérvét, hanem csak azokat, melyeket a törvényhozó állított fel.

24 A bűncselekmény törvényi tényállási elemei;

25 Btk. különös része. (esetek elemzése jegyzetből)

26 A jogi norma elemei A jogi normáknak 3 eleme van:
a., hipotézis: - feltétel, meghatározza azt az élethelyzetet, amely a norma alkalmazásának feltétele. b.,diszpozíció:- előírja hogy a hipotézis fennállása esetén, a norma címzettje milyen cselekményt tanúsítson. c., szankció: - az a jogkövetkezmény , amelyet a norma a diszpozíció teljesüléséhez kapcsolja.  A hipotézis és a diszpozíció részben összeolvad.

27 Bűncselekmény csoportok;
A bűncselekmények a védett jogtárgy alapján az alábbi csoportokat foglalja magába; (elő BTK!) állam elleniek emberiség elleniek személy elleniek közlekedési házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleniek az államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleniek közrend elleni gazdasági vagyoni határrendészeti katonai-honvédelmi jellegű bűncselekmények.

28 Választható feladatok;
Feladatlap összeállítása a témából (8-10 feladattal) Javítási útmutatóval. 2-3 fő összeállhat ebben!!!! Jogeset elemzések végzése. (egy tetszőlegesen választott jogeset) Összehasonlító fekvő A/4 táblázat készítése a szabálysértési,- és a btk-ra vonatkoztatva. (2 fő által készítve. Szempontjai; jogszabályi alapja, fogalma, elkövetői, szakaszai, büntetések és intézkedések, büntetési akadályok, büntetés kiszabás szabályai, és amit még gondolnak! A katasztrófákhoz kapcsolható bűncselekmények leírása. Példával alátámasztva definiálja a jogos védelem és a végszükség fogalmát, határolja el őket egymástól. Ismertesse, hogy a modern büntetőjogi felfogásban milyen szerepet játszik a mediáció (jóvátétel), és melyen formái léteznek. Magyarázza meg mit jelent az elterelés jogintézménye, és milyen esetekben alkalmazható. Határolja el egymástól a kettős alakzatú jogsértéseket (szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat).

29

30